Az illékony vágyról

Borzasztóan érzem magam, mert egy pár napja nem kívánom a szexet. Vagy inkább hete. Na jó, tulajdonképpen néhány apró kivétellel már mióta hazajöttem Afrikából. Szar embernek érzem magam. Az vagyok?

„Nem rettent már el, ha a vágyam ugyan reggel még meleg, de estére már nyoma sincs. Ha napokig, hónapokig hol csillapíthatatlan, kínzó, hol izgató, izgalmas. Hol illékony, hol félékeny. Hol múlékony. Hol van, hol meg nincs.” – Mester Dóra Djamila

Mester Dóra Djamila írását olvasva egy kicsit megnyugodtam. Vagy inkább nagyon. Az volt az érzésem, mintha egy levelet kaptam volna a jövőből. Mintha a 10 évvel későbbi önmagam mosolygott volna le rám, megsimogatta az arcom és azt mondta, minden rendben lesz. Sőt, nem is csak lesz: minden rendben van.

Fotó: Snapwire

– Rendben van az, ha most nem kívánod. – Mondja a jövőbeli én. – Rendben van az, hogy Jay-el annyira jó volt, hogy ezek után már más nem is nagyon kell. Majd lesz máshogy! Sőt, már most máshogy van, hisz előfordul hogy kívánsz mást is. Nem kell megijedni! Akkor sem kell megijedni, ha most annyira belemerültél a munkába, hogy a férfiaknak, az erotikának csak apró hely marad az életedben. Örülj neki, hogy ennyire élvezed, amit csinálsz! Máshova tetted a kreativitásod és ez is oké!
– Jó, de mi lesz Árpival? Mi van, ha ez neki rosszul esik? – bizonytalankodok.
– Meg fog vele birkózni. Tudod, hogy meg fog, ismered. És amúgy meg épp azt mondta, hogy neki most szintén nincs nagy szüksége a szexre. Örülj neki, hogy ilyen összhangban vagytok!

Értem én, de belül még mindig hebegek. Attól még nekem hiányzik a vágy.