Tag Archive for: beszélni_a_szexről

A saját bőrömön is tapasztaltam, hogy a hétköznapi viták, egyszerű konyhai konfliktusok is hatással lehetnek a nemi életünkre: és gyakran elmarad a szex.
A sok apró tüske egyre inkább eltávolít minket egymástól, és így egyre nehezebb lesz megkívánni őt, akire neheztelek.

Szerencsére ezek feloldása lehetséges!

Ebben segít az ingyenes De jó, hogy elmondtad e-mail sorozatom is, melynek segítségével fejleszthetitek a kettőtök közötti kommunikációt.

Sőt, még egy videót is készítettünk nektek Varga Szilvia Edittel, aki az empatikus kommunikáció módszerét ajánlja ahhoz, hogy könnyebben mehessenek köztetek a beszélgetések.

hogyan beszélj a vágyaidról, ha elmarad a szex


Mindezek mellé szeretettel ajánlom nektek a videó kapcsán Szilvia írását is:

„A félreértések megelőzésében, kezelésében és a szexben egyaránt kulcsfontosságú, hogy ki tudd mondani azt, amire igazán vágysz.
Különösen akkor jó, ha tudsz erről, ha éppen azért nem kívánjátok egymást a pároddal, mert sokat veszekedtek.

Ha ilyenkor megfejtenétek és kimondanátok, mi a valódi oka annak, hogy nincs közöttetek szex, és hogy mi miatt vitáztok, akkor megoldódhatna mindkét probléma: kibékülnétek és összebújnátok.

De mégis hogyan csináld?

Erre ad megoldást az empatikus vagy más néven erőszakmentes kommunikáció.
Ha a módszert használva tudsz beszélgetni, akkor képes leszel nyíltan, őszintén kifejezni az érzéseidet és igényeidet a kapcsolat bármely területén, a háztartási teendőktől kezdve, a szabadidő eltöltésén át egészen a szexualitásig. Ráadásul azt fogod tapasztalni, hogy

ha te megnyílsz, akkor a párod is könnyebben fog beszélni az érzéséről és szükségleteiről,
tehát kölcsönösen könnyebb lesz egymásra hangolódnotok a hétköznapokban és az ágyban is.

Az empatikus kommunikáció egyelőre nem része a hivatalos tantervnek az iskolákban, így nem meglepő, ha nem hallottál még róla, vagy épp nem tudsz így kommunikálni.
Így az sem meglepő, ha esetleg eddig nem voltatok teljesen egy hullámhosszon a pároddal és nem működött tökéletesen a szex sem köztetek. Hiába látjuk filmeken, sugallják ezt a Facebookon, Instagramon látott, követett hírességek, nem jön mindenkinek, mindenkivel automatikusan és könnyedén az egymásra hangolódás.
Nem te vagy a hibás, ha neked sem megy könnyen. De tehetsz, tehettek érte a pároddal, hogy így legyen.

Mit tehetsz, hogy mindketten nyíltabban tudjatok kommunikálni egymással?

✋        Ne magadból indulj ki!

Ami számodra logikus, ami neked tetszik vagy épp bántó és kellemetlen, az egyáltalán nem biztos, hogy a másiknak is ugyanazt jelenti. Ne keverd össze a véleményed a tényekkel! Ha vitáztok, indulj ki abból, amit láttál, hallottál!

🙏        Fogadd el az érzéseidet és tegyél így a másik érzéseivel is!

Az érzéseink egyediek. Lehet, hogy egy hosszú szeretkezés után te megelégedettséget, örömet, kiegyensúlyozottságot érzel, míg a párod kimerültséget vagy akár feszültséget, mert ő csak egy gyors szexre vágyott. De hozhatnánk más példát is: míg te csalódott és dühös leszel, ha valakivel vitád volt a munkahelyen, addig a párod lehet, hogy értetlenül hallgatja, miért veszed ezt a szívedre, mert ő nem szokott rágódni a munkahelyi gondok miatt otthon. Mindkettőtök érzése más és mindkettő elfogadható, a jó és a rossz egyaránt.

❤️        Fejtsd meg a szükségleteidet!

Mire vágysz igazán, akár a párodtól függetlenül?
Ne rajta legyen a fókusz, ne azt mondd, ő mit tehetne érted, hanem csak fogalmazd meg 1-1 szóval, mit szeretnél? Pl. több szeretetre, gyengédségre, meghallgatásra, távolságra, időre van szükséged?

💬        Mondd el, mit kérsz a párodtól!

Amennyire csak tudod, annyira konkrétan fogalmazd meg a kérésedet az érzéseid és szükségleteid alapján. Ekkor van a legnagyobb esélyed arra, hogy azt, és úgy teszi majd, amit tényleg szeretnél.

Mitől lesz ez a fajta kommunikáció kölcsönös és együttműködő?

Kérdezhetnéd, hiszen eddig csak rólad volt szó.
Egy fontos lépés még kimaradt: legyél nyitott arra, hogy ő is elmondja az érzéseit és szükségleteit, ha kell, segíts neki és kérdezz rá! Majd ezután hozzatok egy olyan döntést közösen, hogy mit tesztek együtt, akár a szexben, akár a kapcsolatotok, vagy az élet bármely más területén.”

Ha kíváncsi vagy bővebben a témára, akkor nézd meg a következő videóm, amelyben Varga Szilvia Edit mediátorral beszélgettem arról, hogyan hatnak a konfliktusok, a ki nem mondott szükségletek a szexualitásunkra, ami miatt sokszor elmarad a szex, és hogyan segíthetünk ezen az erőszakmentes, empatikus kommunikációval.

Szilvi mediátorként és önismereti coach-ként dolgozik, itt olvashatsz több információt róla: https://csaladiproblemak.hu/

Az erőszakmentes kommunikációt személyesen és online tanfolyamain is megtanulhatod tőle.

Itt az idő, hogy bevalljam: sok olyan párom volt, aki bizony nem volt jó szerető. Sokáig mentegettem őket, szépítettem a dolgot, de mostanra végre kezdek eljutni arra a szintre, amikor már nem csak magamban keresem a hibát állandóan.

Ez a „mennyire jó szerető az aktuális szerelmem” téma legalább annyira tabu, mint a „kicsi a farka a pasimnak”. Igazi szentségtörés lenne azt állítani, hogy ő nem tökéletes szerető, ugyanúgy mint azt állítani, hogy nem elég nagy a szerszáma. Azt simán be merjük vallani, ha nem jól főz, vagy idegesítő, ahogy vezeti az autót – de a szex a más.

Hozzáteszem, soha egy percig nem gondoltam, hogy én vagyok az ágyban. És nem is akarnék én elégedetlenkedni amiatt, hogy ő miért nem tökéletes. De ami nem működik jól, azon úgy tudunk javítani, ha rámutatunk a problémákra, és együtt keresünk rá megoldást.

Tipikusan olyan lány vagyok, aki mindenkiről a jót feltételezi. És hát ha valaki hibás, az csakis én lehetek. – Gondoltam én sokáig, csakhogy ez nem igaz. Mert nem csak én tehetek arról, ha szar a szex.

jo_szereto.jpgFotó: Nathan McBride, Unsplash

Nem túlzás azt állítani, hogy én folyamatosan azon dolgozom, hogy megváltozzak. Évek óta szuper intenzíven foglalkozom önismerettel, azon belül is főleg a szexualitásom felszabadításán. Mindent megteszek, ami lehetséges, és ezt így is fogom folytatni!

Közben viszont a partnereim ezzel egyáltalán nem foglalkoztak… Valamiért (tisztelet a kivételnek) csupa olyan férfit dobott nekem a sors, akik bár nagyon is érzik, hogy szar velem a szex, mégsem tesznek semmit. Mert „nekik ugyan nincsenek elakadásaik, gátlásaik” – állítják. Nem egy frászt nem! Már hogyne lennének, amikor pl. képtelen megszólalni szex közben, nem tudja elmondani, mit hogyan szeret, sosem ereszti ki a hangját (még csak egy nyögésnyit sem), nem kísérletezik, nem játékos, nem tud irányítani, és dugás közben a figyelme nagy hányada arra irányul, hogy nehogy hamar elélvezzen.

Igenis ő is hibás, és ő is tehetne egy csomó mindent! Ugyanúgy fejleszthetné magát, hogy jobb szerető legyen – nem feltétlenül értem, de saját magáért is. Még akkor is, ha tényleg nincs elakadása, és tévedtem.

Én pedig igenis felismerhetem, és kimondhatom, hogy nem az igazi, amit az ágyban nyújt. Akkor is, ha szeretem. Nagyon szeretem. Mert az őszinteség nem árulás. Ettől még lehetek belé szerelmes, nagyon is. Egyikünk sem tökéletes, de igyekezhetünk fejleszteni magunkat. És ha látom, hogy igyekszik, attól csak még jobban belé zúgok!

Erről jut eszembe, ajánlom minden volt partnerem figyelmébe (is) Gilján János szeptember 25-i előadását a férfi multiorgazmusról.

„Honnan lehet felismerni, hogy orgazmusa volt egy nőnek?” Ezt a szerintem nagyon jogos kérdést tette fel egy olvasóm, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben tényleg nem olyan egyszerű felismerni a női orgazmust.

Nagyon együttéreztem vele, hisz még tisztán emlékszem a pár évvel ezelőtti dilemmámra, hogy mi is az orgazmus. Évekig fogalmam sem volt róla, hogy nekem vajon volt-e már orgazmusom, vagy sem, mígnem kiderült, valószínűleg volt, csak sem én, sem a partnerem nem tudtunk róla.

hogyan_ismerheto_fel_a_noi_orgazmus.jpg
Fotó: Lauren Roberts, Unsplash

Persze nem mondanám, hogy ez „így normális”. Nem tagadom, én az a nő vagyok, aki sok hátránnyal, sok traumával indult a szexuális életében. Ezért aztán nem is csoda, hogy olyan nehéz volt megengedni magamnak és tudatosítani az orgazmust. Igen, talán ezek voltak a lépések: elérni, hogy már ne higyje azt a testem, hogy a gyönyör bűnös dolog, amit nem szabad érezni, és megtanuli odafigyelni erre.

Honnan lehet tudni, hogy orgazmusom volt? Igen, van, amikor nagyon egyértelmű jelei vannak, amiket nem lehet eltéveszteni. De van, amikor titokban lopakodik be és távozik az orgazmus, főleg, mikor a nő még tanulja a G-ponti orgazmust. Erről számolt be Csörgits Kinga alternatív szexuálterapeuta is az alábbi videóban:

 

Emlékszem, amikor egy régi párom felnézett a puncimból nyalás után, és közölte velem, hogy orgazmusom volt. Érezte az izmok összehúzódását. Egyszerre örültem, csodálkoztam, és éreztem csalódást, nekem ugyanis fogalmam sem volt, mi történt ott lent. Az összehúzódásokat sem vettem észre. Hosszú éveken keresztül éltem úgy szexuális életet, hogy nem működött az információáramlás a puncim és az agyam között. Valószínűleg az egészet én blokkoltam tudatalatt. 

Szerencsére mára már ha nem is tökéletesen, de működik az információáramlás. Már érzem az összehúzódásokat is. Ennek ellenére a mai napig sok esetben nem tudom eldönteni, hogy egy-egy érzés, reakció orgazmus volt-e vagy nem. Mert van, hogy csak egy pici csúcsélmény van, ami az extázistól nagyon messze jár, viszont utána minthogyha nyugodtabb lennék, csökken a gyönyör. 

Honnan lehet felismerni, hogy orgazmusa volt egy nőnek? Én azt a választ adtam ennek az olvasónak, hogy egyáltalán nem könnyű felismerni. De tulajdonképpen nem is kell felismerni. Mert nem az orgazmus a célja az aktusnak, nem ezért dolgozunk, nem ezt akarjuk kipipálni jó esetben, hanem gyönyört szeretnénk adni és kapni. A gyönyör pedig nem orgazmus-darabszámban mérhető. Úgyhogy nem kell ezt olyan árgús szemekkel kémlelni: ha egyértelmű, hogy volt egy csodás orgazmusa a partnernek, tök jó. Ha egyértelmű, hogy jól érezte magát az aktusban, de bizonytalan, hogy volt-e orgazmus, az is szuper. Ha pedig baj volt, valaki nem érezte jól magát, arról valószínűleg érdemes beszélni és megoldásokat keresni rá.

noi_orgazmus_titka.jpgFotó: Guillaume Bolduc, Unsplash

Sokszor még a nőnek is nehéz felismerni az orgazmust, nemhogy a férfinak. Nem gáz, ha nem sikerült. Aki  bizonytalan, vagy kíváncsi, mi zajlott le a hölgyben, kérdezze meg nyugodtan, de óvatosan. Engem nagyon sokáig feszélyezett az, amikor azt éreztem, a férfi önbecsülése az én orgazmusomtól függ. Nehéz volt bevallani, ha nem jutottam el „a csúcsra”. Ha viszont pusztán a kíváncsiságot láttam a kérdésben, úgy könnyebb volt őszintének lenni.

A hétvégén vált tökéletesen világossá számomra, hogy teljesen megtévesztő jeleket küldök a férfiak felé. „Lehetetlen megérteni a nőket.” – mondják sokan. Hát, az alapján, amit én művelek, nem is csodálom…

Sokszor nem azt mutatjuk, ami van. Én is van, hogy lesütöm a szemem, mikor zavarba jövök. Van, hogy úgy tűnik, észre sem vettem őt, pedig igazából csak rá vágyom, de nem merek rá nézni. És van, hogy úgy teszek, mintha én is akarnám őt, csak hogy ne bántsam meg.

Játszottunk egy játékot Flo önismereti csoportjában a hétvégén. A feladat a következő volt: párban állva az egyikünk folyamatosan azt mondja nekem, hogy „szeretkezz velem”, én pedig tetszés szerint reagálhatok erre. Aztán fordítva. Tanulságosak ezek a „szimulációk”. Az én párom pont úgy közelített hozzám, ahogy sok esetben a partnereim szoktak: ugyanazt a színtiszta szexuális vágyat tolta felém. Teljesen egyértelmű volt, mit akar: dugni. Persze ez most csak egy játék volt, egy előadás, de ettől még bennem ugyanaz kapcsolt be, mint amikor felkészületlenül ér a másik szexuális közeledése. Amikor bennem épp nincs vágy.

dugni_akarok.jpg Fotó: Viliman VilimanUnsplash

Megrémültem. Teljesen berezeltem. Láttam magam előtt, ahogy közeledik felém a személy, akit szeretek (láttam magam előtt a szeretett férfit), aki meg akar dugni. Szinte éreztem a merevedését.

A rémülettel párhuzamosan bekapcsolt bennem a teljes tanácstalanság is. Most mégis mit csináljak? Szeretem, jót akarok neki. Ha visszautasítom, nyüszíteni fog. Ha már merevedése van, csak ingerült lesz, ha nem elégítem ki. Csak a vita lesz az egészből. Játsszam el, hogy vágyom rá én is? Azzal mindkettőnket becsapom. Sehogy sem jó.

Megpróbáltam jelezni, hogy ezt most nem szeretném, de közben folyamatosan bizonytalankodtam, tényleg megtehetem-e ez. Hogy ne fájjon neki annyira, megsimogattam az arcát. Hátrébb léptem, de aztán megijedtem, és inkább belefúrtam magam a vállába. Fogadtam az ölelését.

A játék végén a párom is visszajelezte, hogy teljesen érthetetlen volt, mit akarok.

Persze hogy az volt. És mindig ezt csinálom. Megölelem, mert szeretem, ha megölel. De nem akarok szeretkezni. Mutogatom neki a csipkés bugyimat, mert szeretem, ahogy csodál. De nem akarok szeretkezni. Megsimogatom a farkát, mert szeretem érezni a merevedését, de nem akarok szeretkezni. Izgatom a mellbimbóját, mert olyan édesen nyög, de nem akarom, hogy ő hozzám érjen, hogy megsimogassa az én mellbimbóm, vagy a puncimhoz érjen. Én csak adni akarok egy kis kényeztetést. Csakhogy sok férfinál ez nem működik. Nincs olyan, hogy kicsit kényeztetem. Mindent, vagy semmit van: vagy végigcsinálom, vagy inkább el se kezdjem!

Hogyan tudnék egyértelműen kommunikálni úgy, hogy ne fájjon? Hát, ezt nagyon szeretném én is tudni! Pedig talán elég lenne megfigyelni őt, milyen, amikor neki nincs éppen kedve. Mert emlékszem, amikor a párom simán megtette, hogy míg én forró csók vágyával közelítettem, ő egy apró puszit adott csak. Vagy egyszerűen nem hagyott felületet arra, hogy megcsókoljam. Én is nyugodtan mondhatnék nemet bármire. Ha bírnék. De ez még egyelőre iszonyat nehéz. Helyette tehát inkább azzal kezdem, hogy addig nem izgatom, amíg én tényleg nem akarok szexet. Első körben visszafogom magam, és a tévesen küldött jeleket kivonom a forgalomból. Aztán lehet, egy idő után eljutunk odáig is, hogy már azt is tudom neki kommunikálni, hogy „isteni a mellbimbód, és szeretném egy kicsit érezni az ízét, hallani, ahogy felszisszensz, de szexet most nem szeretnék”.

A szex témakörét millió szégyenérzet és megfelelési kényszer szövi át. Nehéz erről beszélni még nekem, a szexbloggernek is. Ezért gyakorlom ennyit, ezért tartom a programjaimat is. És ezért kértem elnézést a páromtól, hogy annyiszor kommunikálok félreérthetően. Igyekszem fejlődni!

Elmondom, mi volt az egyik legnagyobb segítség abban, hogy megtanultam élvezni a szexet. Vagyis, hogy ki. Ádám, a szerelmem, aki született szexuálterapeuta. Sosem tanulta, de hihetetlen érzéke van ahhoz, hogy megtanítsa a nőket elengedni magukat az ágyban, vagy épp megélni életük első orgazmusát. Én is neki köszönhetem az enyémet.

Persze nem elvárható egy férfitól, hogy alapból ilyen érzéke legyen ahhoz, hogy segítse a nőket önmaguk elfogadásában és felfedezésében. Ugyanakkor hiszem, hogy ez tanulható, fejleszthető.

Találkoztam egy elkeseredett férfival, aki imádja a párját, de teljesen kétségbeesetten mesélte nekem, hogy egyre kevesebb a szex a kapcsolatukban. És bár a tőlem kért konzultáció során nagy szeretettel mesélt a szerelméről, azért kiderült, hogy sok veszekedés származik ebből. Ami teljesen érthető, hisz a sok tanácstalanság, a frusztráció ide vezethet. 

szexualterapeuta_a_parom.jpeg Fotó: Pixabay @ Pexels

Ahogy mesélt, újra eszembe jutott Ádám, aki zen-buddhaként fogadta minden bénázásom és kétségbeesésem. Bár imádja a szexet, gyakorlatilag teljesen vágy-központú, mégsem veszítette el a fejét, amikor visszautasítottam. Persze ez a higgadtság nem vele született, tanulta. Már önmagában ez a megengedő hozzáállása nagyon sokat segített nekem abban, hogy megoldást találjak a problémáimra. Béke volt, nem éreztem, hogy nyomás alatt állnék.

A legtöbbeknek nem adatik meg, hogy a szüleik, vagy tanáraik tudatos szexualitásra tanítsák őket. Nem beszélünk a szexualitásban jelen levő problémákról és így nem is kapunk rá megoldási módokat. Hány olyan társalgást hallottunk, ahol barátok egymás közt megosztották azokat a praktikáikat, amivel segítettek a párjuknak felébreszteni a libidójukat? Vagy épp barátnőket megbeszélni, mivel lehet visszaállítani a férfi önbizalmát, hogy elmúljanak a merevedési zavarai?

A legtöbben nem kaptunk sem ilyen mintákat, sem ilyen tudást, de attól még mindez tanulható! Még megtehetjük, hogy most elmegyünk bármilyen tudatos szexualitással kapcsolatos kurzusra, megnézünk filmeket, vagy elolvasunk egy-egy könyvet (pl Nancy Friday könyve, vagy a Tiszta szex Soma Mamagésától). Akár egymásnak, barátainknak is ajánlhatunk ilyeneket. Kezdem én a sort: a Vágy (Bliss) című filmet javasoltam a fent említett férfinak is. Ebben ugyanis egy olyan férfinak a története is bemutatásra kerül (spoyler!!!), aki szeretne segíteni az elakadásokkal küzdő feleségének, és hát (mily meglepő), kiderül, hogy a legjobb, ha először ő maga tanul a tudatos szexualitásról, mert az mindkettőjük hasznára válik.

 

Kedves férfiak! Azzal segíetetek nekünk a legtöbbet, ha magatokat fejlesztitek. És persze fordítva is igaz ez nőtársaimra:

magunkkal foglalkozzunk, ne a másikat akarjuk megváltoztatni, mert az úgyis lehetetlen.

Izgalmas életem van. Szeretem, hogy a blog kapcsán random idegenekkel is nagyokat beszélgethetek a szexről. Így történt ez legutóbb is, amikor egy idegen férfi a saját méretével kapcsoaltos félelmeiről kezdett mesélni.

penisz_meret_a_lenyeg.jpg Fotó: arielrobin @ Pixabay

Nem volt mindig így… Gyakorlatilag harmincegynéhány éves koromig alig volt valaki, akivel úgy mélyebben szóba került volna a szex. Persze a viccelődés ment. Most is mennyiszer megfigyelhető, hogy ha kényesebb témára terelődik a szó, sokan elkezdenek zavarukban poénkodni. Így enyhítenek a hirtelen keletkezett feszültségen.

De a bloggal más a helyzet. Tipikus konferencia kávészünet-szitu:
– Elnézést, meg tudod mondani, melyik edényben van a kávé? – kérdezi mellém lépve egy idegen.
– A szürkében. – mutatok rá.
– Köszönöm. Egyébként mi szél hozott erre a képzésre? Mivel foglalkozol? – kérdezi az idegen, én pedig belül már mosolygok.
– Egy szexblogot vezetek. – elkerekedik a szeme, én pedig a feszültséget enyhítendő így folytatom. – Várj egy picit, adok neked egy matricát. – És elkezdek kutakodni a táskámban. A puncis matrica pedig egy varázsütésre feloldja a helyzetet.
– De jó! – derül fel az idegen, és már el is kezd sztorizni.
Néha egy ismerőséről mesélnek, de legtöbbször saját magukról.

matrica5.jpg Ilyen a matrica.

Egy ilyesmi helyzetben az idegen férfi a saját farkáról kezdett beszélni. Elmesélte, hogy gyakorlatilag minden új partnerével azon izgult, vajon elég nagy-e a szerszáma. Egészen addig, míg meg nem kérdezte az egyik partnerét (aki sok péniszt látott már közelről), hogy mekkorának számít az övé. Megnyugtatták, hogy nem kicsi. És mindeközben konstatálta, mekkora bátorságra volt egyáltalán szüksége ahhoz, hogy ezt a kérdést feltegye…

Imádom ezeket az őszinte beszélgetéseket. Annyi érdekességet tudok meg, amit nem is sejtettem.

Az ő története elgondolkodtatott. Volt egy pasim, akinek kis farka volt. Ezt ő is tudta, sőt már rég megbékélt vele. Csak én nem. Úgy értem, sosem mertem kimondani előtte, hogy kis farka van. Pedig ez egy olyan tény, amiről nem tehet, nem minősíti őt, egyszerűen csak egy méret, aminek valamiért hatalmas jelentőséget tulajdonítunk. Nagyobbat, mint amekkora. És emiatt még én is szarul éreztem magam, pedig nem nekem van kis farkam. Én ugyanis egy szemétládának éreztem magam, amiért kicsinek tartottam a farkát. (Ami egyébként egy tény, amiről nem én tehetek.) Sőt, amikor épp egy olyan farokról álmodoztam magamban, ami jobban kitölt, vagy mélyebben belém tud hatolni, borzasztóan furdalni kezdett a lelkiismeret. Úgy éreztem, rossz partner vagyok, aki nem értékeli, nem szereti őt igazán.

A helyzet az, hogy nem lesz valaki rosszabb ember attól, hogy kisebb a farka. És attól sem lesz rosszabb ember valaki, ha nagyobb farkú férfira vágyik. Vagy kisebbre. Vagy vastagabbra, vagy vékonyabbra. Attól még szerethetem a vaniliát is, hogy a csoki a kedvencem. Sőt, akkor is lehetek jó partner, ha nem ő a kedvenc szexpartnerem. Ugyanúgy, ahogy akkor is szerethetem jól, ha amúgy utálom, ahogy tereget, vagy amilyen zenét hallgat. Attól még lehetek belé fülig szerelmes.


Érdekel, mekkora a péniszed a többiekhez képest? Derítsd ki! Nézd meg a kutatásom eredményeit!

Péniszméretek kutatás

A legtöbb nő csak a hüvelye izgatásával nem tud elélvezni és ezt nagyon sokan nem tudják. Én sem tudtam. Sőt, meg sem fordult a fejemben évekig, hogy akár izgathatnám is a saját csiklómat, miközben a párom belém hatol. Merthogy neki kvázi lehetetlen ugyanezt megtennie abból a szögből. Főleg, ha ő van felül.

A klitorisz egyfajta asszisztens, akit segítségül tudunk hívni az aktus során. (Ildikó, intim masszőr) 

Márpedig a legtöbb nő igenis izgatja a saját csiklóját az együttlét során, írják itt is, amit bár én őszintén remélek, mégis nehezen hiszek el. Már csak amiatt is nehezen hiszem el, hogy amikor egy-egy új partnernél elkezdem simogatni magam, úgy tűnt, ez őt kellemetlenül érinti. Minthogyha azt kommunikálnám ezzel, hogy nem elég jó, amit ő csinál. Hogy az ő farka nem elég jó. Vagy hogy az jobb, amit én csinálok. Pedig nem így van: egyszerűen a kettő együtt az igazán jó.

Persze az is lehet, hogy azoknak a srácoknak igazából nem is volt bajuk azzal, hogy magamat kényeztettem, csak én féltem attól túlságosan, hogy ez nekik rosszul esik, ami pedig rá volt írva az arcomra. Ő azt látta rajtam, hogy valami nem oké és ezen elkezdett aggódni. Lehet, nem is az volt a baja, hogy örömet okozok magamnak, hanem hogy valami bánt.

Milyen egyszerű lett volna megkérdezni!

Drágám, nem gond, ha simogatom a csiklóm közben? Attól csak még finomabbnak érzem a farkad a puncimban!

– mennyi fejtörést megspórolnék így magamnak! Csak lazán rámosolyognék közben, vagy akár még kacsintanék is.
Most legalább elpróbáltam és legközelebb már jobban fog menni.

Kicsivel később ő próbálta meg izgatni a csiklómat, amit meg én alapból úgy értettem, hogy nem tetszett neki, hogy magamat érintem, mert ő akart gyönyört okozni. Azt feltételeztem, hogy csalódott bennem, holott lehet, hogy csak örült, hogy megmutattam, mit szeretek és ő is elkezdte beépíteni! Hogy hangzott volna ez a gyakorlatban?

– Ó, de jó! Köszönöm, hogy te is izgatod a csiklóm! De ha nem éred el kényelmesen, hagyd nyugodtan, az is szuper, ha én csinálom magamnak, míg te a farkaddal kényeztetsz! 
Erre pedig könnyen lehet, hogy így reagálna a pasi:
– Örülök, hogy tetszik! És nagyon izgató, ahogy a puncidat simogatod, szóval ne fogd vissza magad!

Persze sokáig azt sem tudtam, hogy egyáltalán „ér” magamat izgatni közben. Valahogy az volt a fejemben, hogy az csalás. Mintha elvennék valamit a férfitól…

pexels-photo-344102.jpegFotó: freestockpro @ Pexels

Amikor életemben először beszélgettem Kriszti barátnőmmel „úgy igazából” a szexről, elárulta, hogy nehezére esik szex közben önmagát izgatnia, pedig nagyon szeretnék mindketten, ha ez működne. Eltátottam a számat, hogy ilyen egyáltalán van, közben pedig megértettem azt is, mennyire borzasztó, hogy addig nem volt senkim, akivel az ilyeneket átbeszélhettem volna. Se neki. Már rég megtehette volna előttem sok-sok barátnője, hogy azt mondja:

Ne butáskodj, Kriszti! Hisz mindenki ezt csinálja, és nagyon jól van ez így! Én is imádom, anélkül el sem tudnék élvezni. És a pasim is tisztára rágerjed.

Basszus, meg kell tanulnunk beszélni a szexről!

Rengeteg kibeszéletlen dolog van sz intimitás terén! Persze a szerencsésebbek egy-két barátjukkal, barátnőjükkel, esetleg a párjukkal kitárgyalnak pár dolgot, de ahogy egyre többetekkel beszélgetek a blogomról úgy tűnik, hogy ez sokatoknak nem elég. Többféle információra, visszajelzésre, több beszélgetőtársra és beszélgetésre van szükségetek. Ezért indítom el programsorozatomat szeptember 19-ével, melyben rendszeresen összejövünk majd, hogy kibeszéljünk egy témát, amit ti választotok! Részeltek itt.

oszinten_a_szexrol_2017_09_19.jpg Részletek itt.

Kaptam ajándékba egy análkúpot. Tudom, hogy én kértem, de most, hogy megérkezett, kicsit pánikba estem. Egyszerre félek tőle és várom nagyon, hogy kipróbáljam. Talán a félelem az, amitől csak még izgatottabb lettem.

Én úgy képzeltem, hogy kapok egy apró kis dugócskát, ami kellemesen feszíteni fog, miközben eljátszadozunk az ágyban. Na ehhez képest, amikor kibontottam a dobozt, kiderült, hogy ez HATALMAS! Elkerekedett a szemem, de valahol nagyon tetszett.

20170703_195504_2.jpg Saját fotó

Szeretem az anális szexet

Én elsőre megszerettem az anális szexet. Elsőre, mikor értő kezekbe kerültem. Nehéz bevallani, mert ez aztán igazán „mocskosnak” számít a köztudatban. Talán azért, mert a homoszexualitáshoz kötik sokan, talán azért, mert a fekáliát is gusztustalannak tartják, ami a végbélen át távozik.

Elsőre megszerettem, ugyanis Laci nagyon jól tudta, hogy kell felkészíteni a popsim a behatolásra és mikor jön el az a pont, amikor tényleg beteheti a farkát. Figyelte a végbélnyílásom tágulását és a vágyam, a lihegésem. Bár előtte rettegtem az anális szextől és már a gondolatra is belesajdult a fenekem, amikor ő csinálta, nem volt belőle probléma. Sőt! Nem szólt előre, nem beszéltük meg, mi fog történni, csak szépen felépítve a mozdulatsort megtörtént. Én pedig csak annyit éreztem, hogy „jó… jó… egyre jobb… aztaaaaa!”.

Utána kavargott bennem minden. Aggódtam, hogy nem szabadott volna. Már azzal is éveket kellett dolgoznom, hogy a sima szexuális élvezetet megengedjem magamnak, hát még azt, hogy a „mocskos”, „erkölcstelen” anális szexet elfogadjam! (Amivel egyébként az ég világon semmi gond nincs, amíg figyelünk a higiéniára.)

Később valahogy mégis sikerült átlépnem ezen a boldogságomat korlátozó hiedelmen és egyszerre azon kaptam magam, hogy amikor egyszer-egyszer maszturbálásba kezdek, én magam izgatom a popsim. Persze csak óvatosan… (Erre most itt ez a hatalmas dugó!!! Hú.)

Ez a cikk egyébként az első anális élményt a „szüzesség elvesztéséhez” hasonlítja. Írója bevallotta: ugyanaz a buta koncepció járt a fejében mindkét alkalommal: ez egy ajándék, amit csak a megfelelő személynek szabad odaadni. – Hogy utálom én is ezt a gondolatot! Szerintem nem a megfelelő személy, hanem a felkészültség számít: akkor menjünk bele ilyenekbe, ha arra tényleg VÁGYUNK. És én szerencsére akkor nagyon is vágytam arra, hogy Laci belém hatoljon.

horse-692128_640.jpg Fotó: Free-Photos @ Pixabay

Végre ki mertem fejezni a vágyam

A napokban történt egy újabb szintlépés: míg Laci nagyon sok anális kényeztetést kér és kap is tőlem, addig én valahogy sosem mondtam ezt neki. Pedig én is szeretem. Persze tudom, mi ennek az oka: úgy alapvetően nehezen fogalmaztam meg felé a vágyaimat egészen mostanáig! (Azt hiszem, részben ez is a Heart & Sexuality képzés hozadéka.)

Megkértem hát, hogy izgassa a popsim is, mikor nyal. Onnantól pedig már egyenes út vezetett a behatolásig, később pedig az análkúp megrendeléséig, ami igen, hatalmasnak tűnik, de igazából nem nagyobb Laci péniszénél, ami vígan befér.

Alig várom, hogy hazajöjjön, és játsszunk vele! Mert egyedül azért nem merem kipróbálni… Ezzel a cuki, ékszerrel még talán egyedül is kísérleteznék, de a pónifarokkal megvárom Lacit. (Lehet, hogy van, aki betegnek tartja, de nekem már azóta tetszettek ezek a lófarkas análkúpok, mióta egyszer láttam egyet az Interneten. A cicafüles parókám mellé nagyon vágytam egy ilyenre a gyűjteményembe.)

Amúgy döbbenet, hogy több, mint 300 anális kényeztető eszköz van ezen az oldalon! Az meg még meglepőbb, hogy a termékek között lapozgatva egyre jobban felizgultam! Érzem, ahogy felváltva feszülnek be a különböző intim izmaim, miközben írok. Imádom ezt az érzést!

20170703_195302_2.jpg Saját fotó

Újabban már az is fontos számomra a párválasztásnál, hogy milyen a srác az ágyban. Nem meglepő? Számomra az. Eddig ugyanis, amíg nem szerettem a szexet, addig az sem volt szempont, hogy hogy viselkedik a hálószobában. Nem értettem hozzá és amúgy sem voltam képes élvezni. Annyira csak a „legyünk túl rajta” lebegett a szemeim előtt, hogy tényleg nem volt lényeg, mennyire figyelmes, ügyes, érzéki.

Úgy képzeltem, én annyira béna vagyok az ágyban, annyira lövésem sincs a témáról, hogy meg sem tudnám ítélni, ki a tehetséges. Tökéletesen megfelelt a Tesco gazdaságos is.

***

– Lilikém, veregesd meg a vállad szépen, mert megint szintet léptél a szexualitásodban! – mosolyog büszkén a belső hangom.

Tudom, hogy Dávidra gondol, illetve arra, ahogy nekem már ez a pasi nem elég. Ennél már igényesebb lettem, kifinomultabb a „szaglásom”.

horse-1139142_640.jpgFotó: WenPhotos @ Pixabay

Dávid csak reszel. Teljesen bezárkózik, és csak tolja. Ameddig petting van, addig teljesen rám van hangolódva, de amint belém hatol, mintha elvesztené a kapcsolatot velem. Elkezd egyedül szexelni.

Képtelen vagyok követni. Túl gyorsan és túl monotonon dug, ami nem túl jó érzés nekem. Próbálok ráhangolódni, de mire a közelébe érnék az élvezetnek, ő kidől, elkezd lihegni. Amikorra már kezdek túljutni a szünet okozta frusztráción (amikor csak piheg és nem csókol, nem érint), akkor újra kezdi a reszelést.

Én nem hagyom magam, a vállára fektetem és meglovagolom. Csakhogy nem hagyja! Egy darabig élvezhetem, ahogy a magam tempójában és szögében fogadom be a farkát, kis híján a csúcsra jutok, amikor „lelök” onnan.  Megemeli a csípőmet és elkezd ugyanúgy pumpálni tovább.

Felsóhajtok, mert reménytelennek érzem. Annyira távol áll tőle, hogy beszéljünk arról, ami az ágyban történik, hogy én is kezdek lemondani róla. Nem akarok ilyen szexet. Már nem akarok azért szexelni valakivel, mert közel áll a szívemhez és meg akarom adni neki ezt is. Nem. Én most már az élvezetért akarok szeretkezni.

Bevallom, sokszor még mindig nehezemre esik irányítani a partnerem. Persze tudom, hogy legtöbben jól vennék, de én továbbra is rettegek attól, hogy megbántom, ha megkérem, „ne úgy” csinálja.

Marc, csokibőrű afrikai lovagom úgy látszik, hogy nincs hozzászokva, hogy a nő is lehet aktív az ágyban. Örülök, hogy végre eljutottam odáig, hogy merem a saját csiklómat izgatni behatolás közben, de úgy fest, ő ezt nem tudja hova tenni. Az az érzésem, ő ezt úgy értelmezi: nem elég, amit csinál, nem elég jó az ágyban. Mintha sértené a férfiasságát. De én úgy döntöttem, nem érdekel a dolog, akkor is csinálni fogom, mert semmi rossz nincs abban, hogy örömet okozok magamnak. Itt az ideje, hogy ő is eltanulja tőlem. Tudom, hogy az ő kultúrájában a pasik között sem dívik a maszturbálás.

Hát még, mikor meglovagolom! Megemel, és elkezd alulról pumpálni. Csak egészen rövid ideig hagyja, hogy úgy mozogjak rajta, ahogy nekem jó. Majdnem elsírtam magam, mikor a csúcs előtt szakított meg. Mintha kivették volna a kezemből a fagyit…

Fotó: Stokpic @ Pexels

Nem merek visszajelzést adni neki, mert úgy érzem beleroskadna…

Lehet, valami olyasmi játékot kéne vele is játszani, mint amit a Tudatos Szex Alapítvány alaptanfolyamán csináltunk.

Ott az volt a feladat, hogy a partner alkarját kellett simogatni, majd visszajelzést adtunk egymásnak arról, milyen lenne a tökéletes mozdulat. Szoktathatnánk Marc-kal is egymást egy ilyen ártatlan gyakorlaton keresztül az őszinte és érthető kommunikációhoz és nem utolsó sorban ahhoz is, hogy képesek legyünk megfogalmazni a saját igényeinket. Mert az bizony nem infó, hogy

Nekem minden tetszik, amit csinálsz!

A tanfolyamon bizonyos partnereimnél tapasztaltak alapján nem vártam meg, míg a játszótársam is ugyanezzel jön: egyből elkezdtem eldöntendő kérdésekkel bombázni:
„Hogy esik jobban? Ha finomabban, vagy erősebben érek hozzád? Inkább egy ujjal, vagy teljes tenyérrel cirógassalak? Lassan, vagy gyorsan tetszik jobban?” stb.

A fordítottja is vicces volt persze, mert halvány lövésem sem volt róla, mi esne jól. Aztán, mikor azt hittem, valami tetszene és azt elkezdte csinálni, egy kis idő után már mégsem esett jól. Például dörzsölt. Csakhogy ezt ott a játék folyamatában nem tudtam világosan az értésére adni  (csak igen és nem szavakat használhattam). Végül azzal az érdekes tanulsággal zártam a játékot, hogy egyrészt elképzelésem sincs, mi esne jól (ezt mondjuk már tudtam), illetve a legjobban azt szeretem, ha változatosság és meglepetések folyamatos sorozata van. De nem úgy, hogy a ritmusból kiesve össze-vissza csinál mindent, hanem szépen felépítve, egy-egy mozdulatsort végigvezetve.