Mennyi maszturbálás normális?

„Mennyi maszturbálás normális?” – kérdezte múltkor egy olvasóm. „Jótól kérdi, hisz én nem is szoktam önkielégíteni” – ez volt az első gondolatom, de aztán elmosolyodtam, mert ez már nem igaz. Igenis szoktam.

De ha már itt tartunk, utánajártam, mennyit maszturbálnak mások. Persze csak az amerikaiakra találtam adatokat, de kiindulásnak az is valami.

Kiderült, hogy a korombeli nők 37%-a egyáltalán nem önkielégített az elmúlt évben és 30% is csak max havonta. Azaz csak a maradék egyharmad nyúl magához kvázi rendszeresen. Nem úgy, mint a korombeli férfiak: nekik legalább a fele kényezteti magát rendszeresen. 60-70 év felett kezdenek csak lemondani erről. (Részletesebb adatokért itt ez a klassz infografika.)

Mindez megnyugtatott kicsit. Mert persze már az alapkérdés is hülyeség, hogy „mi a normális”, de legalább megtudtam, mi a gyakori. És kiderült, teljesen átlagos a viselkedésem. Bár szerintem a kívánatos állapot ez lenne: „szeretek örömet okozni a testemnek, és ezt gyakran meg is teszem neki, akár hetente több alkalommal is„. De ez tök szubjektív.

Régen a „szinte soha, de ha igen, akkor sem élvezem” választ klikkeltem volna, mostanra viszont változott a helyzet!

Az történt, hogy kicseleztem a puncim. Vagy lehet, hogy nem is a puncim, hanem a blokkot, ami sok esetben megakadályozza, hogy megéljem a gyönyört és a vágyat. Vagy valami ilyesmit… A franc se tudja, pontosan mit, de a lényeg, hogy korábban nem ment a masztizás. Rendszeresen az történt, hogy magamhoz értem és néhány másodperc után mintha megijedtem volna. Mintha rosszat tennék, mintha saját magam nem szabadna érinteni…

Ádám kezdett rávezetni arra, hogy magamhoz tudjak érni. Vele úgy cseleztük ki a puncim, hogy miközben nyalt, az én feladatom az volt, hogy széthúzom a nagyajkaimat. Márpedig miközben széthúzom, magamhoz érek. Így egyrészt valahol „legálissá” vált a dolog, másrészt olyan ügyesen kényeztetett Ádám, hogy az elterelte a figyelmem a problémáimról.

Néha már az is megtörtént, hogy a saját csiklómat tudtam izgatni behatolás közben. Bár sokszor így is beállt a „stop”, de egyre többször ment viszonylag hosszabb ideig.

Próbáltam dildóval is. Ez valamennyire segített, de tudtam, ez a „következő szint”. Azt éreztem, a csiklóizgatást könnyebb lesz megtanulnom, mint a hüvelyit.

Ekkor kaptam a csiklóizgatómat, a Womanizert. Terápiás eszköznek szántam ezt a speciális vibrátort és úgy fest, csodálatosan működik! Ezzel ugyanis úgy tudom izgatni a klitoriszom, hogy közben nem érek magamhoz a kezemmel! Zseniális! Kicseleztem az őröket a fejemben, erre nem voltak felkészülve.

 Saját fotó

Most már heti 1-2 alkalommal is szoktam kényeztetni magam. Azt azért nem állítanám, hogy megkívánom, inkább csak eszembe jut és megjön a kedvem, mert emlékszem, hogy legutóbb is jó volt. Szeretem, hogy végre van benne sikerélményem, mert ez a kis kütyü igazán hatékony: akár 1 perc alatt is orgazmust tud adni. 

Ez az intenzív izgatás, amit a gép ad, annyira lefoglalja az őröket a fejemben, hogy már egy újabb cselt is be tudtam vetni: titokban elkezdtem a hüvelyemet is izgatni. Egyre jobban élvezem és egyre jobban haladok a saját testem megismerésével!

Egyelőre kb. 5 perces meneteknél tartok, utána elfáradok, kikapcsolok, de én úgy értékelem, nagyon jól haladok és hamarosan újabb komoly fejleményekről számolhatok majd be!