Vajon miért lehet az, hogy ha jól emlékszem, kb. 23 éves koromig eszembe sem jutott magamhoz nyúlni? Fel sem merült bennem. Még csak azt sem mondhatnánk, hogy tiltottnak gondoltam – egyszerűen eszembe sem jutott, hogy én is csinálhatnám.

Arra emlékszem, hogy tudtam, hogy gimiben (általánosban?) a srácok csinálják. Bevonultak a WC-be egy újsággal és rejszoltak. Mindenki tudta, hisz hangot adtak neki, beszéltek róla az osztály kellős közepén. Az egyik srác állítólag még óra közepén is kiverte egyszer úgy, hogy U alakban álltak körben a padok. De a lányok sosem beszéltek róla. Miért lehetett ez? Így persze eszembe sem jutott, hogy lányok is csinálhatják.

23 évesen újra összeszedtem magam, s elmentem az egyetemi pszichológushoz, aki továbbirányított egy hipnoterapeutához. Ő ajánlott egy teljesen elhibázott könyvet (ESZO = Elnyújtott szexuális orgazmus). A legkevésbé sem értett ahhoz, hogy az én szexuális problémáimat kezelje. A könyv mondta nekem, hogy maszturbáljak, ismerjem meg a testem.

Hova vezetett ez? Néha megpróbáltam. Nem azért, mert kívántam, nem azért, mert élveztem, hanem azért, mert ott lebegett előttem a cél, a feladat, hogy meg kell ismernem magam, hogy aztán végre jó legyen a szex. Jó lett? Nem. Helyette kudarc hátán kudarcot éltem meg, hisz nem tudtam megoldani a feladatot: eljuttatni magam a csúcsra.

Később, teljesen más témában, de megkaptam, hogy túlzottan feladat-orientált vagyok. És akkor leesett, hogy ez történik az ágyban is. A filmek, a világ azt mondja, akkor jó a szex, ha hatalmas orgazmus a vége. Az én szemem előtt is ez lebegett: élvezzünk el együtt, s akkor leszek jó kislány, akkor teljesítettem a feladatot. Nem mondta senki, hogy inkább élvezzem az odavezető utat. Nem mondta senki, hogy a szex az élvezetről, a felszabadultságról kéne, hogy szóljon, nem a teljesítményről. Nem sürgetnem kéne magam, hanem élvezni. Örülni, minél tovább tart.

girls-555657_1920.jpg

Fotó: Pixabay

Ha szeretnéd megtanulni te is élvezni a szexet, szívesen segítek: kitaláltam rá egy online kurzust.