Tag Archive for: fasz

Akkor jön az orgazmus, mikor nem akarom

Sikerült, ami eddig talán soha!

Dugunk. Pasi bennem – elég gyorsan a lényegre tért. Ez nem is gond, szokott működni különösebb előjáték nélkül is, de én most nem tudtam igazán ráhangolódni – talán azért, mert egy nagyobb vita után a lelkem még egy kicsit hüppögött. Már nem volt gond, nem volt fájdalom, de még nyalogattam a sebeimet, s emiatt nem tudtam annyira elengedni magam, mint máskor.
– Máskor-máskor. – Cöcög az agyam. Már megint mércét állítasz magad elé feleslegesen, már megint az orgazmusért szexelsz, nem az élvezetért.
– Tudom-tudom – szakítottam félbe. – Épp erre akarok kilyukadni! Várj türelemmel!

Végeztünk, pasi elélvezett, ott pihegett mellettem, s én azt éreztem, ennél többre van szükségem. Jót tenne egy jó kis szex-meditáció, egy kis agy-kikapcsolás, elveszni az érzékek forgatagában, s attól a lelkem is gyógyulna. Így hát következett, ami ilyenkor lenni szokott:
– Kinyalsz?
– Persze, örömmel. Szeretem a finom kis puncikádat!

Kényelmesen elhelyezkedtem az arcán, becsuktam a szemem, elengedtem magam. Csakhogy megszólaltak a fejemben a hangok:
– Basszus, tegnap nem fejeztem be azt a kimutatást!
– Fel kéne hívnom apámat.
– Mit is főzhetnék abból a sütőtökből?
– Vajon R barátnője, aki Portugáliában van, hogy viszonyulna hozzá, ha lefeküdnék a pasijával?
– Hohó! Állj! – kaptam észbe hirtelen. – Már Portugáliában jársz! De ki lesz jelen itt a nyalásban? Nem azért kérted, hogy nyaljon ki, hogy Te átéld, amit csinálsz? Koncentrálj! Vagyis ne koncentrálj! Csak figyeld, érezd, mit csinál!

Újra eltelt egy kis idő.
– Á, ez nem megy. Nem tudok jelen lenni. Végül is simán megmondhatnám, hogy most mégsem megy. – morfondíroztam. – Kizárt, hogy én most eljussak az orgazmusig.
– Figyelsz? – kapta fel a fejét az agyam. – Most van az, amikor az orgazmusban méred a szexet!
– Basszus, tényleg! – Esett le hirtelen.
Elkaptam a saját vállam, megráztam magam, jól a szemembe néztem, s ezt mondtam:
– OK, Lilikém! Figyelj ide! Nem az orgazmus a lényeg. Csak élvezd, amit csinál. Próbálkozz!

És akkor hirtelen bevillant N és az ő csodálatos farka, s képzeletben elkezdtem szopni, miközben pasi nyalt.

– Mmmm… Ez finom. – Éreztem, ahogy szopogatom, szívogatom…
– Lili! Ez hatalmas! – ujjongott az agyam. – Hisz Te szeretsz szopni!!!! Felizgat, ha egy farok a szádban van! Ilyen még nem volt! Atyavilág, de boldog vagyok!
– Fú, tényleg. – pirultam el, s szoptam tovább boldogan, a világ pedig elkezdett olvadni körülöttem.
– Hoppá! Sikerült! Még ez is! – tátotta el a száját az agyam, s még büszkébben mosolygott. – Még sosem sikerült így visszarántanod a messze kalandozó gondolataidat a jelenbe! És még ez a fantázia is! Baromi büszke vagyok rád, hogy meg tudtad engedni magadnak, hogy más pasira is gondolj, s ezzel le tudtad kötni annyira a tudatod, hogy máris tudod élvezni a nyalást.
– Mmmm… Igen… Ahhh… – tekeregtem, nyújtózkodtam, mint egy macska, s beleolvadtam pasi karjaiba.

A megkönnyebbüléstől és a sikerélménytől mámorosan felkacagtam, majd odafordultam pasihoz:
– Nem fogod elhinni, mi történt éppen…

/Szerző:

Mekkora fasz kell?

Több pasival is találkoztam már, akinek problémái voltak a farka méretével. Félreértés ne essék: nekem az ég világon semmi problémám nem volt, nem is panaszkodtam, mert nem volt mire. Ellenkezőleg: ők becsmérelték le saját péniszüket: „átlagos”, „túl kicsi” – mondták.

Szerencsére egyikük sem jutott el odáig, hogy pénisznövelő módszerekhez folyamodjon. Állításuk szerint nem voltak önértékelési problémáik, mégis szerintem indokolatlanul sokszor hozták szóba a témát saját maguktól. Én ugyan egy szóval sem utaltam a méretre!

Egyiküket sem tudtam megnyugtatni. Azzal sem, ha azt mondtam, számomra pont ez a tökéletes méret (komolyan így is gondoltam).
– Nem semmi, mekkora fasza volt! – áradozott egyik partnerem a másikról. – Teljesen ki kellett feszítened a szádat, hogy le tudd szopni! Nagyon izgató volt.
– Hát, örülök, ha szexi volt, de mikor belém hatolt, nagyon feszített a mérete miatt. Ráadásul már kellemetlenül mélyre döfött, ami szintén fájdalmat okozott. És igen, leszopni is nehéz volt: alig bírtam a számba tömni, s neki sem lehetett túl jó, hogy csak egy része fért el a farkának a számban, míg a Tiédet teljes hosszában tudom kényeztetni, szívogatni.

Nem hatott. Nem érti meg, hogy az övé százszor jobb!

Ráadásul sokáig rondának és ijesztőnek gondoltam a faszt. Hát még, ha hatalmas! Inkább egy kedves, kézreálló méretet preferálok. Vibrátorból is inkább kisebbet választottam. Hiába mondtam el, hogy nem a méret a lényeg, hanem sokkal inkább az odafigyelés, az ügyesség, a kitartás: mintha a falnak beszélnék.

Mivel azt érzem, méret-para van mindenfelé, sokáig az incsi-fincsi faszról szóló bejegyzésemet sem mertem megírni. Titkoltam az örömömet, hisz mit fog szólni a pasim, mikor kiderül, nem az övé a kedvencem! Egy napon aztán rákérdezett:
– Melyikünk farkát szereted jobban? A barátomét, vagy az enyémet? – tette fel a kérdést miután megerősített: nyugodtan lehetek őszinte. Márpedig a mi kapcsolatunk tényleg olyan, ahol nyugodtan lehetek őszinte.
– Az övé. – vallottam be.

Sokat beszélgettünk aztán erről és nagyon felszabadító volt: végre nem kellett tovább titkolóznom, kimondhattam, ami már egy ideje bennem motoszkált, megszabadulhattam egy újabb kőtől, ami a szívemet nyomta. Megbeszéltük, hogy attól még, hogy nem az övé a legjobb, az övé is nagyon jó és imádom. (Tízes skálán a 9.8 és a 9.7 ugyanúgy csúcs szuper.) Attól még, hogy találkoztam egy számomra kedvesebb példánnyal, attól még az övét ugyanannyira és ugyanúgy szeretem, mint korábban. Nem kell mindenben a legjobbnak lenni – sőt, nem is lehet. Ráadásul a szexuális teljesítmény nem azon múlik, hogy én mennyire szeretem a kezembe venni, vagy szopogatni a szóban forgó dákót. És hát ezen kívül még millió dolgot imádok pasiban, s nem az a leglényegesebb, milyen a pénisze.

Mindezt megkoronázandó kapott egy hosszú, olajos pénisz masszázst, ami után úgy tűnt, tényleg helyreállt a lelki békéje.

2929861461_0d4c5996a1_b.jpg

Fotó: worth100.com

/Szerző:

Fincsi faszok

Úgy nőttem fel, hogy rengeteg faszt láttam már pici koromban is. A család egyszerre használta a fürdőszobát: míg egyikünk fogat mosott, a másik fürdött, a harmadik meztelenül várta a sorát. Jártunk uszodába, ahol a férfi zuhanyzóban is megfordultam. Láttam kisfiút, fiút, férfit pucéran. És mindig is borzasztó rondának találtam a faszt.

Nem tudom, ki volt az, aki belém ültette ezt a gondolatot, hogy a fasz csúnya dolog. Nem emlékszem semmilyen konkrét történésre. Talán az történt, hogy hallottam, amint valaki rászól öcsémre „ne játssz a fütyiddel”, s emiatt úgy gondoltam, ha én érek hozzá egy farokhoz, az még durvább. Vagy talán én értem hozzá valakinek a kukijához, s szóltak rám: „nem szabad”. Külsőre meg hát nem tetszett. Csúnya és kész. Löttyedt golyók, szőr és egy lógó virsli.

Az első álló fasszal való találkozásom elég megrázó volt. A pasi tette rá a kezem a farkára – nem én akartam, nem belőlem jött a vágy. Összezavarodtam, bűnösnek éreztem a dolgot, de mivel szerettem, belementem. Szopni meg? Jesszusom! Könyörgöm, ezt a csúnyaságot nyalogassam, amivel ráadásul pisilnek? Egyek pisit?

virsli

Fotó: Annie Spratt, Unsplash

Amikor már egy ideje rendszeresen jártam terápiára, egy kívánságot kaptam útravalónak: „Kívánom, hogy egyszer találj egy olyan igazán incsi-fincsi, kívánatos péniszt!”. Lelkesen gyakoroltam a mantrámat is („Szeretem a faszt!” – mondogattam naponta háromszor.), s örömmel jelentem, meglett az eredménye: volt szerencsém megismerkedni egy igazán csodálatos pénisszel. Szépen, egyenesen meredezett felém. Méretre valamivel nagyobb az átlagosnál (itt egy cikk arról, mi az átlag: 13 cm), de még nem ijesztően nagy. Pont kényelmesen kézre áll, szépen belesimul a tenyerembe, pont jó megmarkolni. Tulajdonosa minden cirógatásra imádni valóan összerezzent, ami miatt hatalmas sikerélményt, s ezáltal csodálatos örömöt jelentett őt simogatni. Hág még szopni. Tényleg  incsi-fincsi volt, nem tudtam lekattanni róla.

Érdekel, mekkora a péniszed a többiekhez képest? Derítsd ki! Nézd meg a kutatásom eredményeit!

Érdekel a tanulmány!
Péniszméretek kutatás
/Szerző:

A szexmániás

Olvastam egy nőről, aki konkrétan egy napot nem bírt ki maszturbálás nélkül. Imádta a faszt, gyakorlatilag az összeset. Rajongott érte, csodálatosnak tartotta, falta. Ő Abby Lee, a Hol jár az eszem című könyv szerzője, nem mellesleg egy blogger, a Girl with a one-track mind írója. Sok szempontból példakép.

Bár azért ajánlották nekem a könyvet, hogy segítsen abban, hogy elkezdjek barátkozni a maszturbálással, egyáltalán nem izgatott fel, ellenben egy teljesen új világot nyitott meg előttem. Még sosem érintkeztem semmilyen szinten olyan nővel, aki ennyire imádta volna a szexet. Lenyűgözött a kettőnk közötti különbség. Ő alig tudott olyan pillanatot említeni, amikor ne lett volna felizgulva, s nem tocsogott volna a puncija, addig én gyakorlatilag nem ismertem az érzést, amikor otthon ülök, s valakit (vagy egyszerűen a faszt) felfoghatatlanul kívánok.

Ennek ellenére megkaptam a „szexmániás” titulust: aki túl sokat foglalkozik a szexszel.

Szépen lassan az életben is kezdek megismerni olyan nőket, akik imádják a szexet. Sorra kapom a vallomásokat már régi barátoktól, sőt rokonoktól (nőktől!) arról, hogy tudnak szenvedni, ha nem dugtak már bizonyos ideje.

Én ezt most kezdem csak kitapasztalni. Most fordult először elő velem olyan, hogy egyedül vagyok  és a szexre gondolok, felizgulok, hiányzik a szex. Hogy két nap randimentesség után pasi fülébe súgom, hogy nagyon kívánom, s komolyan gondolom. Azonban a mai nap rájöttem, hogy az övé az egyetlen fasz, amit kívánok. Még nem jutottam el odáig, hogy teljesen beteljesüljön a „szeretem a faszt” mantrám. Megütött a felismerés, hogy a négyes randinknál az volt a probléma, hogy én egyáltalán nem kívántam egy másik péniszt, csak a pasimét. Amikor a másik dugott, én csendben beletörődtem, hogy pasi most elfoglalt. A másik lány nagyon is izgatott, róla nem tudtam leakadni, de a farok, na az még nem vonz.

Vajon minek kell még megtörténnie, hogy azt érezzem, mint Abby Lee? Persze a szélsőségek nélkül, csak úgy egészségesen.

8409751766_ac5705bb2f_b.jpg Fotó: Jirka Matousek @ FlickR

/Szerző:

Üdv újra itthon a testedben, Lilikém!

Már most látszik, hogy a ma reggeli terápia Hoppál Borinál nagyon is megérte az árát: szépen visszarántott a rendes kerékvágásba, a jelenbe, magamba.

Legjobban talán a csókban mérhető, hogy jelen vagyok-e a testemben. Ha igen, akkor beszippant a csók. Benne vagyok, felnyögök, nem akarom abbahagyni, felizgulok, elsüllyedek, sosem elég. 

– Üdv újra itthon, Lilikém – mondta a Testem. – Már nagyon hiányoztál!
– Ó, Te is nekem, hidd el! – öleltem át szeretettel. Megsimogattam és nyomtam egy puszit a homlokomra. – Jó újra itthon!

Visszagöngyöltem, hogy valószínűleg másik pasival való randim óta volt egy beakadásom, ami jó egy hónapja történt már. Megrémültem tőle. Első randi volt, minden nagyon jól alakult, beszélgettünk, ettünk, néztük a folyót, aztán feljött hozzám. Letolta a nadrágját, s én pánikba estem a méretei láttán. 

– Tejóég! Hogy fog ez beférni?!? – sápadt el a Testem.
– Tuti, hogy nem fog menni. – válaszolt az agyam. – Ez tuti. Pedig mások mennyire értékelnék ezt a méretet. Ez egy főnyeremény, s te nem tudod értékelni?!? Hisz minden nő és férfi ekkora szerszámra vágyik, te pedig nem örülsz? Milyen nő vagy te? S különben is, egy ilyen tapasztalt, ekkora étvággyal rendelkező kannak te tutira nem tudsz megfelelni. Te, a kis tapasztalatlan kislány, aki még csak a vágyaival sincs tisztába.
– Nézd meg, most sem kívánod rendesen, pedig kéne!

És persze nem is működött. Nem voltam jelen, elkalandoztak a gondolataim, nem élveztem, sőt fájt. 

És aztán ezt a gondolatot, hogy most nem álltam készen, hogy vinnyogva, fülét-farkát behúzva elmenekült otthonról a vágy belőlem, szépen általánosítottam. Gyorsan töröltem minden csodálatos élményt az elmúlt egy hónapból.

– Ez most már tutira így lesz. Örökké! – szögezte le magabiztosan az agyam. – Hisz régen sem ment. Most sem tudtál helytállni, most sem feleltél meg. Megbuktál. Sikertelen voltál, kudarcot vallottál. Mint máskor is. Tutira így lesz legközelebb is. A legbölcsebb, ha innentől inkább be sem engedünk más pasikat az életünkbe. Hisz ha vele sem ment, akkor mással sem fog. – Én pedig elhittem mindezt az agyamnak.

Ma a „nem megy a szex” gondolaton Byron Katie Négy kérdésének segítségével. (Csak ajánlani tudom Bori novemberi képzését erről a módszerről!) Instant gyógyír: már napközben éreztem, hogy visszatértem a testembe, ahogy a tollamat szopogatva elkalandoztak a gondolataim pasim felé, s felizgultam.

Mert persze, hogy megy! Számtalan példa bizonyítja ezt az elmúlt hetekből. Az is, hogy kiderült, hogy a testem sokszor nagyon is készen áll, csak az agyammal nem kommunikálnak. Kéne nekik egy jó kis kapcsolatrendezés. Ahogy pasim mondta ma: „a puncid nagyon is tudja, mi a dolga, csak a hasadnál van egy elakadás”.

 

 

 

Fotó:  Dhaval Shreyas @ FlickR

/Szerző:

„Szeretem a faszt” mantra

Napi gyakorlatom lett a „Szeretem a faszt” mantra, elmesélem hogyan.

Több segítőm is van, aki feladatokkal, kérdésekkel támogatja a szexuális fejlődésem.
Ilyen a pasim is, akire szegényre az első együttlétkor a frászt hoztam, amikor elutasítottam, hogy a számba vegyem a farkát. Szegény, ott elkönyvelte magában, hogy erről le kell mondania velem, pedig hogy imádja, ha szopják. Szerencsére hamar kiderült, hogy csak egy kicsit kellett várnia, hogy a farka és én összebarátkozzunk.

Szerencsére már az elejétől olyan a kapcsolatunk, hogy őszintén el tudunk mondani egymásnak bármit, amibe a szex is beleértendő.
Elmeséltem neki, hogy mostanában azon dolgozom, hogy szépnek, kívánatosnak lássam a férfiak péniszét. Sokáig hasonló gondolatok forogtak a fejemben a férfiak nemi szerve kapcsán:

  • Ronda.
  • Plöttyedt, ráncos.
  • Ijesztő.
  • Kiszámíthatatlan.
  • Fura.
  • Kiálló.
  • Kiismerhetetlen.
  • Össze-vissza szőrös / túl csupasz.

Miközben amit szerettem volna, hogy a fejemben forogna:

  • Nyami!
  • De bekapnám!
  • Izgató.
  • Gyönyörű.
  • Ágaskodó!
  • Csodálatos.
  • Kívánatos.

A testtudat oktatóm egyszer azt mondta:

„Kívánom, hogy egyszer találj egy olyan igazán finom, szopogatni való, csodálatos farkat!” Olyan élvezettel forgatta a szavakat a szájában, hogy komolyan elhittem neki, hogy ilyen létezik.

Amikor ezeket elmeséltem pasinak, előállt egy ötlettel: egy mantrát kaptam tőle, amit minden nap háromszor hangosan elismételhetek: „Szeretem a faszt!”.
Közben persze ő is kezelésbe vett, s a vele megélt élmények felidézésével társítva határozottan állíthatom, hogy működött a mantra. Egyre szélesebb mosollyal ismételgettem nap nap után.

Szépen lassan most már át fogok térni a puncim megszeretésére is…

Szeretem a faszt mantra

Fotó:  JokesByMail @ FlickR

/Szerző: