Küzdd le a vágyaid és a gyönyör útjában álló gátlásokat!

Számtalanszor előfordult velem, hogy nem mertem megosztani valamelyik korábbi partneremmel a vágyaimat, kérdéseimet, bennem zajló érzéseket.

Mesélek pár példát. Mondjuk éppen ujjazott, de én arra vágytam volna, hogy a csiklóm tetejéhez érjen. Egészen a tetejéhez. Próbáltam nyögésekkel irányítani őt, azaz mikor ARRA a pontra tévedt az ujja, kéjes hangot adtam, de nem segített. Nem értette meg az üzenetet. Arra viszont képtelen voltam, hogy konkrétan megkérjem rá.

Olyan is volt, hogy ő napközben utalt rá, hogy vágyik rám. Én pedig, mivel fontos nekem, hogy jól legyen, szerettem volna mindezt megadni neki, de mire estére idáig jutottunk volna, már hulla fáradt voltam. Annak ellenére, hogy egy porcikám sem kívánta az egészet, ahelyett, hogy beszélünk róla, inkább kezdeményeztem, és úgy vettem részt egy aktusban, hogy arra egyáltalán nem vágytam. Pedig, ha beszélünk róla, lehet, hogy kiderül, hogy már ő is fáradt, vagy hogy nem is olyan fontos neki az egész. És az is megtörténhetett volna, hogy megértően és támogatóan fordul felém, és felajánlja, hogy inkább foglalkozzunk most az én érzelmeimmel, és nem az ő gyönyörével.

szex_tabu_1.jpg  Fotó: Unsplash

Mivel nem tanultam meg beszélni a szexről, és az ehhez kötődő kétségeimről, kérdéseimről, nehéz érzéseimről, vágyaimról, ezért minden alkalommal egyedül maradtam a fájdalmammal. Egyedül nem tudtam megoldást találni a problémáimra, így egyre kilátástalanabbá vált a helyzetem.

  • Pedig, ha lett volna pár barátom, akivel beszélni tudok erről…
  • Vagy ha meg tudom osztani a szorongásaimat a partneremmel…

Tudom, hogy sok követőm is hasonló érzésekkel küzd.

  • Nem tudja, hogy érhetné el, hogy legyen több szex.
  • Hogy legyen orgazmusa.
  • Hogy jól működő erekciója legyen.
  • Hogy nyitott legyen a párja a vágyaira.
  • Hogy élvezni tudja a szexet.
  • Hogy olyan felszabadultan tudjon szeretkezni, ahogy a filmekben…

boldog_parkapcsolat.jpg Fotó: Unsplash

Rengeteg szégyen övezi a szexet. Van róla egy képünk, hogy milyennek kellene lennie, és ha ettől már a mi esetünk egy kicsit is eltér, azt érezzük, velünk valami gond van. Valami hatalmas gond! Akkora, hogy erről szégyenünkben inkább senkivel sem beszélünk.

Pedig, ha megtennénk – ahogy a tavalyi táboromban is történt -, kiderülhetne, hogy senki sem olyan, mint ahogy a nagy könyvben meg van írva. Mindenki egy kicsit (vagy nagyon) eltér ettől. Mindenki! És ilyenkor egyre több szégyenérzet hullik le rólunk.

Ehhez viszont meg kell tanulni beszélni a tabutémákról is. Erre adok én „gyakorlóterepet” és inspiráló témákat. Erről fog szólni az idei táborom is: tanuljunk meg beszélni a legintimebb dolgainkról is – szépen, fokozatosan, mindenki a saját tempójában. Nem erőltetek semmit, mindenkinek lesz tere arra, hogy visszahúzódjon, ha épp erre van szüksége, és erőt és inspirációt merítsen abból, amit épp mások osztanak meg vele.

Talán te is fel tudsz idézni olyan esetet, amikor valamit titkoltál a másik előtt. Ez a titok pedig egyre nagyobb feszültséget szült benned, egyre jobban bezárkóztál, aztán szépen lassan elkezdtél haragudni a másikra.

Mi lenne, ha egyszer, s mindenkorra megszabadulnál egy csomó ilyen titoktól?

felszabadult_szex.jpgFotó: Unsplash

Tudom, félelmetesen hangzik. Megértelek. De hidd el, nagyon jó lesz. Erről mesélnek a tavalyi táborom résztvevői is:

Képzeld el azt az önmagad, aki lazán, játékosan, felszabadultan élvezi a szexet! Aki mer huncut lenni, és tud kezdeményezni is. Aki nem attól retteg, „mit szól majd a másik”, csak egész egyszerűen élvezi azt a csodát, ami épp vele történik.

Hidd el, meg tudod teremteni ezt az önmagad, és ebben szeretnék most segíteni neked!

Velünk tartasz?

Gyere el, és próbáld ki, milyen 4 napig szabadon beszélgetni tabutémákról!

Hidd el, nincs kockázat! Itt valószínűleg mindenki idegen lesz számodra, akivel nagy az esélye, hogy nem találkozol soha többet. Ráadásul ők is ugyanúgy meg fogják osztani veled azokat az intim történeteiket, amiket te is. És emellett ott leszek én is, hogy támogassalak, figyeljek rád és arra, hogy biztonságban érezd magad.
Tavaly 11 fő tette meg ezt a lépést saját magáért, és hallhatod, milyen lelkesen meséltek a tapasztalataikról! Idén légy te az egyik résztvevő, aki felszabadultabban folytathatja az életét.

Gyakran ismételt kérdések:

Hányan leszünk a táborban?

10-20 fő közöttire tervezem a létszámot.

Milyen lesz a nemek aránya?

Alapvetően annak örülnék a legjobban, ha egyelő arányban lennének férfi és női résztvevők, de ha ettől eltér a csoportösszetétel, akkor is nagyon izgalmas és építő lesz a beszélgetés, megígérem. Volt már olyan csoportom, ahol férfiak, volt, ahol nők voltak többségben, és mind-mind igazi kincsesbánya volt.

Csak párok jelentkezhetnek?

Nem! Jöhetsz egyedül, párban, vagy barátokkal is. Sőt, akár a testvéreddel is. Tavaly összesen egy pár vett részt a csoportban. Volt, aki a társa nélkül érkezett, és volt, aki még kereste a párját.

Hogy lesz a szobabeosztás?

Négy ágyas faházas szállás lesz, azonban mivel a táborhely 40 fős, ezért lesz lehetőség arra, hogy kevesebben legyetek egy házban. Hogy ki kivel szeretne aludni, abszolút rátok bízom, ott a helyszínen tudjátok majd megbeszélni, kialakítani, szabadon. Változtatni is lehet, ha esetleg másnap máshol aludnál szívesen – csak beszéld meg a szobatársakkal.

Milyen feladatok lesznek?

Úgy építem majd fel a programot, hogy kialakulhasson mindenkiben a biztonságérzet ahhoz, hogy nyíltan, őszintén tudjon beszélni erről a tabutémáról. Ezért az elején lesznek olyan játékok, kérdések, aminek köszönhetően létrejöhet a csoportbizalom. Ezt követően jutunk el olyan témákhoz, amik már mélyebbek. Van, amit először kis csoportokban beszéltek majd át, és utána osztjuk meg nagy körben a tapasztalatainkat. Lesz, amikor azt kérem, írd össze magadnak a gondolataidat egy füzetbe, vagy befelé figyelve utazz végig az emlékeiden: például hogy idézd fel az első szeretkezésed.

Találhatok társat / szexpartnert a táborban?

A programnak nem fókusza a társkeresés, és jelentkezők is főként azért érkeznek, hogy magukkal foglalkoznak, így valószínűleg nem lesznek nyitottak az ilyen kapcsolódásra. Inkább úgy tekints a többi résztvevőre, mint bizalmas barátaidra.

Lesz szex a táborban? Vagy intim érintkezés? Meztelenség?

Alapvetően a teljes program során beszélgetni fogunk, hol kis csoportokban, hol nagyobban. És olyan is lesz, hogy azt kérem, figyelj befelé, vagy írásban dolgozz egy kérdésen. Intim érintések nem alkotják a program részét. Meztelenség maximum egy esti fakultatív (!) fürdőzés keretében lesz.

Van, amikor nem szeretem az előjátékot. Azt érzem, hogy tele van elvárásokkal. Hogy az egészet azért csinálja a pasi, hogy elérje általa, hogy behatolhasson. Ez az a szükséges bemelegítés, amit végig kell csinálni ahhoz, hogy lehessen szex.

És ezzel most semmilyen korábbi partneremet nem szeretném bemártani, mert könnyen lehet, hogy ez egyáltalán nem igaz rájuk, csak én képzeltem ezt. Simán lehetséges, hogy ők nem így vannak az előjátékkal, csak én értem máshogy a jeleket. Én akarom belemagyarázni a helyzetbe, hogy ők nem vágynak igazán másra, csak hogy a puncimba kerüljön a farkuk. Ez a cél, a többi csak időhúzás.

Talán ezekkel az aggodalmakkal (is) szabotálja a tudatom azt, hogy gyönyört érezzek, „mert az bűnös dolog”.

Talán azt érzem, nem érdemlem meg a törődést. Azt, hogy csak én legyek a fókuszban. Vagy nem is, hogy nem érdemlem meg, hanem inkább ha valamit kapok, azzal egyből lekötelezettnek érzem magam. Nem csak a szexben, hanem az élet számtalan más területén is. Azt érzem, hogy tartozom cserébe valamivel: ez esetben a behatolással. És hogy enyhítsek a lelkiismeretem kínján, elkezdem sürgetni a behatolást, és nem adom meg magamnak az időt arra, amit a másik szívesen adna.

elojatek.jpg Fotó: Christopher Campbell, Unsplash

Közben ezt a vívódást a partner valószínűleg érzi, csak mivel nem mondom el, mi zajlik bennem, ezért csak a kérdőjelek kavarognak benne. És talán pont ezt az értetlenséget, bizonytalanságot értelmezem úgy, hogy „nem kíván engem”, hogy „neki teher az előjáték”. Holott lehet, hogy csak össze van zavarodva, mert nem érti, miért vagyok rideg. – Én meg azért vagyok rideg, mert őt ridegnek érzem. Ördögi kör.

Ezek a vívódásaim nem csak a szexben jelennek meg. Minél többet foglalkozom a szexuális elakadásaim kapcsán önismerettel, annál inkább rájövök, hogy ha ezekre keresem a megoldást, az egész hétköznapi működésemen változtatni kell. Mert ugyanúgy viselkedem a reggelizőasztalnál is, mint a szexben. Például sok emlékem van arról, hogy azt ettem, amit a párom/családom szokott, és nem azt, amit én szeretnék. Fel sem merült bennem, hogy lehetnek saját igényeim, vágyaim. Azt gondoltam, azt kell szeretnem, ami van. És még sorolhatnék számtalan ilyen példát.

Hogy mit tudok változtatni az előjátékkal kapcsolatos hozzáállásomon?

– Nem tudom! – nyafogtam magamnak, amikor megkaptam ezt a kérdést.
– Pedig kéne, hogy legyen valami tanulsága ennek az írásnak. Jó lenne, ha segíteni tudnál valahogy magadon. – válaszoltam magamnak.
– Tulajdonképpen ott a válasz a saját videómban. – jöttem rá. – Meg kell próbálnom másképp gondolni az előjátékra.

  1. Egyrészt az is szex.
  2. Másrészt megérdemlem én is a gyönyört.
  3. És nem vagyok hálátlan, hanem nagyon is hálás (erről épp az imént nyugtatott meg a szerelmem).
  4. Az előjáték csak egy játék. Ha játékos kíváncsisággal állok hozzá, abban a tudatállapotban talán nem is lehetséges látni a vélt elvárásokat.

 

A nyalásról az erdőben. Ez a legutóbbi videóm címe. Nem, nem az történt, hogy orális gyönyörben részesítettek a természet lágy ölén. (De elég jó kis fantázia ez.) „Egyszerűen” az erdőben állva beszéltem arról, hogy vagyok én a nyalással. Azazhogy nem is olyan „egyszerűen”, mert annyira fújt a szél, hogy kénytelen voltam felemelni a hangom. Márpedig nem szoktunk hangosan beszélni ilyen témákról, maximum viccelődni. De őszintén beszélni nem.

nyalas_az_erdoben.jpg

Viharos a múltam a nyalással kapcsolatban, amit a videóban most nem említettem.

Amikor hangosan tervezgettem, mit fogok mondani a videóban (szeretem élőszóban elpróbálva komponálni a felvételek tartalmát), több személyes történet is eszembe jutott. És amikor azt készültem elmesélni, hogy „amikor először nyaltak ki, 17 éves voltam”, mindig megakadtam.

Mert nem az volt az első.

Kb. 8 éves lehettem.

Nem mesélem el újra, kattints ide a történetért, amit egy korábbi bejegyzésemben már megírtam.

Ami izgalmas, hogy annak ellenére, hogy ezzel az élménnyel indítottam, én igenis meg tudtam szeretni ezt a műfajt. Sőt, imádni! Mert bár igaz, hogy az a gyerekkori eset is gyönyört adott testileg, azaz a puncimnak jó érzés volt, de mivel tudtam, hogy „ilyet nem szabad”, „ez csúnya dolog”, és meg is ijesztett az ismeretlen helyzet, ezért onnantól ezeket a jó érzéseket valószínűleg leblokkolta a szervezetem. És onnantól nem engedtem meg magamnak, hogy ezeket az édes érzéseket átéljem. Hisz az bűnös dolog.

