Arccal a csiganyál felé – úton a gyönyörteli szexhez
Emlékszel, hogy legutóbb már majdnem kihajóztunk a szigetedről?
Éppen megnyertél egy formás kis ladikot, amivel el tudsz indulni az öröm- és gyönyörteli szexuális életet termő felfedezőúton.
Akkor most következhet a hogyan.
Az előző bejegyzésben említettem, hogy Saci olyat hozott magával az egyik csoportos coachingra, amit világítótoronyként emlegettem.
Ez lesz a válasz a “hogyan”-ra.
Hozott magával egy montázst, amit arra a témára készített, hogy van ő most a szexszel.
Elmesélte, hogy ez neki mit szimbolizál.
De, először ha van kedved játszani, akkor most állj meg egy kicsit az olvasással.
Nézd meg ezt a képet és hagyd, hogy hasson rád.
Benned milyen érzéseket kelt?
Neked miről szól?
…
Ha megvagy, akkor jöhet, amit Sacitól hallottam.
“Igazából ez saját magam itt középen, szépen ugrok egy fejest a vízbe…
Jó értelemben sodródok az árral, nem akarok mindent kontrollálni, csak hagyom hogy megtörténjen…
Nem tartom magam prűdnek, de nehezemre esett kirakni ezt a meztelen párt.
Vicces, mert kivágtam az újságból valami szép képet, és aztán akkor láttam, hogy a hátoldalán ott van ez a pár… Nem, én ezt a párt AKAROM kirakni!… És bevállaltam. Ki is raktam a falamra.”
Megkérdeztem tőle:
Mi az, ami a számodra vágyott szexet testesíti meg ezen a képen?
“Az abszolút közelség, meg fejest ugrás bele.
A bátorság.
A másik elfogadása, úgy ahogy van, meg a saját magamé is persze.
Meg hagyni, hogy közek jöjjön a másik.Ez a pár nagyon meghitt, nyíltak egymás felé.
Nyugisak.
A kapcsolataimban általában zsizsegtem, és sosem a nyugalom volt jellemző.
Mindig valami… nem is tudom… készenlét volt.
A nyugalom, meg hogy olyan vagyok, amilyen, és csak úgy vagyunk együtt, olyan nem igazán.
Mintha el kellett volna játszanom egy szerepet.
Hmmm…Érdekes, mert itt ez a csiga…. emlékszem, amikor legelőször beszégettünk, még negatívan hoztam szóba a csigát – hogyha lassú a szex, akkor ilyen csiga érzésem van: fújjjj, hideg, nyirkos-nyálas izé, uváh…
Most azért van itt, mert természetes, hogy nedves, nyirkos, nem gusztustalan egyáltalán. A halaknál is ugyanez. Korábban taszított, de most nem, hogy olyan csúszósak, semmi nem borítja a testüket, csak a pikkely… ők is olyan meztelenek. Pőre állatok 🙂
A múltban mindenféle elképzelések voltak a fejemben a szexről meg az intimitásról.
Szépek és csúnyák is.
Egy elvont világ, romantikus meg színes, szép, mint ezek a halak itt.
De ez csak elméletben létezik.
És ott a választóvonal középen, ahol fejest ugrok.
Abba, ami a valóság.Ott vannak a hús-vér emberek.
A jövő.És persze az olyan csigás, meg nyálkás, igen, de nem baj.
Meg akarom élni.”
Én még most is libabőrös leszek, ahogy a szavait újra hallgatom, hogy legépelhessem.
Tényleg világítótorony egy hajósnak a szexualitásról tanulás vizein.
Erről beszéltem, amikor azt mondtam, hogy indulj el a jól körülhatárolt kis szigetedről.
Eredj a nyomába valami újnak.
Saci alkotása szépen illusztrálja:
hogyan születik meg a nyitottság, egy új irány.
Amikor szembesülsz a régivel és megvágyod a változást.
És kíváncsian, inspiráltan, mindeközben akár remegő térdekkel, de lépést teszel előre.
Huhh….
Hálás vagyok Sacinak, hogy beleborzonghattam megint a sztorijába.
No, de a következő bejegyzéshez van még egy kérdésem hozzád:
Megvan még a listád?
Tudod, a 17-es lista, amin javaslom, hogy jelölgesd csak
– az “időnként/stabilan megélem a szexben” pontokat,
– meg az “ezt én is meg akarom tapasztalni a szeretkezésben” pontokat.
Na, ezt a listádat készíts oda az éjjeli szekrényedre az írkálós füzeted alá, vagy a konyhapultra a fallosz alakú kaktuszhoz, esetleg a fürdőszobában a mosdókagyló feletti polcra a fogkefe mellé – oda, ahol a bejegyzéseimet olvasni szoktad.
Azzal folytatjuk.
Ha a most olvasottak megérintettek,
akkor már nem ott vagy, ahol egy perce voltál.
Ha megszületett benned a gondolat, hogy
„a francba is, lehet, hogy nálam is van itt valami”,
akkor hadd mondjak csak annyit:
ha már nem tudod feltartóztatni ezt az érzést, akkor elindulsz egy felszabadultabb szexualitás felé:
