Önszabotázs #5 – magadnak is ossz lapot!
Az előző bejegyezésben egy olyan szemléletváltásról beszéltem, ami segíthet sérelem és rossz szájíz helyett kíváncsiságot ébreszteni a partneredben az új dolgok iránt.
Ezúttal egy kliensem történetét hoztam el neked.
“Emőke” két kamasz gyerek édesanyja, akik hamarosan röppályára állnak.
Haverok, buli, ez érdekli őket most, így Emőkének és a férjének már van több idejük jut egymásra, és nem csak a nagybevásárlást megcsinálni vagy a tárolóban küffedő ezer éves lomokat kiszanálni.
Emőke úgy gondolta, a felszabadult idejüket befektetésként kezeli.
De nem pénzügyi értelemben, hanem párkapcsolatilag.
“Olyan jó érzés, hogy végre nem csak futólag találkozunk Csabival a nap különböző pontjain – vagy akár csak telefonon, mert annyi a dolog. Hiányzott, hogy egymáshoz érjünk az elköszönéskori puszikon túl is. Volt, hogy őszintén elgondolkodtam, vajon tudok-e még szexelni, vagy már elfelejtettem, hogy kell. :D”
Szeretem Emőke humorát.
Szerintem pont ez a tulajdonsága segítette át a hosszabb szexmentes időszakokon is.
Meg persze, szeretik egymást a férjével – elmondása szerint.
No, de milyen befektetésre adta a fejét Emőke?
Benevezett az egyik nagyobb lélegzetvételű online kurzusomra, ami kifejezetten nőknek szól.
Tele volt lelkesedéssel:
“Olyan jó érzés, hogy végre nem csak futólag találkozunk Csabival a nap különböző pontjain – vagy akár csak telefonon, mert annyi a dolog. Hiányzott, hogy egymáshoz érjünk az elköszönéskori puszikon túl is. Volt, hogy őszintén elgondolkodtam, vajon tudok-e még szexelni, vagy már elfelejtettem, hogy kell. :D”
„Ez lesz az én kis projektem.” – emlékszem, ezt mondta ragyogó arccal.
Aztán teltek a napok… a hetek… és az online coaching alkalom közeledtével realizálta, hogy eltelt 3 hónap, és még egyetlen fejezetet sem nyitott meg a tananyagból.
Nem azért, mert ne érdekelte volna.
Nem is azért, mert nem volt ideje rá.
Emőke ezt a kurzust kifejezetten azért vette, hogy majd jól elvarázsolja a férjét azáltal, hogy felvirágoztatja a benne élő gyönyörteli nőt.
Csak azzal az egy dologgal nem számolt, hogy a sorrend fordítva van:
1. felvirágoztatja saját szexuális lényét,
2. a férje jobbra meg balra elalél majd a gyönyörűségtől, amíg ő nőiességében tündökölve rántást keverget a tűzhely mellett.
Kihagyta a számításból, hogy bizony saját magán lesz a fókusz.
Nem a férjén, nem a párkapcsolatán.
Meg is kérdeztem tőle az online coachingon:
A párod öröméért végigcsinálnád?
– Igen.
A kapcsolatod mélyítéséért végigcsinálnád?
– Naná.
Hogy jobban érezd magad a bőrödben és a szexben, azért végigcsinálnád?
– …Eeeh… hát…az valahogy önzőnek, bűnösnek hangzik.
Ott a pont.
Persze csak akkor, ha önszabotáló bajnokságot tartunk, és akkor gyűlik a pont, ha minél fifikásabban gáncsolod ki magad.
Emőke küzdött a szégyenérzetével, fojtott hangon eresztette ki az “önző” és “bűnös” szavakat. Érezte, ahogy kapar a torka.
Úgy tűnt, valahol mélyen nem engedi meg magának, hogy önmagáért tegyen bármit.
Vannak nők, akik háttérbe szorítják magukat, hogy jók legyenek.
Hogy szeressék őket.
Vagy békén hagyják, ne bántsák őket.
Ez azonban csak a TÚLÉLÉSHEZ ELÉG.
A megúszáshoz.
A lapos kúszáshoz.
Az a helyzet, hogy a szex – és az intimitás mindenféle formája – akkor tud igazán felszabadító lenni, ha magadnak is osztasz lapot.
Akkor lehet igazán adni és kapni is.
És igen gyakran – a férfi klienseim bevallása szerint szinte mindig – a legnagyobb ajándék az, ha a partner látja: te igazán élvezed, amiben vagy – akkor is, ha te érintesz, és akkor is, ha téged kényeztetnek.
Nőknél és férfiaknál is tetten érhető a gátlás abban, hogy “önmagunk felé is hajoljon a kezünk”, mint a szenteknek.
Mégis, a nőknél különösen mélyen gyökerezik.
Ennek miértjéről a következő bejegyzésben írok még.
Szóval, amíg ez be van rántva, mint a nagymama 52 éves Trabant kombijának kéziféke, addig könnyen lehet, hogy megveszelvalamit, ami segíthetne, mégsem kezdesz bele… mert belül hiányzik az engedély a saját örömödre.
Állj meg most egy pillanatra kérlek, és kérdezd meg magadtól:
„Mi lenne, ha most nem másnak, hanem magamnak akarnék valami jót?”
“Mit tehetnék magamért, ami nekem okozna örömöt, gyönyört?”
Figyeld meg, mi történik benned akkor, amikor ezekre a kérdésekre gondolsz.
Érzel szorítást a gyomrodban, a torkodban?
Vagy valami nyomást a mellkasodban?
Tiltakozik-e egy hang a fejedben, “ezt nem szabad, ez bűnös”?
Hallgasd meg, mit mond a tested, és beszélgessetek végre.
Lehet, hogy idén először… de biztosan nem utoljára!
Ha a most olvasottak megérintettek,
akkor már nem ott vagy, ahol egy perce voltál.
Ha megszületett benned a gondolat, hogy
„a francba is, lehet, hogy nálam is van itt valami”,
akkor hadd mondjak csak annyit:
ha már nem tudod feltartóztatni ezt az érzést, akkor elindulsz egy felszabadultabb szexualitás felé:
