Tag Archive for: nyalás

Kimondhatom, amire vágyok

Kezdenek saját kéréseim, kívánságaim felbukkanni az ágyban és kezdem merni kimondani őket.

Ez eddig egyáltalán nem így volt. Még csak magamnak sem mertem bevallani, mire vágyom épp aktuálisan:
– Á, úgysem tudom! – mondtam magamnak. – Hisz még csak az önkielégítés sem megy. Honnan tudnám, hogy tényleg milyen érintésre vágyom? Múltkor is azt hittem, hogy az hiányzik, hogy szívogassa a csiklómat, aztán amikor megtörtént, nem is élveztem. Úgysem tudom, mi kell nekem! Jobb, ha a pasi érez rá inkább a vágyaimra. Ő jobban ismer engem, mint én magamat.

Az első nagy lépés az volt, mikor megkértem pasit, hogy miközben nyalja a csiklómat, tegye oda az ujját a hüvelyem bejáratához. Tudom, hogy csinált valami ilyesmit expasi, ami incsi-fincsi gyönyörökhöz juttatott. Olykor fogalmam sem volt, mi történik velem, csak annyi jutott el az agyamig, hogy valahol nyomást érzek és ez csodálatos a nyalással párosítva. Mézédes.

Sosem mertem megkérdezni, mit csinál pontosan. Megszólalni sem mertem általában, de leginkább attól tartottam, ezzel elveszik a varázs, nem fog működni. Igen, tulajdonképpen attól is tartottam, hogy ha irányítom, s nem meglepetésként érnek a dolgok, akkor sem fog már működni. Mert akkor már olyan lesz, mintha nem is ő csinálná, hanem én. Márpedig, ha én érek magamhoz, abból sokszor még semmilyen kéj nem származik, csak ha a másik fél teszi ugyanazt.

Csakhogy új pasi mellett hiányozni kezdett ez az érintés. Nagyon. Úgyhogy muszáj volt egy kicsit átvenni az irányítást és jelezni, hogy bár fogalmam sincs, mit csinált expasi, de azért próbálja meg. Jelentem, rosszul tippeltem, nem a hüvelyszájam volt az. De akkor mi?

Szerencsére pár héttel később feltehetőleg rábukkantunk arra a pontra. Még nem lehetek benne teljesen bizonyos, hogy ez volt-e, amivel expasi olyan mesterien bánt, de az már tény, hogy a gátnál nagyon jól esik az érintés. Akár a pénisz helyez rá nyomást (análisan is), akár az ujj. Főleg, ha ki-be húzogatva ingerlik.

Az érdekes az, hogy ezt meg tudtam beszélni pasival. Szex után elemezgettük, mit élveztem annyira, nézegettük a tükörben a puncimat. Aztán legutóbb már behatolás közben is jól kitárgyaltuk ugyanezt. Sőt, ami már hosszú évek óta várt magára, a napokban végre ki mertem mondani: azt szeretném, kapd be a csiklómat és szívogasd.

Azt hiszem, ez a szex utáni beszélgetés az, ami igazán felbátorít. Például, amikor elmeséli, milyennek látta a puncimat, milyen érintésre hogyan reagált. Felszabadít, megtanítja, hogy ez is egy olyan testrészem, a normális részem, amiről nyugodtan lehet beszélni ugyanúgy, mint például a hajamról. És ugyanúgy megmondhatom, mi ízlett, minthogy a vacsorával kapcsolatban is megmondhatom, hogy csípősen szeretem-e. Hisz én is szeretem, ha útmutatót kapok tőle.

3086902037_922a8fcd8e_b.jpgFotó: Mysi @ FlickR

/Szerző:

Punci a tükörben

Sok nő még sosem látta a punciját. Hogy is láthatta volna, hisz olyan helyre nőtt, amit nem nagyon tudunk szemügyre venni. Így aztán nehezebb is szeretnünk ezt a testrészünket, mint a pasiknak a farkukat, hisz kevesebb a kapcsolatunk vele. Marad hát nekünk a tükör.

Többször is volt már, hogy megnéztem a puncim a tükörben, persze. Nézegettem, próbáltunk barátkozni, de nem annyira ment. Nem tudtam megszeretni így sem a saját vaginámat, amit nem hogy sosem találtam szépnek, de kimondottan nem tudtam felfogni: mi a nyavalya miatt tudják ezt pasik gyönyörűnek gondolni?

Nemrég aztán megkaptam házi feladatnak, hogy nézzem meg a puncim, amikor fel vagyok izgulva. Vonjam be nyugodtan pasit is. 
– Na ez jó! – gondoltam. – Tutira benne lesz a játékban!
És igazam is volt. Lelkesen vezetett engem körbe a saját pinámban, közben cirógatott, becézgetett, viccelődött. Azt azért nem mondanám, hogy ez kimondottan jó élmény volt, de rossz semmiképp sem volt. Talán egy lépéssel közelebb kerültem magamhoz, igen. 

Fotó: Terje Sollie @ Pexels

A nagy áttörést a barátnőm puncija jelentette, igen, amit most nem írnék le újra. A legszebb tükröt ő tartotta elém.

Direkt hagytam ott a kis tükrömet az ágy mellett, s egyszer csak, miközben pasi mellkasán ülve (ez az én „gyönyör fotelem”) nyalni kezdett, kezembe vettem azt.
– Ő gyönyörködve nézi, mikor szopom a faszát, de én nem tudom megnézni, milyen az, ha kinyal – gondoltam, s jött megoldás is a gondolattal karöltve: – kivéve, ha újra a kezembe veszem a kis tükröt.
– Azaz, Bébi, nézd csak, milyen szép puncikád van! – biztatott pasi, és én alaposan meglepődtem. Nem azon, amit láttam, hanem amilyen érzést kiváltott belőlem: nagyon is felizgatott a látvány! Mondják, hogy a pasinál a látvány nagyon sokat tud hozzátenni a szexuális izgalomhoz. Én ezt sosem éreztem (a hangokat annál inkább imádtam), csak most először.

/Szerző:

Szexuális frusztráció nőknél

Megvolt az első konfliktusunk pasival, amin ő nagyon jól mulat. Én kicsit még nehezen kászálódok ki belőle, de összességében tényleg vicces, hogy mi volt az alapja: szexmániás lettem.

Igaz, ezzel már korábban is meggyanúsítottak. Akkor még nem is élveztem a szexet, mégis rengeteget gondoltam rá, rengeteget foglalkoztam vele, valahogy a kötelességemnek éreztem. Erre mondták, hogy ez is egyfajta szexmánia. Most viszont szerencsére már nem ezt a fajta szexmániát élem.

Pasi megkívánta a popsimat, én meg bár mélyen (még magamnak sem kimondva) azt kívántam, hogy a puncimban érezzem a farkát, nem a fenekemben, mégis belementem. (Ahogy már meséltem, tudom azt is nagyon élvezni, de ott inkább azt élvezem, ahogy ő élvez.) Sajnos most fájt egy kicsit: vagy nem voltam elég nyitott, vagy kevés volt az előjáték. Ráadásul mindketten nagyon fáradtak is voltunk és késő is volt.
– Bébi, ugye még kinyalsz? – kérdeztem félve.
– Igen – mondta hatásszünetet tartva. Szint biztos voltam benne, hogy nemet fog mondani a kimerültsége miatt. – Csak egy kicsit rápihenek, jó? – és elaludt.

Tök feszült voltam. Nagyrészt a kimerültségtől, de emellett a csalódottság is ott volt, hogy ez most nem volt olyan jó, és hogy nem kaptam annyit, amennyit szerette volna.
– Úgysem fog felébredni! – duzzogtam. – Ez tutira bealudt.
Megpróbáltam elaludni, s talán kicsit sikerült is elbóbiskodni, de aztán felriadtam arra, hogy még mindig elképesztő feszült vagyok. Olyannyira, hogy azt éreztem, UTÁLOM azt a férfit, akibe egyébként totál szerelmes vagyok. Nagyon erős haragot éreztem! Dühös voltam, igazságtalannak éreztem.

– Ne hülyéskedj már! – mondta az agyam. – Mi az, hogy nem igazságos? Itt egyáltalán nem kell, hogy ugyanannyit kapjon mindig mindenki! Egy párkapcsolat nem erről szól! A hétvégén is mennyit segített neked a házimunkában, az sem volt igazságos! Azzal bezzeg nem volt bajod!
– Igen, de… – hüppögtem. – De valami akkor is bánt! Valami bajom van. Valami feszít és nem bírok nyugodni!

És azzal úgy döntöttem, felébresztem pasit. Mert ugyan éppen utáltam, közben rettenetesen bíztam is benne. Tudtam, hogy én ezt most magamban nem tudom elintézni, viszont ő segíteni fog. Tudtam, hittem benne!

– Édes, – ébresztgettem -, segíts! Segítségre van szükségem!
– Mi a baj? – kérdezte még félálomban.
– Nagyon ideges vagyok és nem tudok megnyugodni!
– Mi történt?
– Nem tudom. Csak azt érzem, hogy valamiért nagyon haragszom Rád. – vallottam be jó nagy hatásszünetet tartva, már hüppögve. – Pedig tudom, hogy semmit nem csináltál. Lehet, hogy csak nagyon fáradt vagyok.

Szegény nagyon nehezen szedte ki belőlem a dolgokat, főleg azért, mert valóban fogalmam sem volt, mi ténylegesen a bajom, s így nem is tudtam elmondani. Csak ültem ott mellette, nem voltam hajlandó hozzábújni, s türelmetlenségemben csak még jobban haragudtam rá: „Nem igaz, hogy még mindig nem segített, pedig már rég meg kellett volna nyugodnom!”.

– Drágám, szerintem Te egyszerűen szexuálisan frusztrált vagy. – győzködött. – Gyere, kinyallak, és megnyugszol. – mondta szinte nevetve rajtam.
– Rohadék! Még ki is nevet! Nem elég, hogy nem segít? – puffogott nekem a sértettségem.
– Nem kell! – vágtam vissza szomorúan, orrot fújva. – Nem akarom. Már nem.
– Pedig szerintem segítene. – Győzködött, én pedig továbbra is sértődötten ültem a sarkamon, befeszülve. Némán néztem magam elé újra. Nem tudtam, mit mondjak.

Végül hosszas hallgatások, győzködések és egy kiadós pityergés után beadtam a derekam.
– Jól van, próbáljuk meg…
– Rendben. – mondta kedvesen. – De ugye tudod, hogy bármikor mondhatsz nemet! Bármikor megállíthatsz, ha úgy érzed, mégsem erre van szükséged!
Ő szépen kinyalt, majd még jól meg is dugott úgy, ahogy a legjobban szeretem. Megkönnyebbülten kacagtam fel a végén, ő pedig azóta is nagyon jól szórakozik azon, mi volt az első konfliktusunk oka, s hogy kihisztiztem magamnak a nyalást.

Én pedig tulajdonképpen nagyon büszke vagyok magamra, hogy végre ilyen igényeim vannak. Hogy végre vágyom a szexre és emiatt még feszült is tudok lenni.

7074777297_174b980386.jpg

Fotó: Trang Angels @ FlickR

/Szerző:

A tapintható orgazmus

Kicsit még mindig bizonytalan vagyok abban, hogy volt-e már orgazmusom. Gyanús, hogy igen, de a könyvek, a filmek számomra teljesen mást sugallanak, mint amit én érzek. Imádom az odavezető utat, de az, amikor úgy vélem, orgazmusom van, még nagyon messze van attól a csodálatos, mindent megmozgató, hatalmas, eszméletvesztős érzéstől, amiben spirálisan elsüllyed az ember lánya. De nem vagyok türelmetlen, tudom, hogy már az is hatalmas dolog, hogy idáig eljutottam, s hiszem, hogy van tovább.

Ilyenkor azt érzem, hogy megfeszül a testem, az izmaim, s mintha elkezdenék süllyedni egy kicsit. Tompul a kéjes érzés, s kicsit meg is könnyebbülök utána, de meg azért teljesen nem nyugszom. Imádom, ha ilyenkor pasi folytatja a nyalást, s onnantól csak még jobb, még intenzívebb lesz az érzés. Talán attól, hogy ekkor még jobban ellazulok.

– Érezted, ahogy elkezd ritmusosan összerándulni a hüvelyed? – kérdezte egy nálam boldogabb szexuális élettel rendelkező ismerősöm pár hónapja, mikor épp azt meséltem neki, hogy szerintem nekem még sosem volt orgazmusom. Vagy legalább is nem vagyok benne biztos, hogy volt.
– Nem. Nem hiszem. – mondtam.

Később pasi mesélte, mit érzett, miközben nyalt és ujjazott:
– Mintha orgazmusod lett volna. Éreztem, ahogy összerándul ritmusosan a hüvelyed.
Megdöbbentem. Nekem ez fel sem tűnt. Semmit sem éreztem ezekből az összehúzódásokból.

A legfrissebb játékunk az volt, hogy megkért, kezdjem el ujjazni magam. Nyitott voltam, de kicsit meg is ijedtem, hisz tudom, hogy már többször tapasztaltam, hogy a saját érintéseimből nem érzek szinte semmit, míg ha ő csinálja ugyanazt, abba beleremegek. (Tudati blokk, tutira.) Egyrészt valahol nemet sem mertem mondani az ötletére, de leginkább nyitott voltam arra, mit tanulok ebből a szituációból, ahol újra átlépem a komfortzónám határát.

Egy rövid ideig nézett, majd kérte, hagyjam magamban az ujjam, s ő elkezdett nyalni.
– Hohó, Lilikém! – szólalt meg a belső hang. – Na, most meglátjuk, hol lakik az igazság! Végre kitapinthatod, milyen az, ha orgazmusod van, ha már magad nem tudod eljuttatni odáig. – És igaza volt a belső hangnak. Kicsit még élveztem is, ahogy masszírozom magam, sőt, talán életemben először még felfedezni is véltem a G-pontom (!). Éreztem, ahogy nedvesedek, ahogy megfeszül a hüvelyem, ahogy lágyan, melegen rásimul az ujjamra, mint barátnőmé is, s a végén igen, éreztem azokat az apró összehúzódásokat is.

Lehet, lassan tudományos bizonyítást nyer, hogy képes vagyok az orgazmusra.

stained-glass-1181864_640.jpg

Fotó: msandresmusic @ FlickR

/Szerző:

3.0-ás szint

Dagad a mellem a büszkeségtől: tegnap este 3.0-s szinten nyomtuk a szexet a pasim szerint. Mindezt 2 hónap alatt értem el! 2 hónapja még úgy definiáltam magam, mint valaki, aki épp, hogy elveszítette a szüzességét. Ugyan már 16 éve volt szexuális életem, de gyakorlatilag ugyanabban a pozícióban. Nemhogy nem próbáltam mást, de arról sem volt fogalmam, hogy mit szeretek, mi a jó nekem. Egyfajtából amúgy sem lehet válogatni.

Egész nap azon rágódtam, hogy leírjam-e, mivel érdemeltem ki a 3.0-s szintet. Dolgoztam a bátorságon, feszegettem a határaimat, főként, hogy egyre több ismerősömnek adtam ki a blog címét.

– Lilikém, ne hülyéskedj. Hisz arról akarod tanítani az embereket, hogy merjék felvállalni a szexuális életüket, vágyaikat, szokásaikat. Arról álmodsz, hogy a szex ne legyen tabu, hanem épp olyan nyíltan és büszkén tudjanak róla beszélni az emberek, mint arról, hol nyaraltak, vagy mennyit ittak a szombati buliban! – mondta a lelkiismeretem. – Mutass jó példát! Gyerünk! Mondd el nekik!

Pasim persze megvonta a vállát: naná, hogy megírhatom. Nincs szégyellnivalója. Úgyhogy mosolyogva kihúzom magam, s elmondom, hogy kinyaltam a pasim seggét és még élveztem is! A végére, ahogy a nyelvemre verte a farkát (a kedvence!), miközben a végbélnyílását masszíroztam, egy egész érdekes jóga pozícióba vágta magát. Én pedig mosolyogtam magamon, hogy ez valami olyasmi volt, mintha egy puncit nyaltam volna ki. Tudom, nem olyan, de mégiscsak kinyaltam.

Igen. Várom már, hogy megtörténjen, hogy egyszer kinyaljak egy puncit.

3275927178_5e1c984dc0.jpg

Fotó:  Beverly & Pack @ FlickR

/Szerző:

Vámpír kishúgom

Elég beteg álmom volt, s furcsa mód úgy ébredtem, hogy egyáltalán nem volt lelkiismeret-furdalásom miatta, pedig az ilyenek után szokott. Álmomban volt egy kishúgom (amúgy nincs), aki nem volt vámpír, csak én. Még gyermek volt. Tudtam, hogy egyszer vámpír lesz ő is, úgyis meg fogják harapni. De nem akartam, hogy máris vámpírrá váljon: maradjon még gyermek. De valahol mégis akartam, vártam, hogy azzá váljon. Talán pont én voltam, aki megharaptam, mert éreztem a vér finom ízét a számban. Ezzel valami meg is fordult bennem, úgy éreztem, ő most már többé nem gyermek, hanem felnőtt, gyermek testben, csupasz puncival. Ő megvadult, harapni akart, mint egy kismacska én pedig mélyen örültem, hogy most már felnőtt, tehát közeledhetek felé. Annak ellenére is, hogy a kishúgom és annak ellenére is hogy lány. Teljesen legális volt, hogy elkezdtem ujjazni, aztán nyalni. Ő pedig élvezte, nagyon is élvezte, mindenféle gátlás nélkül. Még beszélt is közben hozzám hangot adva az élvezetének.

A valóságban még sosem nyaltam puncit, mint ahogy álmomban is ez volt az első, mégis nagyon is tudtam, mit kell tennem. Segítettem, tanítgattam a kishúgom.

Reggel kaptam hozzá álomfejtést is, mely szerint a kishúgom egyértelműen a gyermek én, a régi szexualitásom, amivel így léptem kapcsolatba. De vajon mit akart mondani nekem? Vagy mit akartam én mondani neki?

Fotó: Emily @ FlickR

Sok erotikus álmomat fejtegetem a Találd meg a gyönyöröd programomban. Azt gondolom, ezek az álmok nagyon sokat segítenek azzal, hogy alvás közben tanulom meg kezelni azokat a helyzeteket, amikben el vagyok akadva.

/Szerző: