Vita utáni szex
Rengeteg könyv- és filmélményem van őrjítő szexuális aktusokról, mely egy hatalmas vitát követett. Én ezt sosem értettem. Veszekedés után én hüppögök, fáj a szívem, bántalmazottnak, sérültnek érzem magam. Bedagad az orrom a sírástól és bár addigra már túl vagyunk a nagy vitán, mégis egy picit még tartok tőle. Nagy alvásra, megnyugtató buksi simogatásra vágyom leginkább, de szexre egyáltalán nem. A teljes érzelmi és fizikai kimerültségbe nem értem, hogy férhetne bele még a szex is.
Ádámmal nagyot vitáztunk telefonon. Holnap újra találkozunk, de nálam csak azt érte el mindez, hogy ne várjam. Hogy tartsak a viszontlátástól. Nemhogy még hancúrozzunk!
Félek az egésztől. Legutóbb, mikor együtt voltunk, össze volt törve még a kis lelkem. Gyenge voltam és sérülékeny. Nem ment jól az együttlét. Bénáztam, fájt, paráztam. Félek, hogy ez fog folytatódni.
Arra vágyom, hogy előbb megnyugodhasson a lelkem. Megsimogasson, s megélhessük, mennyire szeretjük egymást. Csak ezután szeretnék szexelni. Azt hiszem, csak ez után lenne értelme.