Képzeletbeli megcsalás

Egy másik farkat képzeltem a számba, miközben nyalt, de nem mertem megosztani vele, pedig tudom, hogy szeret együtt fantáziálni velem. Behúztam a fékeket és elkezdtem korlátokat állítani magam köré a pasizásban és ez nem jó. Senki sem kérte, hogy tegyek így, de valahogy ez jött védekező mechanizmusként.

Persze az is lehet, hogy a lelkem is azt kéri, lassítsak, de szerintem ez most inkább fogható a konfliktus-kerülésre. Mindenesetre öröm az ürömben, hogy ismét nem ütötte fel a fejét az a rég velem tartó kapcsolatfüggőség, aminek köszönhetően minden szembejövő, számomra vonzó pasiba tíz körömmel kapaszkodtam, s bemagyaráztam magamnak, hogy ő jó lesz nekem még akkor is, amikor ez igazából nem így volt. Most ezzel szemben a poliamoriának köszönhetően egyrészt végtelenül türelmes vagyok (ha három hónapot kell várni a következő epizódra, nekem az is tökéletes), másrészt nem esek kétségbe, ha valakiről le kell mondani. „Sebaj, van/lesz másik.” Nem ezen múlik a boldogság. Persze örülök, ha valami összejön és szép pillanatokat élünk meg együtt, de ha mégsem lesz románc, akkor is számtalan jó ember (barát, család) vesz körül.

A fantázia folytatódott: a farkat felváltotta egy punci, s most már azt nyaltam. Ezt már el is mertem mesélni, ezt már legálisnak éreztem mélyen belül, de ezután is keserű volt a szám íze, mert tudom, mennyire jó együtt fantáziálni, s most én is hozzájárultam ennek az óvatoskodó helyzetnek a megteremtéséhez.

A kép forrása itt.