Tag Archive for: orgazmuskényszer

A lestrapált punci

Fáj a puncim. Dani csak mosolyog rajta:
– Szétbaszták a kis puncikádat. – mondja megértően és csak nyalogatja gondoskodóan. Szeretem a finom, megszokott és egyre édesebb érintéseit. Összeszoktunk már.

Valóban sokat dugták a puncim a hétvégén, de nem ez az oka. Most jutottunk el először az ágyig Gergővel. NÓ, hogy vágytam rá! Alig bírtam magammal, imádtam az érzést. Nem is értettem, miért szervez egy csomó programot ahelyett, hogy fejest ugranánk az ágyba, másrészről viszont örültem, hogy ilyet érzek, hogy ennyire akarom őt, hogy így feltámadt bennem a vágy, úgyhogy boldogan dédelgettem ezt az érzést.

És aztán előjött a régi sztori… Vagy legalább is valami nagyon hasonló. Lekerültek rólunk a ruhák, s észre sem vettem, de egyre jobban bezárkóztam, megijedtem. Izgultam. Vagyis hogy izgultunk mindketten, s ez egészen odáig vezetett, hogy a puncim nem nyílt meg a farka előtt. Bezárkózott. Gergő viszont jött, akart, nyomult, s belém tömte a farkát. Túl hamar.

Éreztem, ahogy szakadok szét, éget, fáj a hüvelybemenet. És nem mertem szólni… Már amikor hozzám ért, tudtam, hogy nem vagyok elég nedves, de nem tudtam szólni, hogy izgasson még, vagy nyálazzon, vagy csináljon valamit. Nem mertem szólni, mert még túl új volt ehhez a kapcsolat. Féltem, hogy megijesztem a problémáimmal, főleg, hogy ő is izgult. És persze meg akartam felelni neki.

Napokkal később mertem csak elkezdeni beszélni róla. Csodálatosan kedves és megértő volt, s mellette aggódó. Nem akartam, hogy aggódjon. Ha a pasi aggódik, attól nekem még ráadásul lelkiismeret-furdalásom is lesz az önostorozás és a kétségbeesés mellé.

Csakhogy most sokkal ügyesebb voltam, mint a fél évvel ezelőtti Lili!
– Jaj, úgy sajnálom, hogy neked nem volt orgazmusod… – nézett rám a szomorú kutya tekintetével Gergő.
– Na hagyd ezt abba! – martam le gyorsan. – Nem számít, hányszor volt orgazmusom, ez nem verseny. És ez az én dolgom. Ráadásul igenis nagyon ügyes voltam. Volt egy apró orgazmusom és párszor még majdnem egy második is. Ez hatalmas dolog egy új partnerrel.

Igen, fájt a puncim még napok múlva is. De most nem álltam le ostorozni önmagam, hanem inkább megveregettem a vállamat minden apró sikerért.

Folyamatosan éreztem a fejlődést, amíg együtt voltunk. Újra mélyről indultam, de már sokkal határozottabb léptekkel másztam ki a gödörből. És nem voltam türelmetlen magammal szemben, hanem hagytam időt magamnak. Reményteli voltam.
– Ne izgulj! – mondtam Gergőnek, s igazából magamnak is. – Még sokat leszünk együtt és egyre jobban ki fogjuk ismerni egymás testét. Egyre többet merünk majd elmondani egymásnak, beszélgetünk még sokat a szexről, hisz amúgy is imádunk beszélni róla. Igen, velem fokozottan nehéz, mert önkielégíteni sem szoktam, s így tényleg nem nagyon tudlak irányítani, nehezen mondom meg, mit szeretek, hogyan szeretem, de az már bebizonyosodott, hogy rakétaszerű gyorsasággal fejlődök mostanában, úgyhogy még néhány alkalom, s csak nevetni fogunk a kezdeti bénázáson, ami abból fakadt, hogy még nem ismertük egymást. Jó lesz, tudom, mert ügyesek vagyunk, nyitottak és őszinték. És szeretjük egymást.

A kép forrása itt.

/Szerző:

Orgazmustenger

Belejöttem! Nem csak határozottan állítom végre, hogy volt már orgazmusom, de mostanra gyakorlatilag megbízhatóan mindig van. Pasival legalább is.

Sokszor olvashattátok tőlem, hogy azon morfondírozok, mi is az orgazmus. (Lásd az orgazmus címke alatt.) Abban sem voltam biztos, hogy egyáltalán valaha volt nekem olyanom. Utólag belegondolva, szerintem expasi nagyon is tudta azt a mozdulatot, amivel el tudott repíteni orális szex közben (amit azóta sem értek, mi volt és ő sem tudja elmondani), csak volt ott egy bibi: nem tudtam megengedni magamnak, hogy elengedjem magam, ellazuljak, átéljem a gyönyört.

Azóta már sok ilyen belső blokkom felszabadult, mára vidáman át tudom magam adni pasi kényeztetésének. Össze is szoktunk, kitanultuk egymás testét, szépen ki tudok tárulkozni előtte. Érzem is, hogy egyre jobban megy, egyre többet tanulunk egymásról és magunkról is. Még ő is, aki nagyon tapasztalt.

Más partnerrel eddig még nem voltam ilyen jó, ha jött is orgazmus (egyet sem tudok felidézni mostanában), nehezen és ritkán. Kíváncsi lennék, mi lenne, ha most belépne a képbe egy új partner. Vajon hogy viselkednék mellette? Mennyire lennék laza? Mennyire tudnám odaadni magam neki? Hiszem, hogy sokkal inkább. Egyrészt, mert az orgazmuskészségem is javult, másrészt mert már nem parázok a gondolattól, hogy új partnerem legyen. Sőt, alig várom!

Sőt! Ha majd jön a következő partner, nem fogok ráfókuszálni arra, hogy ide most mindenképp orgazmus kell, akármilyen jól is megy mostanra! Nem! Lili okosabb lett. Az lesz, hogy belemerülök majd a történésekbe, s ha jön az orgazmus, az király, ha pedig nem, az azért lesz, mert még nem szoktunk össze.

PS: Megvolt életem első hüvelyi orgazmusa is!!!

A kép forrása itt.

/Szerző:

Egyérintő

Volt időszak, mikor szerettem nagyon passzív lenni az ágyban. Illetve nem igazán szerettem, hanem csak erre voltam képes. Egyszerűen nem igazán vágytam arra, hogy érintsem, kényeztessem a másikat. Csak fogadtam a közeledését, hagytam, hogy szexeljen velem. Eltűrtem. Én nem kívántam sem őt, sem a szexet. A csókot, a bújást, a simogatást igen, de a szeretkezés már ijesztő volt számomra. Csupa kudarcélmény, rossz tapasztalat ért, ami felerősítette bennem a félelmet a szextől. Bár nem adtam fel, próbálkoztam rendíthetetlenül, de a sikerélmény jó sokáig elkerült.

Aztán jött expasi. Ő úgy festett, köszöni, jól megvolt szex nélkül is. Na persze egyáltalán nem bánta, ha volt, de azzal sem volt problémája, ha nem.

Hosszú ideig képtelen voltam hinni neki. Addig csupa olyan pasival volt dolgom, akik konkrétan azt mutatták, szenvednek, ha nem ejakulálhatnak. Márpedig én nem akartam, hogy rossz legyen a szerelmemnek, így együttműködtem. Így jelent meg a kikényszerített szex hosszú időre az életemben.

Expasi mellett elkezdtem biztonságban érezni magam. Kezdtem elhinni, hogy tényleg mondhatok nemet, hogy nem mindig kell, hogy eljussunk a dugásig. Ennek hatására pedig végre eljutottam oda, hogy elkezdtem játszani a farkával. Szeletelte a konyhában a kenyeret és én végigsimítottam a melegítőjén. Élveztem, ahogy dudorodik, s huncutul mosolyogtam hozzá. Mindketten szerettük ezt a játékot. Simogattam fogmosásnál, vasalásnál, TV nézés közben…

Aztán később találkoztam a tükörképemmel. Ez a lány, bár izgalmasnak találta, hogy többes szexben vehet részt és láthatóan élvezte is, összességében jóval kevesebb érintést adott, mint kapott. Nekem már néha úgy tűnt, csak fekszik és hagyja. És elkezdtem aggódni érte:

  • Mi van, ha nem szeretné, hogy lány érintse?
  • Lehet, hogy nem tudja feldolgozni, hogy lánnyal van, s bűnösnek tartja tudat alatt.
  • Vagy csak izgul?
  • Félek, hogy csak belehajszolja magát ebbe a helyzetbe, ahogy én is szoktam. Hogy nem is akarja igazán, hanem inkább azt akarja, hogy akarja a szexet. De ez nem az akaráson múlik.

És hát ha már az aggodalom megjelenik, ott lőttek az élvezetnek. Onnantól nem a saját életemet kezdtem élni (ahogy Hoppál Bori mondaná), hanem az ő vélt problémái miatt paráztam, azokat igyekeztem megjavítani, de nem ment. Az ő fejébe nem tudtam bekúszni, hogy helyre tegyem a dolgokat.

A vége az lett, hogy eltávolodtam tőle. Először megsértődtem, dacból, „csakazértsem” kényeztettem, holott szerettem simogatni a testét, játszadozni a puncijával, majd egyszerűen csak eltávolodtam tőle. Megszűnt szexuálisan vonzónak lenni számomra.

Azt hiszem, nagyon nehezen tud működni egy olyan szexuális kapcsolat, ahol csak az egyik fél mutatja ki a vonzalmát, míg a másik nem.

/Szerző:

Akkor jön az orgazmus, mikor nem akarom

Sikerült, ami eddig talán soha!

Dugunk. Pasi bennem – elég gyorsan a lényegre tért. Ez nem is gond, szokott működni különösebb előjáték nélkül is, de én most nem tudtam igazán ráhangolódni – talán azért, mert egy nagyobb vita után a lelkem még egy kicsit hüppögött. Már nem volt gond, nem volt fájdalom, de még nyalogattam a sebeimet, s emiatt nem tudtam annyira elengedni magam, mint máskor.
– Máskor-máskor. – Cöcög az agyam. Már megint mércét állítasz magad elé feleslegesen, már megint az orgazmusért szexelsz, nem az élvezetért.
– Tudom-tudom – szakítottam félbe. – Épp erre akarok kilyukadni! Várj türelemmel!

Végeztünk, pasi elélvezett, ott pihegett mellettem, s én azt éreztem, ennél többre van szükségem. Jót tenne egy jó kis szex-meditáció, egy kis agy-kikapcsolás, elveszni az érzékek forgatagában, s attól a lelkem is gyógyulna. Így hát következett, ami ilyenkor lenni szokott:
– Kinyalsz?
– Persze, örömmel. Szeretem a finom kis puncikádat!

Kényelmesen elhelyezkedtem az arcán, becsuktam a szemem, elengedtem magam. Csakhogy megszólaltak a fejemben a hangok:
– Basszus, tegnap nem fejeztem be azt a kimutatást!
– Fel kéne hívnom apámat.
– Mit is főzhetnék abból a sütőtökből?
– Vajon R barátnője, aki Portugáliában van, hogy viszonyulna hozzá, ha lefeküdnék a pasijával?
– Hohó! Állj! – kaptam észbe hirtelen. – Már Portugáliában jársz! De ki lesz jelen itt a nyalásban? Nem azért kérted, hogy nyaljon ki, hogy Te átéld, amit csinálsz? Koncentrálj! Vagyis ne koncentrálj! Csak figyeld, érezd, mit csinál!

Újra eltelt egy kis idő.
– Á, ez nem megy. Nem tudok jelen lenni. Végül is simán megmondhatnám, hogy most mégsem megy. – morfondíroztam. – Kizárt, hogy én most eljussak az orgazmusig.
– Figyelsz? – kapta fel a fejét az agyam. – Most van az, amikor az orgazmusban méred a szexet!
– Basszus, tényleg! – Esett le hirtelen.
Elkaptam a saját vállam, megráztam magam, jól a szemembe néztem, s ezt mondtam:
– OK, Lilikém! Figyelj ide! Nem az orgazmus a lényeg. Csak élvezd, amit csinál. Próbálkozz!

És akkor hirtelen bevillant N és az ő csodálatos farka, s képzeletben elkezdtem szopni, miközben pasi nyalt.

– Mmmm… Ez finom. – Éreztem, ahogy szopogatom, szívogatom…
– Lili! Ez hatalmas! – ujjongott az agyam. – Hisz Te szeretsz szopni!!!! Felizgat, ha egy farok a szádban van! Ilyen még nem volt! Atyavilág, de boldog vagyok!
– Fú, tényleg. – pirultam el, s szoptam tovább boldogan, a világ pedig elkezdett olvadni körülöttem.
– Hoppá! Sikerült! Még ez is! – tátotta el a száját az agyam, s még büszkébben mosolygott. – Még sosem sikerült így visszarántanod a messze kalandozó gondolataidat a jelenbe! És még ez a fantázia is! Baromi büszke vagyok rád, hogy meg tudtad engedni magadnak, hogy más pasira is gondolj, s ezzel le tudtad kötni annyira a tudatod, hogy máris tudod élvezni a nyalást.
– Mmmm… Igen… Ahhh… – tekeregtem, nyújtózkodtam, mint egy macska, s beleolvadtam pasi karjaiba.

A megkönnyebbüléstől és a sikerélménytől mámorosan felkacagtam, majd odafordultam pasihoz:
– Nem fogod elhinni, mi történt éppen…

/Szerző:

Az orgazmuskényszerről

– Nekem nincs akkora farkam. – mondta pasi a haverjának.
– Lehet, viszont sok örömet okozol vele. – válaszolt a srác.
– Magamnak igen. A többi pedig a csajok dolga.

Imádom, ahogy pasi gondolkodik az orgazmusról és imádom, hogy végre egyre több olyan ember jelenik meg a szexuális életemben, aki nem parázza túl, hogy én mennyire élveztem a dolgot.

Nehéz ezt nem félreérthetően megfogalmazni.

Nem az van, hogy ignoráns, önző farkakkal (és puncikkal) találkozom! Szó sincs róla. Imádnak gyönyört adni, kényeztetni, de ezt anélkül teszik, hogy „értékeljék bárki teljesítményét”.

Hányszor átéltem már:
– Milyen volt, bébi?
– Jóóóó… – hebegtem elhalóan, miközben utáltam, hogy nem ugrottam meg azt a szintet, amit szerettem volna. (Értsd: nem volt akkora orgazmusom, nem éreztem „eléggé” az érintéseket, nem gerjedtem be „eléggé”, nem habzsoltam az élvezeteket.)
Közben a fickó bealudt. Mikor újra magához tért, elnézést kért:
– Sajnálom, hogy nem volt olyan eget rengető ez az alkalom!

A legutóbbi ilyennél kiakadtam. Kiakadtam, de közben örültem is a felismerésnek: nem akarok beszélni róla! Ez a faja értékelés nem építő! Nem kell mindig őszintének lenni, nem kell belekeverni a pasit a kusza gondolataimba. Nem akarok még egy olyan első szexet, ami után bőgve ismerem be, hogy én nem vagyok rendben, én nem tudom úgy élvezni a szexet. Ez az én magánügyem, amit nem kell és nem is egészséges megosztani a másikkal: főleg, ha az illetőnek nincs rendben az önbizalma. Hirtelen ráébredtem, hogy imádom, hogy pasi nem szokta megkérdezni, hogy éreztem magam!
– Az a Te dolgod, Bébi, hogy érzed magad. – mondja, miközben természetesen nagyon odafigyel rám, s minden tőle telhetőt megtesz.

Nagy felszabadulás vele lenni. Azt mondja, eltartott egy ideig, de megtanulta, hogy akkor a legjobb a szex, ha a saját érzéseire figyel, nem a nőére és ez nagyon félreérthetően hangzik, de igaza van. Számtalanszor nekem szegezte Bori a kérdést:
– Kinek az életét éled ilyenkor? – s ez tökéletesen igaz volt a szexuális életemre. Ahelyett, hogy átéltem volna a saját gyönyörömet, s hagytam volna, hogy ebben osztozzon velem a partnerem is, én azon igyekeztem, hogy ne okozzak csalódást. Én szerettem volna boldoggá tenni a másikat, holott mindenki csakis saját magát tudja boldoggá tenni. A boldogság egy tudatállapot, amit csak én magam tudok megadni magamnak.

Boldog vagyok, hogy megadattak nekem végre olyan partnerek, akik birtokában vannak ennek a bölcsességnek. Akik rendben vannak magukkal annyira, hogy nem az én orgazmusom mértéke alapján értékelik magukat, hanem engedik, hogy annyira legyek jelen a helyzetben, amennyire éppen tudok, s nem éreztetik velem érezem mellettük, hogy én most

  • béna voltam,
  • nem értékeltem eléggé az igyekezetüket,
  • nem adtam eleget magamnak,
  • nem voltam képes valamire,
  • fájdalmat okoztam nekik azzal, hogy azt érzik mellettem, nem elég jók az ágyban, pedig nem miattuk, hanem a gondolataim miatt nem volt jó,
  • romboltam az önbizalmukat.

Szexinek tudom érezni magam mellettük úgy is, ha épp nem élvezek és tudom úgy szeretni az együttlétet, hogy nem élveztem el, nem éltem meg olyan gyönyöröket, amiket előre kitűztem magamnak. Lelkiismeret-furdalás nélkül tudok velük lenni.

girl-1031309_640.jpg

Fotó: Unsplash @ Pixabay

/Szerző:

Önmagam egy szexi kis ribanc tükrében, avagy kihez érdemes magamat hasonlítani

D egy szexi kis ribanc a szó legpozitívabb értelmében. (Lásd a „The Ethical Slut” c. könyvben.) Gyönyörű az arca, a haja, a mellei, a popsija, mindene, és imádja a szexet. Úgy imádja a szexet, ahogy én is szeretném. Ő is egyfajta példakép lett, akit csodálatos volt nézni, látni (és persze érinteni is), de ugyanakkor nehéz is, mert hatalmasnak éreztem a kontrasztot kettőnk között.

Tudom, hogy ez nem verseny. Mi emberek mégis nehezen tudjuk nem összehasonlítani magunkat másokkal. Szerencsére abba a hibába legalább nem estem bele, hogy a testünket vessem össze: egy pillanatig sem éreztem kevésbé szépnek, vagy kívánatosnak magam. Nem paráztam, hogy pici a mellem, nem elég feszes a popsim, vagy lapos a hasam, míg az ő alakja tökéletes: ez nem érdekelt. Az viszont igen, hogy míg egyszerre nyaltak minket (és imádom, ha nyalnak), ő folyamatosan nyöszörgött, el tudott merülni, veszni az élvezetek tengerében, én viszont teljesen éber maradtam és nem működtem.

Akartam élvezni, görcsösen kapaszkodtam, de nem ment.
– Na tessék, már az sem megy, hogy kinyaljanak! – sóhajtottam kiábrándultan. – Itt a pasi, akire annyira vágytam, ráadásul ő is őrülten kíván engem, annyira igyekszik, hogy még a szája is teljesen belezsibbadt, én meg nem tudok jelen lenni.

Nagy eredmény, hogy nem kezdtem el utálni magam, vagy legalább is nem nagyon. Megállapítottam, hogy nem tudok ellazulni és kész. Végig velük voltam, részese maradtam a játéknak, s bár a kéj nagyon sokszor elmaradt, vagy messze nem volt olyan intenzív, ahogy én azt meg szerettem volna élni, nem estem kétségbe.

– Igen, Lilikém, ez most nem nehezen megy. MOST. De majd máskor fog. Ez nem kudarc, egyszerűen valami hiányzik neked most, amit valamikor talán felfedezünk, mi lehet. Még sok minden dolgozik benned, amiket idő megemészteni. Igen, ügyes vagy, adj magadnak időt erre!

Az egész társaság nagyon tapasztalt volt, ráadásul közös múltjuk is elég sűrű. Ők nem szeptemberben kezdték, már sok mindent megtanultak magukkal kapcsolatban, amiket Te még nem csak most fogsz. Teljesen jogos, hogy Te nehezen engeded el magad egy ilyen helyzetben! Először is beteg voltál, amit még kicsit érzel magadon. Ott van veled ez a szexi kis ribanc, aki mellett a legtöbb nő varangynak érezné magát. (Te mégis Istennő tudtál maradni.) Ott a pasi is, aki felkavart, s aki miatt lámpalázas voltál, s ott van pasid, akivel kapcsolatban pedig féltél, hogy nem fogsz tudni elég figyelmet adni neki, s féltetted a szerelmeteket.

Mindezen nehezítő tényezők ellenére Te csodálatosan teljesítettél, ha már ragaszkodsz hozzá, hogy a teljesítményt nézzük. Te is mondtad már másoknak, hogy ne egyből a megugorhatatlanra törekedjenek, hanem a saját szintjükhöz képest elérhető következő lépcsőfokot keressék: hát most engedd meg magadnak Te is, hogy teljesíthető célokat tűzz ki magadnak, ha már mindenáron értékelni akarod a teljesítményedet. És hát akkor már veregessük is meg a vállad azokért, amikben fejlődést látunk! Nézzük csak végig!

  • Régen egy ilyen helyzetben tutira elbőgted volna magad a csalódottságtól. Most ugyanúgy igyekeztél, mint akkor, de nem estél kétségbe. Elfogadtad, hogy most nem ment annyira jól, mint máskor. Ráadásul maratoni időtávon tartottad magadban a lelket!
  • Nem hajszoltad az orgazmust. Szerencsére a többiek is voltak annyira érettek, hogy ők sem hajtottak valami felé, amire pillanatnyilag nem voltál képes. Nem faggattak, nem értékeltek, nem tettek semmit szóvá.
  • Te sem pakoltál magadra túl nagy felelősséget: a saját életedet élted és nem kizárólag mások boldogságával foglalkoztál.
  • Igen, megértetted, hogy pillanatnyilag nem vagy erre képes, de ettől még jó ott lenni. Orgazmus nélkül is lehet jó a szex. Ügyesen megfogtad azokat a pillanatokat, amiket nagyon élveztél, s amikor a te gyönyöröd távol maradt, akkor is tudtál gyönyörködni mások élvezetében.
  • Nem érezted rosszul magad. Ezek a csodálatos emberek nyilván nem bántottak volna egyébként sem, de még Te sem bántottad magad. Ez nagy haladás! Sem Te, sem a gondolataid nem gyötörtek.
  • Volt az a pillanat, amikor belenéztél a tükörbe és gyönyörűnek láttad magad!
  • Tudtál gyönyörködni egy másik kis ribancban.
  • Átlépted a határaidat és olyan kéjben részesítettél egy másik nőt, amitől féltél, hogy nem vagy rá képes!
  • Gyönyörűen tartottad Te is az egyensúlyt a szereplők között, figyeltél mindenkire, akire figyelned kellett, s ez nem gátolt abban, hogy „jelen legyél”.
  • Tudtál örülni minden szereplőnek. Amellett, hogy másik pasi borzasztóan izgatott és vágytál rá, mikor pasi is belépett a helyzetbe, őszintén tudtál neki is örülni, de nem zökkentett ki. Képes voltál kétfelé figyelni. (Sőt, sokszor három felé!)
  • Türelmetlen kis ribanc voltál! Meg tudtad élni, hogy vágysz egy pasira, élvezted ezt az érzést és érezted, ahogy nedvesedik a puncid. Bár úgy tűnhetett, ki is gúnyoltak emiatt, Te nem vetted magadra, holott még nagyon új volt ez a helyzet neked, ami érthető módon bizonytalanságot okozott neked.
  • Tudtad fogadni pasi és D biztatását, mikor azt mondták, nyugodtan élvezd a helyzetet, élvezd másikpasi farkát.
  • Még mindig sok olyan helyzet volt, amikor másikpasival titokban érintettétek meg egymást, s mikor más is belépett a térbe, szétrebbentetek, de ez már kevésbé volt miattad, mint miatta. Egyre jobban meg tudtad engedni magadnak, hogy vele is legyél, ami nagy felszabadulás!
  • Számtalan helyzetben voltál sokkal lazább, mint korábban!
  • Tök szerelmes tudtál maradni pasiba, nem zavarodtál össze. Ez nagy lépés a poliamoria terén!

Fotó: Artem Labunsky, Unsplash

/Szerző:

Most már megengedem magamnak az élvezetet!

Hatalmas áttörés volt az életemben, mikor először átéltem az orgazmust ahogy a pasim kinyalt. Az is, amikor először éreztem, hogy igazán élvezem, ahogy bennem van a pénisze. Ezek addig mind nem mentek. Hirtelen egy új világ, az érzékek és a kéj birodalmának kapuja tárult fel előttem.

Felragyogtam és mosolyogva bújtam oda a pasihoz: végre megtörtént, amire annyi ideje vágytam! Amiről mindvégig tudtam, hogy létezik, csak nem találtam a bejáratot.

Felidéztem az első orális élményemet. A pasi lelkesen látott neki felfedezni a puncimat: ő is akkor csinált ilyet életében először. Visszaemlékezve egészen ügyes volt, csak én nem voltam kész rá. Egy lomos, hideg, barátságtalan szobában voltunk és az egészet bűnösnek éreztem. Élveztem, azaz élveztem volna, ha megengedtem volna magamnak az élvezetet.

Első kötélmászós élményem 7 évesen: bár gyakorlatilag a legbénább voltam az osztályban, én voltam az első, akinek sikerült felmásznia a tetejére. Szorgalmasan szorítottam kis combjaimmal a kötelet, amitől elöntött a kéj. Úgy értem fel a „csúcsra”, mármint a kötél tetejére, hogy tudtam: valami olyasmi sikerült most nekem, ami addig még senki másnak. Csakhogy a kéj érzete befeketítette az egész élményt: azt hittem, ez valami bűnös dolog, ilyet nem szabadna csinálnom magamnak. Szeretném egyszer megtudni, miért gondoltam ezt. Onnantól nem ment a kötélmászás soha többet…

Egy felnőtt bácsi, valaki, akit a bizalmamba fogadtam, egészen pici koromban megkóstolta a puncimat. Éreztem, hogy ez finom, jó érzés és tudtam, hogy ilyet nem szabad csinálni.

Ezek mind olyan helyzetek, ahol nem engedtem meg magamnak, hogy élvezzek. És ez a minta ismétlődött egészen napjainkig még akkor is, amikor igazából élvezni akartam, mikor már tudtam, hogy szexuális gyönyört át szabad élni, de akkor sem ment.

A szexuális kivirágzásom során egyszer csak felismertem, hogy ahelyett, hogy megélném a pillanat adta gyönyört és igyekeznék ezt elnyújtani, magamat hajszolom az állítólagos orgazmus felé. A változás akkor történhetett meg, mikor megértettem: pasim tényleg imádja bármeddig nyalni a puncimat, nem kell magamat siettetni, hanem nyugodtan benne lehetek az élvezetek örvényében addig, amíg csak akarok. Hirtelen elmaradt az az éles érzés, amit akkor éreztem, mikor először nyalták meg a csiklómat: amikor a kéjt éles fájdalommá formálta át az agyam.

Most már el tudok élvezni az orális szextől, de a behatolásnál még az is sokszor nehézséget okoz, hogy érezzem az élvezetet. A testem reagál ugyan, fel vagyok izgulva, nedves a puncim, a péniszt könnyen befogadom, de az érzés nem jut el az agyamig – valahol történik egy blokk. Tudom, hogy egyszer-egyszer már képes voltam rá, hogy imádtam, ahogy ki-be csúszik bennem a pénisz, és mikor vége lett, s elélvezett, már nem megkönnyebbülést éreztem, hanem hiányérzetet: többet akartam. Nem a „megadom neki az élvezetet” állapotban voltam, hanem élveztem a farkát. Élveztem a szexet!

Mi történt akkor, amit most nem tudok meglépni?

Lehet, hogy ebben a helyzetben sem engedem meg magamnak az élvezetet. Csak tudnám, hogyan lehet ezen változtatni… Az is lehet, hogy még mindig görcsösen kapaszkodom a régi képekhez, amikor nem tudtam élvezni a behatolást és ezzel összefügg az is, hogy nem a jelenben vagyok. Nem magammal foglalkozom. Kergetem az orgazmust, sürgetem magam. Nem azért érek magamhoz, mert az esik jól, hanem mert görcsösen azt akarom, hogy jó legyen nekem. S mi a jó? Hát az orgazmus!

Volt egy-egy bizonyos helyzet, póz, ami csodálatos volt. Amit nagyon élveztem, s amit görcsösen igyekszem újra átélni, de másodszor már nem megy. Miért? Mert akarom, görcsösen akarom és nem kívánom. Nem a vágy vezérel, hanem a feladat: újra meg kell élni a gyönyört. Miért? Mert mindenki ezt teszi. Mert ez a normális. Ez a jó. Akkor leszek sikeres a saját szememben, ha tudom élvezni a szexet. Csakhogy én nem sikeres akarok lenni, hanem boldog. Boldog pedig úgy tudok lenni, ha nem ostorozom magam folyamatosan. Ha végre abbahagyom saját magam hibáztatását, amiért nem megy.

Mikor volt, mikor utoljára kívántam a szexet? Egész rég. Pedig 1-2 hónapja még lelkendeztem azon, hogy nem bírok magammal, fészkelődök, vágyom a pasim érintésére, s alig bírom ki, hogy hazaérjünk, s rávethessem magam. Tudom, hogy képes vagyok erre, s hogy így boldog tudok lenni. Csakhogy ezt valahol elveszítettem, s mióta elveszítettem, újra haragszom magamra emiatt. Haragszom, hogy nem megy. Haragszom, hogy nem tudom megadni sem magamnak, sem a pasimnak az örömöt úgy, ahogy én szeretném.

– Lilikém, hát akkor hagyd abba a saját magad hibáztatását! Minden rendben van. Egy csodálatos, szexi kis macska vagy, aki bátor, kíváncsi, kísérletező, nyitott, gyorsan tanul, tehetséges, ügyes, képes gyönyört adni és kapni. Tudod, hogy meg tudod csinálni! Igen, vannak azok az helyzetek (pl. egy hüvelygombás fertőzés), amikor nem megy, de ez teljesen rendben van. Ezért se haragudj magadra, nem te okoztad magadnak a betegséget, viszont tudod, hogy el fog múlni, s akkor majd szépen, újra, ügyesen kinyitod magad. Ne gondolkozz, csak érezz. Nem számít, mi volt tegnap, akkor hogy ment, mert az már elmúlt. Akkor sem számít, ha rosszul ment: hisz ma mehet jobban, s akkor sem, ha csúcs volt: ma nem kell ugyanazt produkálnod. Annyira élvezd, amennyire éppen tudod, s örülj annak, amit épp aznap adtál magadnak. Te magadnak. Mert pasi akarhat bármilyen jót is, ha te nem engeded meg magadnak a gyönyört.

4134273176_275086431d_o.jpg

Fotó: Gerard Fritz @ FlickR

/Szerző:

Félek lánnyal szexelni

Tartozom magamnak egy vallomással: félek kettesben szexelni egy lánnyal. (Vigyázat, vulgáris részek következnek!) Kicsit olyan ez, mint a szopás: tudom, hogy totál lefáradnak benne az arcizmaim, s ha végig akarom vinni, míg a pasi elélvez, az teljes kínszenvedés. Pasi pl. imádja a nyelvemre verni a farkát, ami jobb, mert így nem a torkomat bassza, meg nem kell szívni hosszú perceken keresztül, viszont így a nyelvemet kell kidugva tartani, ami szintén durva hosszú időn keresztül. Kérdem én: ez csak nekem probléma, vagy másoknak is? Gyanús, hogy nekem az átlagnál kisebb szájtérfogatom és rövidebb nyelvem van. Vajon ez számít?

De visszatérve a lányokhoz: attól tartok, hogy nem tudok elég kitartó lenni, s a csúcsra juttatni őt.

Szerencsésnek éreztem, hogy az eddigi biszex szexuális élményeim során pasi is volt a társaságunkban, hisz így nyugodtan, a „felelősség” nyomása nélkül tudtam kényeztetni a barátnőmet, akit aztán a nálam kitartóbb pasi juttatott végül a csúcsra jó sok idő alatt. Ijesztő volt számomra belegondolni, hogy ezt én egyedül lenyomjam… Azt sem értem, pasi hogy bírja annyi ideig a nyalást. Bár még sosem próbáltam, de leginkább attól tartok, hogy nem tudnék elég kitartó lenni.

Orgazmuskényszer. Megint ezt csinálom. Ki a nyavalya írta elő, hogy csak akkor jó a szex, ha van orgazmus? Életem első csoportos élményénél egyikünk sem ment el, mégis mindhárman imádtuk. Miért kéne egyből az első alkalommal eddig eljutni? Hisz valószínűleg a másik lánynak is hasonlóan új élmény lesz majd lánnyal szeretkezni, s emiatt lehet, amúgy sem tudna elmenni. Pl. a lelkiismeret-furdalás miatt.

6904894010_44e152272d_b.jpg

Fotó: Abraham Gómez @ FlickR

/Szerző: