Kipróbáltam egyszerre két vibrátorral

Hónapok óta mély hiányérzetet érzek. Mintha a szex mélysége hiányozna belőlem. Arra vágytam, hogy egy nagy farok jó mélyen átjárjon úgy, hogy abban a szavam is elakad és megállnak a gondolataim. Leginkább arra vágytam, hogy Jay újra megdugjon úgy, ahogy szokott. Csakhogy ő egy másik kontinensen él…

Ezt a mélységesen mély, tátongó űrt sem Laci farka, sem az orális szex nem tudta betölteni.

Tudom, triviális, de csak ma, a napok óta bizsergő puncimra gondolva ugrott be: mi lenne, ha megdugnám magam a vibrátorommal?

 Saját fotó

Ezt a vibrátort több, mint két éve vettem és azóta gyakorlatilag a fiókban várta a sorát. Egyszer-egyszer kipróbáltam, de valahogy sosem lettünk barátok. Amellett, hogy nem is szerettem önkielégíteni, talán azért is volt úgy elhanyagolva a dildó, mert önmagában a vaginális izgatás nem tudott magával ragadni. És az se ment igazán, hogy az ujjaimmal izgassam a csiklómat. Kb. annyira tudtam magam felizgatni, mint a nőgyógyász… Valószínűleg még mindig dolgozik bennem az a beidegződés, hogy

nem szabad a puncimhoz érni.

Ki tudom viszont játszani a tudatalattim azzal, ha nem én érintem magam, hanem

1. a partnerem
2. egy eszköz.

Olyan hát nekem az új rúzs alakú csiklóizgatóm, mint egy joghézag. Erre nem alkotott szabályt a tudatalattim, amikor a szexuális blokkjaimat felépítette.

Kicsit ugyan tartottam tőle, hogy rossz lesz, de bátran (vakmerően?) belevágtam. Még sosem csináltam ilyet: egyszerre két játékszerrel kezdtem bele a maszturbálásba. A csiklóizgatótól vártam az „alaphangulatot”: sokszor érzem ugyanis azt, hogy ha a klitoriszomat izgatják, a hüvelyem is éhes lesz. De ha nem izgatják, a hüvely bezárkózik és elkezd a félelmeire koncentrálni. Kell neki a figyelemelterelés.

Anno egy kellemes, barátságos, viszonylag kis méretű dildót vettem (ez egy nagyon hasonló termék, amit még most is lehet kapni). Ma azonban rájöttem: én egy ennél nagyobb, mélyebbre érő, vastagabb eszközt szeretnék most használni… Ha lenne…

Fogtam a síkosítót, bekentem mindkét játékszert, közben pedig csendben örültem magamnak:
– Nocsak, Lilikém, változnak az idők? Most már nem a cuki kicsi dildó, hanem a masszívabb kéne? – incselkedett velem az agyam és én csak mosolyogtam.
– Igen, most már jöhet a nagyobb fasz is, nem csak a kicsi, amit könnyű beengedni.

Jelentem, a két eszköz nagyon jól kooperált. Nem állítanám, hogy a hiányérzetem teljesen megszűnt, de sikerült legalább egy kicsit megbirizgálni a méhszájamat, ahol a hiányérzet lakott. (Azt hiszem, a méhszájam lehetett az a terület, de még nem ismerem eléggé a vaginám). Egy kicsit megnyugodva tettem le az eszközöket az akció után, mint a kislány, akinek ugyan még fáj a térde, de anyukája már megnyugtatta az esés utáni ijedtségből. Igen, sikerült magam megdugni úgy, hogy utána elégedett lehessek.

Fotó: Pixabay @ Pexels

A termékek pillanatnyi értékelése:

• A dildókra még mindig nem vagyok felkészülve. Tudom, hogy miután bekapcsoltam, mozgott, forgott, meg repesgette a szárnyait a kis drága, de ettől én még alig éreztem valamit. Ezt azonban én nem fognám a termékre: egyszerűen csak még nem tanult meg érezni a hüvelyem annyira, hogy ezt értékelni tudja ezeket a funkciókat. Még mindig vannak a puncimban olyan falak, amiket le kell bontani.
• A Womanizer eddig mindig bejött nekem. Főleg ez a rúzs alakú utazó verzió: ez valahogy jobban is tetszik és erősebb is, mint amit korábban használtam. Ezzel gyakorlatilag egy perc alatt elélvezek, amit általában kicsit még bánok is, mert jobb lenne, ha tovább tartana… Közben meg örülök, mert tényleg eléri mindig a hatását. Meg aztán utána lehet nyugodtan folytatni a kényeztetést.