Mi a jó a puncinak?
Egy lépéssel közelebb ahhoz, hogy igazán szeressem a puncim! Olyan boldog vagyok!
A hétvégét együtt töltöttem egy csoport férfival és nővel, akik egytől egyig vagy azon dolgoznak, hogy végre legyen egy „normális” párkapcsolatuk, vagy hogy javuljon a viszonyuk a saját szexualitásukhoz. Én az utóbbi témával dolgozom nagy eredményekkel. És ezen a hétvégén egy hatalmas előrelépést tapasztaltam meg a saját puncimhoz való viszonyomban!
Tisztán emlékszem a tavaly nyári női körre, amikor megtapasztaltam, hogy mennyire mostohán bánok én a puncimmal. Sok tekintetben is.
- Rengetegszer engedtem, hogy úgy hatoljanak belé, hogy ő nem volt rá kész. Nagyon-nagyon sokszor.
- Állandóan elégedetlenkedtem vele. Sosem „teljesített” elég jól, nem volt elég izgatott, elég tettre kész, nem élvezett elég nagyokat. Persze mindezt a pasi kedvéért akartam elérni.
- Nem láttam szépnek, nem gondoltam róla semmi jót.
Fotó Sharon McCutcheon, Unsplash
Aztán megfogadtam, ez most már nem lesz így többet. Figyelni fogok rá, és ha értem, mit akar (amit nagyon-nagyon sokáig egyáltalán nem értettem), akkor annak megfelelően cselekszem majd.
De rájöttem, ez nem olyan egyszerű. Hiába mondana a puncim nemet, nekem attól még nem megy, hogy leállítsam a pasim. Túl félelmetes. Úgyhogy inkább módosítottam a fogadalmamat: igyekezni fogok megteremteni a jó viszonyt a puncimmal.
A folyamat pedig úgy érzem, most kezd beérni. Egyre tudatosabb vagyok, egyre jobban érzem, hogy van épp a puncim: nyitott, zárt, szomorú, mérges, félős, vagy boldog… Már egyre jobban szót értünk.
A hétvégén számos nehéz történettel találkoztam a csoporttársaim révén. Én pedig azt vettem észre, hogy a puncim együtt érez velük. Néha velük örült, de legtöbbször egyszerűen fájt. Éles fájdalmat éreztem benne. És ilyenkor azt éreztem, hogy meg kell védenem. Vigyáznom kell rá. Képzeletben átöleltem, mint egy szomorú kislányt, és közben kerestem azt, ami jól esne neki. Nem akartam felvidítani, végre életemben először nem voltak felé elvárásaim, egyszerűen csak figyeltem rá, és igyekeztem támogatni.
Azt hiszem, minden napra be kéne iktatnom, hogy egyszer-egyszer gondoljak a puncimra, és figyeljem meg, hogy van épp, mi esne neki jól.
Ha érdekelnek a Heart & Sexuality programjai, ahol többek között a puncimat is megtanultam egyre jobban szeretni, és vannak kérdéseid, írj nekem nyugodtan. És ha úgy döntesz, jelentkeznél, kérlek, hivatkozz rám. Szívből ajánlom, én már sok-sok napot eltöltöttem a csoportjaikban.
