Tökéletes, romantikus szeretkezés – Csak álom?

Imádtam Susan Elizabeth Phillips könyveit olvasni. Bár nem vagyok egy nagy könyvmoly, az ő boldog, szexi, romantikus könyveit csak úgy faltam. Felizgattak a milliomos texasi amerikai-focisták történetei, de mellette frusztráltak is, amire csak most döbbentem rá, amikor elkezdtem újraolvasni az egyik regényét.

Magas, izmos, szexi cowboy és a csinos huszonéves szűz, akik között tüzes ellentét húzódik, ami természetesen tökéletes szeretkezésben csúcsosodik be, s az örök szerelem reményével hiteget minket. Kedves, pihentető, fordulatos könyvek, bár a végkifejlet elég egyértelmű minden esetben. Ó, és imádom, ahogy a vágyakozást és szex-jeleneteket leírja!  Nagyon izgatóak.

Miért húztam fel magam egy ilyen kedves, kissé bugyuta könyvön? Mert valami iszonyat egyszerű, természetes dologként ábrázolja a szexualitást. Hittem benne, vagyis inkább vágytam rá, hogy igaz legyen, amit mond: hogy létezik a tökéletes szeretkezés. A férfi és a nő ösztönösen kívánja egymást, nem bír betelni egymás csókjával, alig bírja kihúzni az ágyig. Természetesen a férfi tökéletes szerető, aki a női test minden titkát kiismerte már millió partnere mellett, akiket mind tisztelt. A nő szűz, teljesen tapasztalatlan, de amikor találkozik a vadító félistennel, egyből nedvesedni kezd a bugyija és az első adandó alkalommal oda is adja neki magát. Nem vívódik, nem görcsöl, egyből el tudja engedni magát, meg tud nyílni, s már néhány erotikus csók és rövid mellbimbó-harapdálás után zihálva merül alá első orgazmusa örvényében, melyet aznap éjjel még nyolc követ.

Persze vannak konfliktusok a könyvben, de nem a szexben. A szex mindig tökéletes, harmonikus, mindig egyformán akarják és egyformán élvezik. Átszeretkeznek hosszú éjszakákat, fáradhatatlanul. A szomjuk nem csillapodik.

Bár most bosszant, mégis hiszek benne, hogy jót tettek nekem ezek a könyvek. Reményt adtak, hogy létezhet ez az élmény, létezik az, mikor a nő is és a férfi is egybeolvad a gyönyör tengerében. Bár sejtettem, hogy léteznek szexuális problémák másoknál is, de hittem, hogy csak olyan tud ilyet írni, aki tapasztalt is ilyesmit, s akkor pedig létezik a jelenség. Plusz felizgattak. Lekötötték a figyelmem a sorok, s nem jutott kapacitásom arra, hogy elkezdjek parázni az olvasás mellett.

Ugyanakkor károsnak gondolom a sok buta romantikus vígjátékot, amiben csak és kizárólag tökéletes aktusok léteznek. Nincs bénázás, nincsenek hullámvölgyek, nem fordul elő, hogy az egyik kevésbé kívánja a másikat. Ha valaki idő előtt elsül, azt csúnyán kinevetjük. Ilyen mintákat kapunk, ezekhez hasonlítjuk magunkat, csakhogy a valóság nem ilyen, mint ahogy a meztelen testek sem olyan tökéletesek, mint a filmekben. Csoda, hogy elégedetlenek vagyunk magunkkal és alacsony az önbecsülésünk? Hogy is tudna így fejlődni a szexuális kultúra?

 A kép forrása itt.