Nem akarom, hogy nyomuljon rám!
– Azt hiszem, a vendéglátóm mégiscsak rám van állva. – mesélem a telefonban. – Nem tudom, hogy térjek ki a végtelenül hosszú „szép álmokat” és „jó reggelt” ölelésekből a vendégszoba küszöbjén. Bárcsak hazajönne a felesége, mert így nem tudom, hogyan bírom távol tartani magamtól ennyi ideig.
– Hát igen. Tényleg nem lenne jó veszélyeztetni a házasságát. – helyesel Laci.
– Igen, az is. És nem is vonzódom hozzá…
Egyszer egy buliban smároltunk. El voltam anyátlanodva nagyon, s a karjaiban kötöttem ki. De hamar rájöttem, hogy csak egy kis figyelemre volt szükségem, nem az ő csókjára. Nem vonzott. Őt viszont annál jobban vonzotta az én porcelánfehér bőröm.
– Gyere fel velem a szobába, had’ mutassam meg, hogy imádná a tested egész éjjel egy latin szerető!
– Nem lehet. Nem tehetem meg a pasimmal. – mondtam, mert nem mertem bevallani, hogy nem vonzódom hozzá. De közben nagyon nehezen tudtam elszabadulni tőle. Hosszasan kérlelt, én pedig hosszasan reménykedtem abban, hogy hátha mégis megtetszik… Vágytam egy kalandra, csak ő nem az a pasi volt, akivel…
– Olyan sóvárogva néz rám! – panaszkodok tovább Lacinak a telefonban.
– Megértem. Tudom milyen pasinak lenni, amikor már napok óta nem voltál nővel. Egyre jobban beindulnak a hormonok. Nem tehet róla szegény, hogy férfi. Dugnia kell.
– Bárcsak hazajönne a felesége és megmentene. – sóhajtoztok.
Örülök, hogy Laci beavatott ebbe. Nem akarok haragudni a vendéglátómra: jobb megérteni, mi zajlik (feltehetőleg) ilyenkor egy pasiban. Helyette inkább erőt gyűjtök és felvértezem magam a következő ostromokra. Nem, most nem fogom sajnálatból beadni neki a derekam. Minden egyes csók-kísérlet elöl ki fogok térni, mert ha egy is becsúszna, onnantól még nehezebb dolgom lenne. Bár sokszor hajlamos vagyok rá, most nem teszem magam áldozattá, hanem inkább szikla szilárdan ellenállok.
Milyen nehéz lehet azoknak a nőknek, akiknek a főnöküket kell ugyanígy visszautasítaniuk!
Egyre erősebbnek és okosabbnak érzem magam, aki egyre kevésbé hajszolja bele magát olyan szexuális helyzetekbe, amikre igazából nem vágyik. Talán azért mentem ágyba korábban olyan pasikkal, akik nem tetszettek igazán, mert vágytam arra, hogy vágyjak valakire, mert szerettem volna én is élvezni a szexet, s mert úgy éreztem, ezt várják el tőlem. Meg akartam felelni nekik még akkor is, amikor nem jelentettek nekem semmit. Azzá akartam válni, akivé úgy gondoltam, válnom kell, hogy elfogadjanak. Másnap aztán kigúnyoltak a barátaim:
– Hogy jöhettél össze épp vele?!? Nagyot csalódtunk benned. Nem gondoltuk, hogy ennyire alá adod! Te ennél jobbat érdemelsz!
Igen. Valóban jobbat érdemlek. És saját magammal is jobban kell bánnom.
A kép forrása itt.
