„Nem kell semmit érezned.” – így keresem a G-pontom

Hiába tudtam, hogyan kell, mégis nehéz volt kapcsolódnom a testemhez.

Amikor elindítottam az Ébredő Szexualitás blogot, az első bejegyzésem arról szólt, hogy megtanultam önkielégíteni.
Akkor azt hittem, ez egy lezárt történet, „pipa, ezzel meg is volnánk”.

Aztán az évek során újra meg újra szembesültem vele, hogy ez nálam nem ilyen egyszerű menet.

Voltak időszakok, amikor teljesen természetesen jött, és voltak, amikor egyáltalán nem ment. Tudtam gyönyört átélni, amikor az aktuális párommal szeretkeztünk, aztán volt olyan is, mintha megszakadt volna az összeköttetés: semmit sem éreztem.

Amikor Ildikóval együtt vettük fel a Jóni-kurzus oktatóvideóit, újra előjött ez a nehezen-kapcsolódás.

Megint ott volt bennem az a belső nyomás, hogy most valamit éreznem kellene.
Hogy most már „illene” felizgulni, eljutni valami „magasabb szintre”.
Valaminek át kellene törnie.
Látványosan.

És ezzel az állandó elvárással, ezzel a belső hajszolással satuba szorítottam magam.

Ez pontosan azt vette el, amiért az egészet csináltam volna: a kíváncsiságom, a játékosságom, a felszabadultságom.

Ildikóval sokat beszélgettünk erről, amiből ez a mondat olyan volt, mintha végre észrevettem volna egy fényreklámot az autópályán, ami mindig is ott volt:

„Nem kell semmit érezned.
Csak figyeld meg azt, ami van.”

Ez elsőre fura volt.
Addig a pontig mindig azt hittem, hogy a cél az, hogy történjen valami.

Elkezdtem tényleg csak figyelni, és nem követelni magamtól.

És valami apránként mocorogni kezdett bennem.
Mintha újra meghallottam volna a testem hangját.
Távoli volt még, és nehezen kivehető, de egyértelműen beszélt hozzám.

Nem mindig reagált úgy, ahogyan én azt elképzeltem.

De amikor nem ítéltem meg, hanem hagytam, hadd legyen úgy, ahogy van, egyszer csak elindult bennem valami puhaság.
És ez nem feltétlenül gyönyörérzés volt, inkább egyfajta „megvan a kapcsolat”.
Mintha végre szövetségre léptünk volna a testem meg én.

Szóval igen, a Jóni-kurzus nekem nem csak arról szól, hogy keresem a G-pontom, és végre megtalálom (ami amúgy tényleg hatalmas felismerés – meg csodálatos, finom érzés, és tudatosan tudom használni a szexben is).

Hanem arról is, hogy megtanulok jól lenni ott, ahol épp vagyok.
Hogy nem kell mindig éreznem valamit.
Nem kell „produkálnom” az izgalmat, a gyönyört.
Teljesen elég az, ha jelen vagyok.

És ez a felismerés nemcsak az önmagam érintésében változtatott meg valamit, hanem az egész életemben.
Változott az, ahogyan tapasztalok a testemben partnerszex közben, a párkapcsolatomban és tök hétköznapi testi élményeimet is — szóval mintha letöltöttem volna a Lili 2.0 rendszerfrirssítést.

Imádom.

Most lehet azt mondod, hogy „dehát tényleg nem történik semmi, amikor nem érzek”.
Én csak annyit kérdeznék: „biztos ez?”, „tényleg így van?”

Szóval nézzünk a mélyére: ha benned is az a gondolat, hogy nem érzek semmit, akkor itt van pár kérdés, ami segít ennek a mélyére ásni:

Gyönyört nem érzel, vagy semmit sem? 

Vagy inkább úgy fogalmaznál, nem „elég nagy” az élvezet, az izgalmi szint? 

Nem ott érzel valamit, ahol szerinted kellene, hanem máshol? 

Vagy félsz, hogy nem fog sikerülni az orgazmus? Esetleg nem úgy, ahogy szeretnéd?

Figyeld meg, honnan szól ez a hang, ez a mondat.
Melyik testrészed mondja?
És mit üzen még neked?

Engem például ezek a kérdések indítottak el abban, hogy ne teljesítsek, hanem kapcsolódni tudjak az ágyban.

Ezek a gyakorlatok pedig megtanítottak, hogyan tovább lépésről lépésre a testem, konkrétan a puncim és a G-pontom felébresztése felé:
https://ebredoszexualitas.hu/joni-kurzus/
 
A következő bejegyzésekben arról írok majd, miért olyan fontos az önkielégítés mint önismereti út.
Elmesélem, hogyan segíthet abban, hogy a szex ne megfelelésből történjen, hanem felszabadultan.
És még azt is elmondom, hogyan tudsz ebből a kapcsolódásból a párkapcsolatban is új erőt meríteni.

Ha a most olvasottak megérintettek,
akkor már nem ott vagy, ahol egy perce voltál.

Ha megszületett benned a gondolat, hogy
„a francba is, lehet, hogy nálam is van itt valami”,
akkor hadd mondjak csak annyit:
ha már nem tudod feltartóztatni ezt az érzést, akkor elindulsz egy felszabadultabb szexualitás felé: