Együtt a csúcson

– Minden jó szex közös orgazmussal végződik. – mondja nekünk minden rendes erotikus jelenet a filmekben, könyvekben. Mindig is az volt az érzésem, én nem is vagyok rendes ember, hogy nem tudok elélvezni a pasival. Közben meg nem is értettem, hogy lehetséges ez.
– Mégis mi annak az esélye, hogy egyszerre jutunk el oda? – értetlenkedtem.

Az utóbbi időben elkezdett változni bennem valami. Elkezdett tudatosabbá válni a puncim, s elkezdtem érezni, mikor közelít a pasi a csúcs felé. Korábban nem így volt, de most tudtam előre, hogy mindjárt elmegy. Éreztem a puncimban. Lehet, ez most nagyon triviális minden kedves olvasónak, de nekem totális újdonságként hatott, hogy azok a hormonok, amiket a pasi ilyenkor termel, vagy kibocsát, vagy tudomisén, azok szinte kézzel foghatóak, kiabálnak: – Mindjárt elmegyek, Kicsim!

Az új kedvencemnek, az Ádámon való lovagolásnak hódoltam.
– Kicsim, van egy óvszered? – kérdezte, én pedig megörültem a kérdésnek, mert tudtam, úgy tovább bírja, s úgy tovább  bennem maradhat.
– Van. – nyúltam az éjjeli szekrény felé, és kezdetét vette a vágta.

Nem szoktunk óvszerrel szexelni. Nem is tudom, volt-e már olyan vele, hogy úgy élvezett el, hogy közben a puncimban van még a farka. Pedig kellett volna… Vagy legalább is mostantól kelleni fog, merthogy megtörtént a csoda: elindult a folyamat, ami teljesen felpörgetett engem, csakhogy most nem az történt, hogy a csúcs előtt kirántotta a farkát és a hasamra spriccelt, hanem az óvszerbe élvezett, miközben én lovagolhattam tovább és ELÉLVEZHETTEM.

Még ő is meglepődött. Nem rajtam, hanem azon, milyen hosszú ideig tartott így az orgazmusa.

Érdekes mód annak ellenére, mennyit vártam rá, hogy egyszerre élvezzek el a pasimmal, most ez tök természetesnek tűnt. Mintha mindig is így lett volna. Semmi különöset nem éreztem. Nem szakadtak le a csillagok, nem lettem más ember, nem állított senki dobogóra, nem tapsolt a nézősereg. Egyszerűen csak egy jót szexeltünk, majd lihegve összebújtunk és ő elszundított.

Nyugalom volt. Kiéhezve maradt frusztráció helyett azt éreztem, minden rendben.