Boldog 10. szülinapot, Ébredő Szexualitás!

Tíz évvel ezelőtt, ezen a napon elindítottam az Ébredő Szexualitás blogot.
2015. október 25., a “második szülinapom”.

Annó nem szakértőként vagy szexedukátorként kezdtem írni.

Csak egy nőként, aki szerette volna élvezni a szexet.

10 évvel ezelőtt ez nem igazán ment.

Nem azért feküdtem le az akkori párommal, mert vágytam rá, hanem mert meg akartam felelni.
Úgy voltam vele: ha már én nem tudom, hogyan lehet ez nekem jó, legalább a páromnak legyen az.

Legalább ő ne érezze, hogy velem valami baj van.

Persze legbelül ott motoszkált bennem egyfajta vágy.

Nem az, hogy „jobb” legyek az ágyban.

Hanem hogy végre ÉREZZEK valami JÓT.
Annyit éreztem, hogy a testemben lenni olyan “idegen” érzés.
Mintha nem lenne köztem és a altestem között kapcsolat.

Azt akartam elérni, hogy a szex többé ne feszültségforrás legyen, hanem valami, ami összeköt, feltölt és életre kelt.

*Ez volt az én vágyott állapotom.*

Emlékszel, pont amiről az elmúlt bejegyzésekben is beszéltem: egy következő lépcsőfok onnan, ahol aktuálisan tartottam – valami új irány felé.

Nem is tudtam, pontosan hogy kellene odáig eljutni.
Csak azt éreztem, hogy nem akarok tovább így élni.

Ebből a vágyból, ebből az elszánásból született meg minden:
az önismereti utam, a terápiás folyamatom, és maga a blog is.

Az első bejegyzésem arról szólt, hogy megtanultam önkielégíteni.
De nem mint egy szexuális technikát, hanem mint egy belső áttörést.

Arról a pillanatról írtam, amikor először engedtem meg magamnak, hogy gyönyört érezzek.

Nem másért, nem valaki kedvéért – hanem saját magamért.

Az Ébredő Szexualitás akkor még nem volt több, mint egy személyes “szexnapló”.
(Persze nem arról írok, hogy kivel, hányszor. Hanem hogy mit éreztem, mi mozdult meg bennem.)

De nekem egy új élet kezdete lett.
Segített befelé figyelni, jobban érteni magam, megengedőbben, kedvesebben bánni saját magammal.

Akkor még sanda sejtelmem sem volt, hogy ebből egyszer hivatás lesz.
Csak azt, hogy végre elkezdtem ébredni.

Bár nagyon lassan és fokozatosan, de elkezdett lélegezni az érzéki részem.

A következő bejegyzésekben mesélek majd arról, hogyan alakult tovább ez az út:
milyen mellékvágányokra tévedtem menet közben, mit tanultam magamról, és hogyan formálódott bennem lassanként az, amit ma tanítok.

Addig is tehetsz vele újra egy kísérletet – ahogy arra az elmúlt 1 hónapban is buzdítottalak:

Képzeled el a saját vágyott állapotodat –

“milyen lenne az a szexuális élet, amit szívesen élnék nap mint nap?”

(Tudod, az alábbi lista tök jó irányokat ad ehhez:
https://ebredoszexualitas.hu/blog/az-igazan-jo-szeretkezes-17-szempontja/)

Én is ezzel a kérdéssel kezdtem 10 éve…

Folyt. köv.! 🎂

U.i.: A következő bejegyzésben mesélek arról, miért lett “túl szexi” az eleje ennek a történetnek – és hogyan tanultam meg érzékenyen, tapintattal, mégis nyíltan beszélni a szexről.

Ha a most olvasottak megérintettek,
akkor már nem ott vagy, ahol egy perce voltál.

Ha megszületett benned a gondolat, hogy
„a francba is, lehet, hogy nálam is van itt valami”,
akkor hadd mondjak csak annyit:
ha már nem tudod feltartóztatni ezt az érzést, akkor elindulsz egy felszabadultabb szexualitás felé: