Tag Archive for: nem_szabad

Francia kutatók összeállítottak egy listát (forrás) a szexualitást övező téves hiedelmekről, irreális várakozásokról. Miért fontos ez? Ők úgy vélik, minél több állítást érzel igaznak, annál valószínűbb, hogy szexuális problémáid, nehézségeid vannak – vagy annál valószínűbb, hogy nem vagy maximálisan szabad a szexben.

Ezek mindegyike megérne egy külön cikket, az biztos…

1. Csak a melegeknek okoz örömöt az anális szex.

2. Csak a melegeknek okoz izgalmat az anális izgatás.

3. A nőknek nem okoz örömöt az anális szex.

Ó, csacskaság! Sokáig én is azt hittem, hogy ez egy mocskos dolog, egészen addig, míg egy olyan partnerre nem akadtam, aki tudta, hogyan érdemes izgatni egy popsit. Honnan tudta? Onnan, hogy még gyerekkorában (!) felfedezte, mekkora örömet tud adni magának, ha a hátsóját simogatja. És mivel magán kitapasztalta, ügyesebben tudott közelíteni hozzám is. A srác pedig garantáltan nem meleg.

szex_tevhitek.jpg Fotó: Jairo AlzateUnsplash

4. A férfinak minél tovább fenn kell tartani az erekcióját, hogy a nőnek több orgazmusa lehessen.

Nem csak a behatolás a jó a szexben. A simogatás, az orális kényeztetés is. Persze én is sokszor megijedek, amikor a páromnak elmúlik az erekciója, mert attól félek, valami baj van, valamit rosszul csinálok. De ha tisztázzuk ennek az okát (lehet fáradtság is, de lehet, hogy én tudok valamin változtatni), akkor oldódhat ez a feszültség, mélyülhet a kapcsolat. Számomra nem az erekciótól vonzó egy férfi – úgy is tud valaki őrült szexi lenni, ha épp nem áll mereven!

5. A nők elégedettebbek, ha több orgazmusuk van egy együttlét alatt.

6. Egy szexuálisan érettebb férfi képes vaginális orgazmushoz juttatni a nőt.

Nem az orgazmustól lesz jó a szex. Persze a jó orgazmus csodás, de lehet mennyei a szex orgazmus nélkül is. És fordítva is: lehet szar a szex attól még, hogy elélveztem. És nem csak a férfin múlik, hogy a nő el tud-e menni, hanem többek között azon is, hogy mennyire szabad a nő a szexualitásában.

7. A nemi örömérzés a kor előrehaladtával csökken.

8. A nőkben a szexuális vágy a kor előrehaladtával csökken.

9. A szex a fiatalabbaknak nagyobb kielégülést okoz mint az öregeknek.

Én személy szerint az idő előrehaladtával egyre többet tudok a vágyaimról, egyre nagyobb tapasztalatom van, egyre jobb a szex.

10. A szexuális együttlét alatti fájdalomérzet a vágy hiányénak jele.

11. A vaginális behatolás alatt érzett fájdalom az izgalmi állapot hiányának a jele.

Vagy például valami betegségnek…

12. Ha a behatolás kezdetekor fájdalom jelentkezik, az rosszat jelent a folytatsára nézve.

13. Azok maszturbálnak, akik nem elégedettek a szexuálisan a partnerükkel.

Vagy épp szereti a saját érintését… Vagy épp több szexre vágyik, mint a partnere. Vagy így szereti levezetni a feszültséget. Szerintem nem bűn egy párkapcsolatban a maszturbálás! Sőt! Ha például korábban kielégült a férfi, elfordulhat, hogy tovább bírja az együttlétet. De főleg azért, mert csak az tudja irányítani a partnerét, aki már ismeri a saját teste működését.

14. Ha valaki szexuális segédeszközöket használ, az annak  jele, hogy nem elégedett szexuálisan a partnerével.

Vagy szeret kísérletezni, izgatja a változatosság. Vagy egyszerűen örül az extra stimulációnak. Vagy szeret magában is gyönyört átélni, nem csak a partnerével.

15. Ha valaki egy harmadik személy iránt szexuális vágyat érez, az azért van, mert elégedetlen a partnerével.

Vagy mert a harmadik személy szexi számára…

Köszönet a fordításért egy franciás barátnőmnek, Stellának!

Egyre több szexuális játékszert halmozok fel. Imádom ezeket a kis kütyüket, vagy eszközöket, mégis többnyire a fiókban árválkodnak. Miért? Mert nem merem felvetni, hogy használjuk őket. Nem merek teret engedni a vágyaimnak. Pedig lehetne…

Egy párkapcsolatban élő férfitól olvastam a következőt: (forrás: Em&Lo)

„Nem tudom, hogy érez a legtöbb férfi, de én mindig nagy örömmel fogadtam, mikor a partnerem a bizalmába fogadott és megosztotta velem, mit szeret a hálószobában, legyen az egy játékszer, egy ötlet, vagy a saját ujjai. Szeretem, mikor a saját kezét használja olyan pozíciókban, ahol én nehezen érném őt el. És szeretem, mikor élvezettel mutogatja magát és fogadja az én „kukkolásom”. Az is jó, mikor nem elég számára az én kényeztetésem. Azt hiszem, sokak számára ez fenyegetőnek hathat. De izgató is.

Ezek a tettek mind azt jelentik, hogy eléggé otthonosan, magabiztosan érzi magát mellettem ahhoz, hogy megmutassa nekem, mit szeret. És ez mindig nagyobb boldogságot fog okozni nekem, mint ha azt érezném, nem meri ezeket megosztani, kimutatni. Sokkal jobb úgy, ha eléggé biztonságban érzi magát ahhoz, hogy megossza velem a kedvenc játékszerét!”

Az én szegény játékszereim csak porosodnak, és elkezdtem haragudni saját magamra emiatt. Miért nem vagyok képes kezdeményezőbb lenni? Miért nem húzom ki magam és mutatom meg határozottan, mit és hogyan szeretek, ahogy Laci is szokta? Lazán megmarkolja a copfom és magára húz, én pedig vele ellentétben még azt sem merem megosztani, milyen pozícióban szeretném folytatni.

szexualis_jatekszerek_fiokban.jpg Várnak a sorukra… (Saját fotó)

Pedig lehet, hogy emiatt nem kéne csakis saját magamat okolnom… El kéne fogadnom, hogy én egy olyan nő vagyok, aki sok nehézséget élt át és emiatt nehezebben nyílik meg ilyen szituációkban. Emiatt pedig fokozott bátorításra van szükségem. Ahhoz, hogy be merjem hozni a játékszereket az ágyba, kell a partner lelkesedése, bátorítása is. Igenis ki kell mondania, hogy ez őt nem zavarja, hogy igenis szívesen játszik azzal, amit én szeretnék, mert fontos az én vágyam, az én fantáziám is. 

Bence szuper édes volt, mikor elkezdett bíztatni, hogy nyugodtan érintsem meg magam. Ugyanerre a jóváhagyásra van szükségem a játékokkal kapcsolatban is. Mert addig, amíg csak sóhajt egyet és gyanakodva szemlélődik, nekem is csak egy görcs lesz a gyomromban és megmaradok abban a hiedelmemben, hogy ezt ő a saját teljesítményével szembeni kritikának veszi, és különben is egy plusz teher, extra stressz a kísérletezés az új eszközzel. 

Én csak egy kis extra fűszerre, változatosságra, izgalomra vágyom. Jó, őszinte leszek, ez nem minden. Mert arra is vágyom, hogy az extra izgatás által jobban élvezzem a szexet és könnyebben eljussak az orgazmushoz.

Szeretném meghallgatni, ti hogy vagytok ezekkel a dilemmákkal. Ezért is választottam következő beszégletésem témájának a szexuális játékszereket. Remélem, eljössz! Részletek és regisztráció itt.

 szexualis_jatekszerek_okt25.jpg

Bencével egyre jobb a szex. Sőt, visszaszívom. Bencével csodálatos a szex. Igaz, hogy az orgazmusig még nem nagyon jutottam el vele, de egyre izgalmasabb mélységekig jutok el, és igen, kimondhatom, hogy imádok szeretkezni vele. Legutóbb konkrétan már azt éreztem: oké, most végeztünk, de egy-két óra múlva szeretném folytatni.

Ilyen eddig még csak Jay-el volt talán. Azt a bizonyos eszméletlen, „elvesztem az eszem” szexet még csak vele éltem át eddig, és most erősen közelítünk ehhez.

Miért izgalmas ez? Azért, mert nekem korábban nagyon nehezemre esett elmerülni a szexben. Valószínűleg az történt, hogy ilyenkor erősen tiltakozott a tudatom az ellen, hogy ezt a „bűnös dolgot” élvezzem és ezért nem is hagyta, hogy megéljem a kéjt. Mindenfelé jártak a gondolataim, bevásárláson, munkán, korábbi beszélgetéseken, csak az ágyban nem.

Bencével is ilyesmi volt az első alkalom. Bár iszonyatosan vágytam rá, végül a nagy esemény előtt csak ráparáztam. Nem is tudom, mi járt a fejemben, ami leblokkolt, mert nem gondoltam, hogy ne szabadna lefeküdnöm vele. És kívántam is, de nagyon. Talán a sok rossz emlék, a sok csalódás indítja el ilyenkor bennem az óvatosságot, ami lekapcsolta a testem.

eszmeletlen_szex.jpgFotó: StockSnap @ Pixabay

Minden alkalommal egyre nagyobb biztonságban érzem magam vele, és emiatt egyre jobban is tudom élvezni az együttléteket. Nem csak az van, hogy egyre inkább megtanuljuk, mit szeret a másik, hanem az is, hogy egyre jobban felbátorodik a testem, és így még inkább át tudom adni magam az érzéseknek.

Ahogy bennem van, ahogy kitölt, már csak arra tudok gondolni, hogy mennyire imádom a farkát, az érintését, a csókját, a hangját… Figyelem, hogy mozdul és hogy reagál a testem az ő mozdulataira. Aztán egyszer-egyszer csak elakad a lélegzetem is és elveszek a mélységben…

Még nem tudok elélvezni vele. Valami elakadás mindig beüt a csúcs előtt, pedig számtalanszor nagyon közel jártam már hozzá. De érzem, ez is hamarosan el fog jönni. Addig pedig igyekszem megengedni magamnak, hogy ne legyen orgazmusom, mert az semmi jóra nem vezet, ha emiatt frusztrálom magam.

Nyugi, Lili. Minden rendben. Isteni érezni a testét, csodálatos örömöket élsz át vele. Majd jön az orgazmus is. Türelem!

Tényleg határozottan állíthatom, hogy 34 éves koromra megszerettem a szexet. Nem mindenkivel, de van, akivel imádom. Mesélni fogok arról, hogy hogyan jutottam el idáig október 18-ai előadásomon. Itt találsz róla részleteket.

Addig is egy ízelítő a történetemből: Nők Lapja Café riport velem.

megszerettem_2017_10_18.jpg

A legtöbb nő csak a hüvelye izgatásával nem tud elélvezni és ezt nagyon sokan nem tudják. Én sem tudtam. Sőt, meg sem fordult a fejemben évekig, hogy akár izgathatnám is a saját csiklómat, miközben a párom belém hatol. Merthogy neki kvázi lehetetlen ugyanezt megtennie abból a szögből. Főleg, ha ő van felül.

A klitorisz egyfajta asszisztens, akit segítségül tudunk hívni az aktus során. (Ildikó, intim masszőr) 

Márpedig a legtöbb nő igenis izgatja a saját csiklóját az együttlét során, írják itt is, amit bár én őszintén remélek, mégis nehezen hiszek el. Már csak amiatt is nehezen hiszem el, hogy amikor egy-egy új partnernél elkezdem simogatni magam, úgy tűnt, ez őt kellemetlenül érinti. Minthogyha azt kommunikálnám ezzel, hogy nem elég jó, amit ő csinál. Hogy az ő farka nem elég jó. Vagy hogy az jobb, amit én csinálok. Pedig nem így van: egyszerűen a kettő együtt az igazán jó.

Persze az is lehet, hogy azoknak a srácoknak igazából nem is volt bajuk azzal, hogy magamat kényeztettem, csak én féltem attól túlságosan, hogy ez nekik rosszul esik, ami pedig rá volt írva az arcomra. Ő azt látta rajtam, hogy valami nem oké és ezen elkezdett aggódni. Lehet, nem is az volt a baja, hogy örömet okozok magamnak, hanem hogy valami bánt.

Milyen egyszerű lett volna megkérdezni!

Drágám, nem gond, ha simogatom a csiklóm közben? Attól csak még finomabbnak érzem a farkad a puncimban!

– mennyi fejtörést megspórolnék így magamnak! Csak lazán rámosolyognék közben, vagy akár még kacsintanék is.
Most legalább elpróbáltam és legközelebb már jobban fog menni.

Kicsivel később ő próbálta meg izgatni a csiklómat, amit meg én alapból úgy értettem, hogy nem tetszett neki, hogy magamat érintem, mert ő akart gyönyört okozni. Azt feltételeztem, hogy csalódott bennem, holott lehet, hogy csak örült, hogy megmutattam, mit szeretek és ő is elkezdte beépíteni! Hogy hangzott volna ez a gyakorlatban?

– Ó, de jó! Köszönöm, hogy te is izgatod a csiklóm! De ha nem éred el kényelmesen, hagyd nyugodtan, az is szuper, ha én csinálom magamnak, míg te a farkaddal kényeztetsz! 
Erre pedig könnyen lehet, hogy így reagálna a pasi:
– Örülök, hogy tetszik! És nagyon izgató, ahogy a puncidat simogatod, szóval ne fogd vissza magad!

Persze sokáig azt sem tudtam, hogy egyáltalán „ér” magamat izgatni közben. Valahogy az volt a fejemben, hogy az csalás. Mintha elvennék valamit a férfitól…

pexels-photo-344102.jpegFotó: freestockpro @ Pexels

Amikor életemben először beszélgettem Kriszti barátnőmmel „úgy igazából” a szexről, elárulta, hogy nehezére esik szex közben önmagát izgatnia, pedig nagyon szeretnék mindketten, ha ez működne. Eltátottam a számat, hogy ilyen egyáltalán van, közben pedig megértettem azt is, mennyire borzasztó, hogy addig nem volt senkim, akivel az ilyeneket átbeszélhettem volna. Se neki. Már rég megtehette volna előttem sok-sok barátnője, hogy azt mondja:

Ne butáskodj, Kriszti! Hisz mindenki ezt csinálja, és nagyon jól van ez így! Én is imádom, anélkül el sem tudnék élvezni. És a pasim is tisztára rágerjed.

Basszus, meg kell tanulnunk beszélni a szexről!

Rengeteg kibeszéletlen dolog van sz intimitás terén! Persze a szerencsésebbek egy-két barátjukkal, barátnőjükkel, esetleg a párjukkal kitárgyalnak pár dolgot, de ahogy egyre többetekkel beszélgetek a blogomról úgy tűnik, hogy ez sokatoknak nem elég. Többféle információra, visszajelzésre, több beszélgetőtársra és beszélgetésre van szükségetek. Ezért indítom el programsorozatomat szeptember 19-ével, melyben rendszeresen összejövünk majd, hogy kibeszéljünk egy témát, amit ti választotok! Részeltek itt.

oszinten_a_szexrol_2017_09_19.jpg Részletek itt.

– Milyen volt az éjszaka Lacival? – kérdezte Ádám üzenetben.
– Jó volt. És nagyon örülök, mert azon a ponton, ahol nemet kellett mondanom, nemet tudtam mondani.
– Ez jó, de szegény Laci. – felelte Ádám és én teljesen kikeltem magamból.

– De azt hittem, szexelni hívod. – írta pár sorral később, amikorra már amúgy is teljesen felpaprikáztam magam. Ez volt igazán olaj a tűzre!

Mi az, hogy szegény Laci?!? Arra volt szükségem, hogy nemet mondjak. Egyrészt minden jogom megvan megálljt parancsolni, másrészt pedig, ha nekem arra volt szükségem, hogy „megálljt parancsoljak”, akkor nem lehet, hogy épp én vagyok a „szegény”?

pexels-photo-147430.jpeg Fotó: Tim Gouw @ Pexels

Kiakadtam, mert azt éreztem, hogy anélkül, hogy bármi fogalma is lenne arról, mi történt igazából, egyből Laci védelmére kelt.

Persze, „szegény Laci„. Biztos neki is nehéz volt, ezt nem vitatom el tőle, de nézzük meg az én oldalam:

Éppen lelkesen dugott, amikor egy mozdulat rosszul sült el, és megütött valamit a hüvelyemben. Fájt. De nem akartam még abbahagyni a szexelést (főleg Laci miatt), ezért megkértem, váltsunk pózt, hogy én irányíthassak.

