Beöltözős szex

Beöltöztél már valaha egy légyotthoz? Esetleg szereted a jelmezeket? Emlékszem, jó 10 évvel ezelőtt megosztotta velem egy barátnőm, hogy van egy nővérke-ruhája, amit imád hordani. Akkor még sajnos túl szégyellős voltam, és nem kérdeztem meg a részletekről, pedig bevallom, nagyon érdekelt. Miért? Mert el sem tudtam képzelni magam egy ilyen helyzetben.

Persze gondolhatjátok, hogy nem arról van szó, hogy elítélném a szerepjátékokat! Egyszerűen csak képtelen voltam elképzelni magam, ahogy eljátszom a szexi nővérkét. Főként azért, mert nem éreztem magam szexinek, huncutnak. A gyönyör mélyebb ismerete nélkül rettentő nehéz volt ebbe beleélni magam.

 Fotó: Pixabay

Bevallom, azóta is alig várom, amikor eljutok arra a „szintre”, ahol tényleg magabiztosan elő tudok adni például egy huncut vadmacskát.

Az eheti videómban Pásztor Anna sokat mesélt a beöltözésről: latexről, BDSM ruhákról, meg úgy általában a jelmezekről is. 

Ahogy beszélt, egyre jobban összeállt a kép. A beöltözés tényleg zseniális dolog. Átlényegít, játékba hív. Egy új szerepbe tehetem magam, ahol kipróbálhatok olyanokat is, amiket máskor nem mernék. Például azzal, hogy beletettem magam a szexblogger szerepébe, máris merek vadidegenekkel is beszélgeni a szexről, pedig korábban senkivel sem tudtam ezt megtenni. Vagy, amikor újságíróként mentem el egy eseményre, volt „felhatalmazásom” arra, hogy bárkit megszólítsak. De ilyen akár egy tál süti is: az is már egy ürügy a kapcsolatteremtésre.

Ha te jelmezbe, vagy szerepbe bújnál, miért tennéd azt? Mit szeretnél általa megtapasztalni?

Én általában arra vágyom ilyenkor, hogy csodáljanak, dicsérjenek, legyek a középpontban, szólítsanak meg. Ez persze már valahol messze ment a szextől – de talán mégsem. Mert ha csilloghatok, szexinek érzem magam. Kívánatosnak, érdekesnek, izgalmasnak.

Otthon azonban (nem pedig egy ilyen Anna-féle Hedonista Partyban) valami mást kéne kipróbálnom. A hálószobában nem arra vágyom, hogy csodáljon a párom, mert abban nincs hiány. Kitalántam, hogy macska-bőrbe kéne bújnom! A macska ugyanis egyfajta példaképem: amellett, hogy kecses, nagyon is tudja, mit akar. Ha simogatásra vágyik, megszerzi, ha pedig valami már nem kell neki, odakap, vagy fogja magát, és elsétál. Talán, ha macska-bőrben bújnék, adna egyfajta felhatalmazást nekem arra, hogy visszautasítsam azt, ami épp nincs az ínyemre, és a megfelelés és önfeláldozás helyett megtapasztaljak egy kis önzést is.

 Jut eszembe, ilyen macska-parókám is van! 🙂

Számodra mi az, amit máskor nem mersz kimutatni, érezni, megtapasztalni? Van olyan jelmez, szerep, vagy szuperhős, aki megadhatná nekied ezt az élményt? Ezt kipróbálhatod otthon, vagy Anna bulijában is, amire most 4db páros belépőt sorsolok ki! Ha érdekel, itt tudsz regisztrálni!