A trükk, ami megtanított élvezni a nyalást

Árpi (aki ahogy már kifejtettem, a nyalás mestere) mellett tanultam meg élvezni az orális kényeztetést. Mármint mellette tudtam megengedni magamnak először, hogy tényleg elmerüljek az érzésben. Kéjesen morgott közben, dicsérte a puncim és milliószor elmondta, mennyire imádja nyalogatni, míg végül, szépen lassan elhittem neki.

Hónapokkal később mondta el, hogy volt egy trükkje. (Lányok, itt fogjátok be a fületeket!) Hanyatt feküdt, feje alá gyömöszölte a párnát, a mellkasára ültetett úgy, hogy a puncim az arcára kerüljön, s így nyalt. Így élveztem el először igazán életemben – úgy, hogy azt meg is éltem, észre is vettem, nem csak a puncim csinálta az agyamat kihagyva a buliból.

Elárulom, mi volt ennek a lényege: a kizökkentés. Nem hagyta, hogy hanyatt dőljek és belemerüljek a gondolataimba, amik elterelnek a jelenből, hanem valami újat kért. Mindig valami újat, meglepőt kért, ami kellően lekötötte a figyelmem, s nem hagyott teret a parának.

Kérte azt is mellé, hogy húzzam szét neki a puncimat. Jó, igaz, hogy így jobban hozzáfér a csiklómhoz, de több ez ennél. Én fogtam a nagyajkaimat, én is kaptam egy feladatot, nekem is kellett valamit csinálni, miközben „legálisan” érhettem a puncimhoz. Nem éreztem magam bűnösnek. Sőt, rajtakaptam magam, hogy titokban édes nyomáspontokat találtam a vénuszdombomon, amiket észrevétlenül nyomtam. Leheletnyit mozgattam a nagyajkaimat, néha hozzányomtam a szakállához, vagy lejjebb toltam az egész bőrt, hogy a csiklómat még jobban hozzá nyomjam a nyelvéhez. De mindezt csak úgy, hogy ne vegye észre, s közben azt a kifogást használhattam: „hisz én csak széthúzom neki a puncim, ami néha kicsúszik a kezemből”. Kellett a kifogás, hogy megtegyem az első lépést afelé, hogy megengedjem magamnak azt, hogy magamat is kényeztessem.

Az persze teljesen más (dehogy más!), amikor én a fenekét kényeztetem, míg ő a saját farkát veri. Azt lehet. Másnak könnyen megengedem, hogy magát simogassa, csak magamnak nem.

Most már túlléptem ezen valamennyire. Már merem fokozni a nyalásélményt a saját kezeimmel is és merek (néha) irányítani is. Még nem igazán tudom megmondani, mi esne éppen a legjobban, mire vágyom épp, mert annyira még mindig nem ismerem a testem, de már esetenként tudom kérni, hogy ne hagyja abba.

A kép forrása itt.