Már ez hihetetlen előrelépés volt, hogy mertem jelezni, hogy fájdalmat okozott, és konstruktív megoldással álltam elő. Ünnepeltem magam, hogy végre eljutottam idáig és merek kommunikálni!

Ráültem, elkezdtem lovagolni, de hamar rá kellett jönnöm, hogy a puncim kedve elment az egésztől. Én pedig (ügyes Lili!), mivel megfogadtam, hogy figyelni fogok a puncim igényeire (lásd a múltkori bejegyzésem), kedvesen elmagyaráztam Lacinak, hogy ez most nem fog menni és folytattam kézzel.

Csakhogy Laci nem bírt leállni, kérlelt, hagy simogassa a puncim közben.
– Ne haragudj, de nem. A puncim most nem kér érintést. – mondtam neki, de ő tovább kérlelt. Kérlelt és kérlelt, nyomult, nem fogadott el nemet, amitől én egyre jobban befeszültem. A végére annyira kiakadtam attól, hogy nem fogadja el a döntésem, hogy leültem mellé, és közöltem:
– Most akkor már totál elvetted a kedvem mindentől, úgyhogy fejezd be magadnak, ha akarod. – ő pedig békésen kiverte a farkát. Úgy tűnt, ez neki nem esett rosszul, nem fájt, nem okozott frusztrációt. Én viszont megharagudtam rá.

Mellette pedig örültem, hogy ilyen ügyesen képviseltem végre az érdekeim, és nem csináltam végig csak azért, mert a „másiknak már megígértem”. (Amikor igazából soha semmit nem is ígértem meg. Sosem volt kimondva, hogy „addig dughatsz, míg el nem élvezel”.)

Napokig tartott, mire valamennyire sikerült megbocsátanom Ádámnak. (Igen, a megbocsátással nehézségeim vannak.) Végül az segített, hogy megpróbáltam elképzelni, mi lehet az oka annak, hogy rendszeresen Laci védelmére kel. A megoldást persze nem tudhatom, de segített empatikusnak lenni és megnyugodni az, hogy elképzeltem a különböző lehetőségeket: például azt, hogy (érthető módon) utálja azt, ha beleéli magát abba, hogy lesz szex és a csaj visszalép. Lehetséges, az üzenetem felidézett benne egy ilyen régi frusztráló élményt, ami egyből szolidáris érzelmeket indított meg benne Lacival szemben.

Valószínűleg mindkét srácnak elképesztő nehéz átérezni azt, amikor igenis nemre van szükségem. Mint ahogy én sem tudom, milyen érzés az álló farok, úgy nem tudhatják ők sem, milyen, amikor a punci bezárkózik.

Témába vág Kékes Rékával készített videóbeszélgetésem:

 És igen! Elkészült a YouTube csatornám, ne felejts el feliratkozni rá, hogy értesítést kapj a következő videókról!

Persze, ha már itt tartunk, elgondolkodhatnék azon is, én mi a francnak húztam fel magam Ádám reakcióján ennyire. Nálam milyen gombot nyomott meg? Akár kedvesen meg is magyarázhattam volna neki, hogy „ne aggód, nem esett bántódása Lacinak”.

Akárhányszor új férfival van dolgom, mindig felmerül a kérdés, hogyan érintsem a farkát. Nem tudhatom, hogyan szereti, esik jól neki. Mert azt már észrevettem, hogy minden pénisz más! Volt, aki olyan erővel nyomta hozzám, hogy már nekem fájt, más meg egy kicsit erősebb markolásnál is jajgat. Van, akinek lefelé kell húzogatni a fitymáját, van, akinek felfelé és van, akinek nincs is fitymája!

Azt ugyan sejtettem, hogy általános recept nincs, de azért megkérdeztem Hummel Zsoltot, az Intimitás Gourmet blog íróját, szerinte hogyan érdemes a faszhoz érni.

Nem fogom elmesélni az egész videó tartalmát, nézzétek meg Ti. Inkább csak azt írom le, ami lecsapódott bennem.

 

Fontos a hozzáállás!

A farok-kényeztetés akkor lesz finom, ha szívből, lélekből csináljuk – mondta el Zsolt. Ez rám például azért vonatkozik kiemelten, mert hajlamos vagyok a szexet is egy teljesítendő feladatnak tekinteni. Sokszor még nem arról van szó esetemben, hogy a kölcsönös gyönyörről szóljon a „farokverés”: inkább csak neki akarok adni kéjt, de talán még inkább orgazmust.

Teljesen más lett a helyzet, amikor úgy döntöttem, adok neki egy lingam-masszázst. (Erről írtam korábban is.) Itt ugyanis már nem az volt a cél, hogy elélvezzen (bár azért nehezen kapcsoltam ezt ki ezt a berögződést a fejemből), hanem inkább az, hogy minél szebbnek lássam a farkát, minél izgalmasabban játsszak vele, minél jobban ellazítsam őt és örömet szerezzek neki. Ja, és az sem volt elvárás magam felé, hogy felizguljak. Megváltoztak tehát az alapmotivációk.

Illatos masszázsolajjal kentem be és cirógattam körbe-körbe, fel-le, rajzoltam az egész pénisz körüli területen. Úgy éreztem, egy festményt készítek, vagy agyagozok. Olyan volt az egész, mint egy műalkotás, egy tánc a pénisszel. Komolyan élveztem, amit csinálok és már nem is volt feladat-szaga a dolognak.

Eközben pedig tudatosan úgy gondoltam a szerszámára, mint amit álló és pihenő állapotban is fontos csodálnom, tisztelnem, hisz

ez az ő legfontosabb szerve, a férfiassága megtestesítője.

Ami főleg nehéz abban a kultúrkörben, ahol a péniszt gyakran az abúzussal, erőszakkal azonosítjuk. Obszcénnek, félelmetesnek tartjuk, a szüleink pedig tiltanak tőle. Nem csoda, ha külön szükséges dolgoznom azon, hogy szépnek és szerethetőnek lássam ezt a szervet! (Pl. a „szeretem a faszt” mantrával.)

hummel_1d.jpg Felvétel: Gilján János

A technikáról

Intimitás Gourmet praktikus fasz-kényeztető tippeket is adott. Igen, tudom, minden férfi mást szeret, de az inspiráció mindig jól jön: van, mit kipróbálni együtt! Zsolt kedvence a „citromfacsaró” a lingam masszázs technikák közül. Nekem több kedvencem is van… (El is kalandoztak a gondolataim egyből… Mmm…)

Szeretem körberajzolni a makkot, végigsimítani azt az „árkot”, végigvezetni az ujjam a vágáson. Szeretem azt is, ahogy jó olajos kezekkel először körbesimítom a heréket és egy folyamatos mozdulattal végighúzom a péniszen is a kezem – mindezt váltott kézzel egy szüntelen áramlásként úgy, hogy folyamatosan, minden pillanatban érintve legyen a partnerem. És persze Lacival ebbe legtöbbször az ánusz ujjazást is beleszövöm, mert azt mindketten imádjuk.

***

És igen! Elkészült a YouTube csatornám, már fel is iratkozhatsz rá! Ha pedig szívesen hozzájárulnál ahhoz, hogy még jobb ismeretterjesztő videókat tudjak készíteni a bloghoz és ezáltal még több embernek tudjak segíteni a szexuális élete jobbá tételében, kérlek, támogasd a hamarosan induló vlogger képzésen való részvételemet! A tanfolyam 40.000 Ft-ba kerül, és ide tudsz nekem utalni, ha szeretnél ehhez hozzájárulni bármilyen összegggel. (Regisztráció után bankkártyával is tudsz fizetni.) Bízom benne, hogy számíthatok a segítségedre és továbbra is köszönöm, hogy velem vagy!


Érdekel, mekkora a péniszed a többiekhez képest? Derítsd ki! Nézd meg a kutatásom eredményeit!

Péniszméretek kutatás

Az egyik reggel arra ébredtem, hogy meztelenül elnyúlva fekszem az ágyon, a kánikula miatt a takaró letúrva az ágyról, és én a testemet cirógatom. Mostanában egész rászoktam erre: egyre többet simogatom saját magam. Nem maszturbálok, egyszerűen csak kényeztetem a testem: a karom, a csípőm…

Nem volt ez mindig így! Mostanában döbbentem csak rá, mennyire ódzkodtam mindig attól, hogy saját magamat kényeztessem, holott nincs abban semmi rossz, semmi bűnös.

spring-648481_640.jpg Fotó: Pezibear @ Pixabay

Talán ott kezdődött, amikor kisiskolás osztálytársaim azt játszották, hogy egymás könyökhajlatát cirógatták. Nem voltam hajlandó beállni közéjük, azt éreztem, ezt nem szabad, csúnya dolog. Pedig mennyire igazuk volt: ártatlan testi örömöt adtak maguknak. Ügyesek voltak!

Én a partvonalról néztem őket és masszívan rosszul éreztem magam: azért, amit ők csinálnak és azért is, amiből kimaradok.

És tudom, nem vagyok ezzel egyedül! Tudom, hogy sok-sok gyerek fejébe ugyanúgy belekúszott, hogy csúnya dolog magunkat kényeztetni, ami odáig vezetett, hogy eltávolodtak saját testüktől. Ahelyett, hogy dicsőítették volna a testüket azért, mert ilyen örömöket ad nekik, inkább bírálni kezdték. És persze ez kihatással van az önszereteten, önbizalmon kívül a szexualitásra is. Többek között azt is eredményezi, hogy nők bűnösnek érzik, ha magukat is izgatják szex közben. És persze férfiak ugyanígy…

„Ha meg akartam érinteni magam, miközben a partneremmel voltam, zavarba jöttem. Szerettem volna, de úgy éreztem, ez nem helyénvaló.” – Forrás itt.

Felnőtt koromban sem tudtam megengedni magamnak a testi örömöket jó sokáig. De most eljött az idő! Mostantól fogadom saját magamnak, hogy nem csak a pasimnak hagyom, hogy cirógasson, kényeztessen, szeresse a testem, hanem én magam is meg fogom tenni ugyanezt magamért!

Semmi rossz sincs abban, ahogy magamat simogatom! Sőt, ha a férfiak megvakarhatják a töküket nyilvános helyen, akkor én is nyugodtan megtehetem, hogy végigsimítom a mellem, vagy kedvesen a puncimra teszem a kezem.

És szex közben is szabad ugyanezt. Igen, szabad izgatni a saját csiklóm, miközben hátulról dugnak: nem követek el ezzel semmi rosszat. Sőt, legtöbb esetben még a pasit is felizgatja!

– Táncolj úgy, ahogy jól esik! – kérte trénerünk, Maya a Heart & Sexuality Magyarország workshopján.

– Ez könnyű! – gondoltam. Időtlen idők óta tudok már úgy táncolni, hogy ne érdekeljen, mit gondolnak mások. Csak le kell hunynom a szemem, és teljesen elengedem magam. Simán csinálok magamból bolondot, rázom a popsim, mint egy majom, görbítem a hátam, ugrálok fél lábon.

Aztán ma rájöttem: mégis csak van tabu a táncomban: az, hogy nem érek a saját testemhez. Nem simogatom magam, mert „az már nyilvános szex” lenne. Még az is, ha csak az arcom megcirógatnám…

pexels-photo-270856_1.jpegFotó: Pixabay  @ Pexels

De itt, egy ilyen biztonságos közegben, ahol tere van annak, hogy kipróbáljam magam, feszegessem a határaim, mégis miért nem merek hozzányúlni magamhoz? Nem maszturbálásra gondolok, csak egy sima érintésre. Nem merem megérinteni a vénusz dombom, megmarkolni a mellem.

– Nem illik! – visszhangzik a fejemben.

– De itt most meg szabad érintened magad! – nagyon sokszor el kellett ismételnem magamnak, mire sikerült megtennem. Először megcsíptem mindkét mellbimbómat. Érezni akartam őket. Aztán gyorsan körbenéztem, kerestem a bíráló szempárokat. Persze senki sem figyelt, senkit sem érdekelt, mit csinálok. Ha nem korlátoztam volna magam, szabad lettem volna.

Gyorsan találtam egy köztes megoldást: úgy táncoltam, hogy közben szorosan összezártam a combjaim. Hagytam, hogy felizguljak, benedvesedjek. Ez ment, mert ezt nem látta senki. Az én titkom volt. De az, hogy rátegyem a kezem a vénuszomra, az brutál nehéz volt.

Miért?

– Mert nem illik. – ezt nevelte belém a kultúrám, a környezetem. A puncim, a mellem, az tabu. Sőt, én még azt is tabunak érzem, hogy akár a karomat megcirógassam!

Érdekes mód más simogathat, sőt, akár nyilvánosan is fogdoshatja a fenekem, de az a tévhitem, hogy az már nem oké, ha én érintem magam. Félek, hogy megítélnek, rám szólnak.

Meg kell tanulnom, hogy egyáltalán nem biztos, hogy meg fognak ítélni. Ez csak az én félelmem, nem a valóság. Hisz például ha én látnám egy nőtársam magát büszkén cirógatni, leesne az állam a csodálattól és példaképként tekintenék rá. Nyugodtan kihúzhatom hát magam és lehetek én ez a példakép.

Ez a bejegyzést a  Női gyökereink megtalálása nevet viselő workshop első napján készítettem. További beszámolóim, melyben egyre jobban felfedezem a puncim, hamarosan következnek.

Nehéz volt tinédzserként. Számtalan romantikus történet élt a fejemben, alig vártam, hogy nekem is legyen szerelmem, aki szeret, átölel, akihez tartozhatok. Szex? Az eszembe sem jutott.

Ugyanazt a tinimagazint járattam, mint az osztálytársaim, ugyanazokat mondták nekem is, mint a kortársaimnak: „Ne add oda magad akárkinek!” „Várd ki a megfelelő pillanatot!” Én pedig jó kislányként vártam szorgalmasan. Csakhogy azt sosem mondták meg, mi a megfelelő pillanat.

Emlékszem, az első srác, akivel csókolóztam, teljesen feltüzelt. Egyáltalán nem voltam belé szerelmes, tudtam, de imádtam csókolózni vele. Egyik délután úszás után addig csókolt, míg lekerült rólam a melltartó is. Imádtam, ahogy a mellbimbómat csókolta. Bár nem tudtam, milyen is az, éreztem, hogy benedvesedek, s vágytam a farkára.

Folytatás a Blikkben.

A kép forrása itt.

Intimitás Gourmet bejegyzése eszembe juttatta, hogy én is olvastam a Szürke ötven árnyalatát. Nagy hatással volt rám annak ellenére, hogy elfogadom, gagyi, s nem is eléggé hiteles. Miért? Mert teljesen laikusként közelebb hozta hozzám a szexuális játékszerek és a BDSM világát.

Tisztában voltam vele, hogy létezik BDSM, de amilyen kép élt bennem az addig ismereteim alapján, az alapján azt feltételeztem, „ez egy szadista / mazochista, beteg dolog. Borzalom, amit semmiképp sem szabad kipróbálni jókislányoknak, de nem is érdemes, hisz csak a pszichopaták élvezik…”

Sok mindent megmagyarázott nekem. És az én szempontomból most tök mindegy, hogy hány méter hosszú egy rendes shibari kötél, mert úgysem szaladok venni egyet, meg úgysem emlékszem az ottani adatokra. Ami átjött belőle: hogy ez nem egy félelmetes, veszélyes, vad műfaj és igenis lehet nagyon is élvezetes egy magamfajta, rendes lánynak is. Tiszta, biztonságos és nagyon jó, ezért érdemes kísérletezni vele, ha olyan partnerre akadok. És ha nem tetszik, lehet rá nemet mondani.

Szerintem nagyban hozzátett ez ahhoz, hogy olyan bátran beleengedtem magam a kísérletezgetésbe Áronnal. Tudtam benne bízni akkor is, amikor elkezdte csapkodni a puncim, vagy óvatosan elszorította a nyakam: tudtam, hogy nem bántani akar, hanem a gyönyörömet fokozni.

A kiscsaj pedig… Az első pillanattól teljesen együtt tudtam vele érezni. Tökéletesen leírta az írónő, milyen naiv lány voltam-vagyok én is. Igen, srácok, ilyen (is lehet) egy nő gondolatvilága.

Irodalmilag persze nem egy nagy élmény, s nem is fejeztem be a könyv olvasását, mert ráuntam a sztorira, de sokat kaptam tőle. Végre nem csak azok a közös orgazmussal végződő tökéletes, romantikus szeretkezések bukkantak fel, hanem valami más. Egy új, színesebb, valóságosabb világot nyitott meg előttem, amiben nem csak egyfajta szex létezik, s amiben lehet kísérletezni.

A kép forrása itt.