Orgiára készülök

Egy aggódó barátnő felvetette a kérdést, vajon mennyire fenntartható / egészséges ennyire gyakran átlépni a saját határaimat. A kérdés jó, s bizony tényleg el kéne gondolkodnom rajta, mi a jó nekem. Mindez azért is nagyon aktuális, mert újfent egy orgia vár, amire ha már igent mondtam, fel kéne készülni lelkileg. Mindemellett pedig el kell gondolkodnom azon, a jelen lelkiállapotom és felkészültségem mellett vajon milyen gyakran vállalhatok be orgiákat, s mindezt pasi felé is kommunikálnom kell.

Elsőként fókuszáljunk a közelgő orgiára, amitől félek.
– Mitől félsz? – kereste, kutatta az agyam az észérveket.
– Nem tudom…
– Na, de mégis?
– Helyes ez? – pislogtam félénken.
– Kinek helyes? Kinek akarsz megfelelni?
– Magamnak kéne… – ismertem be, miközben felötlött, hogy bár az ország jelentős része ezt erkölcstelennek tartaná, úgy gondolom, nincs igazuk és nem tudják, miről maradnak le. Mármint az a szűk réteg, amelyik egyáltalán érzelmileg kész lenne rá…
– Na és számodra ez helyes?
– Hát… A legtöbb csoportos szexet imádtam…
– És most? Ez miért lenne másképp?
– Legutóbb úgy összezavarodtam, mikor G-vel voltunk. Borzasztó nehéz volt egyensúlyozni a két pasi között és ráadásul még érzelmeket is elkezdtem táplálni G irányába, amivel nem tudom, mihez kezdjek.
– De hisz ezt már megbeszéltétek pasival, nem?
– De. Azt mondta, ő csak örül, ha szeretem azokat, akiket ő is nagyon szeret. Még akkor is, ha abból szerelem lesz. És szerinte G párja is így lenne vele. Csak olyan nehéz ezt megengedni magamnak, még ha poliamor is akarok lenni. Mennyire ironikus, hogy én akartam annyira, s most mégis az a fura helyzet áll fenn, hogy magamnak nehezebb megengedni, hogy mást is szeressek, mint a partneremnek…
– Na és azt leszámítva, hogy lelkiismeret-furdalásod volt több dolog miatt is, hogy érezted magad legutóbb?
– Csodálatos volt az érintések kavalkádja! Imádtam, ahogy pasi vezetett, katalizálta az eseményeket! És tisztán emlékszem G első érintéseire is! Ami azért is izgi, mert az ilyen részleteket könnyen elfelejtem. De rá nagyon is emlékszem! Hát még arra, ahogy összerezzent az érintéseimre és hogy mennyire imádtam a farkát és a mellbimbóját kényeztetni!
– És amikor punciskodtál? – pasi mondja ezt, mikor szexre-hívogatóan billegek. Imádom, mikor ezt mondja!
– Ó, igen! Imádtam előttük billegni és fogadni az elismerő bókjaikat, meg a csodálatukat!
– Szóval?
– Nem is tudom… Mi van, ha ez nem én vagyok?
– Mert ki vagy te? – kérdezett vissza az agyam. – Hisz annyi féle tudsz lenni! Tök más nő vagy most és más voltál egy éve. Most egy nagy változás közepén vagy. Így inkább az a kérdés, kivé akarsz válni? Mindig is arra vágytál, hogy tudd élvezni a szexet!
– Ez igaz.
– Örülnöd kéne inkább, hogy ez a korszak végre elérkezett az életedbe, s nem a vélt, buta erkölcsök miatt meghátrálni, hanem azt követni, ami tényleg jó neked!

Fotó: Juan Antonio F. Segal @ FlickR