Punci a tükörben

Sok nő még sosem látta a punciját. Hogy is láthatta volna, hisz olyan helyre nőtt, amit nem nagyon tudunk szemügyre venni. Így aztán nehezebb is szeretnünk ezt a testrészünket, mint a pasiknak a farkukat, hisz kevesebb a kapcsolatunk vele. Marad hát nekünk a tükör.

Többször is volt már, hogy megnéztem a puncim a tükörben, persze. Nézegettem, próbáltunk barátkozni, de nem annyira ment. Nem tudtam megszeretni így sem a saját vaginámat, amit nem hogy sosem találtam szépnek, de kimondottan nem tudtam felfogni: mi a nyavalya miatt tudják ezt pasik gyönyörűnek gondolni?

Nemrég aztán megkaptam házi feladatnak, hogy nézzem meg a puncim, amikor fel vagyok izgulva. Vonjam be nyugodtan pasit is. 
– Na ez jó! – gondoltam. – Tutira benne lesz a játékban!
És igazam is volt. Lelkesen vezetett engem körbe a saját pinámban, közben cirógatott, becézgetett, viccelődött. Azt azért nem mondanám, hogy ez kimondottan jó élmény volt, de rossz semmiképp sem volt. Talán egy lépéssel közelebb kerültem magamhoz, igen. 

Fotó: Terje Sollie @ Pexels

A nagy áttörést a barátnőm puncija jelentette, igen, amit most nem írnék le újra. A legszebb tükröt ő tartotta elém.

Direkt hagytam ott a kis tükrömet az ágy mellett, s egyszer csak, miközben pasi mellkasán ülve (ez az én „gyönyör fotelem”) nyalni kezdett, kezembe vettem azt.
– Ő gyönyörködve nézi, mikor szopom a faszát, de én nem tudom megnézni, milyen az, ha kinyal – gondoltam, s jött megoldás is a gondolattal karöltve: – kivéve, ha újra a kezembe veszem a kis tükröt.
– Azaz, Bébi, nézd csak, milyen szép puncikád van! – biztatott pasi, és én alaposan meglepődtem. Nem azon, amit láttam, hanem amilyen érzést kiváltott belőlem: nagyon is felizgatott a látvány! Mondják, hogy a pasinál a látvány nagyon sokat tud hozzátenni a szexuális izgalomhoz. Én ezt sosem éreztem (a hangokat annál inkább imádtam), csak most először.