Hogyan beszéljünk a gyerekkel a szexről?
Egy anyuka kérdezte tőlem egy nagyon szép levélben, hogyan beszéljünk a gyerekkel a szexről.
Az érdekelte kifejezetten, hogyan tudná támogatni a lányát, aki hamarosan készül elveszteni a szüzességét.
Szívet melengető volt olvasni ennek a nőnek a levelét, hisz számomra kitűnt belőle, hogy van köztük kommunikáció a szexről, és mer tőle kérdezni a lánya.
A kérdésére ebben a videóban válaszoltam.
Vajon mi lehet a titka a szülő és a gyerek jó viszonyának?
Ismerek egy másik anyukát, aki a válása után virágzott ki a szexualitásában.
Elkezdte habzsolni az életet, mert érezte, a szex jóval többet adhat számára annál, mint ahogyan a korábbi, szexmentes házasságában élt.
Úgy fedezte fel a saját vágyait, a saját fantasztikus (!) orgazmikus képességeit, hogy közben két gyerek várta otthon.
Hozzáteszem, egy nagyon tudatos, empatikus anyukáról beszélek, aki
figyelt arra, hogy mindez ne a gyerekek szeme láttára történjen, nehogy felkavarja ezzel a kamaszok éppen nyiladozó szexualitását.
Onnan is tudom, hogy jól vigyázott a gyerekeire, mert rendre mesélte, hogyan kérdezgetik őt kamaszai a szexről.
Márpedig egy gyerek (nagy valószínűséggel) attól kérdez, akitől mer kérdezni, és akitől azt sejti, tudni fogja a választ.
Egy olyan felnőttől én nem kérdeztem volna soha a szexről, akinél azt sejtem, hogy sosem volt jó a szexuális élete, nem élvezte azt. Még ha tudom is, hogy csinálta, hisz van gyereke, nem érződik, hogy képben van, és tudna jó tanácsot adni.
Olyantól sem kérdeztem volna sosem, akiről süt a szexualitással kapcsolatos szégyenérzet. Aki retteg attól, hogy a szexről kelljen beszélnie. Aki nagyon szeretné megúszni a gyerek szexuális felvilágosítását. És olyantól embertől sem, akiről érezni, hogy kielégületlen, és nem tud mit kezdeni a benne felgyülemlett szexuális vágyaival, és félő, hogyha felhoznám nála a témát, „rám izgulna”.
Ezeket a dolgokat szerintem a legtöbb gyerek érzi.
Hatalmas tabu, hogy örömöt szerezzünk magunknak.
Ez pedig a szexen túl úgy általában az életünk minden területét meg tudja keseríteni.
Már gyerekkorunkban tiltást kaptunk sokan, amikor a nemi szervünkhöz érve szóltak ránk. Gyermekként nem a bizonyos testtáj érintésére értelmezzük a leteremtést, hanem az egész helyzetre:
„Érzek valami izgalmasat a testemben, kapcsolódok hozzá (megérintem magam), mert kíváncsi vagyok, hogy mi ez. Jó nekem ez az érzés, és…”
– NE, ezt ne csináld! Csúnya dolog, ilyet nem csinálunk. – mondják sokszor rémülettel.
Maradt az ijedség és a szégyenkezés, hogy valami rosszat tettem.
Pedig lehetne ezt másképpen is…
Változzunk a gyerekeinkért is!
Úgy gondolom, hogy igazán sokat tehetünk a gyerekeinkért (és saját magunkért is), ha rendbe tesszük a saját szexhez való viszonyunkat:
🌟 megtanuljuk élvezni a szexet;
💬 megtanulunk minőségi kommunikációt folytatni a partnerünkkel ezen a téren is;
🍓🍗 tudjuk, mi a jó nekünk;
⛔ merünk nemet mondani arra, amit nem akarunk, és
🙏 kérni azt, amit igen, akarunk;
🎵 tudunk megfelelő partnert választani magunknak;
🐈 tudjuk kezelni a saját vágyainkat, és nem erőszakoljuk azt rá másokra;
🔞 nem vagyunk pornófüggők, és
😳 nem vagyunk tele szégyenérzetekkel és gátlásokkal.
A saját bőrömön is tapasztaltam, hogy rengeteg szexuális gátlást, elakadást, traumát örököltem gyerekként az engem körülvevő felnőttektől.
Emiatt rég elhatároztam, hogy addig nem szeretnék gyereket, amíg nem válik fantasztikussá a szexuális életem. Nem akartam, hogy neki is meg kelljen majd küzdenie az enyémhez hasonló gátlásokkal.
Az a szülő, aki rendben van a szexszel, nagy valószínűséggel tényleg fog tudni segíteni a gyerekének.
Számtalan anyuka és apuka csatlakozik az önismereti csoportjaimhoz és táboraimhoz.
Ilyenkor mindig örül a szívem, mert tudom, hogy ezáltal közvetve a gyerekeiknek is jobb lesz, hisz ők már egy jobb közegben nőhetnek fel, mint akár én, vagy a hozzám hasonló élettörténettel rendelkezők.
Sokszor kerül elő témaként, hogy milyen meghatározó élmény nyomta rá a bélyegét a szexuális életünkre. Csodálatos átélni, amikor lemegyünk ezeknek a mélységeibe, tudatosítjuk, hogy van kiút, és elindulunk felfelé…