Tag Archive for: csikló

A legtöbb nő csak a hüvelye izgatásával nem tud elélvezni és ezt nagyon sokan nem tudják. Én sem tudtam. Sőt, meg sem fordult a fejemben évekig, hogy akár izgathatnám is a saját csiklómat, miközben a párom belém hatol. Merthogy neki kvázi lehetetlen ugyanezt megtennie abból a szögből. Főleg, ha ő van felül.

A klitorisz egyfajta asszisztens, akit segítségül tudunk hívni az aktus során. (Ildikó, intim masszőr) 

Márpedig a legtöbb nő igenis izgatja a saját csiklóját az együttlét során, írják itt is, amit bár én őszintén remélek, mégis nehezen hiszek el. Már csak amiatt is nehezen hiszem el, hogy amikor egy-egy új partnernél elkezdem simogatni magam, úgy tűnt, ez őt kellemetlenül érinti. Minthogyha azt kommunikálnám ezzel, hogy nem elég jó, amit ő csinál. Hogy az ő farka nem elég jó. Vagy hogy az jobb, amit én csinálok. Pedig nem így van: egyszerűen a kettő együtt az igazán jó.

Persze az is lehet, hogy azoknak a srácoknak igazából nem is volt bajuk azzal, hogy magamat kényeztettem, csak én féltem attól túlságosan, hogy ez nekik rosszul esik, ami pedig rá volt írva az arcomra. Ő azt látta rajtam, hogy valami nem oké és ezen elkezdett aggódni. Lehet, nem is az volt a baja, hogy örömet okozok magamnak, hanem hogy valami bánt.

Milyen egyszerű lett volna megkérdezni!

Drágám, nem gond, ha simogatom a csiklóm közben? Attól csak még finomabbnak érzem a farkad a puncimban!

– mennyi fejtörést megspórolnék így magamnak! Csak lazán rámosolyognék közben, vagy akár még kacsintanék is.
Most legalább elpróbáltam és legközelebb már jobban fog menni.

Kicsivel később ő próbálta meg izgatni a csiklómat, amit meg én alapból úgy értettem, hogy nem tetszett neki, hogy magamat érintem, mert ő akart gyönyört okozni. Azt feltételeztem, hogy csalódott bennem, holott lehet, hogy csak örült, hogy megmutattam, mit szeretek és ő is elkezdte beépíteni! Hogy hangzott volna ez a gyakorlatban?

– Ó, de jó! Köszönöm, hogy te is izgatod a csiklóm! De ha nem éred el kényelmesen, hagyd nyugodtan, az is szuper, ha én csinálom magamnak, míg te a farkaddal kényeztetsz! 
Erre pedig könnyen lehet, hogy így reagálna a pasi:
– Örülök, hogy tetszik! És nagyon izgató, ahogy a puncidat simogatod, szóval ne fogd vissza magad!

Persze sokáig azt sem tudtam, hogy egyáltalán „ér” magamat izgatni közben. Valahogy az volt a fejemben, hogy az csalás. Mintha elvennék valamit a férfitól…

pexels-photo-344102.jpegFotó: freestockpro @ Pexels

Amikor életemben először beszélgettem Kriszti barátnőmmel „úgy igazából” a szexről, elárulta, hogy nehezére esik szex közben önmagát izgatnia, pedig nagyon szeretnék mindketten, ha ez működne. Eltátottam a számat, hogy ilyen egyáltalán van, közben pedig megértettem azt is, mennyire borzasztó, hogy addig nem volt senkim, akivel az ilyeneket átbeszélhettem volna. Se neki. Már rég megtehette volna előttem sok-sok barátnője, hogy azt mondja:

Ne butáskodj, Kriszti! Hisz mindenki ezt csinálja, és nagyon jól van ez így! Én is imádom, anélkül el sem tudnék élvezni. És a pasim is tisztára rágerjed.

Basszus, meg kell tanulnunk beszélni a szexről!

Rengeteg kibeszéletlen dolog van sz intimitás terén! Persze a szerencsésebbek egy-két barátjukkal, barátnőjükkel, esetleg a párjukkal kitárgyalnak pár dolgot, de ahogy egyre többetekkel beszélgetek a blogomról úgy tűnik, hogy ez sokatoknak nem elég. Többféle információra, visszajelzésre, több beszélgetőtársra és beszélgetésre van szükségetek. Ezért indítom el programsorozatomat szeptember 19-ével, melyben rendszeresen összejövünk majd, hogy kibeszéljünk egy témát, amit ti választotok! Részeltek itt.

oszinten_a_szexrol_2017_09_19.jpg Részletek itt.

„Mennyi maszturbálás normális?” – kérdezte múltkor egy olvasóm. „Jótól kérdi, hisz én nem is szoktam önkielégíteni” – ez volt az első gondolatom, de aztán elmosolyodtam, mert ez már nem igaz. Igenis szoktam.

De ha már itt tartunk, utánajártam, mennyit maszturbálnak mások. Persze csak az amerikaiakra találtam adatokat, de kiindulásnak az is valami.

Kiderült, hogy a korombeli nők 37%-a egyáltalán nem önkielégített az elmúlt évben és 30% is csak max havonta. Azaz csak a maradék egyharmad nyúl magához kvázi rendszeresen. Nem úgy, mint a korombeli férfiak: nekik legalább a fele kényezteti magát rendszeresen. 60-70 év felett kezdenek csak lemondani erről. (Részletesebb adatokért itt ez a klassz infografika.)

Mindez megnyugtatott kicsit. Mert persze már az alapkérdés is hülyeség, hogy „mi a normális”, de legalább megtudtam, mi a gyakori. És kiderült, teljesen átlagos a viselkedésem. Bár szerintem a kívánatos állapot ez lenne: „szeretek örömet okozni a testemnek, és ezt gyakran meg is teszem neki, akár hetente több alkalommal is„. De ez tök szubjektív.

Régen a „szinte soha, de ha igen, akkor sem élvezem” választ klikkeltem volna, mostanra viszont változott a helyzet!

Az történt, hogy kicseleztem a puncim. Vagy lehet, hogy nem is a puncim, hanem a blokkot, ami sok esetben megakadályozza, hogy megéljem a gyönyört és a vágyat. Vagy valami ilyesmit… A franc se tudja, pontosan mit, de a lényeg, hogy korábban nem ment a masztizás. Rendszeresen az történt, hogy magamhoz értem és néhány másodperc után mintha megijedtem volna. Mintha rosszat tennék, mintha saját magam nem szabadna érinteni…

Ádám kezdett rávezetni arra, hogy magamhoz tudjak érni. Vele úgy cseleztük ki a puncim, hogy miközben nyalt, az én feladatom az volt, hogy széthúzom a nagyajkaimat. Márpedig miközben széthúzom, magamhoz érek. Így egyrészt valahol „legálissá” vált a dolog, másrészt olyan ügyesen kényeztetett Ádám, hogy az elterelte a figyelmem a problémáimról.

Néha már az is megtörtént, hogy a saját csiklómat tudtam izgatni behatolás közben. Bár sokszor így is beállt a „stop”, de egyre többször ment viszonylag hosszabb ideig.

Próbáltam dildóval is. Ez valamennyire segített, de tudtam, ez a „következő szint”. Azt éreztem, a csiklóizgatást könnyebb lesz megtanulnom, mint a hüvelyit.

Ekkor kaptam a csiklóizgatómat, a Womanizert. Terápiás eszköznek szántam ezt a speciális vibrátort és úgy fest, csodálatosan működik! Ezzel ugyanis úgy tudom izgatni a klitoriszom, hogy közben nem érek magamhoz a kezemmel! Zseniális! Kicseleztem az őröket a fejemben, erre nem voltak felkészülve.

20170823_133914.jpg Saját fotó

Most már heti 1-2 alkalommal is szoktam kényeztetni magam. Azt azért nem állítanám, hogy megkívánom, inkább csak eszembe jut és megjön a kedvem, mert emlékszem, hogy legutóbb is jó volt. Szeretem, hogy végre van benne sikerélményem, mert ez a kis kütyü igazán hatékony: akár 1 perc alatt is orgazmust tud adni. 

Ez az intenzív izgatás, amit a gép ad, annyira lefoglalja az őröket a fejemben, hogy már egy újabb cselt is be tudtam vetni: titokban elkezdtem a hüvelyemet is izgatni. Egyre jobban élvezem és egyre jobban haladok a saját testem megismerésével!

Egyelőre kb. 5 perces meneteknél tartok, utána elfáradok, kikapcsolok, de én úgy értékelem, nagyon jól haladok és hamarosan újabb komoly fejleményekről számolhatok majd be!

Hónapok óta mély hiányérzetet érzek. Mintha a szex mélysége hiányozna belőlem. Arra vágytam, hogy egy nagy farok jó mélyen átjárjon úgy, hogy abban a szavam is elakad és megállnak a gondolataim. Leginkább arra vágytam, hogy Jay újra megdugjon úgy, ahogy szokott. Csakhogy ő egy másik kontinensen él…

Ezt a mélységesen mély, tátongó űrt sem Laci farka, sem az orális szex nem tudta betölteni.

Tudom, triviális, de csak ma, a napok óta bizsergő puncimra gondolva ugrott be: mi lenne, ha megdugnám magam a vibrátorommal?

20170705_103510-2.jpg Saját fotó

Ezt a vibrátort több, mint két éve vettem és azóta gyakorlatilag a fiókban várta a sorát. Egyszer-egyszer kipróbáltam, de valahogy sosem lettünk barátok. Amellett, hogy nem is szerettem önkielégíteni, talán azért is volt úgy elhanyagolva a dildó, mert önmagában a vaginális izgatás nem tudott magával ragadni. És az se ment igazán, hogy az ujjaimmal izgassam a csiklómat. Kb. annyira tudtam magam felizgatni, mint a nőgyógyász… Valószínűleg még mindig dolgozik bennem az a beidegződés, hogy

nem szabad a puncimhoz érni.

Ki tudom viszont játszani a tudatalattim azzal, ha nem én érintem magam, hanem

  1. a partnerem
  2. egy eszköz.

Olyan hát nekem az új rúzs alakú csiklóizgatóm, mint egy joghézag. Erre nem alkotott szabályt a tudatalattim, amikor a szexuális blokkjaimat felépítette.

Kicsit ugyan tartottam tőle, hogy rossz lesz, de bátran (vakmerően?) belevágtam. Még sosem csináltam ilyet: egyszerre két játékszerrel kezdtem bele a maszturbálásba. A csiklóizgatótól vártam az „alaphangulatot”: sokszor érzem ugyanis azt, hogy ha a klitoriszomat izgatják, a hüvelyem is éhes lesz. De ha nem izgatják, a hüvely bezárkózik és elkezd a félelmeire koncentrálni. Kell neki a figyelemelterelés.

Anno egy kellemes, barátságos, viszonylag kis méretű dildót vettem (ez egy nagyon hasonló termék, amit még most is lehet kapni). Ma azonban rájöttem: én egy ennél nagyobb, mélyebbre érő, vastagabb eszközt szeretnék most használni… Ha lenne…

Fogtam a síkosítót, bekentem mindkét játékszert, közben pedig csendben örültem magamnak:
– Nocsak, Lilikém, változnak az idők? Most már nem a cuki kicsi dildó, hanem a masszívabb kéne? – incselkedett velem az agyam és én csak mosolyogtam.
– Igen, most már jöhet a nagyobb fasz is, nem csak a kicsi, amit könnyű beengedni.

Jelentem, a két eszköz nagyon jól kooperált. Nem állítanám, hogy a hiányérzetem teljesen megszűnt, de sikerült legalább egy kicsit megbirizgálni a méhszájamat, ahol a hiányérzet lakott. (Azt hiszem, a méhszájam lehetett az a terület, de még nem ismerem eléggé a vaginám). Egy kicsit megnyugodva tettem le az eszközöket az akció után, mint a kislány, akinek ugyan még fáj a térde, de anyukája már megnyugtatta az esés utáni ijedtségből. Igen, sikerült magam megdugni úgy, hogy utána elégedett lehessek.

pexels-photo-269141.jpegFotó: Pixabay @ Pexels

A termékek pillanatnyi értékelése:

  • A dildókra még mindig nem vagyok felkészülve. Tudom, hogy miután bekapcsoltam, mozgott, forgott, meg repesgette a szárnyait a kis drága, de ettől én még alig éreztem valamit. Ezt azonban én nem fognám a termékre: egyszerűen csak még nem tanult meg érezni a hüvelyem annyira, hogy ezt értékelni tudja ezeket a funkciókat. Még mindig vannak a puncimban olyan falak, amiket le kell bontani.
  • A Womanizer eddig mindig bejött nekem. Főleg ez a rúzs alakú utazó verzió: ez valahogy jobban is tetszik és erősebb is, mint amit korábban használtam. Ezzel gyakorlatilag egy perc alatt elélvezek, amit általában kicsit még bánok is, mert jobb lenne, ha tovább tartana… Közben meg örülök, mert tényleg eléri mindig a hatását. Meg aztán utána lehet nyugodtan folytatni a kényeztetést.

Ez a videó azt mondja, olyan, mintha nekünk, nőknek is péniszünk lenne – csak egy kicsit jobb. A csikló ugyanis hasonlóan működik, mint a férfiak szerszáma: izgalom hatására ő is megnő. Szabad szemmel csak a „csúcsát” látni, két 10-10 cm hosszú szára mélyen bent rejtőzik a testünkben.

Jobb nekünk, nőknek, mint a pasiknak, ugyanis minket nem hoz zavarba az erekciónk nyilvános helyen. Attól sem kell tartanunk, hogy kellemetlen helyzetbe kerülünk, ha „lekonyul”, mert úgysem látszik.

Hohó! Itt álljunk meg egy szóra! Nem olyan biztos, hogy jó ez! Egy átlagos képességű pasi ugyanis észre sem veszi, ha a párja nincs eléggé felizgulva. Márpedig sok nő – engem beleértve – hagyja, hogy megdugják akkor is, amikor nem kívánja igazán a szexet. Ez pedig egy veszélyes játszma.

klitorisz.jpg

Míg a pasik sok esetben szégyent éreznek, ha nem tudják harci készültségbe hozni szerszámukat, addig én ezt jól tudom leplezni… Sokszor hagytam, hogy így is legyen szex, viszont ezzel csak halmoztam a sérüléseket, amiket a szexben éltem meg. Személytelen reszelésnek tűnt a szex, amiben én „nem vagyok képes normálisan részt venni”. Én éreztem magam hibásnak (tévesen, hisz senki sem tehet arról, ha nem vágyik épp a másikra), emiatt áldozat szerepbe helyeztem magam, amivel egyre csak rontottam a saját helyzetem.

Ha viszont jeleztem volna, hogy most nem állok készen a szeretkezésre, akkor a visszautasítás miatt éreztem volna szarul magam…

Lehet, mégis csak könnyebb a pénisszel: ott csak akkor van szex, ha tényleg akarják…

Szerencsére nem kell összehasonlítani, mert ez nem verseny. Mindkét nemnek lehet nehéz, amit fontos figyelembe venni és megértően kezelni.

És ugyanígy mindkét nem vágya csodálatos: akkor is, ha látszik és akkor is, ha titokban nyilvánul meg. Oltári butaság, amikor fiúkat kicsúfolnak az erekciójuk miatt… Mégis mi szégyellni való van azon?!

Első szeretkezésünk Robbal pont olyan volt, mint a romantikus könyvekben, amiket annyira szerettem és egyben kritizáltam is. Most megkaptam.

Tűkön ültem már, olyan rég óta izzott körülöttünk a levegő. Chat-en már nyíltan kimondtuk, mennyire rá vagyunk kattanva egymásra, mégsem történt meg az első csók, csak hosszú búcsú-ölelések, mikor elváltunk egy-egy találkozó után. Most is már vagy két órája beszélgettünk és még mindig semmi. Meguntam a dolgot: elővettem az előre kitervelt trükköt: kértem még egy ölelést. Tudtam, ha mindez kettesben történik, annak nem lesz vége…

4 órán át tartott a karjaiban.

Végtelen öleléssel kezdődött. Semmi csók, csak szorítottuk egymást. Szorítottuk és szorítottuk.

Amikor már kezdtem türelmetlenné válni, akartam a csókot, próbáltam kicsit eltávolodni és felé fordítani a fejem. Megfogta a kezem, összeért a homlokunk. Véletlenül sem nézett rám, majd újra visszazuhant az ölelésbe.

– Jól van, Lilikém – mondtam magamnak -, akkor most legyél szépen türelmes. Az első lépést már megtetted, most várjunk. Innentől legyen ő a férfi, lássuk meg, mit fog tenni. Hagyd, hogy vezessen! – És én hagytam.

szex_fekete_ferfival_neger_csok.jpg

Fotó: StockSnap @ Pixabay

Végtelen volt és mézédes! Hosszan ölelt még, simogatta, masszírozta a hátam, majd szépen lassan rátalált a nyakamra. Leheletfinom puszikat osztott – olyan alig érezhetőeket. Felcsigázott, többet akartam, de vártam.

Elérte a fenekem, azt kezdte el markolászni, én pedig a nyakát és az izgalmas, sűrű, göndör haját simogattam. Még mindig nem csókolt meg és még mindig nem nyomta hozzám a farkát. Egészen addig váratott, míg már én nyomtam magam hozzá! Nem tolakodott, kivárta, míg nem bírok magammal.

Mindeközben nem estem pánikba. Két évvel ezelőtt már rég elszaladtam volna a testemből gazdátlanul hagyva azt. Az erkölcs és a rossz tapasztalatok benyomták volna a „FUTÁS!” gombot és onnantól a gyönyör helyett csak a pánikra tudtam volna koncentrálni. Képtelen lettem volna onnantól elmerülni a csókban, az érintésekben.

Még meg is állapítottam magamban többször:
– Azta! Én tényleg kívánom Robot! Tényleg le akarok feküdni vele! Nem csak azért, mert tetszik és meg akarok felelni annak, amire vágyik, hanem mert én is akarom őt! Akarom, hogy levetkőzzön és magáévá tegyen.

De Rob még mindig nem nyomult: kihasználta, hogy miénk az egész délután. Néhány csók után áttért a mellemre, s olyan hosszan cirógatta, majd csókolgatta a bal cicimet, hogy már komolyan azt hittem, el fogok élvezni ettől, mint Susan Elizabeth Phillips könyveiben a főhősnő az első szeretkezéskor.

Nem élveztem el tőle, de közel jártam hozzá. És nem váltam türelmetlenné!
– Úgyis tudom, hogy nem fogunk itt megállni, – mondtam magamnak – úgyhogy most inkább szépen kiélvezem, hogy ennyi figyelmet kap a cicim! Megérdemli mindkettő! Őket még sosem kényeztették ennyit és ilyen mesterien. Minden pasim másban jó. – Így hát hagytam, hogy simogassa, nyalogassa, simogassa, csókolgassa és még simogassa végeláthatatlanul.

Már repültem, mire a puncimhoz ért.
– Még hogy gyakori a női nemi szervek csonkítása az országában! – gondoltam. – Amilyen odaadással és mesteri szakértelemmel kényeztette a csiklómat, abból kizárt, hogy az ő környezetében elítélnék a női gyönyört.
Úgy simogatott, mintha nyalt volna.

És újabb csoda történt! Ahelyett, hogy sürgettem volna magam, hogy élvezzek el a következőt mondtam magamnak:
– Ne! Még ne! Nyugi. Élvezd ki! Olyan szeretettel csinálja, hát fogadd, amíg csak lehet. Nem kell siettetni a behatolást, ráérünk! – és belesüppedtem, tényleg nem türelmetlenkedtem!

Elélveztem még a behatolás előtt.

Elalvás előtt Kevinről álmodoztam és közben felizgultam.
– Magamhoz kéne nyúlnom, hisz most kívánom a szexet és nincs kivel megélni. – mondtam magamnak.
– De hisz megígérted magadnak, hogy nem fogsz önkielégíteni, hogy ne okozz magadnak több csalódást! – válaszoltam.
– Igen, igazad van, nem teszem. Inkább dédelgetem ezt az érzést, és nem rontom el egy kudarccal.
– Ugye? Egyébként vágysz te igazából arra, hogy magadnak okozz gyönyört?
– Nem, egyáltalán nem. Én arra vágyom, hogy vele csókolózzak vadul… Hogy felfedezzem az ismeretlent.
– És ezt tudod helyettesíteni a saját kezeiddel?
– Nem.
– Akkor meg minek akarsz önkielégíteni?
– Hát, csak gondoltam, ha már úgyis felizgultam, hátha most sikerülne.
– Nem semmi, hogy még mindig itt tartunk! Felejtsd már el végre: nem KELL önkielégítened. Lehet. Ha erre vágysz.

Nem bírtam aludni, vagy ha igen, nedves, leszbikus álmok bukkantak fel a képzeletemben és reggelre még jobban bizsergett a puncim.

Elhessegettem az esti beszélgetést és mégis csak magamhoz nyúltam. Túlzottan kíváncsi voltam: mi lenne, ha most… Közel egy éve lehetett, hogy hasonlót éltem át Ákossal, s akkor működött.

Közel egy év után sikerült újra elélveznem a saját ujjaimtól. Egyik kezemmel izgattam a csiklóm, másikkal a hüvelyembe nyúltam és jutott még egy ujj a végbélnyílásomhoz is. Persze egyszerre két dolgot nem tudtam csinálni: vagy az egyik kezem mozgattam, vagy a másikat, de így is ment. Nem zökkentem ki, nem rémültem meg. Sőt, ami új és meglepő volt: sokkal nyitottabb volt a figyelmem. Nem csak úgy simogattam „ott valamit”, hanem figyeltem, mit érzek az ujjaimmal, milyen felületre, milyen testrészekre tapintottam rá. Jártam már a saját vaginámban, de meg nem tudtam volna mondani, milyen különböző felületeket lehet ott kitapintani. Valahogy nem is figyeltem oda, mi van ott. Elkezdtem látni a puncim: milyen részekből áll, s azoknak milyen a tapintása, felülete, alakja, mérete.

Talán ez volt az, ami lefoglalt annyira, hogy ne jusson időm megijedni.

Elélveztem. És megnyugodtam kicsit. Legalább is a következő találkozóig.

***

pexels-photo-65121.jpeg

Fotó: Unsplash @ Pexels

– Igazságtalan vagy! – feddem meg magam! – Ha már annyira akartál elélvezni maszturbációtól, akkor most tessék ezt szépen megünnepelni! Veregesd meg a vállad és örülj neki. Látom, milyen vagy magaddal! Haragszol, ha valami nem megy, de nem örülsz, nem dicsérsz, ha valami végre sikerül.
– Jó, de igazából nem is tudom, hogy ez most jó volt-e nekem. Annyira nem is volt jó. – keresem a mentségeket, mert valahogy tényleg nem tudok örülni.
– Tipikus…
– Nem tudom, hogy kéne örülni, hogy tudnám megünnepelni.
– Hmm… Lássuk csak. – szólal meg a bennem élő coach. – Fel tudsz idézni magadban valami olyan emléket, amikor nagyon büszke voltál magadra?
– Persze, rengetegszer van ilyen.
– Ilyenkor mit szoktál érezni?
– Vigyorgok és elújságolom mindenkinek, mi történt.
– És most van, akinek el tudnád ezt újságolni?
– Tulajdonképpen van… Például Ákosnak, Ádámnak… Akár még Kevinnek is. – és máris mosolygok, ahogy elképzelem a szituációt.

Átállította a zuhanyfejet, hogy egy sugárból spricceljen, s úgy lőtt a csiklómra. Hiszed, vagy sem, én még ilyet nem nagyon csináltam magamtól. Felszisszentem, nagyon intenzív, erős érzés kerített hatalmába.

Nem vagyok hülye, nem az van, hogy még sosem jutott eszembe magamtól, hogy zuhannyal maszturbáljak. Két bökkenő volt a dologban: egyrészt frusztrál a vízpazarlás, másrészt nem vonzott az önkielégítés. Most gyorsan mérlegeltem, s úgy döntöttem, egy kicsit szemet hunyok inkább az elfolyó víz felett egy másik célért: éreztem, egy újabb áttörés következhet a szexuális fejlődésemben, ha most ezt elnézem.

Széthúztam neki a puncimat, lenéztem én is. Ez volt az egyik első alkalom, hogy láttam a puncim szex közben. Megértettem, hogy kell húznom, hogy jobban előbújjon a csiklóm. Az ilyen megértések hozzá szoktak adni ahhoz, hogy jobban érezzem, s ezáltal élvezzem, ami velem történik. Nem az, ha folyamatosan nézem, de ha legalább egyszer meglátom, mi történik. Így most tudatosodott bennem az is, amit évekig csináltam: amikor erős inger érte a puncimat, elhúzódtam. Akkor is, ha az jó érzés volt! De most úgy döntöttem, szembenézek a vízsugárral és állni fogom!

Elfeküdtem a kádban, ő lőtt kitartóan és én elvesztem. Dobáltam a fejem, kapkodtam a levegőt, alig bírtam az erős ingerekkel. Kértem, hogy ujjazzon közben, biztattam a nyögéseimmel, ő pedig csodálattal folytatta. Sosem láthatott még ilyennek, mert még sosem éltem át ilyet. Nem tapasztaltam még ilyen érzéseket. Meg kellett állnom lihegni, alig bírtam szuflával. Azt éreztem, a szívem kiugrik, az idegrendszerem kiég. Egyszerre imádtam, égetett, perzselt. Nehéz volt, de jó. Olyan, mint, mikor csípik a mellbimbómat: egyszerre jó és fájdalmas.

