A szexuális fejlődésem terén az egyik legtermékenyebb időszakom meglepő mód partner nélkül volt.
Szakítás után voltam, az ismerkedésre pedig még nem éreztem nyitottnak magam, mégis nagy fókuszt kapott nálam a szex ebben az időszakban is.
Az előző kapcsolatban nem volt igazán jó a szex. Tudtam, hogy nem akarom ezt a mintázatot magammal vinni egy újonnan kialakuló viszonyba. Változtatni akartam, amire számtalan módszert alkalmaztam. (Erről egyébként rendszeres naplót vezettem, mely az egyik online kurzusomban a résztvevők fejlődéséhez való sorvezető is lett egyben!)
Tudatosan maszturbáltam – nem maradtam partner nélkül szex nélkül
Figyeltem a testem reakcióit, és az önkielégítés során új dolgokat is kipróbáltam és igyekeztem feltérképezni, mit szeret a testem.
A fantáziáimban pedig olyan szexuális viszonyt, olyan szeretőt képzeltem el magamnak, aki igazán nekem való: aki megért, odafigyel rám, elfogadja a „nem”-et, lehet neki visszajelezni, kész változtatni…. Fantasztikus eredményeket értem el!
Éreztem azt is, hogy sokkal több örömet ad az önkielégítés is, és később valóban sokkal minőségibb partnerem lett. Szerintem az, hogy van-e partnerünk, és hogy milyen ő, az nagyon nagy részt függ attól, hogy „hova tesszük a mércét”, milyen viselkedést fogadunk el, mit utasítunk el, mit nézünk ki a másikból, és mi az, amit meg tudunk magunknak engedni.
Sokszor azért nincs igazán számunkra megfelelő partnerünk, mert mélyen belül igazából nem hisszük el, hogy megérdemlünk annál jobbat, mint amit megszoktunk.
(Vagy ezért nem változik a partnerünk viselkedése.)
Azoknak is gyümölcsöző lehet dolgozni a szexuális életén, akinek épp nincs is partnere. Előre dolgozol vele.
🛑 Van valami, amitől félsz, tartasz a szex terén?
⌚ Nehezedre esik időt szánni magadra?
🐛 Nehéz hinned abban, hogy tudsz változni a szexhez való viszonyodon? 🦋
💗 Nehéz elhinned, hogy valóban megérdemled azt, hogy jó legyen neked?
Ha legalább 1 kérdésre IGEN a válaszod, akkor várlak szeretettel az előadásomon!
Nagyon megörültem az alábbi képnek, amit egy ősrégi szexuális felvilágosító füzetben (Villányi Péter: A szeretkezés) találtam. Nagyon pozitívan csalódtam, hogy azt tanítja: teljesen normális magadat simogatni akkor is, mikor pasival vagy.
Amikor életemben először beszélgettem egy barátnőmmel szexről, bevallotta, sokat küszködött, míg meg tudta magának engedni, hogy saját magát simogassa, miközben a pasijával van. Eltátottam a számat: ilyen van? Tényleg van olyan nő, aki magát izgatja, amikor ott van a pasi? Tényleg lehet? Ezzel nem bántom meg?
Szépen lassan rájöttem, hogy ha nekem OK, hogy pasi a nyelvemre veri a farkát (azaz magát izgatja), akkor az is rendben lehet, ha én simogatom magam, miközben dugunk. Tudom, tudom, hisz mondták is többen is, hogy izgató, ha a lány magához nyúl, de a bennem élő jó kislány nem tudta ezt megengedni magának. Elvégre az az igazi élvezet, amit a pasi ad nekem. Ha magamat izgatom, azzal azt mondom: amit te adsz, az nem elég. Pedig az is lehet, hogy egyszerűen nincs annyi keze, hogy azt mind megtegye, amire én vágyom.
Imádom, amikor pasi kinyal. Imádom azt is, mikor azt kéri hozzá, hogy húzzam szét a puncimat. Őszinte leszek: nem azért szeretem, mert így jobban hozzám fér, hanem mert így „legálisan” érinthettem magam. Felfedeztem, hogy ha még az én ujjaim is ott vannak a nyelve és az ajkai mellett, s nyomást helyezek a csiklóm felső részére, az csodálatos érzés. Sokáig persze titkoltam mindezt: úgy tettem, mint aki csak az ő kedvében akar járni: izgatóan szabad utat engedek a nyelvének, s csak titkon nyomtam, masszíroztam a szeméremajkaimat. Beletelt egy időbe, mire rájöttem, ezt nem kell titkolni. Nyugodtan csinálhatom úgy is, hogy észreveszi, akár úgy is, hogy a borostájához dörzsölöm oda magam: nem, hogy megengedi, de imádni fogja a lelkesedésemet!
Nehéz megérteni a magamfajtáknak, akikben ekkora blokk van az önkielégítéssel kapcsolatban, hogy ezt szabad. Még akkor is, ha a fickó külön kéri, hogy simogassam magam: bűnösnek, helytelennek tűnik. Pasi is kérte, s én megtettem, mert szeretem őt. Megtettem azért is, mert tudtam, hogy szeretem, ha a csiklómat is izgatják, de közben csalódottságot éreztem, mert igazából arra vágytam, hogy ő érintsen, hisz az az igazi! Én csak a szamár voltam, ha már ló nincs. A kevésbé attraktív opció. A személy, akit kevésbé szeretünk, s akinek az érintésének emiatt nem is örülünk annyira. S mi lett az eredménye? Bár ugyanazt a csiklót érintettem ugyanúgy, mint ő korábban: semmit sem éreztem! Pont ugyanúgy, mint amikor önkielégíteni próbálok.
Ettől függetlenül újra, meg újra megpróbáltam, míg a végén pasi is kiszúrta: – Most inkább ne simogasd magad! – kérte és én teljesen összezavarodtam. Csak pár nap múlva mertem rákérdezni: – Miért kérted ezt? – Mert azt éreztem, csak az én kedvemért csináltad, nem azért, mert élvezted.
Van benne igazság, de ez nem a teljes igazság volt. Leginkább azért csináltam, mert akartam. Mert örömet akartam okozni magamnak, ami neki is tetszik. Kitartó voltam, nem akartam feladni. Csináltam, s vártam, hogy egyszer majd leomlik a fal, felszabadulok és meg tudom engedni magamnak, hogy megérezzem a saját érintésemet.
Sajnos eddig ez még nem történt meg, csak egy-egy rövid másodpercre. Megörültem a szikrának, elkaptam, ismételtem a mozdulatot, de az egy szempillantás alatt kialudt, elveszett. Újra csalódott lettem, utáltam magam, amiért nem megy. És ami nem megy, azt valószínűleg nem érdemes erőltetni egy bizonyos ponton túl, mert csak törést okoz bennem. Nem ér annyit. Inkább azt hiszem, el kell engedni, s ki fog derülni, mikor állok készen rá. Nem kell türelmetlennek lenni! Addig is maradok annál, ami megy: (már nem is lopva) simogatom a nagyajkaimat, nyomást gyakorlok a vénusz-dombomra és izgatom a popsimat. Elvégre a szex nem teljesítmény-verseny, ahogy azt már többször megbeszéltem magammal. Azért szexelek, hogy élvezzem, hogy jó legyen nekem és a partneremnek, nem pedig azért, hogy megugorjak mindenféle saját magamnak állított szinteket.
Forrás: Villányi Péter: A szeretkezés (Komolyan fáj, hogy ki kellett csillagoznom ezt a képet, de a YouTube beszólt, hogy az oldalamon meztelen képek vannak, és nem akarom megkockáztatni, hogy letiltsa a csatornám.)
Tavaly beleszerettem egy pasiba. Rajongtam érte. Csodálatos ember, szerettem benne mindent. Csakhogy én párkapcsolatban éltem, monogám kapcsolatban, így nem szabadott romantikus kapcsolatba kerülnöm vele.
Ő is teljesen odavolt értem. Rajongott értem. Vonzottuk egymást, mint két mágnes. Neki felesége volt és két gyereke. Nagyokat sóhajtott, hogy nem lehetünk együtt.
Fura érzések kavarogtak bennem. Nem volt igazán bűntudatom. Kíváncsi voltam rá, vonzott. Szerintem bármilyen érintés következett volna, nem tiltakoztam volna. Viszont amíg én bátortalan voltam, s csak nagyon óvatosan közeledtem felé, addig neki viszonylag nagy volt az önuralma. Így végül a két-három találkozásunk mérlege sok forró ölelés, áramütésszerű érintések, egymásba fonódó tekintetek és libabőr lett. No meg egy majdnem-csók, ami túl veszélyes lett volna, így kitértem előle.
Talán még sosem volt akkora hatással rám senkinek az érintése, vagy közelsége, mint az övé. Izzott a levegő. Egy idő után megengedtem magamnak, hogy elképzeljem, milyen lenne együtt. Elképzeltem a titkos randit a sötét folyóparton, ahol megcsókol. Attól viszont konkrétan pánikba estem, ha belegondoltam, hogy a szexig jutunk. Tudom, hogy ő kívánt, nagyon kívánt. Mondta is és éreztem már abból is, ahogy a hátamat simogatta. Engem viszont a frász kerülgetett attól, hogy szembesülök a farkával, pedig tutira nagyon türelmes és gyengéd lehet.
Mitől féltem? Jó kérdés… Talán leginkább a kudarctól. Attól, hogy nem fogom tudni élvezni, s ezzel mindent elrontok. Elveszítem, holott nem is volt az enyém sosem. Vágytam, hogy megérintsem (még ha tilos is volt, meg is érintettem sokszor), mégis az ennél magasabb fokú intimitás megrémisztett. Mármint az rémisztett meg, ahogy elképzeltem ezt a lehetőséget – ha tényleg történt volna valami köztünk, lehet, simán ment volna. Aztán már az rémisztett meg, hogy mindez megrémisztett. Éreztem, hogy ez így nagyon nincs rendben, hogy ezt most már tényleg helyre kell rakni a fejemben, mert ha azt a pasit sem kívánom, aki ennyire vonz, aki ilyen áramütést tud nekem okozni, az már tényleg nagy bajt jelez.
Ő volt az, akivel elkezdtem fantáziálni. Először jött a folyóparti csók. Milliószor elképzeltem. Aztán, mivel éreztem, hogy az nagyon nincs rendben, hogy rettegek a szextől, magamra kényszerítettem azt a képet, ahogy valahol egy eldugott hotelszobában fekszünk egymással szemben, s összeér a térdünk. Igyekeztem fokozatosan haladni, s olyan képeket választani, amik megnyugtatnak. Itt még csak feküdtünk, egymást érintettük és mélyeket beszélgettünk. Aztán, mikor megállapodtunk a pasimmal, hogy poliamorok leszünk, jött a felismerés: így akár az is előfordulhatna, hogy vele legyek legálisan, a pasim tudta mellett. Sőt, bár pasi nem lenne rá nyitott, de a fantáziámban akár együtt lehetek vele és pasival is. Ez a gondolatsor aztán nagyon megmosolyogtatott. Hazafelé tekertem, erről álmodoztam, majd otthon magam elé képzeltem ezt a szerelmemet amint kinyal a kanapén. Ez volt az első sikeres önkielégítésem, amiről már írtam is.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/9066229959_ce07896313_b-1.jpg906600PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2015-12-03 10:39:402020-05-13 16:33:26Rémület a rémülettől – ördögi kör, ahogy nem működök a szexben
Amellett, hogy iszonyat jó dolog a gruppenszex, hisz több kéz, több test az több, mint egy, még sok mindenre meg is tanít. Jó pár éve vágytam arra, hogy egyszer lánnyal szeretkezzek. Van egy barátnőm, akivel régen nagyon sok buliban csókolóztunk. Mindig ő kezdeményezett, s bár imádtam, s akartam, hogy újra csókoljon, én képtelen voltam a kezdeményezésre.
– Mi van, ha nem akarja? – paráztam folyton. – Mi van, ha tolakodásnak veszi?
Most már tudom, hogy ez valószínűleg baromság volt, hisz ha háromszor lesmárolt, akkor miért zavarná, ha negyedszer én kezdem?
Sosem érdekelt minket a közönség, a buli kellős közepén smároltunk szenvedélyesen. Imádtam! Talán vele volt a legjobb… (Meg most pasival, de ez nem ide vág.)
Egyszer nálam aludt az egyszemélyes ágyamban. Egész éjjel az járt a fejemben, hogy többet szeretnék, mint csók. De nem mertem semmit tenni. Féltem, hogy túl sok vagyok neki, s ezáltal elveszítem. Féltem, hogy csalódást okozok.
* * *
Már a kinyílásom után meséltem egy másik barátnőmnek ezekről a vágyaimról, mire ő elkezdett fészkelődni. – Na, ez érdekes! – gondoltam mosolyogva. – Lássuk meg, mi lesz!
Pár perccel később azt vettem észre, hogy közeledik. Hozzám simul, meg-megérint, aztán elkezd óvatosan simogatni. Valamitől felbátorodtam. Talán attól, hogy egyértelműen láttam rajta, hogy akar engem, s mert már én is jó nőnek éreztem magam és tudtam játékként tekinteni a helyzetre. Nem éreztem, hogy tétje lenne.
Ahogy az az első csókomnál is történt: megfogtam a kezét. A csókot is én kezdeményeztem, majd én értem először a melleihez (óóóó, a mellei!) és én ajánlottam fel, hogy vonuljunk be a szobába. Hatalmas ereje volt annak, hogy tőlem jöttek ezek a lépések: régi nagy súlyok estek le a szívemről, megszállt az erő. Éreztem a belső erőmet.
Hármasban voltunk vele és egy pasival. Néztem őket, ahogy az arcomhoz egész közel csókolóznak és gyönyörűnek láttam őket! A szívemet simogatta, ahogy két partnerem egymást szerette.
Az első intimebb érintés az volt, mikor megcsókoltam a dekoltázsát. Imádtam a puhaságát… Kezdtem megérteni, mi van a pasikkal és a mellekkel. Bár ezt már akkor is sejtettem, mikor felismertem, mennyire szeretek anyuhoz bújni, s érezni a finom, puha, meleg ölelését, a melleit. Nem, nem érzek erotikus vonzalmat a saját anyám érintésére, de többször megfogalmazódott bennem, milyen jó lehet pasinak lenni.
Néztem őket, ahogy a férfi kényezteti a barátnőmet. Akkor láttam először nőt élvezni. Persze, láttam már pornót, de ahhoz mindig úgy álltam, hogy ez nem valódi, ők csak színészek, akik színészkednek. Most viszont a valóságot láttam! És egyszerre százszor szebbnek láttam őt. Gyönyörű volt az érintésekben.
Megujjaztam. Akkor érintettem életemben először másik puncit. Teljesen másnak éreztem, mit a sajátom, tanácstalan voltam, mit tegyek, de azért lelkesen simogattam ő pedig továbbra is ugyanolyan gyönyörű volt.
Hármunk közül egyikünk sem jutott el a csúcsra aznap este, de részemről ez nem is számított. Csodálatos élmény volt, ami nagyon felszabadított, büszkévé tett, energiát adott. Repültem, s szerettem volna az egész világgal megosztani!
* * *
Közeli barátnőm puncija volt az első, amit megtekinthettem. Ezúttal is férfi társaságban voltunk. Néztem, ahogy elengedi magát, ahogy teljesen komfortosan mozog közöttünk meztelenül. A sok pózváltásban megbámulhattam őt jó sok szögben: nézhettem, ahogy élvez és ő is éppolyan gyönyörű volt. Csodálatosan nedves volt a pinája, mikor elkezdtem simogatni, isteni volt megujjazni. Őt valahogy nagyon hasonlónak éreztem magamhoz, közel is áll nagyon a szívemhez.
Nagy hatással volt rám egy izgatott puncit kényeztetni, s érezni, ahogy belesimul a tenyerembe és nem enged. Azt érezni, hogy jól csinálom. Sosem ment nekem az önkielégítés. Amikor megérintettem magam, miközben pasim dugott, azt éreztem, hirtelen kikapcsol a csiklóm, s nem érzek semmit. Ha ugyanezt teszi ő a saját érintésemet követően, elveszek. Érkezik valami blokk az agyamból, ami azt mondja: – Ácsi! Ilyet nem szabad! Jó kislány nem fogdossa magát. Az a pasi dolga, hogy örömet okozzon!
Amikor őt érintettem, megérezhettem, hogy az én kezem is tud jót tenni egy puncival.
Néztem a punciját ahogy állt, feküdt, négykézláb volt és gyönyörű volt! Most először tényleg gyönyörűnek láttam egy puncit. Imádtam nézni és érinteni, nem akartam abbahagyni. De közben még ott volt bennem az az érzés, hogy jó, hogy vannak velünk férfiak is, mert félek, hogy nem tudnám őt kielégíteni, eljuttatni a csúcsra, hisz magamat sem tudom… Márpedig azt akartam, hogy igazán jó legyen neki, így örömmel fogadtam a segítséget, de közben a melleit nem adtam.
Kicsit később, már kettesben pasival szexeltünk. Ültem az arcán, nyalt, s ahogy lehunytam a szemem, azt éreztem, hogy eggyé váltam ezzel a barátnőmmel. Hogy kaptam a szexiségéből. Olyan volt, mintha az ő testében lettem volna. Félresimítottam a hajam és gyönyörűnek éreztem magam. Sokkal felszabadultabban voltam jelen pasival, akivel a közös csoda-élmény hatására még sokkal szerelmesebbek lettünk.
Mosolyogva konstatáltam, hogy barátnőmön keresztül sokkal közelebb kerültem a saját puncimhoz és elkezdtem szeretni, szépnek látni azt.
Ha szeretnéd te is szépnek látni, és elfogadással, szeretettel kezelni a puncid, nem kell egy másik lánnyal szexelned, hanem csatlakozhatsz a Talád meg a gyönyöröd online programomhoz, amiből ingyenes ízelítőt is kérhetsz!
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/86625475_90414775dc-1.jpg500375PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2015-11-11 23:37:262026-09-09 08:17:38Barátnőm puncija és az enyém
Vajon miért lehet az, hogy ha jól emlékszem, kb. 23 éves koromig eszembe sem jutott magamhoz nyúlni? Fel sem merült bennem. Még csak azt sem mondhatnánk, hogy tiltottnak gondoltam – egyszerűen eszembe sem jutott, hogy én is csinálhatnám.
Arra emlékszem, hogy tudtam, hogy gimiben (általánosban?) a srácok csinálják. Bevonultak a WC-be egy újsággal és rejszoltak. Mindenki tudta, hisz hangot adtak neki, beszéltek róla az osztály kellős közepén. Az egyik srác állítólag még óra közepén is kiverte egyszer úgy, hogy U alakban álltak körben a padok. De a lányok sosem beszéltek róla. Miért lehetett ez? Így persze eszembe sem jutott, hogy lányok is csinálhatják.
23 évesen újra összeszedtem magam, s elmentem az egyetemi pszichológushoz, aki továbbirányított egy hipnoterapeutához. Ő ajánlott egy teljesen elhibázott könyvet (ESZO = Elnyújtott szexuális orgazmus). A legkevésbé sem értett ahhoz, hogy az én szexuális problémáimat kezelje. A könyv mondta nekem, hogy maszturbáljak, ismerjem meg a testem.
Hova vezetett ez? Néha megpróbáltam. Nem azért, mert kívántam, nem azért, mert élveztem, hanem azért, mert ott lebegett előttem a cél, a feladat, hogy meg kell ismernem magam, hogy aztán végre jó legyen a szex. Jó lett? Nem. Helyette kudarc hátán kudarcot éltem meg, hisz nem tudtam megoldani a feladatot: eljuttatni magam a csúcsra.
Később, teljesen más témában, de megkaptam, hogy túlzottan feladat-orientált vagyok. És akkor leesett, hogy ez történik az ágyban is. A filmek, a világ azt mondja, akkor jó a szex, ha hatalmas orgazmus a vége. Az én szemem előtt is ez lebegett: élvezzünk el együtt, s akkor leszek jó kislány, akkor teljesítettem a feladatot. Nem mondta senki, hogy inkább élvezzem az odavezető utat. Nem mondta senki, hogy a szex az élvezetről, a felszabadultságról kéne, hogy szóljon, nem a teljesítményről. Nem sürgetnem kéne magam, hanem élvezni. Örülni, minél tovább tart.
Fotó: Pixabay
Ha a most olvasottak megérintettek, akkor már nem ott vagy, ahol egy perce voltál.
Ha megszületett benned a gondolat, hogy „a francba is, lehet, hogy nálam is van itt valami”, akkor hadd mondjak csak annyit: ha már nem tudod feltartóztatni ezt az érzést, akkorelindulsz egy felszabadultabb szexualitás felé:
