Tag Archive for: szopás

Egészen jóképű fogorvosom van… Bevallom, nem csak egészségtudatosságból járok hozzá, a remény is húz.

Nagy mosollyal léptem be hozzá, de aztán egyből zavarba is jöttem. Fiatal korunk ellenére magázódott velem. Meg hát olyan jóképű! Félénken mosolyogtam, minden magabiztosságom bebújt az asztal alá, ami egyébként az utcán, vagy a szórakozó helyeken velem van. Valahogy kihozza belőlem ez a pasi a tinilányt.

Zavartan próbáltam elfojtani a mosolyom,  miközben azon gondolkodtam, vajon hogy nézek ki, milyen szánalmas képet vághatok. Igyekeztem összeszedni magam és figyelni arra, amit mond, befogadni a beavatkozások tervezetét, döntéseket hozni. Beszélgetett velem, tehát rá kellett néznem, csakhogy akkor megint vigyorogni kezdtem.
– Mit gondolhat rólam? Mi a csudáért örülök ennyire egy fogtömésnek?

A konzultáció végén megkönnyebbülten léptem ki a rendelőből: ezt is megúsztam megsemmisülés nélkül. Az utcán aztán hangosan felkacagtam. Nagyon-nagyon jól szórakoztam a saját szerencsétlenkedésemen.

Készül az első fogtömés, már a székben ülök, megkönnyebbülten: valahogy megúsztam, hogy ránézzek. Röhögök magamon, tényleg olyan vagyok, mint egy szerencsétlen tizenhárom éves. Aztán hirtelen változni kezdenek a dolgok. Inkább behunyom a szemem a vakító reflektorra hivatkozva és bár a testem teljesen feszült, a gondolataimat ellazítom. Matat a számban, meghúzza a szám szélét, s eszembe jut Dávid, aki erre gerjed: imádja szex közben szétfeszíteni a számat. Bár általában fáj és el nem tudom képzelni, mi ebben a szexi, mégis mosolygok  belül, mert rá gondolok.

– Most nyissa nagyra, kérem, amennyire csak tudja! – elkalandozok a szopásra…
– Na, ez pont olyan fárasztó, mint amikor szopáskor kell hosszan nagyra nyitnom a szám. – jut eszembe. – Hogy el tudok abban is fáradni! Szerintem, kicsi az állkapcsom, vagy szűk a szám. De tényleg piszkosul el tudok benne fáradni! Kizárt, hogy az ejakulációig szopjak egy pasit, nem bírja az erőnlétem… Biztos erre is edződni kell. Ja, ezért is kérte Dávid váltásként, hogy dugjam ki a nyelvem, hogy egy kicsit arra verhesse a farkát. Aha… Ez tényleg segített, kb. egy percig, de aztán már az is nagyon megerőltető. Mégis hogy merüljek el a szopás élvezetében, ha ennyire erőlködöm közben? Mennyivel könnyebb egy puncit nyalogatni és szívogatni…

Kifolyik egy kis nyál, eszembe jut róla a geci. Valaki kedvesen, gondoskodóan letörli. Bár tudom, hogy az idősebb asszisztensnő az, lehunyt szemmel inkább mégis azt képzelem, hogy a szexi fogorvos cirógat és elkezdek fantáziálni. Hozzáér az ajkamhoz a gumikesztyűs ujja és én elkezdem szopogatni…  Szopogatom, szívogatom, s közben nedvesedik a bugyim.

Bár egyértelmű, hogy nem érdeklem ezt a pasit, én mégis megkaptam őt.

A kép forrása itt.

Egy másik farkat képzeltem a számba, miközben nyalt, de nem mertem megosztani vele, pedig tudom, hogy szeret együtt fantáziálni velem. Behúztam a fékeket és elkezdtem korlátokat állítani magam köré a pasizásban és ez nem jó. Senki sem kérte, hogy tegyek így, de valahogy ez jött védekező mechanizmusként.

Persze az is lehet, hogy a lelkem is azt kéri, lassítsak, de szerintem ez most inkább fogható a konfliktus-kerülésre. Mindenesetre öröm az ürömben, hogy ismét nem ütötte fel a fejét az a rég velem tartó kapcsolatfüggőség, aminek köszönhetően minden szembejövő, számomra vonzó pasiba tíz körömmel kapaszkodtam, s bemagyaráztam magamnak, hogy ő jó lesz nekem még akkor is, amikor ez igazából nem így volt. Most ezzel szemben a poliamoriának köszönhetően egyrészt végtelenül türelmes vagyok (ha három hónapot kell várni a következő epizódra, nekem az is tökéletes), másrészt nem esek kétségbe, ha valakiről le kell mondani. „Sebaj, van/lesz másik.” Nem ezen múlik a boldogság. Persze örülök, ha valami összejön és szép pillanatokat élünk meg együtt, de ha mégsem lesz románc, akkor is számtalan jó ember (barát, család) vesz körül.

A fantázia folytatódott: a farkat felváltotta egy punci, s most már azt nyaltam. Ezt már el is mertem mesélni, ezt már legálisnak éreztem mélyen belül, de ezután is keserű volt a szám íze, mert tudom, mennyire jó együtt fantáziálni, s most én is hozzájárultam ennek az óvatoskodó helyzetnek a megteremtéséhez.

A kép forrása itt.

Kicsit zaklatottan vágtam bele az akcióba pasival, éreztem, lélekben nem igazán vagyok jelen, amikor rájöttem: van itt egy jó kis módszerem, amit érdemes lenne leporolni: elképzelhetem, ahogy másik pasi farkát szopogatom, miközben pasi a puncimat nyalja. Egészen elfelejtettem már, milyen jól is működött ez: segít visszazökkenni a jelenbe, odakötni a gondolataimat a szexhez.

Épp hogy kezdtem beleélni magam, mikor pasi megszólalt:
– Jó, vagy rossz kislány vagy? Mert csak a rossz kislányok érdemlik meg a nyalást.
– Rooooosssz! – feleltem elnyújtva.
– Akkor jó! És mint rossz kislány, hány faszra vágysz?
– Úúúú… Kettőre! – vallottam be. (Ezt meg honnan neszelte meg?)
– És kié az a kettő?
– A tiéd és G-é… – hebegtem.
– Helyes. – biztatott és ezzel kezdetét vette a közös fantáziálás.

– És mit szeretnél azzal a két fasszal? – itt zavarba jöttem. – Az egyikünk dugjon meg, a másikunk nyaljon? – segített.
– Nem. Inkább azt szeretném, hogy Te nyalj, míg G farkát szopom.
– Jól van. És mesélj róla, hogyan szopnád? – fú. Na itt még jobban leblokkoltam. Mégis hogyan? Hogy lehet ezt szavakba önteni? De aztán csak sikerült…
– Hát… először körbenyalnám a makkját. Óvatosan megszopogatnám. Aztán végignyalnám a farkát és a golyóit.
– És te húznád magadra, vagy ő dugná bele a faszát a szádba?
– Ő…

Aztán egyre jobban belejöttem. Felbukkant G barátnője is, aki huncutul mosolygott, dicsért és biztatott:
– Ó, nézzétek, milyen szépen élvezi! – mondta a srácoknak, ahogy szokta a valóságban is. – Úgy, kiscica, nyald szépen G farkát! Ó, igen! – és tovább szopogatta a mellbimbómat.

Majd előkerültek további barátnőim is, akik már pasit kényeztették, ő pedig hangosan belenyögdécselt a puncimba. A lányok együtt nyalták a farkát és ujjazták pasi popsiját.

Csodálatos volt, teljesen elvesztem. Talán ennyire mélyen még sosem jártam.

Hiányoznak az igazi orgiák.

Izgat a kötözés. És itt most felháborodásomat is szeretném kifejezni egyből, mert már a kapcsolatunk eleje óta emlegeti pasi, hogy van egy kötözős szettje, amit kölcsönadott a barátainak, de majd vissza fog kérni. Szerintem direkt húzza az agyam, játszik velem, pedig igazán játszhatna velem úgy is, hogy megkötöz.

Karácsonykor már nagyon feszített a kíváncsiság, úgyhogy vettem neki (magamnak) pár szalagot, amivel szépen oda is kötözte a lakkozott kis kezeimet a combtövemhez. Iszonyat szexi volt, imádtam.

Őszinte leszek, eredetileg azért tetszett a gondolat annyira, mert ez valahol biztonságot ad: nincs az a nyomás, hogy nekem is „szolgáltatnom” kell, csak annyi a dolgom, hogy befogadjak. Azóta szerencsére ez a blokk már feloldódott bennem, már őszinte örömmel, vággyal tudom kényeztetni a partneremet, de régen nem ment ez olyan egyszerűen.

Most ez már másképp van. Pasi csak meglengetett előttem egy nyakkendőt, s lazán elejtette:
– Majd jó lesz kötözőnek. – Én pedig teljesen benedvesedtem.

Máskor meg hencegett a társaság előtt, hogy ő milyen jól tud nyakkendőt kötni, majd felszólított:
– Bébi, nyújtsd ki magad előtt a karjaid, és tedd össze a csuklódat!
Engedelmeskedtem, ő pedig mögöttem ülve átkarolt, a nyakamhoz nyomta a szakállát, s szépen módszeresen megkötötte a nyakkendőt a csuklómon. Én fülig elvörösödve vihorásztam és alig bírtam magammal. Elképesztő izgató volt! Ráadásul szerencsére (direkt?) vagy háromszor is újrakezdte a performanszot, mert nem sikerült elég jól a csomó. Mmmmm… Végül aztán jó erősen meghúzta azt, s elégedetten szemlélte az eredményt, azaz a vágytól fészkelődő csaját.

Sajnos ekkor sem dugott meg megkötözve. Most már komolyan alig bírok magammal! De legalább voltam ajándék egy szülinapon két másik nővel. A karácsonyi szalagokat osztottam meg velük, szépen átkötöztük egymást a cicinknél, s úgy kényeztettük a boldog szülinapost, aki azóta is alig tér magához attól, hogy egyszerre három ilyen szuper csaj szopta a farkát. Én imádtam. A pasit is, az ajándék-társakat is, meg azt is, ahogy egy szál masniban billeghettem.

Hihetetlen, milyen magabiztos kis ribanc lettem – a legjobb értelemben vett ribanc. (Lásd The Ethical Slut)

A puncihoz képest a szőrös farokkal kapcsolatban már kicsit ellentmondásosabb a véleményem: szeretem is, meg nem is.

Tényleg nem jó szőrt prüszkölni, ez tény, bár ha már szopás, akkor ez kicsit úgyis mindegy, mert sok esetben pont a saját hajammal van tele a szám. Kiengedve szexibb… Ja, csak éppen piszok zavaró. Kész művészet hajat dobálva szopni.

Gyönyörűnek találom a szőrös férfitestet. Érdekes módon ez változott: kamaszkoromban rosszul voltam a szőrös mellkas gondolatától. Szegény barátunkat halálra cikiztük a lányokkal háta miatt: úgy éreztük, olyan, mint egy farkasember. Mikor izzadt mellkasának pamacsa kikandikált lazán kigombolt ingéből, a gondolattól is kirázott a hideg, hogy hozzá kelljen érnem. Gusztustalannak találtam, ha egy pasinak egybeért a szőr a hátán a hajával. Most meg? Órákat tudok játszani pasi buja mellkasszőrével. Imádok beletúrni, gyönyörűnek látom az ősz szálakkal együtt. Egy szexi medve, egy igazi férfi. Nyalogatni persze nem túl jó így a mellbimbóját, de a szépségért cserébe megéri.

Mégis hogy nézne ki, ha a szőrös mellkas és láb mellett a farka csupaszon ágaskodna? Nem, köszönöm.

Gyakran eszembe jut egy pasim 18 éves koromból. Elkotyogta, hogy nem hord alsónadrágot, s én rosszul lettem. Ez nem lehet higiénikus, engem nem erre neveltek! S mikor előkerült a teljesen csupaszra letolt farka, a helyzet fokozódott: elfogott az undor.

Keresem a jelzőket, mire asszociáltam sokáig a borotvált pénisz látványára. Igazából alapból undorodtam a férfi nemi szervektől, de a meztelencsiga külsővel ez csak fokozódott. Tolakodónak éreztem.
– Gyere, érints meg, vegyél a szádba. – mondta a csupasz fasz ellentmondást nem tűrően. Magára erőltette elhúzódó kezemet, majd rányomta a fejemet a rettegett péniszre. Agresszív volt és mindeközben nagyon elégedett magával. Büszke a külsejére és a merevedésére. Hiú volt. Undorodtam tőle.
– Menj innen! Hagyj békén! Bújj vissza a farmerba! – kiabáltam volna, de nem mertem. Túlságosan társfüggő voltam, meg akartam felelni a pasinak, így megengedtem, hogy rátegye a kezem a farkára. Sírtam belül. Tudtam, hogy én mondtam igent, s így még magamat is utáltam. Utáltam őt is, de rá szükségem volt.

Nem lett volna másképp ez persze, ha nem borotválja, mégis a csupasz fasz valószínűleg ezt a képet hívja elő bennem.

Azóta szerencsére jó élmények elkezdték felülírni az undort, s már tudom szeretni a meztelen péniszt is. Még úgy is, ha a borosta kidörzsöli a popsim.


Érdekel, mekkora a péniszed a többiekhez képest? Derítsd ki! Nézd meg a kutatásom eredményeit!

Péniszméretek kutatás

Sikerült, ami eddig talán soha!

Dugunk. Pasi bennem – elég gyorsan a lényegre tért. Ez nem is gond, szokott működni különösebb előjáték nélkül is, de én most nem tudtam igazán ráhangolódni – talán azért, mert egy nagyobb vita után a lelkem még egy kicsit hüppögött. Már nem volt gond, nem volt fájdalom, de még nyalogattam a sebeimet, s emiatt nem tudtam annyira elengedni magam, mint máskor.
– Máskor-máskor. – Cöcög az agyam. Már megint mércét állítasz magad elé feleslegesen, már megint az orgazmusért szexelsz, nem az élvezetért.
– Tudom-tudom – szakítottam félbe. – Épp erre akarok kilyukadni! Várj türelemmel!

Végeztünk, pasi elélvezett, ott pihegett mellettem, s én azt éreztem, ennél többre van szükségem. Jót tenne egy jó kis szex-meditáció, egy kis agy-kikapcsolás, elveszni az érzékek forgatagában, s attól a lelkem is gyógyulna. Így hát következett, ami ilyenkor lenni szokott:
– Kinyalsz?
– Persze, örömmel. Szeretem a finom kis puncikádat!

Kényelmesen elhelyezkedtem az arcán, becsuktam a szemem, elengedtem magam. Csakhogy megszólaltak a fejemben a hangok:
– Basszus, tegnap nem fejeztem be azt a kimutatást!
– Fel kéne hívnom apámat.
– Mit is főzhetnék abból a sütőtökből?
– Vajon R barátnője, aki Portugáliában van, hogy viszonyulna hozzá, ha lefeküdnék a pasijával?
– Hohó! Állj! – kaptam észbe hirtelen. – Már Portugáliában jársz! De ki lesz jelen itt a nyalásban? Nem azért kérted, hogy nyaljon ki, hogy Te átéld, amit csinálsz? Koncentrálj! Vagyis ne koncentrálj! Csak figyeld, érezd, mit csinál!

Újra eltelt egy kis idő.
– Á, ez nem megy. Nem tudok jelen lenni. Végül is simán megmondhatnám, hogy most mégsem megy. – morfondíroztam. – Kizárt, hogy én most eljussak az orgazmusig.
– Figyelsz? – kapta fel a fejét az agyam. – Most van az, amikor az orgazmusban méred a szexet!
– Basszus, tényleg! – Esett le hirtelen.
Elkaptam a saját vállam, megráztam magam, jól a szemembe néztem, s ezt mondtam:
– OK, Lilikém! Figyelj ide! Nem az orgazmus a lényeg. Csak élvezd, amit csinál. Próbálkozz!

És akkor hirtelen bevillant N és az ő csodálatos farka, s képzeletben elkezdtem szopni, miközben pasi nyalt.

– Mmmm… Ez finom. – Éreztem, ahogy szopogatom, szívogatom…
– Lili! Ez hatalmas! – ujjongott az agyam. – Hisz Te szeretsz szopni!!!! Felizgat, ha egy farok a szádban van! Ilyen még nem volt! Atyavilág, de boldog vagyok!
– Fú, tényleg. – pirultam el, s szoptam tovább boldogan, a világ pedig elkezdett olvadni körülöttem.
– Hoppá! Sikerült! Még ez is! – tátotta el a száját az agyam, s még büszkébben mosolygott. – Még sosem sikerült így visszarántanod a messze kalandozó gondolataidat a jelenbe! És még ez a fantázia is! Baromi büszke vagyok rád, hogy meg tudtad engedni magadnak, hogy más pasira is gondolj, s ezzel le tudtad kötni annyira a tudatod, hogy máris tudod élvezni a nyalást.
– Mmmm… Igen… Ahhh… – tekeregtem, nyújtózkodtam, mint egy macska, s beleolvadtam pasi karjaiba.

A megkönnyebbüléstől és a sikerélménytől mámorosan felkacagtam, majd odafordultam pasihoz:
– Nem fogod elhinni, mi történt éppen…

Több pasival is találkoztam már, akinek problémái voltak a farka méretével. Félreértés ne essék: nekem az ég világon semmi problémám nem volt, nem is panaszkodtam, mert nem volt mire. Ellenkezőleg: ők becsmérelték le saját péniszüket: „átlagos”, „túl kicsi” – mondták.

Szerencsére egyikük sem jutott el odáig, hogy pénisznövelő módszerekhez folyamodjon. Állításuk szerint nem voltak önértékelési problémáik, mégis szerintem indokolatlanul sokszor hozták szóba a témát saját maguktól. Én ugyan egy szóval sem utaltam a méretre!

Egyiküket sem tudtam megnyugtatni. Azzal sem, ha azt mondtam, számomra pont ez a tökéletes méret (komolyan így is gondoltam).
– Nem semmi, mekkora fasza volt! – áradozott egyik partnerem a másikról. – Teljesen ki kellett feszítened a szádat, hogy le tudd szopni! Nagyon izgató volt.
– Hát, örülök, ha szexi volt, de mikor belém hatolt, nagyon feszített a mérete miatt. Ráadásul már kellemetlenül mélyre döfött, ami szintén fájdalmat okozott. És igen, leszopni is nehéz volt: alig bírtam a számba tömni, s neki sem lehetett túl jó, hogy csak egy része fért el a farkának a számban, míg a Tiédet teljes hosszában tudom kényeztetni, szívogatni.

Nem hatott. Nem érti meg, hogy az övé százszor jobb!

Ráadásul sokáig rondának és ijesztőnek gondoltam a faszt. Hát még, ha hatalmas! Inkább egy kedves, kézreálló méretet preferálok. Vibrátorból is inkább kisebbet választottam. Hiába mondtam el, hogy nem a méret a lényeg, hanem sokkal inkább az odafigyelés, az ügyesség, a kitartás: mintha a falnak beszélnék.

Mivel azt érzem, méret-para van mindenfelé, sokáig az incsi-fincsi faszról szóló bejegyzésemet sem mertem megírni. Titkoltam az örömömet, hisz mit fog szólni a pasim, mikor kiderül, nem az övé a kedvencem! Egy napon aztán rákérdezett:
– Melyikünk farkát szereted jobban? A barátomét, vagy az enyémet? – tette fel a kérdést miután megerősített: nyugodtan lehetek őszinte. Márpedig a mi kapcsolatunk tényleg olyan, ahol nyugodtan lehetek őszinte.
– Az övé. – vallottam be.

Sokat beszélgettünk aztán erről és nagyon felszabadító volt: végre nem kellett tovább titkolóznom, kimondhattam, ami már egy ideje bennem motoszkált, megszabadulhattam egy újabb kőtől, ami a szívemet nyomta. Megbeszéltük, hogy attól még, hogy nem az övé a legjobb, az övé is nagyon jó és imádom. (Tízes skálán a 9.8 és a 9.7 ugyanúgy csúcs szuper.) Attól még, hogy találkoztam egy számomra kedvesebb példánnyal, attól még az övét ugyanannyira és ugyanúgy szeretem, mint korábban. Nem kell mindenben a legjobbnak lenni – sőt, nem is lehet. Ráadásul a szexuális teljesítmény nem azon múlik, hogy én mennyire szeretem a kezembe venni, vagy szopogatni a szóban forgó dákót. És hát ezen kívül még millió dolgot imádok pasiban, s nem az a leglényegesebb, milyen a pénisze.

Mindezt megkoronázandó kapott egy hosszú, olajos pénisz masszázst, ami után úgy tűnt, tényleg helyreállt a lelki békéje.

2929861461_0d4c5996a1_b.jpg

Fotó: worth100.com

Úgy nőttem fel, hogy rengeteg faszt láttam már pici koromban is. A család egyszerre használta a fürdőszobát: míg egyikünk fogat mosott, a másik fürdött, a harmadik meztelenül várta a sorát. Jártunk uszodába, ahol a férfi zuhanyzóban is megfordultam. Láttam kisfiút, fiút, férfit pucéran. És mindig is borzasztó rondának találtam a faszt.

Nem tudom, ki volt az, aki belém ültette ezt a gondolatot, hogy a fasz csúnya dolog. Nem emlékszem semmilyen konkrét történésre. Talán az történt, hogy hallottam, amint valaki rászól öcsémre „ne játssz a fütyiddel”, s emiatt úgy gondoltam, ha én érek hozzá egy farokhoz, az még durvább. Vagy talán én értem hozzá valakinek a kukijához, s szóltak rám: „nem szabad”. Külsőre meg hát nem tetszett. Csúnya és kész. Löttyedt golyók, szőr és egy lógó virsli.

Az első álló fasszal való találkozásom elég megrázó volt. A pasi tette rá a kezem a farkára – nem én akartam, nem belőlem jött a vágy. Összezavarodtam, bűnösnek éreztem a dolgot, de mivel szerettem, belementem. Szopni meg? Jesszusom! Könyörgöm, ezt a csúnyaságot nyalogassam, amivel ráadásul pisilnek? Egyek pisit?

virsli

Fotó: Annie Spratt, Unsplash

Amikor már egy ideje rendszeresen jártam terápiára, egy kívánságot kaptam útravalónak: „Kívánom, hogy egyszer találj egy olyan igazán incsi-fincsi, kívánatos péniszt!”. Lelkesen gyakoroltam a mantrámat is („Szeretem a faszt!” – mondogattam naponta háromszor.), s örömmel jelentem, meglett az eredménye: volt szerencsém megismerkedni egy igazán csodálatos pénisszel. Szépen, egyenesen meredezett felém. Méretre valamivel nagyobb az átlagosnál (itt egy cikk arról, mi az átlag: 13 cm), de még nem ijesztően nagy. Pont kényelmesen kézre áll, szépen belesimul a tenyerembe, pont jó megmarkolni. Tulajdonosa minden cirógatásra imádni valóan összerezzent, ami miatt hatalmas sikerélményt, s ezáltal csodálatos örömöt jelentett őt simogatni. Hág még szopni. Tényleg  incsi-fincsi volt, nem tudtam lekattanni róla.


Érdekel, mekkora a péniszed a többiekhez képest? Derítsd ki! Nézd meg a kutatásom eredményeit!

Péniszméretek kutatás

Tartozom magamnak egy vallomással: félek kettesben szexelni egy lánnyal. (Vigyázat, vulgáris részek következnek!) Kicsit olyan ez, mint a szopás: tudom, hogy totál lefáradnak benne az arcizmaim, s ha végig akarom vinni, míg a pasi elélvez, az teljes kínszenvedés. Pasi pl. imádja a nyelvemre verni a farkát, ami jobb, mert így nem a torkomat bassza, meg nem kell szívni hosszú perceken keresztül, viszont így a nyelvemet kell kidugva tartani, ami szintén durva hosszú időn keresztül. Kérdem én: ez csak nekem probléma, vagy másoknak is? Gyanús, hogy nekem az átlagnál kisebb szájtérfogatom és rövidebb nyelvem van. Vajon ez számít?

De visszatérve a lányokhoz: attól tartok, hogy nem tudok elég kitartó lenni, s a csúcsra juttatni őt.

Szerencsésnek éreztem, hogy az eddigi biszex szexuális élményeim során pasi is volt a társaságunkban, hisz így nyugodtan, a „felelősség” nyomása nélkül tudtam kényeztetni a barátnőmet, akit aztán a nálam kitartóbb pasi juttatott végül a csúcsra jó sok idő alatt. Ijesztő volt számomra belegondolni, hogy ezt én egyedül lenyomjam… Azt sem értem, pasi hogy bírja annyi ideig a nyalást. Bár még sosem próbáltam, de leginkább attól tartok, hogy nem tudnék elég kitartó lenni.

Orgazmuskényszer. Megint ezt csinálom. Ki a nyavalya írta elő, hogy csak akkor jó a szex, ha van orgazmus? Életem első csoportos élményénél egyikünk sem ment el, mégis mindhárman imádtuk. Miért kéne egyből az első alkalommal eddig eljutni? Hisz valószínűleg a másik lánynak is hasonlóan új élmény lesz majd lánnyal szeretkezni, s emiatt lehet, amúgy sem tudna elmenni. Pl. a lelkiismeret-furdalás miatt.

6904894010_44e152272d_b.jpg

Fotó: Abraham Gómez @ FlickR

Dagad a mellem a büszkeségtől: tegnap este 3.0-s szinten nyomtuk a szexet a pasim szerint. Mindezt 2 hónap alatt értem el! 2 hónapja még úgy definiáltam magam, mint valaki, aki épp, hogy elveszítette a szüzességét. Ugyan már 16 éve volt szexuális életem, de gyakorlatilag ugyanabban a pozícióban. Nemhogy nem próbáltam mást, de arról sem volt fogalmam, hogy mit szeretek, mi a jó nekem. Egyfajtából amúgy sem lehet válogatni.

Egész nap azon rágódtam, hogy leírjam-e, mivel érdemeltem ki a 3.0-s szintet. Dolgoztam a bátorságon, feszegettem a határaimat, főként, hogy egyre több ismerősömnek adtam ki a blog címét.

– Lilikém, ne hülyéskedj. Hisz arról akarod tanítani az embereket, hogy merjék felvállalni a szexuális életüket, vágyaikat, szokásaikat. Arról álmodsz, hogy a szex ne legyen tabu, hanem épp olyan nyíltan és büszkén tudjanak róla beszélni az emberek, mint arról, hol nyaraltak, vagy mennyit ittak a szombati buliban! – mondta a lelkiismeretem. – Mutass jó példát! Gyerünk! Mondd el nekik!

Pasim persze megvonta a vállát: naná, hogy megírhatom. Nincs szégyellnivalója. Úgyhogy mosolyogva kihúzom magam, s elmondom, hogy kinyaltam a pasim seggét és még élveztem is! A végére, ahogy a nyelvemre verte a farkát (a kedvence!), miközben a végbélnyílását masszíroztam, egy egész érdekes jóga pozícióba vágta magát. Én pedig mosolyogtam magamon, hogy ez valami olyasmi volt, mintha egy puncit nyaltam volna ki. Tudom, nem olyan, de mégiscsak kinyaltam.

Igen. Várom már, hogy megtörténjen, hogy egyszer kinyaljak egy puncit.

3275927178_5e1c984dc0.jpg

Fotó:  Beverly & Pack @ FlickR