Boritól indultam haza, akivel 4 kérdésezni szoktam (egyfajta terápia), s nagyon fel voltam dobva. (Hozzá kell tenni, hogy főleg a szexualitásomon szoktunk együtt dolgozni.) Szóval fel voltam dobva, éreztem az erőt, a lendületet, a pozitív energiákat, s akkor bevillant: már rég óta akartam venni egy vibrátort, hát most itt a lehetőség. Irány a bolt!

Dagadt a mellem a büszkeségtől, hogy milyen bátor lettem hirtelen. Huncutul vigyorogtam a buszon: „van egy titkom!” – mondták a szemeim.

Mindehhez tudni kell, hogy nekem nem ment az önkielégítés, nem kívántam, magamtól eszembe sem jutott volna csinálni, s csak azért próbálkoztam néha, mert azt javasolták, ettől nekem jobb lesz, s hát úgy azért nehéz igazán élvezni, hogy nem belülről fakad a vágy, hanem egyfajta házi feladatot teljesítek. Izzadstságszagú volt nagyon és teljesítményorientált. Plusz biztos társul a maszturbálás gondolata mellé valamiféle bűntudat is, hogy ez nem helyes, de eddig még nem sikerült leásnom a tudatalattimba. Szóval így érthető, hogy eddig még nem volt ilyesfajta játékszerem.

Na de majd most! Nagyon huncutnak éreztem magam.

Rémlett, hogy egyszer láttam egy szexboltot a busz vonalán – gyorsan rákerestem a neten, s megnyugodtam: úgy fest, létezik, sőt, diszkréciót ígérnek. „Remek, ez jó lesz!” – gondoltam.

Csempézett lépcsőn haladtam le a pincehelyiségbe, s egy kis, szűk boltba érkeztem, ahol színes dobozok sorakoztak a polcokon. Az eladó egy határozottan nem szexi ötvenes, pocakos férfi, aki az RTL Klubot nézte épp. Fel se nézett a TV-ből.

Körbenéztem, s zavarba hozott a kínálat. Azt sem tudtam, mit keresek. Elkezdtem egy polcot vizsgálgatni, egy dobozt le is emeltem, s pár perc után rádöbbentem, én bizony az anális játékszereket vizsgálom.
– Hohóóóó! – hőköltem vissza.
– Ez így nem fog menni! Muszáj lesz segítséget kérned, Lilikém. Vagy meg is futamodhatsz, de azt úgysem fogsz. Itt ez a férfi, szólítsd le, kérdezz! – súgta a vadmacska énem.
– Öööö… Jó napot! Segítséget szeretnék kérni. – szólítottam meg az urat, aki ezzel átváltozott csodatevő jó tündérré. Kikapcsolta a TV-t, rám mosolygott, s a legtermészetesebb kedvességgel válaszolta:
– Természetesen! Miben segíthetek?
– Vibrátort szeretnék venni… De fogalmam sincs milyet… ööö… milyet érdemes… nem is tudom, mit keresek… nagyon tapasztalatlan vagyok… – hebegtem.

És tényleg segített. Kisétált a pult mögül, s kedvesen végigböngészte velem a teljes vibrátor kínálatot. Értelemszerűen fogalma sem volt, mi a jó, hisz nem nő, pláne az én ízlésemet nem ismerheti, de nagyon türelmes és segítőkész volt, s nekem pont erre volt szükségem. Meg a megerősítő hozzáállására, hogy nem vagyok gáz, meg béna. Kedélyesen mesélt arról, hogy ezt a fajtát is szokták szeretni a hölgy vásárlók, meg azt is… Ezt sokan veszik… stb.

Mivel akkor még nem szerettem a faszt, ezért élethűt semmiképp sem akartam. Azaz a bőrszínűek és az élethűen megmunkáltak kiestek. Valami vicces, élénk szín, az jöhet. Nagy? Neeeem! Az ijesztő. Kizártuk azokat is. Inkább valami barátságosabb, kisebb méret legyen. Végül a csillámló rózsaszín, pillangós csiklóizgató kiegészítővel rendelkező apróság győzött meg, ami több féle rezgést is tud, s egy forgó gyöngysort is beleépítettek. Boldogan fizettem ki.

Izgatottan próbáltam ki itthon, s egész kellemes élmény volt. Csíptem a textúráját, a tapintását, a ruganyosságát. Mivel elemet nem találtam hozzá, ezért csak úgy magában játszadoztam vele első este és egész jó barátság kezdett kialakulni köztünk. Másnapra lett elem is, azonban gyorsan rájöttem, hogy ez nekem (még?) nem pálya. A rezgés valahogy nagyon mű volt… Ez pedig szintén a fent említett helytelenség érzéssel társult bennem valamiért… Még dolgozunk ezen is. Szóval rezgés kikapcs.

Egyszer még az akkori pasival is elővettük közösen, miután ő már kifáradt, s lelkesen játszadozott vele a puncimban. Az volt az utolsó boldog együttlétünk a vibrátorral: utána valami megváltozott az érzéseimben. Eltávolodtam tőle… Néhányszor még próbálkoztam vele, de valamiért nem működött már. Kikapcsolt bennem a vágy, bezártak a receptoraim, az agyam blokkolta a kéjérzetet.

Most így állunk. Ott lapul a fiókban, s várja a sorát. Pasi nagyon is kielégítő tud lenni, így nem kerül elő a rózsaszín kis barátom, de talán lassan (vagy nem is olyan lassan) eljön az az idő, mikor annyira rákapok a szex ízére, hogy tényleg azért fogok magamhoz nyúlni, mert azt kívánom.

Fotó: Wikimedia Commons