Tag Archive for: pozíció

Megszerettem a 69-est és megszerettem a szopást. Elég klassz.

Régen valahogy sehogy sem ment. Mondjuk a szex sem, úgyhogy nem meglepő. De nem csak hogy nagyon nehezen éltem bele magam, de még kényelmetlen is volt. Nem találtuk a megfelelő helyzetet úgy, ha én vagyok felül, oldalt fekve pedig sehogy sem fértem hozzá rendesen a péniszhez.

A helyzetet aztán megoldotta az, hogy Ákos közölte: ő nem tud egyszerre kétfelé koncentrálni. Így aztán meg sem próbáltuk.

lollipop-lady-2467056_1280.jpg Kép: Sakkanan11 @ Pixabay

Mi lett helyette? Miközben Ákos a puncimat nyalta, én mindenféle izgalmasat képzeltem el. Nagyon jól működött például, hogy Peti farkát képzeltem oda a számba pluszban. Egy jó eszköz volt ez arra, hogy végre rálazuljak a szexre és ne kalandozzanak el a gondolataim mindenféle oda nem illő helyekre (pl. munka, bevásárlás). Ákos sem bánta, főleg, mikor arról számoltam be, hogy Dia punciját nyaltam képzeletben.

Valahogy most mégis változtak a szelek, és egyszer csak Ákos a hasára fektetett. A  69-es póz lett most az új kedvencünk.

Nem tudom, minek köszönhető, hogy eljutottam idáig, de végre megtörtént az, hogy (miközben nyalt) teljesen belefeledkeztem a szopásba. Habzsoltam, faltam és közben konkrét gyönyörrel töltött el, hogy az egész farkát a számba tömve alig kaptam levegőt. Az arcomra szorítottam a combjait és már kezdtem egy kicsit túlzottan is bevadulni. Ooolyan jó volt!

Szeretem ezt az érzést. Imádom, hogy végre szeretek szopni, hogy élvezem az ízét, hogy átjár a kéj, amikor nem kapok levegőt a szerszámától.

Igen, Lili, megérdemled! Megdolgoztál azért, hogy ilyen jó legyen neked!

Bevallom, sokszor még mindig nehezemre esik irányítani a partnerem. Persze tudom, hogy legtöbben jól vennék, de én továbbra is rettegek attól, hogy megbántom, ha megkérem, „ne úgy” csinálja.

Marc, csokibőrű afrikai lovagom úgy látszik, hogy nincs hozzászokva, hogy a nő is lehet aktív az ágyban. Örülök, hogy végre eljutottam odáig, hogy merem a saját csiklómat izgatni behatolás közben, de úgy fest, ő ezt nem tudja hova tenni. Az az érzésem, ő ezt úgy értelmezi: nem elég, amit csinál, nem elég jó az ágyban. Mintha sértené a férfiasságát. De én úgy döntöttem, nem érdekel a dolog, akkor is csinálni fogom, mert semmi rossz nincs abban, hogy örömet okozok magamnak. Itt az ideje, hogy ő is eltanulja tőlem. Tudom, hogy az ő kultúrájában a pasik között sem dívik a maszturbálás.

Hát még, mikor meglovagolom! Megemel, és elkezd alulról pumpálni. Csak egészen rövid ideig hagyja, hogy úgy mozogjak rajta, ahogy nekem jó. Majdnem elsírtam magam, mikor a csúcs előtt szakított meg. Mintha kivették volna a kezemből a fagyit…

Fotó: Stokpic @ Pexels

Nem merek visszajelzést adni neki, mert úgy érzem beleroskadna…

Lehet, valami olyasmi játékot kéne vele is játszani, mint amit a Tudatos Szex Alapítvány alaptanfolyamán csináltunk.

Ott az volt a feladat, hogy a partner alkarját kellett simogatni, majd visszajelzést adtunk egymásnak arról, milyen lenne a tökéletes mozdulat. Szoktathatnánk Marc-kal is egymást egy ilyen ártatlan gyakorlaton keresztül az őszinte és érthető kommunikációhoz és nem utolsó sorban ahhoz is, hogy képesek legyünk megfogalmazni a saját igényeinket. Mert az bizony nem infó, hogy

Nekem minden tetszik, amit csinálsz!

A tanfolyamon bizonyos partnereimnél tapasztaltak alapján nem vártam meg, míg a játszótársam is ugyanezzel jön: egyből elkezdtem eldöntendő kérdésekkel bombázni:
„Hogy esik jobban? Ha finomabban, vagy erősebben érek hozzád? Inkább egy ujjal, vagy teljes tenyérrel cirógassalak? Lassan, vagy gyorsan tetszik jobban?” stb.

A fordítottja is vicces volt persze, mert halvány lövésem sem volt róla, mi esne jól. Aztán, mikor azt hittem, valami tetszene és azt elkezdte csinálni, egy kis idő után már mégsem esett jól. Például dörzsölt. Csakhogy ezt ott a játék folyamatában nem tudtam világosan az értésére adni  (csak igen és nem szavakat használhattam). Végül azzal az érdekes tanulsággal zártam a játékot, hogy egyrészt elképzelésem sincs, mi esne jól (ezt mondjuk már tudtam), illetve a legjobban azt szeretem, ha változatosság és meglepetések folyamatos sorozata van. De nem úgy, hogy a ritmusból kiesve össze-vissza csinál mindent, hanem szépen felépítve, egy-egy mozdulatsort végigvezetve.

Kezdek átállni arra az álláspontra, hogy igenis számít a pénisz mérete.
Nem azt mondom ezzel, hogy ez az egyetlen lényeges dolog, vagy ez a legfontosabb, de hazugság lenne azt állítanom, hogy nem számít a méret. Hazudnék, ha azt mondanám: „Nem számít mekkora a farkad, Bébi”.
Miért?
Más élményt nyújt.

A kisebb farok komfortosabb. Nincs az a helyzet, amikor fájdalmas lenne a behatolás – merthogy még bőven akadnak olyan helyzetek, amikor a puncim csak nehezen adja be a derekát, nehezen nyílik meg a pasi előtt. Szorosan és szárazan összezár, míg én fel nem engedek, el nem lazulok, fel nem oldom a bennem levő blokkokat. A kisebb méret itt előnyösebb, s emiatt tudtam sokat fejlődni Laci mellett is. Nem tudott fájdalmat okozni. Bátran mondhattam neki bármikor:
– Igen, drága, bármikor megdughatsz. – Nyugodt szívvel súgtam ezt a fülébe, mert tudtam, tényleg nem lehet belőle sérülés: sem fizikai, sem lelki.

Vele más pozíciókat élvezek, mint a nagyobb szerszámú pasikkal.

Nála azt imádom, ha kutya-pózban dönget meg jó alaposan hátulról, illetve azokat a pozíciókat, amikor össze van zárva a lábam. Úgy tud kitölteni. Ha viszont kitárom a lábam, már alig érzem, hogy bennem van. Hát még lovagolva… Hiszem, hogy a punci-tudatosságom fejlődésével ez változni fog, ezt is meg tudom tanulni, de most még nem tartok ott. Alig érzek valamit, ha rajta ülök.

Nem számít a méret?

A kép forrása itt.

A nagy farok viszont könnyen okoz fájdalmat. Neki aztán sokat kell dolgozni a bemelegítésemen, hogy ne érezzem azt: szakad a puncim. A popsimba pedig egyelőre teljesen esélytelen, hogy bejusson fájdalom okozása nélkül. De amikor a csípőm alá tett egy párnát és a lábamat magasba emelve dugott meg, miközben előttem térdelt… Ó! Olyan jó mélyen bennem volt! S amikor elkezdtem kitapasztalni a rajta való lovaglást… Olyan jól kitöltött…

Újra visszakalandozott a fantáziám Lacihoz…
– Meg akarlak dugni még elalvás előtt. – kérlel. Én pedig titokban fáradtan sóhajtok, de engedem, mert szeretem őt.
– Jó, dugj meg, drága! – Bár egyáltalán nem volt kedvem hozzá, amikor belém hatol a komfortos farkával, felnyögök. Szép lassan, de egyből, gond nélkül magamba fogadom, miközben oldalt fekve a kispárnámat szorongatom, s elmosolyodok. Tényleg bármikor megdughat. És szeretem, hogy meg is teszi. Édes, mézédes, mikor bennem van a pénisze…

Számít a méret, mert máshogy kell fordulni hozzá. Máshogy jó vele.

Érdekel, mekkora a péniszed a többiekhez képest? Derítsd ki! Nézd meg a kutatásom eredményeit!

péniszméretek kutatás

A péniszméretekről…

Csillogó szemekkel gondoltam vissza legutóbbi szeretkezéseinkre. Huncutul mosolyogtam, s imitáltam neki a videochat-ben:
– Így ülnék Rád legszívesebben, s jól meglovagolnálak most is!

Imádtam. Pedig korábban is ismertem már a pozíciót, tudtam, próbáltam is már több pasival, de valahogy nem működött. Leginkább talán azért, mert nem voltam kész arra, hogy megragadjam a gyeplót. Fogalmam sem volt, mit akarok, nem tudtam, merre mozogjak. Tudom, tudom, „kísérletezhetek, s majd rájövök”, de nem így volt. Annyira befrusztráltam magam, hogy ettől képtelen lettem volna élvezni a dolgot.

Valahogy nem is éreztem helyesnek az egészet. Olvastam már, hogy sok nő azért produkál pl. megerőszakolós fantáziákat, mert úgy „legálissá” válik, ami egyébként „tilos”, amit anyáink sokáig tiltottak: akarni a szexet, átélni a testünk nyújtotta gyönyört. Ha a férfi teszi meg velünk, az más, „arról nem tehetek”, „én csak engedelmeskedek”, vagy „nincs más választásom”. De ha én vagyok a nyeregben, az már teljesen máshogy fest: akkor benne van az is, hogy én akarom, én csinálom. Nincs mentségem.

Talán most született meg bennem az engedély arra, hogy szexelhessek. Kezdem tényleg megengedni magamnak az élvezetet…

Nem is értem már, hogy jött, de egyszer csak fel akartam huppanni rá. Az biztos, hogy én találtam ki és én kértem. Ráültem, a farka jó mélyen bennem, és elkezdtem ringatózni előre-hátra, amire aztán még a gumimatrac is rásegített egy lapáttal (igen, nem tudok lejönni a sátor-témáról). Irányítani akartam. Én akartam meghatározni, mit csináljon bennem a farka. És sikerült is!

Tudom, tudom, sokan mondják, a lovaglás milyen klassz a lányoknak, hisz így még a csiklónkat is tudjuk izgatni, ahogy a pasi alhasához dörgöljük. Persze, csakhogy ez azoknál tud működni, akik megengedik maguknak az élvezetet. Akik nem blokkolják be magukban a saját érintés érzését. Márpedig ez egyfajta saját magamnak okozott gyönyör, ami eddig szuper tilos volt az én világomban. De most kezd elbizonytalanodni az „őrség”. Kezd lejárni az őröknek adott parancs, s most tanácstalanul topognak a kapuban, s nem értik, mit tegyenek:
– Most beengedjük a gyönyört az agyba, vagy sem? – kérdik egymástól, de a válasz még nem érkezik.

Többször is meglovagoltam. Szép nagy, vastag farka van, ami terpeszben is jól kitölt. Hozzá pedig viszonylag keskeny csípője, amit könnyen átérek. Jól megülhető. Olyannyira, hogy egészen közel jártam ahhoz, hogy elélvezzek vele együtt…

A kép forrása itt.

Gyakorlatilag a blogom kapcsán kezdtem el szexről beszélgetni a barátnőkkel, de azt is csak mérsékelten. Míg a pasiktól azt hallom, náluk bizony létezik az a rituálé, mikor újra átélik a szexuális aktust azáltal, hogy részletekbe menően elmesélik cimborájuknak, addig én ilyet még barátnőkkel (de férfiakkal sem) nem tapasztaltam. Pedig mit nem adnék érte, ha meghallgathatnék egy ilyen előadást! Biztosra veszem, hogy rengeteget fejlődnék általa.

Imádnám, ha barátnőktől hallhatnék a kedvenc pozíciójukról, hogy aztán mi is kipróbálhassuk.

Eddig két helyről kaptam tippeket:

  • Egy barátnőm huncutul utalgatott rá, hogy a szék egy igazán jó bútor… De azt már a fantáziámra bízta, mit kezdjek vele. Egy tippem azért van, amit már próbáltunk is: a partnerem a kanapén ült, engem pedig háttal az ölébe ültetett (mintha egy székre ülnék el), s úgy mozgatott fel-le a farkán. Piszok fárasztó volt, nincs nekem ehhez hozzáedzve a combom, de úgy bírtam, ha előre dőltem kicsit, plusz ő is segített megtartani a súlyom. Hozzáteszem, nagyon is élveztem a küzdelmet.
  • Egy másik lánytól pedig egészen sokat tanultam. Ő mesélni nem mesélt: egész egyszerűen láttam, ahogy szexel. Az egyik póz a mai napig nem fér a fejembe: guggolásban lovagolta meg a pasit (mint aki vágtázik). Érthetetlen, hogy bírta combizommal. A másik viszont nagy kedvencem lett, sajnos azonban nem találtam hozzá illusztrációt, így igyekszem leírni:
    A férfi az oldalán fekszi, felém fordul. Egyik lábát behajlítja, talpa a másik térde magasságában nyugszik. Én a hátamon fekszem az ő testére merőlegesen, az egyik lábam átvezetem a két lába között, a másik a hasán fekszik, s így hatol belém. Így én is nagyon jól tudok mozogni rajta, plusz a combja a csiklómat is izgatja.
    Ez hasonlít rá, csak képzeld el oldalt fektetve. Szerinted milyen nevet kéne adnunk neki?

És ha már itt tartunk, megosztom egy kedvencem én is.
A nyuszipóz:
A sarkamon ülök, a testem előrekuporodik, az ágyra borul, karjaim előre kinyújtva. Gubbasztok, mint egy kis nyuszi, a férfi pedig mögém térdel és jó keményen megdönget. Imádom, amikor az egész testem megremeg az erejétől. Izgató, ahogy ütemesen és keményen hozzákoppan a teste a farkcsontomhoz.

Amíg össze nem szedjük magunkat a csajokkal, marad az Internet inspirációnak. Ma például ezen akadt meg a szemem. Jól hangzik!

A kép forrása itt.

Évekig utáltam a kutyapózt. Egy-két próbálkozás után nem is hagytam magam többet. Úgy éreztem, alárendelt vagyok benne, mintha megaláznának, fölém kerekednének. Mintha erőszak lenne benne, meg erőfölény.

Onnan kezdődött a szexuális életem boldog szakasza, mikor megcsaltam a pasimat. Azazhogy megcsaltam volna (vagy hát ki mit vesz megcsalásnak), de annyira beparáztam a másik pasival, hogy nem ment, s végül a simogatásnál tovább nem jutottunk. Viszont emiatt aztán elkezdtem gondolkodni, hogy valami tényleg nagyon nincs rendben, hisz rettentően vártam a találkozást ezzel a pasival, s még annál is jobban leblokkoltam vele, mint ahogy szoktam. Így aztán elkezdtem befelé figyelni, dolgozni magamon, s mire hazatértem egy hét múlva a pasimhoz, addigra sokkal felszabadultabb lettem. De ezt egyszer még részletesebben is kifejtem egyszer.

Photo by Cassidy Kelley on Unsplash

Lényeg a lényeg, hazatértem a pasimhoz és a karjaiba vetettem magam. Nem bűnbánatból, hanem mert kívántam. Életemben talán először volt, hogy úgy igazán kívántam bárkit is, s nagy ajándék volt, hogy ezt vele élhettem meg. Az ölében ülve csókolóztunk a konyhában, s nem bírtuk abbahagyni. Még sosem éltem meg ilyen fokú szenvedélyt, csodálatos volt. S az érzés másnap sem csillapodott: a kanapén estünk egymásnak. (Addig sosem fordult elő, hogy két egymást követő nap szexeltünk volna.) Feltérdeltem az ülő részre, a karomat a háttámlán nyugtattam, s ő hátulról dugott meg. Ott már szó sem volt megalázásról meg uralkodásról (ó, hogy távol állt tőle mindez amúgy is!) – csak tomboló szenvedélyről. És csodás volt! Imádtam!

Új pasival aztán már sokkal lelkesebb voltam, mikor négykézlábra parancsolt. Meglepődtem, mikor arra kért, üljek rá kicsit a sarkamra, üljek bele a farkába – egyrészt, mert nem így képzeltem a pózt (addig kb. csak a misszionárius pózhoz volt szerencsém), másrészt azon, hogy mennyire élveztem. Nagyon-nagyon-nagyon. És ott aztán tényleg vérszemet kaptam. Addig inkább csak mentem pasi után, hagytam, hogy vezessen, de ez az alkalom, ez a póz meghozta azt az életembe, hogy én is akarjam a szexet, vágyjak rá, várjam a következő alkalmat.