„Hogy szoktál lélegezni szex közben?” – tette fel a kérdést nekem Janka, miután elmeséltem neki, hogy mostanában nehezebben tudok jelen lenni a szeretkezésekben. Kevésbé érzem a gyönyört, mint korábban.
Nem tudtam válaszolni a kérdésére. Ezt még sosem figyeltem meg, hogy lélegzek közben. Aztán kifejtette, miért kérdezte: azért, mert ő azt figyelte meg magán, hogy ha lelassítja és elmélyíti a lélegzetvételét akkor, amikor már kezdené nagyon kapkodni a levegőt, könnyebben ellazul, és jobban tudja élvezni az együttlétet.
Abszolút magamra ismertem, amikor elmesélte, hogy amikor már nagyon gyorsan veszi a levegőt, azt jelenti, hogy elkezdte görcsösen hajszolni az orgazmust. El akarja érni, ráfeszül erre a célra, és emiatt egy csomó gyönyör elvész, sőt, sokszor még az csúcsra sem tud eljutni emiatt.
Megfogadtam hát a tanácsát, és lelassítottam, elmélyítettem a lélegzetemet szex közben. Figyeltem, hogy végig olyan ellazult legyek, amennyire csak tudok, igyekeztem az összes feszülő izmom is elengedni, ami sokszor elég nehezen megy. És mindahányszor egy kicsit is sikerült, éreztem, hogy minden sokkal jobb lesz.
Jankát ezúton csókoltatom, és nagyon lelkes lettem, mert lehet, hogy a táboromban egy csomó hasonló szex-tippel gazdagodom majd! (Júli 20-ig kedvezményes áron vehetsz részt!)
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/2019/04/szex_legzes.jpg400600PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2018-07-18 23:16:242020-02-27 11:40:52A hét szex-tippje: lassítsd le a lélegzeted!
„Napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten tartáshoz és tizenkettő a gyarapodáshoz” – állítja Virginia Satir amerikai pszichológus. Más cikk napi 14-et, harmadik 7-et mond, van aki pedig 20 másodpercre esküszik.
Doris Wolf szerint „Az érintés hiánya sokkal súlyosabb lelki zavarokat okoz, mint a szex hiánya.”
Egyvalamiben azonban mind egyetértenek: az ölelés fontos, építő, tápláló. Megnyugvást ad, önbizalmat épít. Én is imádom – többnyire. De olyan is van, hogy túl sok!
Egyre többet mozgok olyan közösségekben, ahol a hosszú, mély ölelések divatosak köszönésképp és egyre inkább azt veszem észre magamon, hogy igyekszem kimenekülni belőlük.
Nem nagyon van választásom, általában alapértelmezett, hogy így köszöntenek mindenkit. Imádnak ölelkezni és az igazság az, hogy én is nagyon bújós vagyok, mégis ezeknek a nagyon kedves érintések túl sokak úgy hirtelen, „bemelegítés nélkül”. Ő átszellemül, teljesen beleolvad a karjaimba és talán fel sem tűnik neki, hogy én közben tök hülyén érzem magam, hogy szinte már türelmetlenül az órámat szemlélem.
– Tényleg ennyire béna lennék, hogy egy nyomorult ölelésbe sem tudom beleengedni magam? – bírálom saját magamat. – Tényleg ennyire nem férek a bőrömbe, nem tudok lenyugodni? Mégis hova sietek?
Szeretek öleléssel köszönni, de az csak egy rövid ölelés legyen! Mondjuk 5 másodperc.
Egy mély beszélgetés, egy egész estés önismereti program, egy nagy zokogás után, vagy egy párkapcsolatban, legjobb barátnővel, szülő-gyerek viszonyban számomra ott a helye a hosszú, végtelennek tűnő ölelésnek is, de szívemhez kevésbé közel állókkal úgy érzem, egy ponton túl már elszipkázzák az energiámat.
Itt az ideje, hogy megismerjem jobban a határaimat. Figyelnem kell, mit mond a testem. Amikor azt súgja, elég, akkor meg kell tisztelnem magam azzal, hogy véget vetek azoknak az érintéseknek, amik már nem töltenek, hanem inkább elvonják az energiáimat. „Köszönöm a kedves ölelést, de nekem most 5 másodperc elég volt.”
Még nem sikerült eldöntenem, izgat-e engem, ha beszélnek hozzám szex közben. Egyszerre szeretem és taszít.
A jó oldala az, hogy a jelenben tart. A síri csendben ugyanis hajlamos vagyok elkalandozni a testemből és elkezdeni tervezni a másnapi teendőket, átrendezni a lakást, vagy újraírni azt a régi beszélgetést a főnökömmel. Ilyenkor jól jön a „Bébi, kívánsz?” kérdés. Hirtelen muszáj lesz mégiscsak a szexszel foglalkoznom, ami jó.
Ugyanakkor a „Szereted a faszomat?” kérdést már kevésbé szívlelem. Például azért, mert még mindig van bennem egyfajta félelem a péniszekkel kapcsolatban. Valahogy még nem tudom őket őszintén csodálni és imádni. Amikor azt mondom, „Imádom!”, valahol igazából hazudok. Közben pedig nem nagyon van más választásom, hisz nem az őszinteségemre kíváncsi ott az aktus hevében, hanem inkább egyfajta játékot űz, ahol a számba adja azokat a mondatokat, amik számára szexik.
Ja. Neki szexi. Én viszont nem tudok mit kezdeni a bűntudatommal azért, mert hazudtam és azért, mert nem rajongok eléggé a szerszámáért. Ez pedig már egyáltalán nem vágykeltő. Őt izgatjuk, engem meg lelombozunk.
Persze az más, amikor azzal jön nyalás közben: „Úgy imádom a puncikádat!”. Elképesztő megnyugtató tud ez lenni, mikor épp azon parázok, hogy ő most hatalmas áldozatot tesz azzal, hogy már 20 perce engem kényeztet. Ettől egy kicsit jobban el tudom hinni, hogy ő ezt tényleg élvezi.
Sokat változom mostanában. Nyitottabbá, felszabadultabbá váltam az ágyban az elmúlt hónapban. (Valószínűleg a csiklóizgatóval kezdődött az egész.) Így volt ez most orális szexnél is: azon kaptam magam, hogy teljesen beleéltem magam az orális szexbe. Egyfajta transzba estem a szopástól!
Sosem volt még ilyen. Sosem azért szoptam, mert szeretem csinálni, vagy mert annyira kívántam. Jó, olyan volt, hogy megkívántam, hogy megnyaljam, kicsit szopogassam, de 3 perc után már szívem szerint abbahagytam volna. Elfáradtam, meguntam.
Mindig a pasi kedvéért csináltam. Neki akartam örömet okozni. Közben pedig furdalt a lelkiismeret, amiért nem vagyok képes élvezni. Főleg, mikor valahol arról olvastam, létezik torok-orgazmus: innentől totál bénának is éreztem magam.
Bezzeg, amikor Árpi kinyal, akkor teljesen belemerül az adásba, beleveszik a puncimba, morog, becéz, a végtelenségig is folytatja, ha én azt kérem. Ezzel szemben én alig bírom orgazmusig kényeztetni a farkát. Elfáradok, lezsibbad az arcom, nem bírok már hogy támaszkodni…
Legutóbb azonban valamiért máshogy zajlott mindez. Előbb ébredtem, mint ő és meg akartam lepni. Imádja, ha azzal ébresztik, hogy a péniszével játszanak. Nem éreztem, hogy kívánom Ákost, inkább csak kedveskedni akartam neki. Ahogy azonban elkezdtem nyalogatni, megszállt az ihlet. Elkezdett ízleni a farka. Rákaptam az ízére.
Egyre jobban habzsoltam, faltam. Elkezdtem teljes testből mozogni. Hason feküdtem, amit nem szoktam. Valahogy kényelmesebb is volt, és ahogy a testem súrlódott a lepedőn és a lábaimat ingattam, akaratlanul elkezdtem izgatni a puncimat is.
Ő ütemesen mozgatta ki-be a farkát én pedig csak lélegeztem kinyújtott nyelvvel, ami a Tudatos Szex Alapítvány alaptanfolyamán végzett légzőgyakorlatot is felidézte. Egyfajta transzba, önkívületi állapotba estem most is és azon kaptam magam: élvezem ahogy a számat dugja!
Boldogan faltam be a spermáját és mivel teljesen felizgatott (ilyen se nagyon volt eddig), most kértem az én részem.
Kedvem lenne pezsgőt bontani a nagy sikerre! Végre elindultam azon az úton, mikor elkezdek tényleg elmerülni a szex örvényeiben és egyre jobban kiszorulnak a fejemből a napi teendők.
Meglepetés volt, kit sorsol mellém Gyuri a következő feladatra. Nem tudtam, ki érkezik a hátam mögé, kitől kapom a következő érintéseket. Aztán egy-két kör után rájöttem, imádom, hogy egy ismeretlen kényeztet!
Amikor még a TantraRandi c. program elején körbenéztem a termen, sok-sok olyan férfit láttam, akit alapjáraton nem szerettem volna, hogy hozzám érjen akár egy ölelés erejéig is. Ránézésre nem tetszettek. Az egyik túl öreg volt, a másik túl „puhának”, „túl nőiesnek” tűnt, a harmadikról már az öltözete alapján mindenféle előítéleteim támadtak.
Csakhogy, ahogy a látást kizártuk, azaz lehunyt szemmel vártuk mi, nők a meglepetésszerűen mellénk sorsolt férfit az Everness Fesztivál TantraRandi bemutatóján, minden megváltozott. Hirtelen csak az érintései számítottak.
Valami újat tanultam magamról: talán a váratlanság, a meglepetés íze, talán az előítéletek kizárása volt az oka, de tény, hogy így gyakorlatilag az összes férfi érintését szerettem (értsd: hátmasszázs és ehhez hasonló, nem túl intim gyakorlatok), mindet tudtam élvezni. Talán még jobban is, mint otthon, a párommal. Beleolvadtam a karjukba, elernyedtek a tagjaim és teljesen kinyíltam. Eltűntek a blokkok, a félelmek, a megszokások.
– Helyes ez, hogy így „odaadtam” magam egy vadidegennek? Vagy még inkább egy csomó vadidegennek? – kételkedtem. – Végül is miért ne tehetném, ha neki is és nekem is jó volt. – érkezett rá a válasz saját magamtól. – Mi van, ha prostinak bélyegeznek? – Még is ki tenne így? Hisz ezt csak te tudod. Ez a te titkod, sőt csakis a te dolgod. Csak rád tartozik. – Szabad ezt élvezni? – ébred fel bennem a bizonytalankodó kislány. – Már miért ne szabadna? A gyönyör feltölt, boldoggá tesz. Ez egy jó dolog! Érezd magad inkább szerencsésnek, hogy erre képes vagy és légy hálás, hogy ezt megadtad magadnak!
Bárcsak az utolsó erkölcs-csőszt is ki tudnám rúgni a fejemből!
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/3106869058_e992e60ddc_z.jpg500375PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2017-04-22 11:35:402020-05-18 14:15:30Csukott szemmel minden férfi vonzó?
Szétzuhantam. Az utóbbi időben stresszes vagyok, kedvetlen és szomorú, s ez úgy néz ki, a szexre is kihatott: újra elkalandoztam, képtelen voltam az együttlétre fókuszálni.
Ákos előtt ez mindig így volt. Hiába volt isteni, amit a korábbi pasik tettek, én képtelen voltam velük lenni fejben: mindenféle tájakon cikáztak a gondolataim: ügyeket intéztem, problémákat oldottam meg, régi élményeket idéztem fel, azaz mindenre gondoltam, csak a szexre nem. Most pedig, hogy ekkora mértékben rám telepedett a stressz, ez újra megtörtént.
Őszinte leszek, kicsit azért is feküdtem le vele, mert reméltem, attól majd megnyugszom. Reméltem, hogy talán a „baszatlanságom” is okozza a rossz hangulatom…
Nem értem, mitől van az, hogy most nem ment a jelenlét. Tudom, hogy az utóbbi hónapokban ez a jelenség már elkerült, már túl tudtam lépni ezen a problémán még akkor is, ha voltak nagyon zsúfolt, nehéz időszakaim is. Miért tért most vissza mégis?
Úgy veszem, ez egy jel, ami arra mutat rá, amit már eddig is tudtam: rendet kell tennem a fejemben és a lelkemben, s akkor a szex is rendbe jön. Csak időt kell adnom magamnak, s nem kétségbeesni attól rettegve, hogy „újra elromlottam”. Igyekszem tudatosítani magamban: – Lilikém, ez normális! Majd rendbe jössz, most csak nehéz időszakod van! Türelem! Légy türelmes magaddal szemben!
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/9026010467_011be29235_b.jpg1024768PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2016-12-17 15:49:002020-05-17 17:56:18A stressz és a szex
Van az a nap, amikor nem kell két fasz. Ádámot és Tomit is imádom, hát még az ágyban. Tomi ráadásul már hónapok óta nem mutatta ki a vonzalmát irántam, hiába találkoztunk vele, elmaradtak a jó kis csoportszex események. Most pedig, amikor már előre látszott, hogy újra működhet a dolog, hirtelen nekem ment el a kedvem.
Nagyon fura volt. Tudom, hogy imádok vele szexelni, nagyon szeretem a farkát. Sőt, már azt is, amikor csak úgy egy fél méterre van tőlem ruhában. Vonz, mint a mágnes. De most nem így volt. Hiába közeledett, amíg ő egy lépést tett felém, én úgy léptem kettőt Ádám felé. Mikor megcsókolt, én szaladtam ki Ádám karjaiba. Zuhanyozni kezdtünk hármasban, s rövidesen Ádám otthagyott minket, hogy visszamenjen a szaunába, én pedig azon törtem a fejem, hogy szabadulok meg a helyzettől…
Nem Tomival volt a gond, egyszerűen csak nem volt kedvem hozzá. Érdekes ez az egész, hogy míg egyszer vágyom egy pasira, máskor ugyanaz a pasi nem akarom, hogy hozzám érjen. Különös, milyen változó tud lenni a vonzalom. Ami részben jó is: nem kell egyből pánikba esnem, ha épp nem vágyom arra a pasira, akire „kéne”, vagy szeretnék, hisz ez nem végleges.
Nem volt kedvem a szexhez sem, hát még a csoportszexhez. Kimerült voltam és csak arra vágytam, meghitten odabújhassak Ádámhoz. De nem mondtam ki. Nem fejeztem ki, mit akarok, csak hagytam magam. De vajon miért?
Pedig Ádám előtte megkérdezte: – Ha lesz rá lehetőség, lenne kedved hozzá, hogy mindketten megdugjunk? – Igen. Most úgy gondolom, igen. – tettem hozzá, mert azt már kitapasztaltam, nem tudhatom, mihez lesz kedvem, csak azt tudhatom, most mit akarok. És úgy is lett, ahogy gondoltam: mikor megkérdezte, még szerettem volna, ám mikor oda jutottunk, pont nem vágytam a szexre.
Sajnos még mindig nem tartok ott, hogy ezt kommunikáljam is. Nem azért, mert bárki is szigorú lenne velem. Nem is értem igazából, miért teszem. Tudom, hogy mondhatok nemet. Tudom, hogy nem kötelességem. Tudom, hogy ettől még szeretni fognak és azt is tudom, hogy nem szegek ezzel ígéretet, hisz nem is tettem ígéretet…
Lehet, hogy egyszerűen csak eszembe sem jut, hogy nemet mondjak. Olyan mélyen gyökerezik bennem a hiedelem, miszerint meg kell adnom a pasinak, amit akar, hogy ezt sok idő kigyomlálni. Helyette inkább úgy látom: inkább kibírom, hamar túl leszünk rajta. Őt (őket) boldoggá teszem, míg nekem problémát, sérülést nem okoz… – hiszem, vagy legalább is remélem. Pedig ez nem teljesen igaz. Egyrészt azért, mert Tomi nagyon is átlátott a szitán, s utána gyötörte hosszan a lelkiismeret-furdalás (pedig semmit sem erőltetett rám, az én döntésem is volt), másrészt azért mégis csak sérülök lelkileg az ilyen alkalmakkor. Hajlamos vagyok ostorozni magam azért, amiért nem vágytam rá eléggé, vagy nem voltam eléggé jelen a játékban. Reménykedek, hogy majd mindjárt belejövök és „menni fog”, de ez nem mindig jön el. Akarom akarni, de az akarás megöli a vágyat.
Mondhattam volna nemet a helyzetre, de nem fogok haragudni magamra, amiért nem tettem. Inkább csak hátrébb lépek kettőt, s érdeklődéssel szemlélem: – Nahát, milyen érdekes, Lili. Ez még nem megy. De majd fog, ha odáig jutsz a tanulásban. Eljön majd az idő, mikor kitapasztalod, mikor akarod a szexet, mikor lehet még felkelteni a vágyat benned, s mikor reménytelen, s érdemes inkább megállót fújni. Ügyes vagy, figyeld csak tovább magad, s tanulni fogsz belőle!
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/15121246450_0755f2b842_b.jpg6831024PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2016-10-11 13:36:002020-05-16 13:49:40Amikor nem kell a két pasi…
17 évesen elvihettem a pasimat is a családi nyaralásra. A szüleim annyira jó fejek voltak, hogy még külön sátrat is kaptunk – persze az övék mellett, hogy mindenki egy kupacban legyen. Emlékszem, tiszta szextábor volt. Folyton állt a farka és szexelni akart délelőtt, délután és este is.
Borzalmas volt. Nem élveztem a szexet. Akkor még nem feküdtünk le egymással az én kérésemre, így csak tapi és orális szex volt: azaz ő próbált örömet szerezni nekem, ami nem sikerült a sok blokkom miatt, ő viszont folyamatosan igényelte, hogy ki legyen verve a farka, amit nem intézett el egyedül, így nekem kellett…
Folyamatosan hisztizett, gyakorlatilag nem lehetett visszautasítani. Amúgy is bármi miatt képes volt megsértődni, ezért aztán kerültem a további konfliktusok keltését, s szépen addig simogattam a farkát, vagy dörzsöltem hozzá a testem (talán le is szoptam, már nem emlékszem), míg újra szabaddá nem váltam a kényszer-szex alól.
Mindezt a hatalmas WC-papír-halom szimbolizálta, mely egyre lepte el a sátrunk belterét: azzal töröltük le gyakori ejakulációja végtermékét. Rettegtem, hogy a szüleim rájönnek, mi történik bent, vagy meglátják ezt a halmot. Nem mintha, nem sejtették volna, s nem, mintha tiltva lett volna bármi is, de én szégyelltem. Szégyelltem, mert úgy éreztem, valami rosszat, bűnöset, illegálisat teszek.
Összerezzentem, mikor Tomi a WC-papír gurigáért nyúlt most a sátorban: felrémlettek a régi emlékek. Aztán lesöpörtem magamról, hisz most nem ez történt. Most jót szexeltünk, igazán jót, amit nem szabad átírni egy rossz emlékkel. Büszke voltam magamra, hogy sikerült lerázni ezeket a régi képeket magamról, s vissza tudtam repíteni magam a jelenbe, ahol mosolyogva néztem végig, ahogy jelenlegi pasim a farkát törölgeti.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/19885155_9c12f06e06_o.jpg492952PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2016-08-30 23:14:222020-05-16 12:14:09Szex a sátorban
Vigyorgok, mint a vadalma, mint akit jól megdugtak. Igen, azt hiszem, pontosan erre a mosolyra használják ezt a kifejezést. Kielégült arc.
Úgy kezdődött, hogy alaposan kinyalt. Boldogan lüktetett a puncim, mosolyogva kértem: még! És ő folytatta is lelkesen, míg jött az ötlet: – Bébi, kérlek, ujjazz is, miközben nyalsz! – Még csak ritkán merem ezt kérni, pedig nem kéne, hisz mindig olyan készségesen teljesíti a kívánságom. Kicsit még mindig félek, hogy ez neki teher, pedig aztán nem úgy tűnik… Főleg, hogy igen lelkesítő lehetett, ahogy a kezei közt megtörtént a csoda: sikerült újra úgy feloldódnom, elengednem magam, hogy el tudtam élvezni attól is, ahogy a G-pontomat ujjazta.
De még hogy! Erre mondhatják, hogy igazi gyógyító szex volt! Elég nehéz, feszült időszakom volt mostanában (leginkább a szex terén), s most, a békében, kettesben eltöltött pár nap meghozta a gyümölcsét: úgy olvadt rá az ajkaira lüktető puncim, mint a méz. Sikerült úgy elengednem magam, hogy az említett fantáziák sem voltak igazán szükségesek ahhoz, hogy már az első orgazmushoz vezető út is igazán gyönyörteli tudott lenni. (Igen, van az a furcsa hajlamom, hogy az első orgazmus után tudatosul csak igazán bennem az a sok inger, ami a puncimat éri. Bár a testem érzékeli, a tudatom nem. Mintha nem is tudnék róla.)
Ez a G-pont orgazmus egészen más minőség volt, mint a csiklói. Hatalmas boldogság, elégedettség és hála szállt rám. Azt éreztem, a világ a helyére zökkent, béke van, minden rendben: mindenkivel és mindenhol. Nincsenek gondok. Mindeközben hálát éreztem, s azt: innentől bármi történik, az engem nem fog zavarni. Sőt: tegyen velem, amit csak akar! Bármit! Leszopathat, megdughat úgy, ahogy ő vágyik rá: akár popsiba is. Bármit szívesen megadok neki!
Órákon át szikrázó szemekkel mosolyogtam. Ragyogott az arcom.
Mindig is ilyen szexre vágytam. Hittem benne, hogy létezik és át tudom élni, csak dolgoznom kell érte, s most megtörtént. Sőt, helyesbítek, valószínűleg újra történt meg, csak már kitöröltem az előzőeket az emlékezetemből, miközben bőszen kapaszkodtam a negatív élményekbe. Így ezt az élményt most inkább aláhúzom vastag vonallal, hogy nehezebb legyen kiradíroznom, ha egy újabb nehezebb időszak érkezik. Most mosolygok tovább és dédelgetem, ízlelgetem tovább a gyönyört.
Amióta van szexuális életem, azóta nehézséget jelent az, hogy a jelenben maradjak. Össze-vissza elkalandoznak a gondolataim, leginkább valami teljesen oda nem vágó tájakra, pl. a bevásárlásra, elintéznivalókra, problémákra az anyóssal. Finom volt, amit a pasi csinált, mégis folyamatosan elvesztettem a fókuszt, mígnem találtam erre egy ellenszert: a fantáziálást. Szerintem ez egy jó első lépés afelé, hogy majd tényleg teljes egészében a jelenben tudjak lenni. Mert bár még mindig nem csak az érzésre fókuszálok, de legalább már odavágóak és izgatóak a gondolataim.
Ádám farkával indult az egész. Miközben Árpi nyalt, elképzeltem Ádám isteni farkát. Ott térdelt felettem, s én nyaltam, szopogattam, ízlelgettem, s élveztem, ahogy egyszerre két gyönyörforrás ér: éreztem, ahogy Árpi csodát tesz a nyelvével, s közben Ádám isteni íze is elbódított. Aztán jött a következő élmény, s néhány hét után áttértem Petire. Árpi nyalt, én pedig elképzeltem, ahogy Peti farka is bennem van. Jót mosolyogtam rajta, mert bár tudtam, hogy ez képtelenség, abban a pózban sehogyan sem férne oda a farka, de a kisördög leintette a kisangyalt a vállamon: „Nem tökmindegy? Ezt most úgyis csak elképzeli!”. Mintha teljesen valóságos lett volna a fantáziám, úgy éreztem, hogy bennem van, kitölt a farka. Lüktetett a hüvelyem, elkezdtem összeszorítani, s magamat is megleptem, hogy ilyenre képes vagyok.
Úgy döntöttem, ez nem bűn, hanem örömteli dolog. Árpinak is elmeséltem, s ő is támogatott: – Csináld csak, Bébi! Mesélj, mikre gondoltál még!
Néha lányok jönnek: Anna, vagy Barbi punciját nyalom. Ma szembefordultunk egymással, fejjel lefelé, s egymás mellét szopogattuk, miközben az ő punciját is nyalta valaki. Vagy dugta. Hol ez, hol az. Dávid pedig mindezalatt felettünk állt és gyönyörködött bennünk. Nézte a kavalkádot, a puncim pedig egyre jobban életre kelt, lüktetett, s érdekes mód bár teljesen máshol jártak a gondolataim, mégis jobban tudtam fókuszálni arra, amit Árpi varázsol a nyelvével és az ajkaival, mint korábban. Odaszorítottam a hüvelybemenetemet az állához, nyomkodtam a szeméremajkaimat a borostájához, s elvesztem…
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.png00PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2016-08-16 21:55:002020-05-19 14:41:35Fantáziáim nyalás közben
Fotó: Carol Oliver, Unsplash
