A párom nehezen érti meg, hogy mit ad nekem a maszturbálás, ezért inkább titokban csinálom, hogy ne legyen belőle konfliktus. De jó ez így?

Hiszem, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatban is szabad, sőt jó önmagunkat is kényeztetni. Jó, ha jobban megismerjük a saját testünket, jó, ha szeretjük azt és gyönyört adunk saját magunknak, hisz megérdemeljük. De mi a helyzet egy olyan párkapcsolatban, ahol (éppen) nincs szex?

Volt egy kisebb elakadásunk Ádámmal. Egy rövid szakasz, amikor én bezárkóztam, nem vágytam a szeretkezésre, és ezt kommunikáltam is felé. Azt írom, „kisebb”, mert az én viszonylatomban egy 2-3 hetes vágytalanság már rövid időszak, és mert végre felfogtam, hogy az, hogy épp nem kívánom őt, az nem jelenti a kapcsolat végét, hisz már volt rá példa, hogy visszatért a libidóm.

Ádámot azonban ezúttal nagyon megijesztette a helyzet. Eddig ugyanis vagy én nem kommunikáltam ilyen határozottan, hogy most nem vágyik a puncim közeledésre, vagy neki vált csak most világossá a helyzet komolysága, nem tudom, mindenesetre most ő volt az, aki pánikba esett. Kezdett ő is bezárkózni, visszautasítva érezte magát, kezdett félni az együttlétektől: aggódott, hogy nekem nem lesz jó, így inkább nem is kezdeményezett.

Történt aztán egyszer, hogy nagy lelkesen elmeséltem neki, hogy milyen ügyesen csináltam a házi feladatomat aznap este is, amit szexuálterápián kaptam: lelkesen kényeztettem a csiklóizgatómmal a puncikámat, amíg ő a dolgait intézte. Nem várt fogadtatásban részesültem: háborogni kezdett, hogy nem fair az, hogy én szépen kielégítem magam, neki pedig nem jut belőlem.

Fotó: Rackievic Nenad @ Pexels

Nem hibáztatom, tudom, hogy borzasztó nehéz megérteni az én helyzetemet, és bár elég drasztikus volt a reakciója, végeredményben annak is örülök. Ez ugyanis egy olyan mélyre menő beszégletést ereményezett, amiben végre ő is ki tudta mondani, mi aggasztja, mitől fél, mi bántja és én is közelebb kerültem saját magam megértéséhez.

Nehéz egy olyan személynek elmagyarázni, milyen a vágytalanság, akinek mindig rendben volt a libidója. Nehéz egy rémült, visszautasítástól szenvedő férfival megértetni, hogy itt egyáltalán nem „önkielégítésről” van szó, hisz nem vágytam a kielégülést, hanem „önfelfedezésről” és „vágy ébresztgetésről”. Azért gyakorlok, ismerkedek magammal, hogy együtt jobb legyen.

Bár nagyon hasznos beszélgetés volt, ami által a kapcsolatunk is erősödött, most úgy gondolom, nem mindent kell a másik orrára kötni. Az, hogy én, magamban mit teszek a testemmel, tulajdonképpen az én dolgom. Bár szeretek minden élményt elmesélni a számomra fontos embereknek, ha ez őt inkább kibillenti a nyugalmából, talán érdemes nem beszélni róla, vagy ha igen, vállalnom kell a következményeit, hogy ezek után egy több órás feszült konfliktus kezdődhet meg. Ezek ugyan eddig mindig nagyon hasznos beszélgetésnek bizonyultak, viszont tény, hogy túl sűrűn nem szabad ilyenbe belemennünk, mert az kibillent minket a stabilitásunkból.

 

 

Van egy ingyenes e-mail sorozatom, ami segíthet abban, hogy őszinébben tudjatok beszélgetni a szexről a pároddal. Ide kattintva eléred.