Tag Archive for: orgazmus

Önmagam egy szexi kis ribanc tükrében, avagy kihez érdemes magamat hasonlítani

D egy szexi kis ribanc a szó legpozitívabb értelmében. (Lásd a „The Ethical Slut” c. könyvben.) Gyönyörű az arca, a haja, a mellei, a popsija, mindene, és imádja a szexet. Úgy imádja a szexet, ahogy én is szeretném. Ő is egyfajta példakép lett, akit csodálatos volt nézni, látni (és persze érinteni is), de ugyanakkor nehéz is, mert hatalmasnak éreztem a kontrasztot kettőnk között.

Tudom, hogy ez nem verseny. Mi emberek mégis nehezen tudjuk nem összehasonlítani magunkat másokkal. Szerencsére abba a hibába legalább nem estem bele, hogy a testünket vessem össze: egy pillanatig sem éreztem kevésbé szépnek, vagy kívánatosnak magam. Nem paráztam, hogy pici a mellem, nem elég feszes a popsim, vagy lapos a hasam, míg az ő alakja tökéletes: ez nem érdekelt. Az viszont igen, hogy míg egyszerre nyaltak minket (és imádom, ha nyalnak), ő folyamatosan nyöszörgött, el tudott merülni, veszni az élvezetek tengerében, én viszont teljesen éber maradtam és nem működtem.

Akartam élvezni, görcsösen kapaszkodtam, de nem ment.
– Na tessék, már az sem megy, hogy kinyaljanak! – sóhajtottam kiábrándultan. – Itt a pasi, akire annyira vágytam, ráadásul ő is őrülten kíván engem, annyira igyekszik, hogy még a szája is teljesen belezsibbadt, én meg nem tudok jelen lenni.

Nagy eredmény, hogy nem kezdtem el utálni magam, vagy legalább is nem nagyon. Megállapítottam, hogy nem tudok ellazulni és kész. Végig velük voltam, részese maradtam a játéknak, s bár a kéj nagyon sokszor elmaradt, vagy messze nem volt olyan intenzív, ahogy én azt meg szerettem volna élni, nem estem kétségbe.

– Igen, Lilikém, ez most nem nehezen megy. MOST. De majd máskor fog. Ez nem kudarc, egyszerűen valami hiányzik neked most, amit valamikor talán felfedezünk, mi lehet. Még sok minden dolgozik benned, amiket idő megemészteni. Igen, ügyes vagy, adj magadnak időt erre!

Az egész társaság nagyon tapasztalt volt, ráadásul közös múltjuk is elég sűrű. Ők nem szeptemberben kezdték, már sok mindent megtanultak magukkal kapcsolatban, amiket Te még nem csak most fogsz. Teljesen jogos, hogy Te nehezen engeded el magad egy ilyen helyzetben! Először is beteg voltál, amit még kicsit érzel magadon. Ott van veled ez a szexi kis ribanc, aki mellett a legtöbb nő varangynak érezné magát. (Te mégis Istennő tudtál maradni.) Ott a pasi is, aki felkavart, s aki miatt lámpalázas voltál, s ott van pasid, akivel kapcsolatban pedig féltél, hogy nem fogsz tudni elég figyelmet adni neki, s féltetted a szerelmeteket.

Mindezen nehezítő tényezők ellenére Te csodálatosan teljesítettél, ha már ragaszkodsz hozzá, hogy a teljesítményt nézzük. Te is mondtad már másoknak, hogy ne egyből a megugorhatatlanra törekedjenek, hanem a saját szintjükhöz képest elérhető következő lépcsőfokot keressék: hát most engedd meg magadnak Te is, hogy teljesíthető célokat tűzz ki magadnak, ha már mindenáron értékelni akarod a teljesítményedet. És hát akkor már veregessük is meg a vállad azokért, amikben fejlődést látunk! Nézzük csak végig!

  • Régen egy ilyen helyzetben tutira elbőgted volna magad a csalódottságtól. Most ugyanúgy igyekeztél, mint akkor, de nem estél kétségbe. Elfogadtad, hogy most nem ment annyira jól, mint máskor. Ráadásul maratoni időtávon tartottad magadban a lelket!
  • Nem hajszoltad az orgazmust. Szerencsére a többiek is voltak annyira érettek, hogy ők sem hajtottak valami felé, amire pillanatnyilag nem voltál képes. Nem faggattak, nem értékeltek, nem tettek semmit szóvá.
  • Te sem pakoltál magadra túl nagy felelősséget: a saját életedet élted és nem kizárólag mások boldogságával foglalkoztál.
  • Igen, megértetted, hogy pillanatnyilag nem vagy erre képes, de ettől még jó ott lenni. Orgazmus nélkül is lehet jó a szex. Ügyesen megfogtad azokat a pillanatokat, amiket nagyon élveztél, s amikor a te gyönyöröd távol maradt, akkor is tudtál gyönyörködni mások élvezetében.
  • Nem érezted rosszul magad. Ezek a csodálatos emberek nyilván nem bántottak volna egyébként sem, de még Te sem bántottad magad. Ez nagy haladás! Sem Te, sem a gondolataid nem gyötörtek.
  • Volt az a pillanat, amikor belenéztél a tükörbe és gyönyörűnek láttad magad!
  • Tudtál gyönyörködni egy másik kis ribancban.
  • Átlépted a határaidat és olyan kéjben részesítettél egy másik nőt, amitől féltél, hogy nem vagy rá képes!
  • Gyönyörűen tartottad Te is az egyensúlyt a szereplők között, figyeltél mindenkire, akire figyelned kellett, s ez nem gátolt abban, hogy „jelen legyél”.
  • Tudtál örülni minden szereplőnek. Amellett, hogy másik pasi borzasztóan izgatott és vágytál rá, mikor pasi is belépett a helyzetbe, őszintén tudtál neki is örülni, de nem zökkentett ki. Képes voltál kétfelé figyelni. (Sőt, sokszor három felé!)
  • Türelmetlen kis ribanc voltál! Meg tudtad élni, hogy vágysz egy pasira, élvezted ezt az érzést és érezted, ahogy nedvesedik a puncid. Bár úgy tűnhetett, ki is gúnyoltak emiatt, Te nem vetted magadra, holott még nagyon új volt ez a helyzet neked, ami érthető módon bizonytalanságot okozott neked.
  • Tudtad fogadni pasi és D biztatását, mikor azt mondták, nyugodtan élvezd a helyzetet, élvezd másikpasi farkát.
  • Még mindig sok olyan helyzet volt, amikor másikpasival titokban érintettétek meg egymást, s mikor más is belépett a térbe, szétrebbentetek, de ez már kevésbé volt miattad, mint miatta. Egyre jobban meg tudtad engedni magadnak, hogy vele is legyél, ami nagy felszabadulás!
  • Számtalan helyzetben voltál sokkal lazább, mint korábban!
  • Tök szerelmes tudtál maradni pasiba, nem zavarodtál össze. Ez nagy lépés a poliamoria terén!

Fotó: Artem Labunsky, Unsplash

/Szerző:

Most már megengedem magamnak az élvezetet!

Hatalmas áttörés volt az életemben, mikor először átéltem az orgazmust ahogy a pasim kinyalt. Az is, amikor először éreztem, hogy igazán élvezem, ahogy bennem van a pénisze. Ezek addig mind nem mentek. Hirtelen egy új világ, az érzékek és a kéj birodalmának kapuja tárult fel előttem.

Felragyogtam és mosolyogva bújtam oda a pasihoz: végre megtörtént, amire annyi ideje vágytam! Amiről mindvégig tudtam, hogy létezik, csak nem találtam a bejáratot.

Felidéztem az első orális élményemet. A pasi lelkesen látott neki felfedezni a puncimat: ő is akkor csinált ilyet életében először. Visszaemlékezve egészen ügyes volt, csak én nem voltam kész rá. Egy lomos, hideg, barátságtalan szobában voltunk és az egészet bűnösnek éreztem. Élveztem, azaz élveztem volna, ha megengedtem volna magamnak az élvezetet.

Első kötélmászós élményem 7 évesen: bár gyakorlatilag a legbénább voltam az osztályban, én voltam az első, akinek sikerült felmásznia a tetejére. Szorgalmasan szorítottam kis combjaimmal a kötelet, amitől elöntött a kéj. Úgy értem fel a „csúcsra”, mármint a kötél tetejére, hogy tudtam: valami olyasmi sikerült most nekem, ami addig még senki másnak. Csakhogy a kéj érzete befeketítette az egész élményt: azt hittem, ez valami bűnös dolog, ilyet nem szabadna csinálnom magamnak. Szeretném egyszer megtudni, miért gondoltam ezt. Onnantól nem ment a kötélmászás soha többet…

Egy felnőtt bácsi, valaki, akit a bizalmamba fogadtam, egészen pici koromban megkóstolta a puncimat. Éreztem, hogy ez finom, jó érzés és tudtam, hogy ilyet nem szabad csinálni.

Ezek mind olyan helyzetek, ahol nem engedtem meg magamnak, hogy élvezzek. És ez a minta ismétlődött egészen napjainkig még akkor is, amikor igazából élvezni akartam, mikor már tudtam, hogy szexuális gyönyört át szabad élni, de akkor sem ment.

A szexuális kivirágzásom során egyszer csak felismertem, hogy ahelyett, hogy megélném a pillanat adta gyönyört és igyekeznék ezt elnyújtani, magamat hajszolom az állítólagos orgazmus felé. A változás akkor történhetett meg, mikor megértettem: pasim tényleg imádja bármeddig nyalni a puncimat, nem kell magamat siettetni, hanem nyugodtan benne lehetek az élvezetek örvényében addig, amíg csak akarok. Hirtelen elmaradt az az éles érzés, amit akkor éreztem, mikor először nyalták meg a csiklómat: amikor a kéjt éles fájdalommá formálta át az agyam.

Most már el tudok élvezni az orális szextől, de a behatolásnál még az is sokszor nehézséget okoz, hogy érezzem az élvezetet. A testem reagál ugyan, fel vagyok izgulva, nedves a puncim, a péniszt könnyen befogadom, de az érzés nem jut el az agyamig – valahol történik egy blokk. Tudom, hogy egyszer-egyszer már képes voltam rá, hogy imádtam, ahogy ki-be csúszik bennem a pénisz, és mikor vége lett, s elélvezett, már nem megkönnyebbülést éreztem, hanem hiányérzetet: többet akartam. Nem a „megadom neki az élvezetet” állapotban voltam, hanem élveztem a farkát. Élveztem a szexet!

Mi történt akkor, amit most nem tudok meglépni?

Lehet, hogy ebben a helyzetben sem engedem meg magamnak az élvezetet. Csak tudnám, hogyan lehet ezen változtatni… Az is lehet, hogy még mindig görcsösen kapaszkodom a régi képekhez, amikor nem tudtam élvezni a behatolást és ezzel összefügg az is, hogy nem a jelenben vagyok. Nem magammal foglalkozom. Kergetem az orgazmust, sürgetem magam. Nem azért érek magamhoz, mert az esik jól, hanem mert görcsösen azt akarom, hogy jó legyen nekem. S mi a jó? Hát az orgazmus!

Volt egy-egy bizonyos helyzet, póz, ami csodálatos volt. Amit nagyon élveztem, s amit görcsösen igyekszem újra átélni, de másodszor már nem megy. Miért? Mert akarom, görcsösen akarom és nem kívánom. Nem a vágy vezérel, hanem a feladat: újra meg kell élni a gyönyört. Miért? Mert mindenki ezt teszi. Mert ez a normális. Ez a jó. Akkor leszek sikeres a saját szememben, ha tudom élvezni a szexet. Csakhogy én nem sikeres akarok lenni, hanem boldog. Boldog pedig úgy tudok lenni, ha nem ostorozom magam folyamatosan. Ha végre abbahagyom saját magam hibáztatását, amiért nem megy.

Mikor volt, mikor utoljára kívántam a szexet? Egész rég. Pedig 1-2 hónapja még lelkendeztem azon, hogy nem bírok magammal, fészkelődök, vágyom a pasim érintésére, s alig bírom ki, hogy hazaérjünk, s rávethessem magam. Tudom, hogy képes vagyok erre, s hogy így boldog tudok lenni. Csakhogy ezt valahol elveszítettem, s mióta elveszítettem, újra haragszom magamra emiatt. Haragszom, hogy nem megy. Haragszom, hogy nem tudom megadni sem magamnak, sem a pasimnak az örömöt úgy, ahogy én szeretném.

– Lilikém, hát akkor hagyd abba a saját magad hibáztatását! Minden rendben van. Egy csodálatos, szexi kis macska vagy, aki bátor, kíváncsi, kísérletező, nyitott, gyorsan tanul, tehetséges, ügyes, képes gyönyört adni és kapni. Tudod, hogy meg tudod csinálni! Igen, vannak azok az helyzetek (pl. egy hüvelygombás fertőzés), amikor nem megy, de ez teljesen rendben van. Ezért se haragudj magadra, nem te okoztad magadnak a betegséget, viszont tudod, hogy el fog múlni, s akkor majd szépen, újra, ügyesen kinyitod magad. Ne gondolkozz, csak érezz. Nem számít, mi volt tegnap, akkor hogy ment, mert az már elmúlt. Akkor sem számít, ha rosszul ment: hisz ma mehet jobban, s akkor sem, ha csúcs volt: ma nem kell ugyanazt produkálnod. Annyira élvezd, amennyire éppen tudod, s örülj annak, amit épp aznap adtál magadnak. Te magadnak. Mert pasi akarhat bármilyen jót is, ha te nem engeded meg magadnak a gyönyört.

4134273176_275086431d_o.jpg

Fotó: Gerard Fritz @ FlickR

/Szerző:

Mi az orgazmus?

Ezt most tök komolyan kérdezem: honnan tudom, hogy orgazmusom van?
– Tudni fogod, ha majd az lesz! – mondják egyesek.
– Amikor úgy érzed, alámerülsz egy örvényben! – mondják mások.
– Nézd meg a Wikipedián! – javasolná az exem. (Most meg is néztem.)
– Bizsergő és csiklandó, a forró és erősen lüktető érzés a medencetájon – mondja ez a cikk.

Pasi, aki mindenre tudja a választ, erre nem tudta. Persze neki könnyű: ha magömlése van, orgazmusa van. Na de egy nőnél?
– Szerintem az lehet, amikor utána azt érzed, megkönnyebbülsz. Megérkeztél. Már nincs benned az éhség a szex után. – majd elgondolkodott. – De persze a nők képesek több orgazmust is megélni egymás után, szóval nem tudom.

Bori szerint onnan tudom, hogy ritmusosan elkezd összehúzódni az izomzat a hüvelyemben.
– Hát ilyet még nem éreztem. – vallottam be neki szomorúan. Majd nem sokkal később kiderült, hogy nagyon is ez történik a testemben, csak valamiért nem tudok róla. Pasi is mondta, hogy ezt érezte, meg én is éreztem, mikor magamat ujjaztam, miközben ő a csiklómat nyalta.

Igen, itt van a kutya elásva:

Ha az agy azt mondja, hogy „igen, menj”, akkor kiváltódnak a megfelelő reflexek a gerincagyban, és a lüktető érzések visszahatnak az agyba, ahol tudatosul az öröm és a nyugalom, a feloldódás, ami utána következik. De ha a pszichológiai gátlás hatására a nő nem tudja átadni magát az eseménynek, akkor az orgazmus és az intenzív örömérzés a gátlás miatt nem jön létre megfelelő lokális inger hatására sem. Bizonyos szervi betegségek és anatómiai okok kivételével minden nőnek megvan az az élettani képessége, hogy eljusson az orgazmus állapotába. Viszont sok nőnek különböző okokból nincs meg a pszichológiai képessége ahhoz, hogy az orgazmust és a szexuális kielégülést magtapasztalja. – forrás.

Még most is félve merem csak kimondani, hogy szerintem volt már orgazmusom, pedig valószínűleg tényleg volt már. A bizonytalanságom oka az, hogy egyáltalán nem azt érzem, mint amit a romantikus könyvek, vagy a filmélményeim ígértek: semmilyen eget rengetőt, mindent felemésztő hatalmas extázist nem éltem át. Éreztem megkönnyebbülést, mintha valaminek vége lett volna, megfeszült a testem, beleremegtem, de úgy éreztem, ez még nem az. Ez még nem lehet az, hisz ennél többet ígértek. Mintha csak az előszobáig jutottam volna és nem találtam a következő ajtót, csak tapogatóztam a sötétben.

Azóta kicsit azért mégis fejlődtem. Ehhez kellett az, hogy tényleg elhiggyem, pasi élvezi a nyalást, s nem bánja azt sem, ha nagyon sokáig kell csinálnia. Sikerült megértetnem magammal, hogy nem kell türelmetlenkedni, rohanni, sürgetni magam.
– Te magad mondtad, hogy nem is az állítólagos orgazmus az, amit igazán szeretsz, hanem az odavezető utat. – pirított rám az agyam. – Akkor meg mi a nyavalyának sürgeted, hogy eljuss oda? Miért akarod, hogy vége legyen annak, amit szeretsz? Tessék szépen megnyugodni, ellazulni! Ez nem lóverseny!

Igen, már az élet más területén is megkaptam azt a visszajelzést, hogy sokmindent feladatnak veszek. Teljesítménykényszerem van, amiből sürgősen ki kell gyógyulnom, ha élvezni akarom a szexet. Mert a szex nem attól jó, hogy volt-e orgazmusom, hanem hogy jelen voltam-e a saját életemben, megéltem-e a pillanatot. És ha azon agyalok, hogy épp orgazmusom van-e, vagy nincs, vagy mikor lesz már, akkor úgy nem fog menni.

– Nem kell siettetni semmit! Nyugodtan élvezd csak, húzd el, odázd el azt az orgazmust – ha egyáltalán jön! – szólok most már magamra időről időre, s eszembe jutnak a pasik, akiket büszkeséggel tölt el, ha sokáig bírják, s emiatt mindenféle trükkökhöz folyamodnak, hogy még ne menjenek el.
– Akkor tulajdonképpen ezt én is megtehetem! – jöttem rá. – Akkor ezt nekem is szabad! Megengedhetem magamnak, hogy megpróbáljak még nem elmenni! Ezzel nem leszek önző, nem cseszek ki pasival, akinek így tovább kell dolgoznia. Hisz ő mondta, hogy imád akármeddig nyalni, ujjazni, s ő nem mond olyanokat, amiket nem gondol komolyan. Itt az ideje, hogy higgyek neki!

pexels-photo-273037.jpeg

Fotó: Freestocks.org @ Pexels

/Szerző:

Félek lánnyal szexelni

Tartozom magamnak egy vallomással: félek kettesben szexelni egy lánnyal. (Vigyázat, vulgáris részek következnek!) Kicsit olyan ez, mint a szopás: tudom, hogy totál lefáradnak benne az arcizmaim, s ha végig akarom vinni, míg a pasi elélvez, az teljes kínszenvedés. Pasi pl. imádja a nyelvemre verni a farkát, ami jobb, mert így nem a torkomat bassza, meg nem kell szívni hosszú perceken keresztül, viszont így a nyelvemet kell kidugva tartani, ami szintén durva hosszú időn keresztül. Kérdem én: ez csak nekem probléma, vagy másoknak is? Gyanús, hogy nekem az átlagnál kisebb szájtérfogatom és rövidebb nyelvem van. Vajon ez számít?

De visszatérve a lányokhoz: attól tartok, hogy nem tudok elég kitartó lenni, s a csúcsra juttatni őt.

Szerencsésnek éreztem, hogy az eddigi biszex szexuális élményeim során pasi is volt a társaságunkban, hisz így nyugodtan, a „felelősség” nyomása nélkül tudtam kényeztetni a barátnőmet, akit aztán a nálam kitartóbb pasi juttatott végül a csúcsra jó sok idő alatt. Ijesztő volt számomra belegondolni, hogy ezt én egyedül lenyomjam… Azt sem értem, pasi hogy bírja annyi ideig a nyalást. Bár még sosem próbáltam, de leginkább attól tartok, hogy nem tudnék elég kitartó lenni.