(Itt szeretném jelezni azoknak a felnőtteknek, akik gyerekeket szeretnének bármilyen szexuális élményben részesíteni: lehet, hogy úgy tűnne, élvezi, de az egész jövőbeli szexualitását összezavarhatja, és nagy valószínűséggel ezzel orgazmuszavarokat, párkapcsolati problémákat, vagy még komolyabb pszichés problémákat okozhat neki. Megkeserítheti az életét. Úgyhogy NE CSINÁLJÁTOK. Még akkor sem, ha testileg érettnek tűnő kamaszról van szó. Lelkileg még nem érett, hidd el.)

32 éves korom körül tanultam meg igazán élvezni az orális szexet, amikor a blogot is elkezdtem vezetni. Akkor tanultam meg egyre jobban belefelejtkezni a nyalásba. Mindezt egy olyan férfinak köszönhetően, aki tényleg imádta csinálni. Közben pedig egyáltalán nem voltak velem szemben elvárásai. Nem várta el, hogy legyen orgazmusom, vagy álljak utána készen a behatolásra. Egyszerűen csak adni akart. És adott is. Így tanított meg megélni az orgazmust is.

Ha szeretnéd mások történeteit, véleményét is meghallgatni az orális szexszel kapcsolatban, gyere el április 30-án. A nyári táboromban (július 25-28., már lehet regisztrálni) pedig ezen túl más izgalmas területekkel is foglalkozunk majd. Őszintén és tabuk nélkül. Ha pedig a nőként szívesen találkoznál és beszélgetnél hasonló problémákkal küzdő nőtársaiddal, csatlakozz a női körömhöz.

Sokszor tapasztaltam már, hogy nem megfelelően közelítettek a puncimhoz. Ennek két oka volt: az egyik, hogy én magam sem tudtam, mi lenne a jó, és így irányítani sem tudtam, a másik, hogy az adott férfi túl gyorsan haladt.

Mindez legutóbbi videóm kapcsán merült fel bennem, ahol egy levélírónak válaszolva eszembe jutott Cserép Imre (Intimi) tanítása a jóni-masszázs tanfolyamán: az, hogy a csikló egy nagyon érzékeny szerv (és a mellbimbó ugyanúgy), amire nem szabad csak úgy rárontani. Már csak azért sem, mert ahogy legutóbb tapasztaltam maszturbálás közben: ha úgy kezdem el ingerelni a csiklóm, hogy arra még nincs felkészülve, akkor nemhogy a gigantikus gyönyör marad el, hanem éles fájdalmat is érezhetek. (Erről ebben a videóban mesélek.)

Én ráadásul évekig hagytam, hogy túl hamar, vagy épp nem megfelelő módon érjenek a puncimhoz, és ettől szegényke teljesen összezavarodott, traumatizálttá vált, és most már sokszor az érzékeny, figyelmes közeledés gondolatától is megijed, és befeszül.

a_punci_kinyilo_virag.jpgPhoto by Saffu on Unsplash

De mit jelent a túl hamar?

Túl hamarnak érzékelem azt, amikor a puncim még nem elég nedves. És ez nem azt jelenti, hogy csontszáraz, mint egy darab papír. Könnyen lehet, hogy a férfi érez nedvességet, de nekem az még nem elég. Ilyenkor persze lehet nyúlni a síkosítóért is, de valószínűleg jobb, ha inkább természetes úton érjük el, hogy síkossá váljak. És nálam ennek a kulcsa valószínűleg az, hogy el tudjam engedni magam. Ellazuljak.

Sokszor tapasztaltam azt is, hogy a férfi befúrja az ujjait az ajkaim közé. A punci olyan, mint egy kis virág (Bori Anita ezt jól bemutatta videóban). A kedves közeledésre szépen kinyílik. És szerintem ez kulcsfontosságú, hogy mindketten kivárjuk, amíg kinyílik, mert akkor lesz igazán nagy a gyönyör. Ha „erővel” szétfeszegetjük a szirmait, azzal könnyen sérüléseket okozhatunk a lelkén és a testén is.

Amikor tehát már szépen kibontakozott és benedvesedett a puncim, akkor érdemes szerintem belülről is érinteni. Addig maximum kívülről, szépen, fokozatosan közeledve befelé. És csak akkor belépni, amikor már ő maga hívja az érintést, könyörög érte.

Ha szeretnél erről még többet tudni, akkor április 25-én személyesen is felteheted kérdéseidet két intim masszőrnek, Balatoni Briginek és Cserép Iminek! Április 30-án pedig az orális szexről fogunk beszélgetni. Mindkettőre tudsz már regisztrálni ezen a linken.

Nemrég döbbentem rá arra, hogy végre teljesen sikerült kiölnöm magamból azt a rossz mintát, hogy szex közben folyton elkalandoznak a gondolataim mindenféle napi teendőkre. Hosszú évekig nagyrészt képtelen voltam jelen lenni a szexben, szinte semmit nem éreztem a puncimban. Legalább is semmi jót.

Ilyenkor általában minden másra gondoltam, csak a szexre nem. Írtam a bevásárlólistát, napi konfliktusokon járt az agyam…

szex_kozben_masra_gondolok.jpgFotó: Glenn Carstens-Peters, Unsplash

Utáltam magam érte. Hálátlannak éreztem magam, amiért nem tudom megadni a gyönyöröm a páromnak. Elsősorban neki… Másodsorban pedig magamnak.

Hiába igyekeztem minden erőmmel a szexre irányítani a figyelmem, a tudatom mindig erősebb volt, és elkalandozott.

Most már tudom, hogy valószínűleg mindez azért volt, mert a tudatom így igyekezett megvédeni engem a kellemetlenségektől. Irene Andersson képzésén megtanultam (videó itt!), hogy amikor trauma ér minket, egy gyakori védekezési mechanizmus az, hogy a tudatunk elszáll, és így érzéstelenít minket. Egyszerűen kikapcsolja az érzéseinket, vagy épp úgy tesz, mintha mi sem történt volna, és “beteszi az emlékeket egy mély fiók aljába”.

Ha nagyon nagy a trauma, vagy ismétlődik, akkor ez a minta berögzül, és onnantól brutál nehéz újraírni azt. Olyannyira komoly lehet ez, hogy konkrétan leépülhetnek adott területen az idegek, azaz onnantól ott tényleg kevesebbet fogunk érezni. Mindemellé a védekezési reakció része lehet még az izmok megfeszülése is, ami tartóssá válhat, és esetünkben akár a szexuális életet is megkeserítheti. (A mélymedencei izmok ellazításáról tanított minket Irene két napig.)

Örömmel tudatosítottam magamban nemrég, hogy ez a mintám szinte teljesen eltűnt. Sikerült felülírnom. Most már gyakorlatilag a szeretkezés teljes időtartama alatt tudatomnál vagyok, érzékelem, mi történik velem, és tudok figyelni a partneremre. Egyáltalán nem gondolok oda nem illő dolgokra.

 

Hogy mi történt? Hogyan változtattam ezen? Ezt még nyomozgatom, de az például egy kulcsmomentum volt, hogy szépen lassan megtapasztaltam, hogy a szex biztonságos, és nem fog bajom esni tőle. Biztonságos, mert a partnerem szeret, és figyel rám, és biztonságos, mert én is figyelek magamra, és nem hagyom, hogy olyan történjen, ami nem jó nekem. Persze ebben még van hova fejlődnöm, de már nagyon szépen haladok az átalakulással.

Segített továbbá az, ha beszélgettünk egymással aktus közben, és ha végig mélyen egymás szemébe néztünk, és ezzel egyrészt éreztem a jelenlétét, másrészt tudatosítottam, hogy a szerelmem van velem, és nem valami korábbi rémálomban vagyok.

És mindemellett érzem, hogy segíteni fog az is, ha foglalkozom az Irene-től tanult gyakorlatokkal. Elsőként naponta több alkalommal „belelélegzek a medencémbe”, azaz, miközben mély levegőket veszek, azt képzelem, mintha ott érkezne be, vagy oda érkezne be a levegő. Ezzel is növelem a tudatosságom és az érzőképességem a vaginám környékén.

Van egy dolog, amit nem mondtam el a múltkori videómban, ahol a férfi-női egyensúlyról beszélgettünk. Azt gondolom, hogy a szexben talán még fontosabb megismerni a férfi-női oldalunkat is, mint amúgy a hétköznapokban. Legalább is most nekem fontosabbnak tűnik.

De mik is ezek? Leegyszerűsítve a férfi a behatoló, a nő a befogadó minőség. És én azt gondolom, ha mindkét oldalt megtapasztaljuk, az hozzátesz ahhoz, hogy még jobb, nyitottabb, megértőbb, odafigyelőbb szeretőkké válhassunk – és még szabadabbá! De hogyan lehet ezt megtapasztalni?  (Erről már meséltem egy kicsit korábban is ebben a cikkben is.)

Tudom, hogy ez sokak szemében még nagyobb tabu, mint általában a szexről beszélni – talán épp ezért tartom fontosnak, hogy erről is essen szól. Az anális szexről. Mert – ha türelmesen, és jól csináljuk – úgy gondolom, ez egy igazi csoda tud lenni, ami csak még jobban megnyit minket.

befogado_behatolo_noi_ferfi_minoseg.jpgPhoto by Evan Kirby on Unsplash

Az anális szexen keresztül megtapasztalhatjuk a befogadás-behatolás minőségét az „ellenkező oldalról”. Na, persze nem kell egyből arra gondolni, hogy húzzunk felcsatolható péniszt, és durr neki! Nem! Már az is rengeteget ad, ha eljátszunk azzal, hogy a férfi végbélnyílásának környékén eljátszadozunk az ujjunkkal, simogatjuk a környékét, és közben mindketten figyelünk, mikor válik az esetleg befogadóvá, és mikor kér többet, mint a simogatás. Ha egyáltalán kér.

Kicsit olyan ez, mintha a puncival játszanánk: így a férfi és nő is megtapasztalhatja, milyen az, amikor még nem nyitott az a testrés, és mikor válik azzá. Nekem óriási élmény volt férfit ujjazni, és tudom, hogy az a partnerem, aki erre nyitott volt, sokkal jobban érezte, mikor vagyok befogadó, mint a korábbi szeretőim. És persze, mivel magán már sokat kísérletezett, ezért gyakorlatilag ő volt az első az életemben, aki tényleg értett hozzá, hogy érdemes hozzányúlni a hátsó bejárathoz. De erről majd egy másik alkalommal mesélek.

Férfi és női minőségek bennünk, és a kapcsolatunkban – erről szólt legutóbbi videóm.

Ha szeretnél te is végre tabuk nélkül beszélgetni, gyere el március 19-én következő Őszintén a szexről estemre! Még van pár szabad hely. Ha pedig inkább csak nők között nyílnál meg, várlak a női önismereti csoportomba.

Négy napot töltöttünk együtt, négy napig főként a szexről beszélgettünk. Mindenki idegen volt, és talán éppen ettől volt biztonságos, éppen ettől volt olyan könnyű megnyílni. De az is lehet, hogy nem is volt könnyű igazából megnyílni, csak nagyon akartuk. Mindenesetre csodálatos négy nap volt, amit együtt töltöttünk a 2018-as táboromban, ami az egyik női résztvevőnket az alábbi írásra inspirálta. Hálás köszönet a fontos gondolataiért!

Mindenkinek van szexuális élete, annak is akinek nincs.

Eszem, lélegzem.
Természetes része az életemnek. Nem szégyelem, nem titkolom. Nemes egyszerűséggel csak csinálom.

Megosztom a paprikáscsirke receptjét másokkal. Én így szeretem és így szoktam.

Szexről szinte sose osztok meg, csak keveset. De miért nem? Erről mért nem lehet?

Titkolom.

Magam előtt, mások előtt. Szégyenlem. Bűntudatom van vele kapcsolatban. Nem élem meg.
Azt se tudom, mi a vágyam igazából. Ha tudom mi a vágyam, nem merem elmondani. Ha megteszem, félek elmesélni.
Nem merek neki teljes lényemmel ész nélkül örülni, belefeledkezni.

szex_tabu.jpgFotó Brannon Naito, Unsplash

Összetalálkoztam 11 emberrel.
Mindenki teljesen más közegből. Brutálisan más közegből. Nincs is ennél érdekesebb élmény, mikor ennyire más világok találkoznak.
A közös pont, ami összeköt a szex. Ami akkor is van, ha nincs, vagy ha rossz.

Egy hatalmas energia, ami utat akar törni a testben. Néha nagyon eltéved. Jó energiából rossz energia lesz. Építés helyett pusztít.
Néha a hatalmas bele van tuszkolva erővel egy pici dobozba. Kulcs rázárva. Padláson felejtve. Porosodik, mintha nem lenne, pedig van és hat. Egy jól ki nem használt energia.

Létrejön egy megértő közeg, amiben semmi se ciki, és olyanokat is el lehet mondani, amiket amúgy nem szoktam.
Előkerülnek titkos vágyak, saját élmények.
Képet kapok arról, hol vagyok a spektrumon. A máséhoz képest az enyém milyen.
Kivülről hallgatom a saját élményeimet, fura őket hangosan kimondani. Valahogy ettől a hangos kimondástól perspektívából látom, és áttekintem. Új megvilágítást kap. Jobban érzem a milyenségét. Jobban érzem merre kéne mennem.

Visszajelzést kapok, mások hogyan látják az enyémet. Nekik mi jut eszükbe róla a saját kapcsolódó élményeiket hozzátéve.
Látom másokban hogyan tudatosodik ezer éves soha meg nem élt vágy. Ki merik mondani. Ezzel el is indulnak egy úton.

Mennyire mások vagyunk, aztán meg hogy mégis milyen sok dologban meg hasonlóak.
Jé, nem is gondoltam volna, hogy ő is. Ha tudom, hogy más is, akkor én már nem is érzem cikinek. Akkor lehet ezzel nincs is baj.

Sőt az is lehet, hogy akkor már akár élvezhetném is teljes erőbedobással?

Nagyon köszi Lili neked és minden résztvevőnek!”

2019 nyarán is lesz tábor. Már alig várom a sok megnyílást, a korlátozó szégyenérzetek elengedését, és hogy egymástól tanuljunk. Akárki is vagy, szingli, vagy szerelmes, szexőrült, vagy szűz, idős, vagy fiatal, örülnék, ha te is csatlakoznál hozzánk. Részletek itt. Regisztrálj május 15-ig, hogy ne maradj le a koránkelő kedvezményről!

Egészen a mai napig az az alaptézis határozta meg a szexhez való hozzáállásomat, hogy nekem a klasszikus behatolásos szexből kéne gyönyört átélnem. Ha erre nem vagyok képes, az az én hibám, én problámám. Nekem kell ezt megoldanom.

Hölgyeim és uraim, egy igazi paradigmaváltásnak lehetnek most szemtanúi! Az imént néztem meg egy TED videót (ezt) félig. Azért csak félig, mert addigra már annyi gondolat kavargott a fejemben, hogy jobbnak láttam letisztázni őket, mielőtt folytatom. Most döbbentem rá, hogy egészen eddig rosszul gondolkodtam.

A beszédet tartó Grace Wetzelnek azt hiszem, örökké hálás leszek a gondolatmenetéért. Az, ahogy ma gondolkodunk a szexről, az gyakorlatilag a pénisz gyönyöréről szól. Elmesélte többek között, hogy az Oxford szótár szerint a szex a behatolással egyenlő. Gyakorlatilag minden más, ami ezen felül történik, extra. Sőt, a definíció szerint igazából a melegek szexuális élete sem szex.

Nem szeretnék egy feminista cikket kerekíteni ebből, inkább arról szeretnék írni, hogy nyomtam el saját magam az egész eddigi életemben. Úgy éreztem, nekem nincs jogom „extra fáradságot” kérni a partneremtől. Mert hát egyébként ugyanannyi szexből részesültem mindvégig, mint ő, hisz ugyanannyi időm volt arra, hogy gyönyört éljek át, mint neki. Azaz, ha kinyal, vagy hosszabb előjátékot „tart”, az már extra.

mi_jar_az_agyban_szex_polilili.jpgFotó: Toa Heftiba, Unsplash

Aha! Csakhogy ezt máshonnan is lehet nézni, és erre sosem gondoltam. A behatolást én nem tudom úgy élvezni, ahogy ő. Amíg neki minden pillanata maga a csoda, addig nekem hosszú percekig tart, mire egyáltalán be tudom őt fogadni, és el tudom kezdeni élvezni, amit csinál. Amíg neki hosszú percek mézédes gyönyöre jut, addig nekem néhány másodperc. Ha onnan nézzük, hogy az lenne igazságos (mert eddig mindig erre alapoztam az önelnyomó érveim, hogy mi igazságos, és mi extra), hogy mindkettőnknek ugyanannyi gyönyör járna, akkor bizony még jó sokat kéne „pedáloznia”. Miért? Mert mindig úgy szexeltünk, ahogy neki jó. Nem úgy, ahogy nekem. (És ide kb. bármelyik partnerem behelyettesíthető.)

Újra kihangsúlyozom, hogy nem a férfiakkal van problémám, hanem elsősorban a saját hozzáállásommal, amit többnyire a mai kultúránk üzenetei alapján állítottam össze. Mivel eddig mindvégig azt hittem, hogy igazából a behatolás a szex, és nekem ebből kéne elélveznem, ezért nem mertem többet kérni a partneremtől. És sok esetben ő sem tudta, hogy nekem ez a fajta szex nem olyan jó (vagy egyáltalán nem jó).

Hiszem, hogy a partnerem is mindig azt szerette volna, hogy legalább ugyanannyi gyönyör jusson nekem, mint neki. Csakhogy a többség nem tudja, hogy a nők nagy részének az a behatolásos szex nem úgy, és nem annyira jó, mint a férfiak többségének (és ez igazán nekem sem állt össze eddig). Arról, hogy a nőknek hogyan lehet ugyanekkora gyönyört okozni, arról lényegesen kevesebb szó esik, és emiatt sok mindenre magunktól kell rájönni. Ami nehéz. Nehéz nekem is, és neki is rájönni arra, mitől lehet nekem ugyanolyan jó. Kevés erre az útmutatás.

Boldog vagyok, mert most rájöttem egy fontos dologra: hogy nekem is ugyanannyi jár. Jogom van hozzá, nem kell ezt megvonnom magamtól. Most már csak az a kérdés, mi az, ami nekem igazán jó…

Korábban már meséltem a jóni-masszázs (jóni = punci) élményemről Kristóf Istvánnal. Hiszem, hogy bár nehéz, de gyógyító alkalom volt. Most egy interjút készítettem vele, ahol a masszázs rejtelmeibe vezet be, és mesél arról, hogyan gyógyíthatja “puncin keresztül” a lelket.

 Kristóf István elérhetősége: https://www.tantra-feny.hu/

Sok túlélőtől hallottam már, hogy mennyit köszönhetnek a balesetüknek, mert utána jobb emberré váltak, jobb életet tudtak élni. Réka története is ilyen, érdemes meghallgatni a TED videóját (lásd lejjebb).

Vajon mit tesz egy ilyen tragédia az intimitással? Nemrég ezen gondolkodtunk egy barátnőmmel, erre tessék, beütött a baj az én életembe is.

A szerelmem ápolásra szorul. (A balesetet nem részletezném, de rendbe fog jönni.) Amikor meghallottam a rémhírt, az ijedtség mellett eszembe jutott egyből a sok túlélő meséje arról, mennyit kaptak a balesettől. „Hát, akkor mi is biztos sokat fogunk belőle profitálni” – gondoltam. Csak mit?

Mindeközben folyt nálunk a szexböjt, ahogy arról az előző bejegyzésemben beszámoltam.

Na, most kezdődik csak az igazi szexmentesség! – mondta bennem a kisördög. Ha ő egyáltalán a kisördög volt…

Örültem? Talán kicsit igen, megkönnyebbültem. De inkább azt mondanám, hogy kíváncsivá váltam, vajon ez mit fog hozni. Még nem tudom, mi kerekedik ki ebből az én libidó-ébresztő programom szempontjából, de az eddigiek eléggé bíztatóak.

korhaz_apolas_szex.jpgFotó: Daan Stevens, Unsplash

Először akkor szólalt fel a puncim, amikor arról viccelődtünk, hogy kapott egy Robotzsaru-igazolványt ahhoz, hogy mikor a reptéren becsipognak benne a vasak, tudja igazolni magát. Belebizsergett a puncim. Úgy látszik, izgat a Robotzsaru-téma.

És ahogy már több napja ülök az ágya mellett órákat a meztelen vállát, arcát, lábát simogatva, egyre jobban elkezd mocorogni bennem valami. Egyre érdekesebben viselkedik a puncim. Izgatottá vált. Az egyik éjjel a sok rémálom között orgazmusom is volt (életemben talán egyszer fordult ez elő előtte). Napközben csókolgatom a vállát, a nyakát a kórházban, és egyre jobban vágyom rá.

Jót tesz nekem az eltiltás, ezt már korábban is észrevettem (lásd afrikai történetem: 2016 október-novemberi bejegyzések). A böjt az más. Ott én irányítok, én mondhatnám meg, mikor lehet újra szex, rajtam a felelősség. De itt most teljesen kívül esik a hatáskörünkön, hogy mikor érhet hozzám, hatolhat belém. Itt most tudok vágyakozni. Itt van a tilos-íz, amit úgy néz ki, a szexben szeretek. Itt van a várakozás. Van idő arra, hogy biztonságosan, a saját tempóban el tudjak jutni egy olyan izgalmi szintre, ahol már tényleg rá akarom vetni magam. Ami nálam tényleg nagyon-nagyon hosszan épül fel sok esetben.

Tényleg van valami jó ebben a szörnyű helyzetben is. Nem az, hogy most jó darabig nincs szex, hanem, hogy érzem, hogy később viszont nagyon is lesz.

 

Volt szerencsém Rékát személyesen is megismerni, és egy szikrázó, életvidám csaj