Lili csajozna

A múltkori bejegyzés igazából azért született, mert közben több lány is felbukkant, aki tetszik, vonz. Az első gondolatom persze ez volt:
– De jó lenne bevonni őt a poliamor kapcsolati hálónkba, s összehozni őt az egyik pasimmal! – csakhogy aztán szépen lassan rá kellett jönnöm, hogy ez egy kifogás. Bár tényleg örülnék, ha pasinak több boldogság, több nő jutna, őket magamnak is akarom. De még kell a kifogás, mert nehezen engedem meg magamnak, hogy egy nőre vágyjak. Blokkol a tudatom.

Kávézgatunk Anitával. Csacsogunk pasikról, szexről, meg minden másról, s én őt nézem, fürkészem. Észreveszem, hogy egyre gyakrabban érintem meg őt. Indokolatlanul is összeér a testünk. Arról fantáziálok, hogy a haját a füle mögé tűröm, a karját cirógatom, megcsókolom, de csak az ártatlan érintésekig jutok.

Hiszem, hogy még gyors és korai lenne a következő lépés. Talán, ha buliban lennénk becsípve, működhetne, de nem így: fényes nappal a nagy nyilvánosság előtt. Aztán megakadok: de mi lenne, ha egy buliban lennénk? Ugyanaz, mint amit már évek óta bánok: nem mernék kezdeményezni. Mert mégis hogyan? Hogy kell nőt felszedni? Pláne a saját barátnőmet? Zavarba jöttem már a gondolatra is és leblokkoltam, míg nem beugrott a kép, engem hogy szedett fel egy barátnőm: egész egyszerűen elkezdte félreérthetetlen módon simogatni a hátam. Zseniális! Nekem is így kell tennem! Elkezdem hosszabban cirógatni, mint egy baráti érintés, úgy, hogy az még ne legyen túl tolakodó, s legyen lehetősége eldönteni, akarja-e a folytatást, vagy elhúzódik.

Most már csak a lehetőséget kell kivárni…

A kép forrása itt.