Orgazmuskényszer. Megint ezt csinálom. Ki a nyavalya írta elő, hogy csak akkor jó a szex, ha van orgazmus? Életem első csoportos élményénél egyikünk sem ment el, mégis mindhárman imádtuk. Miért kéne egyből az első alkalommal eddig eljutni? Hisz valószínűleg a másik lánynak is hasonlóan új élmény lesz majd lánnyal szeretkezni, s emiatt lehet, amúgy sem tudna elmenni. Pl. a lelkiismeret-furdalás miatt.

6904894010_44e152272d_b.jpg

Fotó: Abraham Gómez @ FlickR

/Szerző:

A tapintható orgazmus

Kicsit még mindig bizonytalan vagyok abban, hogy volt-e már orgazmusom. Gyanús, hogy igen, de a könyvek, a filmek számomra teljesen mást sugallanak, mint amit én érzek. Imádom az odavezető utat, de az, amikor úgy vélem, orgazmusom van, még nagyon messze van attól a csodálatos, mindent megmozgató, hatalmas, eszméletvesztős érzéstől, amiben spirálisan elsüllyed az ember lánya. De nem vagyok türelmetlen, tudom, hogy már az is hatalmas dolog, hogy idáig eljutottam, s hiszem, hogy van tovább.

Ilyenkor azt érzem, hogy megfeszül a testem, az izmaim, s mintha elkezdenék süllyedni egy kicsit. Tompul a kéjes érzés, s kicsit meg is könnyebbülök utána, de meg azért teljesen nem nyugszom. Imádom, ha ilyenkor pasi folytatja a nyalást, s onnantól csak még jobb, még intenzívebb lesz az érzés. Talán attól, hogy ekkor még jobban ellazulok.

– Érezted, ahogy elkezd ritmusosan összerándulni a hüvelyed? – kérdezte egy nálam boldogabb szexuális élettel rendelkező ismerősöm pár hónapja, mikor épp azt meséltem neki, hogy szerintem nekem még sosem volt orgazmusom. Vagy legalább is nem vagyok benne biztos, hogy volt.
– Nem. Nem hiszem. – mondtam.

Később pasi mesélte, mit érzett, miközben nyalt és ujjazott:
– Mintha orgazmusod lett volna. Éreztem, ahogy összerándul ritmusosan a hüvelyed.
Megdöbbentem. Nekem ez fel sem tűnt. Semmit sem éreztem ezekből az összehúzódásokból.

A legfrissebb játékunk az volt, hogy megkért, kezdjem el ujjazni magam. Nyitott voltam, de kicsit meg is ijedtem, hisz tudom, hogy már többször tapasztaltam, hogy a saját érintéseimből nem érzek szinte semmit, míg ha ő csinálja ugyanazt, abba beleremegek. (Tudati blokk, tutira.) Egyrészt valahol nemet sem mertem mondani az ötletére, de leginkább nyitott voltam arra, mit tanulok ebből a szituációból, ahol újra átlépem a komfortzónám határát.

Egy rövid ideig nézett, majd kérte, hagyjam magamban az ujjam, s ő elkezdett nyalni.
– Hohó, Lilikém! – szólalt meg a belső hang. – Na, most meglátjuk, hol lakik az igazság! Végre kitapinthatod, milyen az, ha orgazmusod van, ha már magad nem tudod eljuttatni odáig. – És igaza volt a belső hangnak. Kicsit még élveztem is, ahogy masszírozom magam, sőt, talán életemben először még felfedezni is véltem a G-pontom (!). Éreztem, ahogy nedvesedek, ahogy megfeszül a hüvelyem, ahogy lágyan, melegen rásimul az ujjamra, mint barátnőmé is, s a végén igen, éreztem azokat az apró összehúzódásokat is.

Lehet, lassan tudományos bizonyítást nyer, hogy képes vagyok az orgazmusra.

stained-glass-1181864_640.jpg

Fotó: msandresmusic @ FlickR

/Szerző: