Vajon a nők hány százaléka szokott spriccelni? Mostanság ez hatalmas divat, férfiak ezrei keresik a kulcsát, hogyan lehet spricceltetni a nőket. Régen a „G-pontot” állították be úgy, mintha az lenne az a mágikus pont, amitől gombnyomásra gyönyört élhetünk át, most meg a „squirtelést” tartják sokan a szexualitás csúcsának.

Volt már, hogy sikerrel jártam. Nem mintha nálam kimondottan cél lenne, hogy ejakuláljak, de azért örültem. Tulajdonképpen semmit sem vettem észre belőle, csak annyit, hogy a párom teli szájjal felnézett a puncimból, majd a hasamra ürítette a le nem nyelt folyadékot.

Bár nem volt célom, hogy spricceljek, de örültem. Izgalmasnak tartottam, ami a testemmel történt.

Fotó Naitian(Tony) Wang, Unsplash

Közben tisztán emlékszem egy történetre, amit egyszer hallottam. Egy idős hölgy emlékezett vissza arra, ahogy az első fiújával vadul csókolóztak a srác új kocsijában. Annyira belemerültek, hogy a lány ejakulált. Egyiküknek sem volt fogalma róla, mi ez, csak azt látták, hogy eláztatta a vadi új ülést, amitől a srác teljesen kiakadt. Ez az eset évtizedekre tönkrevágta a szexuális életét. (Ezek után mondja valaki, hogy nem fontos beszélni a szexről!)

Amikor ezt a történetet hallottam, én is akkor szereztem tudomást a női ejakulációról. Valószínűleg, ha ez előtte történik velem, én is azt hiszem, bepisiltem. Főleg, hogy ilyenkor egyesknél a pisilést kísérő kéjérzet is felbukkanhat.

Nem célom, hogy ejakuláljak, mert én elhiszem Végh Ildikónak és Deborah Sundahlnak, hogy ez nem feltétlenül jelent orgazmust. Ugyanakkor a kéjes orgazmusokat nagyon is vágyom. Szeretném én is elérni azt a tudatossági szintet, amit Ildikó említ az alábbi videóban: amikor már én magam is tudom, mikor fogok ejakulálni, és a) meg tudom engedni magamnak, el tudom engedni magam, b) úgy tudok dönteni, hogy én most nem szeretnék spriccelni.