Nem tudtam elélvezni, de most tényleg nem érdekelt. Boldog voltam, hogy egy újabb falat döntöttem le, méghozzá páros lábbal. Erősnek éreztem magam, boldog voltam és reményekkel teli: vajon mi minden történhet még, amit sosem éltem át?

Dugni is isteni volt utána: most aztán jól fel volt rá készítve a puncim. Imádtam. Persze az elkeseredettség azért ott volt a végén, mikor ő elélvezett nélkülem, főleg, hogy újra rá is világított a szokott kérdésével:
– Te hol jártál?
Majdnem elsírtam magam. Igen, próbáltam besöpörni a szőnyeg alá a csalódottságom, hogy még mindig nem tudtam vele elélvezni, de ő felhajtotta a szőnyeg csücskét… Ó, bárcsak ne tenné! Bárcsak ne felejtené el, hogy ezt már többször megbeszéltük: nem jó, ha rákérdez!

De azért örülök. Mérföldkő volt ez az éjszaka, s határ a csillagos ég.

A kép forrása itt.

Vigyorgok, mint a vadalma, mint akit jól megdugtak. Igen, azt hiszem, pontosan erre a mosolyra használják ezt a kifejezést. Kielégült arc.

Úgy kezdődött, hogy alaposan kinyalt. Boldogan lüktetett a puncim, mosolyogva kértem: még! És ő folytatta is lelkesen, míg jött az ötlet:
– Bébi, kérlek, ujjazz is, miközben nyalsz! – Még csak ritkán merem ezt kérni, pedig nem kéne, hisz mindig olyan készségesen teljesíti a kívánságom. Kicsit még mindig félek, hogy ez neki teher, pedig aztán nem úgy tűnik… Főleg, hogy igen lelkesítő lehetett, ahogy a kezei közt megtörtént a csoda: sikerült újra úgy feloldódnom, elengednem magam, hogy el tudtam élvezni attól is, ahogy a G-pontomat ujjazta.

De még hogy! Erre mondhatják, hogy igazi gyógyító szex volt! Elég nehéz, feszült időszakom volt mostanában (leginkább a szex terén), s most, a békében, kettesben eltöltött pár nap meghozta a gyümölcsét: úgy olvadt rá az ajkaira lüktető puncim, mint a méz. Sikerült úgy elengednem magam, hogy az említett fantáziák sem voltak igazán szükségesek ahhoz, hogy már az első orgazmushoz vezető út is igazán gyönyörteli tudott lenni. (Igen, van az a furcsa hajlamom, hogy az első orgazmus után tudatosul csak igazán bennem az a sok inger, ami a puncimat éri. Bár a testem érzékeli, a tudatom nem. Mintha nem is tudnék róla.)

Ez a G-pont orgazmus egészen más minőség volt, mint a csiklói. Hatalmas boldogság, elégedettség és hála szállt rám. Azt éreztem, a világ a helyére zökkent, béke van, minden rendben: mindenkivel és mindenhol. Nincsenek gondok. Mindeközben hálát éreztem, s azt: innentől bármi történik, az engem nem fog zavarni. Sőt: tegyen velem, amit csak akar! Bármit! Leszopathat, megdughat úgy, ahogy ő vágyik rá: akár popsiba is.  Bármit szívesen megadok neki!

Órákon át szikrázó szemekkel mosolyogtam. Ragyogott az arcom.

Mindig is ilyen szexre vágytam. Hittem benne, hogy létezik és át tudom élni, csak dolgoznom kell érte, s most megtörtént. Sőt, helyesbítek, valószínűleg újra történt meg, csak már kitöröltem az előzőeket az emlékezetemből, miközben bőszen kapaszkodtam a negatív élményekbe. Így ezt az élményt most inkább aláhúzom vastag vonallal, hogy nehezebb legyen kiradíroznom, ha egy újabb nehezebb időszak érkezik. Most mosolygok tovább és dédelgetem, ízlelgetem tovább a gyönyört.

A kép forrása itt.

Hosszú hetekig vártuk a következő találkozót és az első szeretkezést. Izgatott voltam, tele vággyal. Hihetetlen, hogy addig nem esett le nekünk a tantusz: ott a videóhívás lehetősége.

Bevallom, nem ment a beszélgetés. Addigra már annyira vágytam rá, hogy mikor megláttam, csak mosolyogni tudtam és nézni őt. Nem jutottam szóhoz, nem ment a beszéd, nem is volt mit mondanom, csak örültem, kimondhatatlanul örültem a látványának. Hosszan néztük egymást, az elviselhetetlenséget súrolta a helyzet. Aztán elindult a fürdőszobába, megengedte a vizet a kádban és vetkőzni kezdett. Nem gondolkodtam, egyszerűen követtem. Letámasztottam a mosdóra a telefont, megmostam a fogam, miközben ő már a kádban simogatta magát és tovább vigyorgott.

Bizonytalankodtam, azért kezdtem a fogmosással, de aztán én is levetkőztem, s zuhanyozni kezdtem. Nem nagyon érintettem magam, csak mutattam magam neki. Nem vágytam az önkielégítésre, csak arra, hogy lássam őt, és lássam őt nagyon mosolyogni. Márpedig, ahogy meglátta a puncimat, nagyon mosolygott.

Elragadott az arckifejezése, ahogy vágyik rám. Közelről akartam látni, így leültem a kádba, s a puncim felé fordítottam a kamerát. Elkezdtem mosni, s ahogy a vízsugár a csiklómat érte, hirtelen megéreztem azt, amit már annyiszor láttam leírva másoktól…

Környezetvédő vagyok, így nehezen küzdöttem meg a lelkiismeretemmel, hogy folyatom a vizet, de azért csak sikerült elengedni magamat és megengedni magamnak ezt a luxust. És elkezdtem élvezni… Magamhoz érni nem tudtam, ahogy ezt megtettem, fura rossz érzés kerített hatalmába, mintha nem lenne helyes, amit teszek, de a vízsugár az OK volt. Azt „lehetett”.

Egészen addig spricceltem a vizet a puncimra, míg elmentem. Nem volt még ilyen, nem is nagyon volt még orgazmusom saját magam által, de így, a víz és az ő varázsa segített áttörni a falat, amit a tudatos és az ösztön énem közé húztam fel.

Varázslatos volt.

A kép forrása itt.

– Köszönöm, hogy megtanítottál izgatni a fenekemet! – hagyta el a számat reggel a mondat, miközben elégedetten mosolyogtam a kéj tengerében fürdőzve. Igen, most már minden bizonnyal volt orgazmusom.

Régen rettegtem attól, hogy a végbélnyílásomhoz érjenek szex közben. Utáltam az érzést, rendre helyreutasítottam a partneremet, ha véletlen nyomást helyezett rá miközben ujjazott.
– A fenekemet ne! – kiáltottam fel.
El sem tudtam képzelni, hogy élvezheti valaki az anális szexet.

Aztán jött az első anális élmény. Ha megkérdez, benne vagyok-e, tutira borzongva nemet mondtam volna, de így, hogy azt hittem, csak kiveri a farkát a popsimra, engedtem, s átadtam magát a nyögdécselésének. Mindeközben „észrevétlenül” addig izgatta a fenekem lukát, míg belém nem hatolt. Eltátottam a számat: jé, ez jó!

Pár hónappal később arra kért, miközben a puncimmal játszadozott, hogy kezdjem el izgatni a fenekemet. Ódzkodtam, de belementem. Elvégre még sosem volt olyan ötlete, ami ne lett volna jó.

Nem azzal volt a problémám, hogy ezt mocskosnak gondolnám, hisz addigra már én is izgattam az ő hátsóját, s imádtam. Attól tartottam, hogy ugyanúgy nem fogok tudni magamnak örömet okozni, mint amikor a puncimat izgatom. Kiderült azonban, hogy míg a csiklóm és a hüvelyem saját magam által történő izgatását valamiért blokkolja az agyam, addig a popsimmal ugyanez nem történt meg: azt nagyon is érzem és nagyon is tudom élvezni. Olyannyira, hogy még most is felizgulok attól, ahogy visszaemlékszem a reggelre: ülök pasi arcán, nyalja a puncimat, én pedig egy ponton elkezdem izgatni a hátsómat teljesen magamtól. Nem azért, mert pasi megkért rá, nem azért, mert irányított, hanem mert ezt kívántam.