Szép puncim van
– Úgy szeretem a szép kis puncikádat. – szokta mondani pasi, s most hozzátette: – De tényleg nagyon szép puncid van.
– Igen? – csodálkoztam vissza. – Mégis mitől szép? Tényleg nem értem, mi lehet szép egy punciban. Ez számomra teljesen felfoghatatlan.
– Hát a vágása… Meg ahogy a nagyajkaid illeszkednek egymásra.
Aztán eszembe jutott, hogy hallottam, vannak, akik hüvelyplasztikára adják a fejüket, mert nem elég szép a puncijuk. Nem tudtam hová tenni ezt a témát (az én szememben egyformán nem esztétikus egy punci sem), s megértettem: a képek alapján az én puncim tényleg megfelel a mai szépségideálnak. Divatos. Bár hogy miért szebb, mint ezen a képen az eredeti punci, azt nem értem…
Nagy tanácstalanságomban egy barátomtól is megkérdeztem, milyen a szép punci.
– Punci és punci közt is van sokféle, ami szép. Első helyen nálam az a fajta van, amelyiket ha megnézed szemből, akkor át lehet látni a combok közt (kb. 2-3 ujjnyi távolság). Legyen kicsit szétnyilva, ne legyen olyan, mint egy 10 évesnek, de robbantott szénakazal se legyen. Úgy a középúton. Még azt is szeretem, ha felette szőrös kicsit, de csak felette. Viszont nekem a punci az nem egy körbehatárolt valami, azt én mindig együtt látom a popsival és a combokkal. – Majd küldött illusztrációt is. Becsültem, hogy így megdolgozott a válasszal, s most én tartozom neki a szép fasz leírásával. Püff neki. Jó kérdés… Azóta ezen rágódom, hogy lássak neki a válasznak. Már egész jól sikerült összebarátkoznom a péniszekkel, de azt hiszem, ennek kifejtéséhez még szükségem van egy kis időre.
A kép forrása itt.
