Önszabotázs #2 – a magaddal kicseszés 50 árnyalata

Az előző bejegyezésben arról írtam, hogy miért teljesen normális, ha „valami” visszatart attól, hogy egy jobb életet teremts magadnak és belevágj a megvásárolt tananyagba.

Most nézzünk rá arra, mi lehet az a „valami” nálad.

Ez nem tudományos felmérés – csak egy kis

önismereti játék, hogy könnyebb legyen rálátni a belső fékeidre, vagy ha úgy tetszik, “lélektani önvédelmedre”.

Arra buzdítanálak most, hogy olvasd végig az alábbi listát, ami azért nem 50 elemből áll, csak 17-ből…
Arra biztatlak, hogy jelöld magadban (vagy akár írd fel egy papírra), ami szerinted igaz rád:

1. A „Mi van, ha nem sikerül?” mardosó kétsége

Attól tartok, hogy kipróbálom, és nem működik – ez kudarcérzést adna.
Meg akkor értelmetlenné válna, hogy kiadtam annyi pénzt / beletettem annyi energiát.

2. A „Nem akarom, hogy kiderüljön” rettegésben tartó gondolata

Félek, hogy szembesülnék azzal: eddig nem úgy csináltam, ahogy „kellene”.
Borzasztóan szégyellném magam azért, amit utólag már nem tudok megváltoztatni.

3. A Partner-blokk

Nem tudom, hogyan hozhatnám fel a páromnak, hogy egy dolog foglalkoztat, vagy, hogy valamit másképp szeretnék csinálni ezentúl.
Félek a reakciójától. Attól tartok leginkább, hogy elutasítja a kezdeményezésem. Akkor azt érezném, engem utasít el, és az nagyon fájna.

4. A Komfortzóna-őrző hozzáállás

A mostani szexuális életünk elég jó – nincs nagy kedvem „megbolygatni” a rendszert.
Nem akarok változtatni, jobb a békesség.

5. A „Majd ha több időm lesz” reménytelen sóvárgása

Halogatok, mert mindig úgy érzem, most nem a megfelelő pillanat.
A tanulás olyan luxus, amit jelenleg nem engedhetek meg magamnak. Ha ezt megtenném, félő, hogy összeomlik a rendszer. Akkor meg nem tudom hol kamatoztatni a tanultakat. Előbb a kötelező feladatok, aztán a (titkon vágyott) egyéb huncutságok.

6. A beépített Biztonsági zár 

Az új dolgok bizonytalan terepnek tűnnek, és inkább maradok a jól ismertnél.
Abból nem lehet baj.

7. A Tökéletesség-csapda

Csak akkor kezdenék bele, ha biztos vagyok benne, hogy az elejétől tökéletesen tudom csinálni.
Vagy tökéletesen, vagy sehogy, ez az én mottóm.

8. A Testkép-gát

Nem érzem elég kívánatosnak magam ahhoz, hogy bátran kísérletezzek.
Majd ha leadtam 10-15-20-az összes plusz kilót, és feltöltettem a ráncaimat, megplasztikáztattam a logó alkatrészeimet, utána szívesen és bátran belevágok bármibe. De most még nem vagyok elég jó.

9. A „Nem vagyok ilyen típus” vitathatatlan pajzsa

Úgy gondolom, ez a fajta játékosság/technika nem illik hozzám.
A személyiségem ledobná ezt magáról, én ebben nem tudnék önmagam lenni.
Persze, nyugodtan csinálja, akihez ez közel áll, én köszönöm, nem szeretném kipróbálni sem.

10. A Tabuvédő láncing

A neveltetésem miatt zavarban vagyok, ha szexről van szó, és nehéz hozzányúlni ehhez a témához. Ráadásul a társadalom is prűd, ha én változok ebben, még a végén magamra maradok barátok és rokoni kapcsolatok nélkül.

11. A „Jó lesz az úgy” ártatlan mantrája

Azt mondogatom magamnak, hogy „ez így is rendben van” – akkor is, ha belül tudom, lehetne jobb. És vágyom is rá.

12. A Szkeptikus szemlélet

Nem vagyok biztos benne, hogy ezek a módszerek tényleg működnek, ezért inkább nem kezdek bele. Mutassanak bizonyítékot arra, hogy valakinek ez bevált, akkor esetleg átgondolom.

13. A „Nem akarok csalódni” szüntelen sustorgása

Ha belekezdek és nem hoz változást, az jobban fájna, mintha meg sem próbálom. Szétszed annak a kettős érzése, hogy nagyon-nagyon szeretném, de nagyon-nagyon félek a lehetéges kudarctól. Egy helyben topogok.

14. A „Félreértés-veszély”

Attól tartok, hogy a párom azt hinné, nem vagyok vele elégedett. Félek, hogy kritikát látna abban, ha valami újat behoznék a képbe. Igyekszem kerülni azokat a helyzeteket, ahol konfliktusba kerülhetünk. Rosszul viselem a vitás szitukat. 

15. Az Érzékeny-pont kerülő stratégia

Vannak területek a szexben, amikről nem akarok beszélni vagy tanulni, mert túl kényesek számomra. Ezekkel foglalkozni nagyon kényelmetlen érzés, amitől távol tartom magam. Nem akarom megbolygatni sem a magam, sem a másik lelkivilágát. 

16. A „Nem akarok túl sokat akarni” fékrendszere

Félek, hogy ha belevágok, új vágyak és igények jönnek elő, amiket nehéz lesz megélni a jelenlegi kapcsolatomban. Nem akarom elveszíteni a párom azért, mert változok dolgokban.

17. A „Nem az én feladatom”  kitűzött zászlaja

Úgy érzem, a változtatás nem rajtam múlik, hanem a páromon. Én egyébként szerintem rendben vagyok, jól csinálom. Mivel ő akar változtatni, ő neki nem tetszik, ahogy működnek a dolgaink, akkor bizony neki kell ezzel valamit kezdenie.

Ez a lista nem arról szól, hogy „hibás” vagy.
És nem is arról, hogy rossz lennél, ha valamelyik elemet felfedezed magadban.

Sokkal inkább arról, hogy tudd: 
ezek tipikus hozzáállások lehetnek akkor, amikor változtatni akarunk, vagy arra késztet a helyzet.

És tudd: nem vagy egyedül ezekkel az érzésekkel és gondolatokkal.
Van rá mód, hogy a helyükre tedd őket.

A következő bejegyzésekben egy-egy ilyen akadályozó működést bontunk ki – történetekkel, gyakorlatokkal, és olyan ötletekkel, amiket azonnal kipróbálhatsz.

Te melyik(ek)ben ismertél magadra?

Ha a most olvasottak megérintettek,
akkor már nem ott vagy, ahol egy perce voltál.

Ha megszületett benned a gondolat, hogy
„a francba is, lehet, hogy nálam is van itt valami”,
akkor hadd mondjak csak annyit:
ha már nem tudod feltartóztatni ezt az érzést, akkor elindulsz egy felszabadultabb szexualitás felé: