Tag Archive for: első_szeretkezés

Nehéz volt tinédzserként. Számtalan romantikus történet élt a fejemben, alig vártam, hogy nekem is legyen szerelmem, aki szeret, átölel, akihez tartozhatok. Szex? Az eszembe sem jutott.

Ugyanazt a tinimagazint járattam, mint az osztálytársaim, ugyanazokat mondták nekem is, mint a kortársaimnak: „Ne add oda magad akárkinek!” „Várd ki a megfelelő pillanatot!” Én pedig jó kislányként vártam szorgalmasan. Csakhogy azt sosem mondták meg, mi a megfelelő pillanat.

Emlékszem, az első srác, akivel csókolóztam, teljesen feltüzelt. Egyáltalán nem voltam belé szerelmes, tudtam, de imádtam csókolózni vele. Egyik délután úszás után addig csókolt, míg lekerült rólam a melltartó is. Imádtam, ahogy a mellbimbómat csókolta. Bár nem tudtam, milyen is az, éreztem, hogy benedvesedek, s vágytam a farkára.

Folytatás a Blikkben.

A kép forrása itt.

Sosem tudtam, mi a jó válasz, pedig többször is teszteltem. Volt, hogy kétségbeesésből tettem, ami azt hiszem, leszögezhető: nem éppen jó döntés.

Még huszonévesen kezdődött a kálváriám és jó hosszú ideig tartott. Ez akkor volt még, amikor a legrosszabb állapotban voltam és a legkevésbé tudtam élvezni az együttlétet.

Tudtam, hogy nem lesz jó? – Jó kérdés…

Kétségbe voltam esve, mert már mióta nem volt párom és nagyon vágytam rá, hogy legyen. Ezért aztán bárki, aki megtetszett, abba elkezdtem tíz körömmel kapaszkodni. Ha pedig fel is hívott magához a buliból, ahol a parketten smárolni kezdtünk, én repültem.

-Le akartam vele feküdni? Nem. Akkor miért tettem?

Folytatás a Blikk.hu-n.

Mindig is nagyon szabálykövető voltam. Párkapcsolatokban és szexualitásban egyaránt. Csakhogy nem nagyon tanítják sehol ezeket, és a szabályokat sem igazán szokás lefektetni, hacsak nem egy nagyon tudatos kapcsolatról van szó. De az én első párkapcsolatom egyáltalán nem ilyen volt.

16 éves voltam, amikor összejöttünk, és nagyon szerettem. Azaz könnyen lehet, hogy nem is őt szerettem annyira, mint amennyire azt a tudatot, hogy tartozom valakihez. 16 évesen már elég nagyok voltunk ahhoz, hogy szexuális életünk legyen – gondolták sokan a sulinkból. Mivel köztudott volt, hogy már fél éve járunk, de még mindig nem feküdtünk le egymással, a kortársaink elkezdték azt szajkózni, hogy a szex mennyire klassz dolog, ki kellene próbálni.

Folytatás a She.hu-n.

A kép forrása itt.

Eric minden érintésétől majd’ elolvadtam, vágytam, hogy végre az ágyban kössünk ki. Becsukta mögöttünk a szoba ajtaját, kétszer megcsókolt, majd megszólalt:
– Szeretnéd?
– Igen, persze.
– Akarod, hogy beléd tegyem a farkam?
– Mi van??? – döbbentem meg magamban. – Máris? Semmi előjáték? – Hirtelen nem tudtam, mit is válaszoljak erre, hisz vágytam rá, hogy jól kinyaljanak dugás előtt, ahogy ahhoz szoktam.
– Igen, akarom, de még egy kicsit simogass, jó?

Simogatott kb. még egy percig, majd újrakezdte a kérdezgetést.

– Ajjaj, ez így nem lesz jó. – ijedtem meg magamban. – Ebből száraz és erőszakos behatolás lesz, ami egyenes út a pánikbaeséshez és a hüvelygombához. – De kifogytam az ötletekből, így engedtem neki.
– Jó, gyere.

Én lepődtem meg a legjobban, hogy működött. Egy picit még erőltetnie kellett, hogy bejusson a farka, de a nedvességgel nem volt gond, s hamarosan hozzá is tágultam.

Eddig előjáték nélkül nem igazán tudtam élvezni a behatolást. Leginkább úgy működött jól a szex, ha Árpi először jól kinyalt, amíg el nem élveztem, s utána már el tudtam merülni a dugásban is. Anélkül maximum  csak negyedgőzzel tudtam élvezni a behatolást. Nem tudtam elmerülni az érzésekben.

Végig azt hittem, én nehezen nedvesedek, nehezen melegedek be. Ehhez képest most, ha Eric-kel vagyok, háromszor hozzádörgöli a farkát a puncimhoz, s már elég nedves is vagyok hozzá, hogy behatoljon. S nem csak hogy be tud hatolni, de imádom, ahogy bennem van. Elvesztem a fejem.

Még nem értem. Nem értem, mivel tud ő többet, vagy mivel lettem én ügyesebb. De talán ez is kitisztul a fejemben szépen lassan.

Hosszú hetekig vártuk a következő találkozót és az első szeretkezést. Izgatott voltam, tele vággyal. Hihetetlen, hogy addig nem esett le nekünk a tantusz: ott a videóhívás lehetősége.

Bevallom, nem ment a beszélgetés. Addigra már annyira vágytam rá, hogy mikor megláttam, csak mosolyogni tudtam és nézni őt. Nem jutottam szóhoz, nem ment a beszéd, nem is volt mit mondanom, csak örültem, kimondhatatlanul örültem a látványának. Hosszan néztük egymást, az elviselhetetlenséget súrolta a helyzet. Aztán elindult a fürdőszobába, megengedte a vizet a kádban és vetkőzni kezdett. Nem gondolkodtam, egyszerűen követtem. Letámasztottam a mosdóra a telefont, megmostam a fogam, miközben ő már a kádban simogatta magát és tovább vigyorgott.

Bizonytalankodtam, azért kezdtem a fogmosással, de aztán én is levetkőztem, s zuhanyozni kezdtem. Nem nagyon érintettem magam, csak mutattam magam neki. Nem vágytam az önkielégítésre, csak arra, hogy lássam őt, és lássam őt nagyon mosolyogni. Márpedig, ahogy meglátta a puncimat, nagyon mosolygott.

Elragadott az arckifejezése, ahogy vágyik rám. Közelről akartam látni, így leültem a kádba, s a puncim felé fordítottam a kamerát. Elkezdtem mosni, s ahogy a vízsugár a csiklómat érte, hirtelen megéreztem azt, amit már annyiszor láttam leírva másoktól…

Környezetvédő vagyok, így nehezen küzdöttem meg a lelkiismeretemmel, hogy folyatom a vizet, de azért csak sikerült elengedni magamat és megengedni magamnak ezt a luxust. És elkezdtem élvezni… Magamhoz érni nem tudtam, ahogy ezt megtettem, fura rossz érzés kerített hatalmába, mintha nem lenne helyes, amit teszek, de a vízsugár az OK volt. Azt „lehetett”.

Egészen addig spricceltem a vizet a puncimra, míg elmentem. Nem volt még ilyen, nem is nagyon volt még orgazmusom saját magam által, de így, a víz és az ő varázsa segített áttörni a falat, amit a tudatos és az ösztön énem közé húztam fel.

Varázslatos volt.

A kép forrása itt.

Néha jó lenne nemet mondani. Vagy legalább irányítani, szólni, kérni, vagy figyelmeztetni. De olyan nehéz…

– Nem akarom bántani, nem akarom, hogy bénának érezze magát az által, hogy „kritizálom”. Úgyis olyan ideges volt szegényke, a farka is nehezen állt fel, én meg még mondjam, hogy nem jó, amit csinál? Hogy én nem úgy szeretem? Hogy Roli sokkal jobban csinálja? Na neeee…

Aztán mi lesz a vége? Elkezdek eltávolodni tőle, sajog a puncim, mert nem voltam felkészülve a farka befogadására. Bár hagyom, hogy újra, meg újra megdugjon, én egyre kevésbé élvezem, egyre kevésbé vágyom rá. Mert hát miért is vágynék a fájdalomra? Elkezdem egyre kevésbé szeretni, elkezdek menekülni azoktól a helyzetektől, mikor kettesben vagyunk. Beindul a régi mechanizmus: elkezdem kerülni a szexet. Csakhogy szeretem őt, és nem akarom, hogy ez megtörténjen, főleg úgy, hogy tudom, mennyire vágytam a testére. Nem távolságot akarok, hanem extázist!

Azt hiszem, nem nemekre van itt szükség. Meg kell tanulnom határozottan, pozitívan és izgatóan kommunikálni a vágyaimat. Csak hogyan?

Nyilvánvaló, hogy az alábbi megoldások nem nyerők:
– Ne olyan erősen!
– Még nem vagyok elég nedves.
– Roli úgy szokta, hogy…

Igyekeztem a megerősítéseknél maradni: ha valami igazán jó, akkor jó hangosakat nyögök, vagy akár ki is mondom: „ez isteni”! Aztán rájöttem, ez még kevés: azt még nem tudhatja, hogy ha nem hangoskodok, akkor mi zajlik le bennem, úgyhogy szépen elmondtam ezt is:
– Azt nehezen tudom megmondani, mi a jó nekem, hogyan szeretem, ha megérintenek, mert maszturbálás híján még nem ismerem ehhez eléggé a testem. Túl bizonytalan vagyok még. De ha valami nagyon jó, ha egy mozdulatot, pontot nagyon eltaláltál, azt jelezni fogom, s akkor majd tudod, mit érdemes megtartani, ismételgetni, vagy mihez érdemes visszatérni. Persze ez még nem lesz tuti recept: van, hogy valami most jól esik, de máskor nem és fordítva is.

Oké, ez már egy jó kiindulás, de a fenti béna mondatokat hogy tudom átfordítani pozitívba? (Ehhez Ti is adhattok tippeket!)
– Gyerünk, Lili, tudsz Te ilyet! Csak gyakorolni kell! – mondja a határozottabb felem.
– Igen, igen…

Végül nem tudtam átfordítani pozitívba a „fáj a puncim, mert nem voltam elég nedves, mikor belém hatoltál és nem bírtam szólni” mondatot, így maradtam az eredetinél. Szépen elmondtam, hogy előtte valamiért még nem bírtam megnyílni, majd elmeséltem a szexualitásom történetét. Megértette, én pedig megértettem, hogy az én felelősségem, hogy szóljak, ha valami nem úgy történik, ahogy nekem jó. Ő nem tudhatja, hisz még nem ismer eléggé. Nem lát bele a fejembe. Ő pedig egyetértett:
– Mondj el nyugodtan bármit! Nem szeretnék fájdalmat okozni! S egyébként is, nincs annál szexibb, mikor egy nő irányít, s határozottan megmondja, mit szeretne.
– Tényleg? – csodálkoztam el, majd elgondolkodtam. Végül is én is imádom, ha irányít a pasi, s megmutatja, vagy elmondja, hogyan csináljam. Egyáltalán nem bánt, ha jelzi, most lassabban, vagy keményebben szeretné: inkább megkönnyebbülök, hogy nem kell nekem kitalálnom magamtól. Majd újra felé fordultam: – Igaz, tulajdonképpen én is imádtam, ahogy rászorítottad a kezem a farkadra. Szerettem, hogy ezt együtt csináltuk.

Olyan ez, mint amikor magamat izgatom szex közben. Nehéz volt elhinni, hogy ez nem bántó, hogy a pasi nem azt gondolja, hogy nem elég jó amit csinál, s ezért segítek rá még én is.

A kép forrása itt.

Fáj a puncim. Dani csak mosolyog rajta:
– Szétbaszták a kis puncikádat. – mondja megértően és csak nyalogatja gondoskodóan. Szeretem a finom, megszokott és egyre édesebb érintéseit. Összeszoktunk már.

Valóban sokat dugták a puncim a hétvégén, de nem ez az oka. Most jutottunk el először az ágyig Gergővel. NÓ, hogy vágytam rá! Alig bírtam magammal, imádtam az érzést. Nem is értettem, miért szervez egy csomó programot ahelyett, hogy fejest ugranánk az ágyba, másrészről viszont örültem, hogy ilyet érzek, hogy ennyire akarom őt, hogy így feltámadt bennem a vágy, úgyhogy boldogan dédelgettem ezt az érzést.

És aztán előjött a régi sztori… Vagy legalább is valami nagyon hasonló. Lekerültek rólunk a ruhák, s észre sem vettem, de egyre jobban bezárkóztam, megijedtem. Izgultam. Vagyis hogy izgultunk mindketten, s ez egészen odáig vezetett, hogy a puncim nem nyílt meg a farka előtt. Bezárkózott. Gergő viszont jött, akart, nyomult, s belém tömte a farkát. Túl hamar.

Éreztem, ahogy szakadok szét, éget, fáj a hüvelybemenet. És nem mertem szólni… Már amikor hozzám ért, tudtam, hogy nem vagyok elég nedves, de nem tudtam szólni, hogy izgasson még, vagy nyálazzon, vagy csináljon valamit. Nem mertem szólni, mert még túl új volt ehhez a kapcsolat. Féltem, hogy megijesztem a problémáimmal, főleg, hogy ő is izgult. És persze meg akartam felelni neki.

Napokkal később mertem csak elkezdeni beszélni róla. Csodálatosan kedves és megértő volt, s mellette aggódó. Nem akartam, hogy aggódjon. Ha a pasi aggódik, attól nekem még ráadásul lelkiismeret-furdalásom is lesz az önostorozás és a kétségbeesés mellé.

Csakhogy most sokkal ügyesebb voltam, mint a fél évvel ezelőtti Lili!
– Jaj, úgy sajnálom, hogy neked nem volt orgazmusod… – nézett rám a szomorú kutya tekintetével Gergő.
– Na hagyd ezt abba! – martam le gyorsan. – Nem számít, hányszor volt orgazmusom, ez nem verseny. És ez az én dolgom. Ráadásul igenis nagyon ügyes voltam. Volt egy apró orgazmusom és párszor még majdnem egy második is. Ez hatalmas dolog egy új partnerrel.

Igen, fájt a puncim még napok múlva is. De most nem álltam le ostorozni önmagam, hanem inkább megveregettem a vállamat minden apró sikerért.

Folyamatosan éreztem a fejlődést, amíg együtt voltunk. Újra mélyről indultam, de már sokkal határozottabb léptekkel másztam ki a gödörből. És nem voltam türelmetlen magammal szemben, hanem hagytam időt magamnak. Reményteli voltam.
– Ne izgulj! – mondtam Gergőnek, s igazából magamnak is. – Még sokat leszünk együtt és egyre jobban ki fogjuk ismerni egymás testét. Egyre többet merünk majd elmondani egymásnak, beszélgetünk még sokat a szexről, hisz amúgy is imádunk beszélni róla. Igen, velem fokozottan nehéz, mert önkielégíteni sem szoktam, s így tényleg nem nagyon tudlak irányítani, nehezen mondom meg, mit szeretek, hogyan szeretem, de az már bebizonyosodott, hogy rakétaszerű gyorsasággal fejlődök mostanában, úgyhogy még néhány alkalom, s csak nevetni fogunk a kezdeti bénázáson, ami abból fakadt, hogy még nem ismertük egymást. Jó lesz, tudom, mert ügyesek vagyunk, nyitottak és őszinték. És szeretjük egymást.

A kép forrása itt.

Még nem voltam 16, mikor az első fiú megjelent az életemben. Már nagyon-nagyon vártam, hogy legyen valakim, főként a kötődés miatt. Addigra már sokszor voltam szerelmes. Érdekes mód ez a srác nem is tetszett annyira: valószínűleg emiatt bátorodtam fel annyira. Nem volt tétje. Sétáltunk a vízparton és megfogtam a kezét. Ezt az első esetet követően órákat vigyorogtam bele a világba: leginkább, mert elképesztő büszke voltam magamra.

Az első hivatalos randink gyakorlatilag nála volt: a szülei otthon sem voltak. Bezárkóztunk a szobájába, hallgattuk az Ámokfutókat (!) és leheveredtünk az ágyára. Szépen, lágyan elkezdte csókolgatni az arcom, majd a számra tért. Az volt az első csók és imádtam, mint ahogy imádtam az összes érintését is.

Ő volt az, aki begerjesztett életemben először, s sok évig utoljára is. Nyár volt, s volt medencéjük is, így fürdőruhában voltam. Csókolóztunk az ágyon egész addig, míg levette a melltartómat és a mellbimbómat is elkezdte csókolgatni. Isteni volt. És kívántam! Azt kívántam, hatoljon belém. Akartam őt.

És akkor megjelent az első borzasztó gondolat bennem: jó kislány ilyet nem csinál. Hisz mit mond az összes tinimagazin, a Szerelem, szex, gyengédség rovat?

Jól válaszd, meg, kivel fekszel le. Ne kapkodd el. Ne legyen túl korai.

Én meg még csak akkor csókolóztam először, így hát ezt biztos nem szabad. Nem jött el az ideje.

Még ámulattal hallgattam végig a sztoriját ennek a 17 éves srácnak arról a 12 éves lányról, aki akarta, hogy megujjazza. Tátottam a számat, hogy ilyen létezik. Sosem beszéltek a barátnőim a szexről, ez volt valószínűleg az első ilyen valóságos történet, amit hallottam és nem olvastam. Csodáltam a lányt.

Mégis ez után a csodálatos élmény után én bezárkóztam. Mert hát nem szabad, nem illik, nem bölcs. Hosszú évekre megnyomorítottak kultúránk „bölcsességei” és társadalmunk elvárásai.

Sokszor kívánom azt, bárcsak ne hallgattam volna a magazinokra és a felnőttekre. Bárcsak tudtam volna, hogy egyetlen dolog számít: a gyönyör. Ha valami gyönyört okoz (és nincs hosszútávú káros következménye, pl. betegség), akkor az jó nekem. Függetlenül attól, hány éves vagyok és mennyire komoly az a kapcsolat. Csodálatos első szeretkezésem lehetett volna…

5221492383_cf97d59ba5_z.jpg

Fotó:  darcyadelaide @ FlickR