Tag Archive for: természetben

Teszteltük: a 10 fok még tutira nem akadály. Huncut mosollyal a szám szélén írom ezeket a sorokat. Millió féle gátlás él bennem, de egy valamit kifelejtettek a tervezőim: a legkevésbé sem zavar, ha meglátnak, vagy meghallanak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, amikor a túrán egy tisztásra érve így szóltam Lacihoz:

Amikor majd legközelebb egy magaslest látunk, milyen jó lesz arra gondolni, milyen jót szeretkeztünk rajta egyszer!

Elmosolyodott és megcsókolt. Maximálisan benne volt a játékban.

szex_szabadban_magasles.jpg Saját fotó (igen, ez volt az a magasles 🙂 )

Istenit szeretkeztünk. Már korábban is kiderült, hogy a természet rám nagyon jó hatással van, sokkal jobban át tudom adni magam a gyönyörnek. Talán a fák nyugtatnak meg, nem tudom.

Most viszont még egy dologra rájöttem. Fent voltunk a magaslesen egy rét közepén, a turistajelzés vonalán. Egy négyzetkilométeren kb. bárki kiszúrhatott minket, aki arra járt. Bár derékig takart a palánk, a helyzet elég egyértelmű volt.

Lehunytam a szemem, átadtam magam az érzéseknek, a napsütésnek, a friss levegőnek az arcomon, a farkának bennem… Laci mögöttem volt, de tudtam, hogy néz. Mindig néz, gyönyörködik a gyönyörömben. Amikor pedig ez eszembe jut, elkezdem hülyén érezni magam, hogy én nem nézem őt (pedig egyáltalán nem kéne, mint ahogy neki sem kell csukva tartania). Ilyenkor kinyitom a szemem egy pár pillanatra, aztán újra visszamerülök. Most viszont, akárhányszor kinyitottam résnyire a szemeim, rájöttem: itt bizony bárki megláthat minket. És bár elsőre még megijedtem, szépen lassan rájöttem: ez engem nagyon is izgat!

És még valami meglepett! Amikor megosztottam az örömömet a Facebookon, rengetegen egyetértettek, hogy a magasles bizony, jó hely. Szóval akkor álljon itt a kérdés:

Mindig is izgatott a víz. Álmodoztam egy olyan medencéről, ami elég higienikus és privát ahhoz, hogy abban szeretkezhessek valakivel: férfival, vagy nővel. Persze ilyen magán-medence a filmekkel ellentétben nem volt kéznél soha.

Az épített strandokat visszautasítottam, kapásból azért, mert annak túl átlátszó a vize, s a zsúfolt tömegben mindenki látná, mi történik. Nem is beszélve azokról a betegségekről, amiket elkaphatok. A tavak, folyók pedig még koszosabbak.

Csakhogy, amikor „helyzet van”, mikor elkezdünk vadul csókolózni, már nem tudok olyan megfontolt lenni. Ott már nehéz megálljt parancsolni még akkor is, ha továbbra is rettegek valami fertőzéstől.

Az írás folytatása a Blikkben.

A kép forrása itt.

Vigyorogtam, majd lehúztam a bugyim az autóban, s a műszerfalra dobtam, mire ő felnyögött vezetés közben. Simogatni kezdtem, majd mosolyogva felé fordultam:
– Akár kereshetnénk is egy jó fajta bokrot…
Nyelt egyet, majd a visszapillantó tükörre akasztotta a csipkés tangát.

Csak csodálkozom magamon, honnan jön belőlem ez a sok huncutság. Vagy hol volt eddig? Egyre jobban élvezem a szexet, s így egyre többet kérem. Már elég magabiztosság, elég jó élmény gyűlt össze bennem, hogy ne csak belemenni tudjak a játékokba, de képes legyek kezdeményezni is.

Lehajtott az országútról a patak mentén, s ment még néhány métert. Megálltunk ott, ahol már elég távol volt a főút, felhajtottuk a szoknyámat, s a motorháztetőre borultam. Tudtuk, hogy bármikor jöhet valaki, bárki megláthat minket a teljesen nyitott tájon, ahol nem nagyon volt, mi takarjon minket, de nem számított.

Pont, mikor befejeztük, s én elterültem a napsütötte fűben, egy autó közeledett felénk. Bepattantunk hát a kocsiba, hogy félrehúzódjunk, s elengedjük, s közben dilemmáztunk:
– Lehet, hogy eddig ott várt minket a távolban, hogy befejezzük?
– Lehet, hisz háttal voltunk neki…
– Sebaj. Legalább látott valami izgalmasat.
És tényleg nem jöttünk zavarba! Sőt, irtó vagánynak éreztük magunkat. Büszkén vigyorogtunk, s újra, meg újra felidéztük a kitérőnket az út hátralevő részén.

Hol van már az a lány, aki összerezzent a gondolatra, hogy bugyi nélkül legyen, nem beszélt a szexről és nem szeretett meztelenkedni?! Annyival jobb így!

Mindig is vágytam arra, hogy egyszer vízben szexelhessek. Még amikor jóval problémásabb volt a szexualitásom, akkor is ábrándozva gondoltam arra, hogy a víz ringatásában kényeztetjük egymást. Izgatónak, simogatónak tartom ezt a közeget: egyszerűen imádok a vízben hozzá bújni a pasimhoz, az ölébe kuporogni, a farkához nyomni a puncimat és úgy csókolózni.

Persze óvva intettek az egésztől, hisz nem csak hogy fertőzésveszélyes, de a víz gyakorlatilag szárít, kimossa azt a síkosító hüvelyváladékot, ami a bejutást könnyíti. Lilike azonban nem szokott ésszerűen cselekedni a szexet illetően: imád butaságokat csinálni. Bár talán ez nem csak rá igaz ezen a bolygón…

Incselkedtünk, játszottunk, majd egyszer csak lekaptam a bugyim a vízben és a kezébe adtam, ő pedig játékosan az ölébe kapott és a puncimhoz dörzsölte péniszét. Kis naiv Lilike megint alaposan meglepődött, amikor annak ellenére, hogy megbeszéltük: én parázok attól, hogy visszatér a hüvelygombám, ő egyszer csak belém hatolt. „Akkor meg már úgyis mindegy” – gondoltam, s hagytam.

Nem állítanám, hogy életem szeretkezése volt, mert nem is lettem úgy felcsigázva, mint máskor és a farkát sem éreztem annyira ebben a szögben, s nem tudtam akárhogy helyezkedni a figyelő szempárok miatt. Talán az egészben az volt a legizgatóbb, hogy tilosban csináltuk. Mert nyilvános strandon mégsem illik…

Én mondjuk érdekes mód egyáltalán nem paráztam, hogy kiszúrják, mit csinálunk. Nem hiszem, hogy látszott, hisz egész nap abban a pozícióban strandoltunk, ölelkeztünk, s igyekeztük az arcunkon a legkisebb jelét sem mutatni annak, hogy mi történik épp. Inkább csak kedélyesen beszélgettünk, bámészkodtunk, miközben bennem volt. Szerintem a kutya nem gyanakodott, vagy legalább is nem jobban, mint akkor, amikor egyébként egyáltalán nem szexeltünk.

Én a tilosat, pasi pedig a puncimat élvezte nagyon. Bár azért el-elkaptam egy-egy édes pontot: amikor a derekát a lábaimmal átkulcsolva kicsit hátrébb döntöttem a felső testem, úgy nagyon jó helyen nyomott. Vagy amikor a csípőmet kezdtem el jobbra-balra csavargatni, miközben a farkán ültem.

Mindenesetre jobb lett volna ezt sötétedés után a nádas takarásában…

Fertőzésnek pedig egyelőre nyoma sincs 2 nap távlatából.

A kép forrása itt.

A második pasi az életemben elég gyorsan követte az elsőt. Nyári táborban voltunk, ahol ő volt a nagyfiú, én meg a nagylány, csak épp 5 év különbséggel. A tábor végén a buszon megfogta a kezem és én sokkot kaptam a direktségtől. Aztán meg attól, hogy vele is simán elengedtek a szüleim randizni. Egyszerűen nem fért a fejembe, hogy nem féltenek tőle. Azóta sem értem, miért volt az az elvárásom, hogy féltsenek, tiltsanak el, amikor addig is teljes szabadságban és bizalomban nőttem fel: mindig azt csináltam, amit akartam és akkor jöttem-mentem, amikor akartam. Valahogy ez mégsem volt nekem OK, hogy elengednek egy pasival, aki ÖT ÉVVEL idősebb. Talán mert azt éreztem, a szex csúnya dolog, s azt vártam volna, hogy féltsenek, tiltsák.

Az egyik első randinkon elhívott kirándulni. Bent jártunk már az erdőben, s jött az ötlete: heveredjünk le a fűbe az úttól nem messze. Leheveredtünk, s belenyúlt a bugyimba. Bár felizgultam, de hevesen tiltakozni kezdtem. S bár tulajdonképpen élveztem, mégis egy nagy törésnek, erőszakos tettnek éltem meg. Mert hát jó kislány ilyet nem csinál.

Igen gyorsan vége is lett a kapcsolatnak, teljesen érthető mód. Nagyon más életszakaszban voltunk, túl távol volt egymástól a világunk.

11798855435_dee9a67e74_z.jpg

Fotó: Clemens v. Vogelsang @ FlickR