Vámpír kishúgom
Elég beteg álmom volt, s furcsa mód úgy ébredtem, hogy egyáltalán nem volt lelkiismeret-furdalásom miatta, pedig az ilyenek után szokott. Álmomban volt egy kishúgom (amúgy nincs), aki nem volt vámpír, csak én. Még gyermek volt. Tudtam, hogy egyszer vámpír lesz ő is, úgyis meg fogják harapni. De nem akartam, hogy máris vámpírrá váljon: maradjon még gyermek. De valahol mégis akartam, vártam, hogy azzá váljon. Talán pont én voltam, aki megharaptam, mert éreztem a vér finom ízét a számban. Ezzel valami meg is fordult bennem, úgy éreztem, ő most már többé nem gyermek, hanem felnőtt, gyermek testben, csupasz puncival. Ő megvadult, harapni akart, mint egy kismacska én pedig mélyen örültem, hogy most már felnőtt, tehát közeledhetek felé. Annak ellenére is, hogy a kishúgom és annak ellenére is hogy lány. Teljesen legális volt, hogy elkezdtem ujjazni, aztán nyalni. Ő pedig élvezte, nagyon is élvezte, mindenféle gátlás nélkül. Még beszélt is közben hozzám hangot adva az élvezetének.
A valóságban még sosem nyaltam puncit, mint ahogy álmomban is ez volt az első, mégis nagyon is tudtam, mit kell tennem. Segítettem, tanítgattam a kishúgom.
Reggel kaptam hozzá álomfejtést is, mely szerint a kishúgom egyértelműen a gyermek én, a régi szexualitásom, amivel így léptem kapcsolatba. De vajon mit akart mondani nekem? Vagy mit akartam én mondani neki?
Sok erotikus álmomat fejtegetem a Találd meg a gyönyöröd programomban. Azt gondolom, ezek az álmok nagyon sokat segítenek azzal, hogy alvás közben tanulom meg kezelni azokat a helyzeteket, amikben el vagyok akadva.
