Tag Archive for: nem_szabad

Felkészülés a gruppenszexre

A szülinapomra azt kértem Ádámtól és Ákostól, hogy mindketten dugjanak meg. Egyszerre. Cukik voltak, mert bár még nincsenek teljesen olyan viszonyban, hogy így megnyíljanak egymás előtt, igent mondtak mindketten, úgyhogy most zajlik a felkészülés.

Jó lesz. Tudom, hogy jó lesz. Nem olyan, mint a pornófilmekben – legalább is nem olyan, mint abban a kevésben, amit életemben láttam. Csupa szeretet lesz és gondoskodás. Két pasival leszek, akiket imádok és akik viszont imádnak. És rajonganak a puncimért! Egyszerre kapok majd olyan szeretet- és gyönyördózist, hogy hetekig kitart majd. Honnan tudom? Mert már volt ilyen. És mert kaptam belőle egy újabb kis ízelítőt.

Ketten táncoltattak a buliban. Pörgettek, simogattak, csókoltak. Ádám hívta be Ákost is a táncba, mire én összerezzentem:
– De hisz így egymáshoz kell érniük!
– Most kinek a dolgába ütöd az orrod? – futott át hirtelen a fejemen Byron Katie szokásos mondata, s gyorsan helyretettem magam:
– Had’ döntsék el ők maguk, mi a komfortos nekik! Nagyfiúk, el tudnak húzódni, ha el szeretnének.
De persze nem tették. Miért is lenne olyan borzasztó összeölelkezni? Hisz ezt teszik köszönéskor is.

Bizony, nekem is van felkészülnivalóm. Megtanulni elengedni magam, szabadon engedni a vágyaimat, megtanulni megfürödni az érzésekben és nem aggódni miattuk. Figyelni, de nem aggódni.

– Nyugodtan menjetek be a szobába szexelni! – mondta Ádám nekem és Ákosnak.
Én haboztam. Nem azért, mert nem vágytam Ákosra – ó, nagyon is kívántam a farkát! Hanem mert aggódtam.
– Biztos csak úgy mondja! – gondoltam. – Udvariasságból. Mi lesz, ha téved, ha megbántjuk ezzel, ha rosszul esik neki, hogy ő kimaradt? – aggódtam tovább, s úgy tettem, mintha meg sem hallottam volna a mondat második felét:
– Majd legfeljebb csatlakozom hozzátok.
Ákos már a puncimat nyalta, miközben én magammal vitatkoztam:
– De hisz hallottad! Ő maga mondta! – torkolt le az okosabbik felem. – Ő nem olyan, mint Te, ő nagyon is tudja, mit akar, mit bír, mi a jó neki. És tudod jól, ha meggondolja magát, szólni fog. Megbeszéltétek, hogy jelezni fogja, ha valami nincs rendben!
Félrepillantottam Ádám felé, miközben Ákos istenien ujjazott, s azt láttam, Ádám hátradőlve, mosolyogva figyel.
– Látod! Minden rendben! – mondta az okosabbik felem. – Nyugodj meg! Tényleg szabad! Ő megengedte, Ákos is akarja, úgyhogy most már itt az ideje, hogy Te is megengedd magadnak!
Úgyhogy odasúgtam Ákosnak, menjünk be a szobába, felálltam, odabillegtem Ádámhoz, hosszan megcsókoltam, majd még egyszer megkérdeztem:
– Tuti, hogy rendben van, ha bemegyünk?
– Igen. Persze. – mondta a legnagyobb természetességgel.

És tényleg rendben volt. Főleg, hogy utána egyből kimentem hozzá, s jól leszoptam.

/Szerző:

Szex a sátorban

17 évesen elvihettem a pasimat is a családi nyaralásra. A szüleim annyira jó fejek voltak, hogy még külön sátrat is kaptunk – persze az övék mellett, hogy mindenki egy kupacban legyen. Emlékszem, tiszta szextábor volt. Folyton állt a farka és szexelni akart délelőtt, délután és este is.

Borzalmas volt. Nem élveztem a szexet. Akkor még nem feküdtünk le egymással az én kérésemre, így csak tapi és orális szex volt: azaz ő próbált örömet szerezni nekem, ami nem sikerült a sok blokkom miatt, ő viszont folyamatosan igényelte, hogy ki legyen verve a farka, amit nem intézett el egyedül, így nekem kellett…

Folyamatosan hisztizett, gyakorlatilag nem lehetett visszautasítani. Amúgy is bármi miatt képes volt megsértődni, ezért aztán kerültem a további konfliktusok keltését, s szépen addig simogattam a farkát, vagy dörzsöltem hozzá a testem (talán le is szoptam, már nem emlékszem), míg újra szabaddá nem váltam a kényszer-szex alól.

Mindezt a hatalmas WC-papír-halom szimbolizálta, mely egyre lepte el a sátrunk belterét: azzal töröltük le gyakori ejakulációja végtermékét. Rettegtem, hogy a szüleim rájönnek, mi történik bent, vagy meglátják ezt a halmot. Nem mintha, nem sejtették volna, s nem, mintha tiltva lett volna bármi is, de én szégyelltem. Szégyelltem, mert úgy éreztem, valami rosszat, bűnöset, illegálisat teszek.

Összerezzentem, mikor Tomi a WC-papír gurigáért nyúlt most a sátorban: felrémlettek a régi emlékek. Aztán lesöpörtem magamról, hisz most nem ez történt. Most jót szexeltünk, igazán jót, amit nem szabad átírni egy rossz emlékkel. Büszke voltam magamra, hogy sikerült lerázni ezeket a régi képeket magamról, s vissza tudtam repíteni magam a jelenbe, ahol mosolyogva néztem végig, ahogy jelenlegi pasim a farkát törölgeti.

A kép forrása itt.

/Szerző:

Szex a vízben

Mindig is vágytam arra, hogy egyszer vízben szexelhessek. Még amikor jóval problémásabb volt a szexualitásom, akkor is ábrándozva gondoltam arra, hogy a víz ringatásában kényeztetjük egymást. Izgatónak, simogatónak tartom ezt a közeget: egyszerűen imádok a vízben hozzá bújni a pasimhoz, az ölébe kuporogni, a farkához nyomni a puncimat és úgy csókolózni.

Persze óvva intettek az egésztől, hisz nem csak hogy fertőzésveszélyes, de a víz gyakorlatilag szárít, kimossa azt a síkosító hüvelyváladékot, ami a bejutást könnyíti. Lilike azonban nem szokott ésszerűen cselekedni a szexet illetően: imád butaságokat csinálni. Bár talán ez nem csak rá igaz ezen a bolygón…

Incselkedtünk, játszottunk, majd egyszer csak lekaptam a bugyim a vízben és a kezébe adtam, ő pedig játékosan az ölébe kapott és a puncimhoz dörzsölte péniszét. Kis naiv Lilike megint alaposan meglepődött, amikor annak ellenére, hogy megbeszéltük: én parázok attól, hogy visszatér a hüvelygombám, ő egyszer csak belém hatolt. „Akkor meg már úgyis mindegy” – gondoltam, s hagytam.

Nem állítanám, hogy életem szeretkezése volt, mert nem is lettem úgy felcsigázva, mint máskor és a farkát sem éreztem annyira ebben a szögben, s nem tudtam akárhogy helyezkedni a figyelő szempárok miatt. Talán az egészben az volt a legizgatóbb, hogy tilosban csináltuk. Mert nyilvános strandon mégsem illik…

Én mondjuk érdekes mód egyáltalán nem paráztam, hogy kiszúrják, mit csinálunk. Nem hiszem, hogy látszott, hisz egész nap abban a pozícióban strandoltunk, ölelkeztünk, s igyekeztük az arcunkon a legkisebb jelét sem mutatni annak, hogy mi történik épp. Inkább csak kedélyesen beszélgettünk, bámészkodtunk, miközben bennem volt. Szerintem a kutya nem gyanakodott, vagy legalább is nem jobban, mint akkor, amikor egyébként egyáltalán nem szexeltünk.

Én a tilosat, pasi pedig a puncimat élvezte nagyon. Bár azért el-elkaptam egy-egy édes pontot: amikor a derekát a lábaimmal átkulcsolva kicsit hátrébb döntöttem a felső testem, úgy nagyon jó helyen nyomott. Vagy amikor a csípőmet kezdtem el jobbra-balra csavargatni, miközben a farkán ültem.

Mindenesetre jobb lett volna ezt sötétedés után a nádas takarásában…

Fertőzésnek pedig egyelőre nyoma sincs 2 nap távlatából.

A kép forrása itt.

/Szerző:

Cyberszex a zuhany alatt

Hosszú hetekig vártuk a következő találkozót és az első szeretkezést. Izgatott voltam, tele vággyal. Hihetetlen, hogy addig nem esett le nekünk a tantusz: ott a videóhívás lehetősége.

Bevallom, nem ment a beszélgetés. Addigra már annyira vágytam rá, hogy mikor megláttam, csak mosolyogni tudtam és nézni őt. Nem jutottam szóhoz, nem ment a beszéd, nem is volt mit mondanom, csak örültem, kimondhatatlanul örültem a látványának. Hosszan néztük egymást, az elviselhetetlenséget súrolta a helyzet. Aztán elindult a fürdőszobába, megengedte a vizet a kádban és vetkőzni kezdett. Nem gondolkodtam, egyszerűen követtem. Letámasztottam a mosdóra a telefont, megmostam a fogam, miközben ő már a kádban simogatta magát és tovább vigyorgott.

Bizonytalankodtam, azért kezdtem a fogmosással, de aztán én is levetkőztem, s zuhanyozni kezdtem. Nem nagyon érintettem magam, csak mutattam magam neki. Nem vágytam az önkielégítésre, csak arra, hogy lássam őt, és lássam őt nagyon mosolyogni. Márpedig, ahogy meglátta a puncimat, nagyon mosolygott.

Elragadott az arckifejezése, ahogy vágyik rám. Közelről akartam látni, így leültem a kádba, s a puncim felé fordítottam a kamerát. Elkezdtem mosni, s ahogy a vízsugár a csiklómat érte, hirtelen megéreztem azt, amit már annyiszor láttam leírva másoktól…

Környezetvédő vagyok, így nehezen küzdöttem meg a lelkiismeretemmel, hogy folyatom a vizet, de azért csak sikerült elengedni magamat és megengedni magamnak ezt a luxust. És elkezdtem élvezni… Magamhoz érni nem tudtam, ahogy ezt megtettem, fura rossz érzés kerített hatalmába, mintha nem lenne helyes, amit teszek, de a vízsugár az OK volt. Azt „lehetett”.

Egészen addig spricceltem a vizet a puncimra, míg elmentem. Nem volt még ilyen, nem is nagyon volt még orgazmusom saját magam által, de így, a víz és az ő varázsa segített áttörni a falat, amit a tudatos és az ösztön énem közé húztam fel.

Varázslatos volt.

A kép forrása itt.

/Szerző:

A kislány, aki „csúnya dolgokat művel”, azaz élvezi a szexet

A Bliss c. film inspirálta e bejegyzéssorozatomat, melynek második részét olvashatjátok most. (Első rész itt.)

Vigyázat, spoylerek sorozata következik! Érdemes előbb megnézni a filmet!

Maria gondja nem az, hogy a teste képtelen a szexre. A fejében van egy blokk, ami miatt nem tud megnyílni a párja előtt. Szeret a férjével szexelni, szereti megadni a pasinak a gyönyört, az orgazmust, alapvetően élvezi is, hogy magában tudhatja Joseph farkát, de a saját extázisa elmarad. Valamiért nem tudja átengedni magát neki. Van egy blokk benne, amit nem ért.

A terapeutája sejti, hogy egy szexuális trauma, abúzus állhat a dolog hátterében, de Mariának nincsenek ilyen emlékei.

Joseph a tantrikus terapeuta segítségével szépen lassan, okosan, tudatosan felépített folyamatban eljuttatja Mariát az első orgazmusig. Maria sokkot kap, mert az extázis közben előtör belőle a tudatalattijában mélyen eltemetett kép: az apja gyerekkorában éveken keresztül folytatott vele szexuális kapcsolatot. És élvezte. És bűntudata volt emiatt, aminek következtében az egész pakkot blokkolta magában. A történetet a tudatalattija legmélyére nyomta, s képtelenné tette magát a szex élvezetére.

…

Számtalan olyan pontra emlékszem gyerek- és kamaszkoromból, amikor élveztem a szexuális közeledést, de a bűntudatom annál erősebb volt. Éreztem, hogy valami „csúnya dolgot” művelek épp, márpedig én mindig jó kislány akartam lenni, így vagy nem csináltam többet azt a dolgot, vagy elintéztem, hogy ne okozzon gyönyört, s így elintéztem, hogy jó maradhassak. Megfeleljek a vélt elvárásoknak.

  • Kötelet másztam kislányként. Összeszorítottam a combocskám, s elöntött a gyönyör. Megijedtem. Valahol mélyen tudtam, hogy ez csúnya dolog. Onnantól nem igazán ment többet a kötélmászás.
  • Szerelmeset játszunk a barátnőmmel. Ez már csak ködösen rémlik, valószínűleg elfolytottam. Volt benne kis maszturbálás, talán egymás combjához dörzsöltük a puncinkat, nem emlékszem. Talán még csókolóztunk is… Talán vele volt az első csókom… Tudtam, hogy ilyet nem szabad. Tudtam, hogy rosszak voltunk. Pedig senkinek sem ártottunk…
  • Szerettem szerelmeset játszani apuval. Néztük a filmet, s ilyenkor hozzá bújtam a fotelja karfáján fekve. Már nem tudom, meddig mentem el, valószínűleg csak a nyakát puszilgattam, de az is lehet, hogy több. Én csináltam. Úgy emlékszem, ő kedves volt és elfogadó. Nem lökött el, nem szidott le, nem is élt vissza a helyzettel. Úgy emlékszem.
  • 16 évesen az első pasi, aki belenyúlt a bugyimba. Tudtam, hogy ez csúnya dolog. Hogy ezt nem szabad ilyen hamar. A puncim nedves volt, de a lelkem megkeményedett. Magamat hibáztattam, hogy belekeveredtem ebbe a helyzetbe. Csalódást okoztam a pasinak is és mélyen belül valószínűleg anyámnak is. (Lásd Nancy Friday Nők a csúcson c. könyvében.)
  • Első orális élmény. Tisztán emlékszem, elengedtek a szüleim, hogy vele töltsem az éjszakát. Apu feltételezte, hogy szex lesz, s megkérdezte, milyen védekezést szoktak használni manapság a fiatalok. Zavarba jöttem, mentegetőztem, hogy mi még nem fogunk lefeküdni egymással. … Éjjel azon kaptam magam, hogy a szerelmem a puncim nyalogatja. Nem is tudtam, hogy ilyen van, nem tudtam, hogy a lányokat kinyalják. De azt tudtam, hogy a puncimmal pisilek, ami koszos. Pisilés után kezet kell mosni. Ő pedig most azt a testrészemet nyalogatja. Undorító. A testem élvezte, de az orgazmus közelében ezt elblokkoltam. Helyette az éles édes fájdalom maradt meg éveken át. Éveken át egy pontig élveztem, aztán, mint amit elvágtak, leblokkoltam magamban az egész élvezetet. Egy ponton kikapcsolta az agyam a testem.

Igen, nagyon valószínű, hogy ez mind összefügg azzal, hogy kislány koromban megnyalta a puncim az a férfi, akit én nagyon szerettem. A barátom volt. Mindig mondják, hogy ez nagy trauma. Most kezdem csak megérteni a filmnek köszönhetően, mi mindenre lehetett ez hatással az életemben. És alig várom, hogy én is elkezdjek egy hasonló szexuális gyógyítóval együtt dolgozni, s kigubancolni ezeket a szálakat.  Megérteni, mi mivel függ össze és megbocsátani. Méghozzá leginkább magamnak.

A kép forrása itt.

/Szerző:

A nedvesedésről

Olvastam egy cikket a nedvesedési problémákról és elgondolkodtam. Azt hiszem, nekem nem nagyon szoktak nedvesedési problémáim lenni, legalábbis pasi ezt állítja. Amikor én úgy érzem, nem állok készen még az akcióra, ő akkor is arról közvetít, milyen lucskos a puncim, s a farka is könnyen belém tud hatolni gyakorlatilag bármikor. Mondjuk igaz az is, hogy nem is extrémek a méretei és a kémia is elég erős köztünk. Úgy fest, akkor is nedvesedik tőle a puncim, mikor észre sem veszem.

Nem úgy, mikor magamhoz érek. No, akkor totál szárazság is tud fogadni. Sőt, olyan is van, hogy nedvesen indulok, majd bedübörög az agyamba a blokk: „Állj! Ez nem helyes!” – s már ki is száradtam. Nyálazhatom, síkosíthatom magam agyba-főbe, onnantól lőttek a kéjnek.

Úgy döntöttem, tanulok ebből a cikkből. Ha nincs nedvesedés, nincs vágy, akkor szépen tiszteletben tartom inkább a testem kérését, s nem piszkálom. Egyébként is megfogadtam most már magamnak, hogy csak akkor fogok a maszturbálással kísérletezni, ha tényleg vágyom rá. Felhagyok azzal, hogy feladatként, kötelességként tekintek a saját testem felfedezésére.

Rádöbbentett arra is, hogy lehetnék még sokkal őszintébb is az ágyban. Most ismertem fel, hogy bár már hetekkel korábban olvastam egy cikket arról, milyen az ideális nyalás, nem merem átadni pasinak a cikk kapcsán a felismeréseimet. Nem merem elmondani, mit szeretnék másképp. Nagyon megfogott, amit ír arról, hogyan közelítsünk óvatosan a punci felé, ne rontsunk ajtóstul a házba. Pasi ilyenkor gondosan megnyalja az ujját, vagy odaköp, de lehet, erre nem is lenne szükség, ha egy picit még körbesimogatná a vénusz-dombom behatolás előtt.

Kedves Testem!

Köszönöm, hogy vagy! Mostantól jobban fogok figyelni rád, tisztelni és szeretni foglak. Neked szívesen fogadok örök hűséget is.

Ölel,

Lili

/Szerző:

Saját popsi simogató

– Köszönöm, hogy megtanítottál izgatni a fenekemet! – hagyta el a számat reggel a mondat, miközben elégedetten mosolyogtam a kéj tengerében fürdőzve. Igen, most már minden bizonnyal volt orgazmusom.

Régen rettegtem attól, hogy a végbélnyílásomhoz érjenek szex közben. Utáltam az érzést, rendre helyreutasítottam a partneremet, ha véletlen nyomást helyezett rá miközben ujjazott.
– A fenekemet ne! – kiáltottam fel.
El sem tudtam képzelni, hogy élvezheti valaki az anális szexet.

Aztán jött az első anális élmény. Ha megkérdez, benne vagyok-e, tutira borzongva nemet mondtam volna, de így, hogy azt hittem, csak kiveri a farkát a popsimra, engedtem, s átadtam magát a nyögdécselésének. Mindeközben „észrevétlenül” addig izgatta a fenekem lukát, míg belém nem hatolt. Eltátottam a számat: jé, ez jó!

Pár hónappal később arra kért, miközben a puncimmal játszadozott, hogy kezdjem el izgatni a fenekemet. Ódzkodtam, de belementem. Elvégre még sosem volt olyan ötlete, ami ne lett volna jó.

Nem azzal volt a problémám, hogy ezt mocskosnak gondolnám, hisz addigra már én is izgattam az ő hátsóját, s imádtam. Attól tartottam, hogy ugyanúgy nem fogok tudni magamnak örömet okozni, mint amikor a puncimat izgatom. Kiderült azonban, hogy míg a csiklóm és a hüvelyem saját magam által történő izgatását valamiért blokkolja az agyam, addig a popsimmal ugyanez nem történt meg: azt nagyon is érzem és nagyon is tudom élvezni. Olyannyira, hogy még most is felizgulok attól, ahogy visszaemlékszem a reggelre: ülök pasi arcán, nyalja a puncimat, én pedig egy ponton elkezdem izgatni a hátsómat teljesen magamtól. Nem azért, mert pasi megkért rá, nem azért, mert irányított, hanem mert ezt kívántam.

/Szerző:

Szabad magamat érinteni szex közben?

Nagyon megörültem az alábbi képnek, amit egy ősrégi szexuális felvilágosító füzetben (Villányi Péter: A szeretkezés) találtam. Nagyon pozitívan csalódtam, hogy azt tanítja: teljesen normális magadat simogatni akkor is, mikor pasival vagy.

Amikor életemben először beszélgettem egy barátnőmmel szexről, bevallotta, sokat küszködött, míg meg tudta magának engedni, hogy saját magát simogassa, miközben a pasijával van. Eltátottam a számat: ilyen van? Tényleg van olyan nő, aki magát izgatja, amikor ott van a pasi? Tényleg lehet? Ezzel nem bántom meg?

Szépen lassan rájöttem, hogy ha nekem OK, hogy pasi a nyelvemre veri a farkát (azaz magát izgatja), akkor az is rendben lehet, ha én simogatom magam, miközben dugunk. Tudom, tudom, hisz mondták is többen is, hogy izgató, ha a lány magához nyúl, de a bennem élő jó kislány nem tudta ezt megengedni magának. Elvégre az az igazi élvezet, amit a pasi ad nekem. Ha magamat izgatom, azzal azt mondom: amit te adsz, az nem elég. Pedig az is lehet, hogy egyszerűen nincs annyi keze, hogy azt mind megtegye, amire én vágyom.

Imádom, amikor pasi kinyal. Imádom azt is, mikor azt kéri hozzá, hogy húzzam szét a puncimat. Őszinte leszek: nem azért szeretem, mert így jobban hozzám fér, hanem mert így „legálisan” érinthettem magam. Felfedeztem, hogy ha még az én ujjaim is ott vannak a nyelve és az ajkai mellett, s nyomást helyezek a csiklóm felső részére, az csodálatos érzés. Sokáig persze titkoltam mindezt: úgy tettem, mint aki csak az ő kedvében akar járni: izgatóan szabad utat engedek a nyelvének, s csak titkon nyomtam, masszíroztam a szeméremajkaimat. Beletelt egy időbe, mire rájöttem, ezt nem kell titkolni. Nyugodtan csinálhatom úgy is, hogy észreveszi, akár úgy is, hogy a borostájához dörzsölöm oda magam: nem, hogy megengedi, de imádni fogja a lelkesedésemet!

Nehéz megérteni a magamfajtáknak, akikben ekkora blokk van az önkielégítéssel kapcsolatban, hogy ezt szabad. Még akkor is, ha a fickó külön kéri, hogy simogassam magam: bűnösnek, helytelennek tűnik. Pasi is kérte, s én megtettem, mert szeretem őt. Megtettem azért is, mert tudtam, hogy szeretem, ha a csiklómat is izgatják, de közben csalódottságot éreztem, mert igazából arra vágytam, hogy ő érintsen, hisz az az igazi! Én csak a szamár voltam, ha már ló nincs. A kevésbé attraktív opció. A személy, akit kevésbé szeretünk, s akinek az érintésének emiatt nem is örülünk annyira. S mi lett az eredménye? Bár ugyanazt a csiklót érintettem ugyanúgy, mint ő korábban: semmit sem éreztem! Pont ugyanúgy, mint amikor önkielégíteni próbálok.

Ettől függetlenül újra, meg újra megpróbáltam, míg a végén pasi is kiszúrta:
– Most inkább ne simogasd magad! – kérte és én teljesen összezavarodtam. Csak pár nap múlva mertem rákérdezni:
– Miért kérted ezt?
– Mert azt éreztem, csak az én kedvemért csináltad, nem azért, mert élvezted.

Van benne igazság, de ez nem a teljes igazság volt. Leginkább azért csináltam, mert akartam. Mert örömet akartam okozni magamnak, ami neki is tetszik. Kitartó voltam, nem akartam feladni. Csináltam, s vártam, hogy egyszer majd leomlik a fal, felszabadulok és meg tudom engedni magamnak, hogy megérezzem a saját érintésemet.

Sajnos eddig ez még nem történt meg, csak egy-egy rövid másodpercre. Megörültem a szikrának, elkaptam, ismételtem a mozdulatot, de az egy szempillantás alatt kialudt, elveszett. Újra csalódott lettem, utáltam magam, amiért nem megy. És ami nem megy, azt valószínűleg nem érdemes erőltetni egy bizonyos ponton túl, mert csak törést okoz bennem. Nem ér annyit. Inkább azt hiszem, el kell engedni, s ki fog derülni, mikor állok készen rá. Nem kell türelmetlennek lenni! Addig is maradok annál, ami megy: (már nem is lopva) simogatom a nagyajkaimat, nyomást gyakorlok a vénusz-dombomra és izgatom a popsimat. Elvégre a szex nem teljesítmény-verseny, ahogy azt már többször megbeszéltem magammal. Azért szexelek, hogy élvezzem, hogy jó legyen nekem és a partneremnek, nem pedig azért, hogy megugorjak mindenféle saját magamnak állított szinteket.

Forrás: Villányi Péter: A szeretkezés (Komolyan fáj, hogy ki kellett csillagoznom ezt a képet, de a YouTube beszólt, hogy az oldalamon meztelen képek vannak, és nem akarom megkockáztatni, hogy letiltsa a csatornám.)

/Szerző:

Most már megengedem magamnak az élvezetet!

Hatalmas áttörés volt az életemben, mikor először átéltem az orgazmust ahogy a pasim kinyalt. Az is, amikor először éreztem, hogy igazán élvezem, ahogy bennem van a pénisze. Ezek addig mind nem mentek. Hirtelen egy új világ, az érzékek és a kéj birodalmának kapuja tárult fel előttem.

Felragyogtam és mosolyogva bújtam oda a pasihoz: végre megtörtént, amire annyi ideje vágytam! Amiről mindvégig tudtam, hogy létezik, csak nem találtam a bejáratot.

Felidéztem az első orális élményemet. A pasi lelkesen látott neki felfedezni a puncimat: ő is akkor csinált ilyet életében először. Visszaemlékezve egészen ügyes volt, csak én nem voltam kész rá. Egy lomos, hideg, barátságtalan szobában voltunk és az egészet bűnösnek éreztem. Élveztem, azaz élveztem volna, ha megengedtem volna magamnak az élvezetet.

Első kötélmászós élményem 7 évesen: bár gyakorlatilag a legbénább voltam az osztályban, én voltam az első, akinek sikerült felmásznia a tetejére. Szorgalmasan szorítottam kis combjaimmal a kötelet, amitől elöntött a kéj. Úgy értem fel a „csúcsra”, mármint a kötél tetejére, hogy tudtam: valami olyasmi sikerült most nekem, ami addig még senki másnak. Csakhogy a kéj érzete befeketítette az egész élményt: azt hittem, ez valami bűnös dolog, ilyet nem szabadna csinálnom magamnak. Szeretném egyszer megtudni, miért gondoltam ezt. Onnantól nem ment a kötélmászás soha többet…

Egy felnőtt bácsi, valaki, akit a bizalmamba fogadtam, egészen pici koromban megkóstolta a puncimat. Éreztem, hogy ez finom, jó érzés és tudtam, hogy ilyet nem szabad csinálni.

Ezek mind olyan helyzetek, ahol nem engedtem meg magamnak, hogy élvezzek. És ez a minta ismétlődött egészen napjainkig még akkor is, amikor igazából élvezni akartam, mikor már tudtam, hogy szexuális gyönyört át szabad élni, de akkor sem ment.

A szexuális kivirágzásom során egyszer csak felismertem, hogy ahelyett, hogy megélném a pillanat adta gyönyört és igyekeznék ezt elnyújtani, magamat hajszolom az állítólagos orgazmus felé. A változás akkor történhetett meg, mikor megértettem: pasim tényleg imádja bármeddig nyalni a puncimat, nem kell magamat siettetni, hanem nyugodtan benne lehetek az élvezetek örvényében addig, amíg csak akarok. Hirtelen elmaradt az az éles érzés, amit akkor éreztem, mikor először nyalták meg a csiklómat: amikor a kéjt éles fájdalommá formálta át az agyam.

Most már el tudok élvezni az orális szextől, de a behatolásnál még az is sokszor nehézséget okoz, hogy érezzem az élvezetet. A testem reagál ugyan, fel vagyok izgulva, nedves a puncim, a péniszt könnyen befogadom, de az érzés nem jut el az agyamig – valahol történik egy blokk. Tudom, hogy egyszer-egyszer már képes voltam rá, hogy imádtam, ahogy ki-be csúszik bennem a pénisz, és mikor vége lett, s elélvezett, már nem megkönnyebbülést éreztem, hanem hiányérzetet: többet akartam. Nem a „megadom neki az élvezetet” állapotban voltam, hanem élveztem a farkát. Élveztem a szexet!

Mi történt akkor, amit most nem tudok meglépni?

Lehet, hogy ebben a helyzetben sem engedem meg magamnak az élvezetet. Csak tudnám, hogyan lehet ezen változtatni… Az is lehet, hogy még mindig görcsösen kapaszkodom a régi képekhez, amikor nem tudtam élvezni a behatolást és ezzel összefügg az is, hogy nem a jelenben vagyok. Nem magammal foglalkozom. Kergetem az orgazmust, sürgetem magam. Nem azért érek magamhoz, mert az esik jól, hanem mert görcsösen azt akarom, hogy jó legyen nekem. S mi a jó? Hát az orgazmus!

Volt egy-egy bizonyos helyzet, póz, ami csodálatos volt. Amit nagyon élveztem, s amit görcsösen igyekszem újra átélni, de másodszor már nem megy. Miért? Mert akarom, görcsösen akarom és nem kívánom. Nem a vágy vezérel, hanem a feladat: újra meg kell élni a gyönyört. Miért? Mert mindenki ezt teszi. Mert ez a normális. Ez a jó. Akkor leszek sikeres a saját szememben, ha tudom élvezni a szexet. Csakhogy én nem sikeres akarok lenni, hanem boldog. Boldog pedig úgy tudok lenni, ha nem ostorozom magam folyamatosan. Ha végre abbahagyom saját magam hibáztatását, amiért nem megy.

Mikor volt, mikor utoljára kívántam a szexet? Egész rég. Pedig 1-2 hónapja még lelkendeztem azon, hogy nem bírok magammal, fészkelődök, vágyom a pasim érintésére, s alig bírom ki, hogy hazaérjünk, s rávethessem magam. Tudom, hogy képes vagyok erre, s hogy így boldog tudok lenni. Csakhogy ezt valahol elveszítettem, s mióta elveszítettem, újra haragszom magamra emiatt. Haragszom, hogy nem megy. Haragszom, hogy nem tudom megadni sem magamnak, sem a pasimnak az örömöt úgy, ahogy én szeretném.

– Lilikém, hát akkor hagyd abba a saját magad hibáztatását! Minden rendben van. Egy csodálatos, szexi kis macska vagy, aki bátor, kíváncsi, kísérletező, nyitott, gyorsan tanul, tehetséges, ügyes, képes gyönyört adni és kapni. Tudod, hogy meg tudod csinálni! Igen, vannak azok az helyzetek (pl. egy hüvelygombás fertőzés), amikor nem megy, de ez teljesen rendben van. Ezért se haragudj magadra, nem te okoztad magadnak a betegséget, viszont tudod, hogy el fog múlni, s akkor majd szépen, újra, ügyesen kinyitod magad. Ne gondolkozz, csak érezz. Nem számít, mi volt tegnap, akkor hogy ment, mert az már elmúlt. Akkor sem számít, ha rosszul ment: hisz ma mehet jobban, s akkor sem, ha csúcs volt: ma nem kell ugyanazt produkálnod. Annyira élvezd, amennyire éppen tudod, s örülj annak, amit épp aznap adtál magadnak. Te magadnak. Mert pasi akarhat bármilyen jót is, ha te nem engeded meg magadnak a gyönyört.

4134273176_275086431d_o.jpg

Fotó: Gerard Fritz @ FlickR

/Szerző:

Érzések csoportszex után

Teljesen megzuhantam a két pasival szexelős hétvégét követően. Úgy éreztem, túlságosan a gázra tapostunk a poliamoria irányába, s kicsit beleszédültem a tempóba. Bár az egész 4 napot imádtam, azért kimerültem a száguldásban. Egyrészt totál izomlázam is volt, másrészt lelkileg is leszívott.

Mi történt? (Előzmények itt.) Gyakorlatilag 4 napig szexelgettünk pasimmal, egy nagyon kedves barátjával és még egy párral. Néha ettünk, s egyszer-egyszer elmentünk valami programra, de többnyire csak keféltünk. Már a második nap alig bírtam mozogni.

Arra jöttem rá, hogy úgy éreztem magam ezután az intenzív 4 nap után, mint az első randink után pasival. Akkor is tisztában voltam vele, hogy minden, ami történt, az jó volt nekem. Semmivel sem ártottam sem magamnak, sem másnak. Igen, a keresztény kultúrkörben erkölcstelennek számít, amit akkor megéltem, de vajon igaza van-e a kultúránknak? Mégis mi rossz van abban, ha szexuális örömeket élünk át már az első randin? Miért ne lehetne? Nem tudtam erre érvet hozni, mégis mocskosnak éreztem magam. Az eszem tudta, hogy jól döntöttem, de valami mélyen belül bántott.
– Ne hülyéskedj, Lili! Mégis mi bajod van? – szállt szembe velem az agyam. – Hisz élvezted a szexet! Végre élvezted! Örülnöd kéne, ki kéne ugranod a bőrödből! Ráadásul mennyire klassz pasi! Bölcs, helyén van a szíve. Nincs ebben semmi rossz!
– Igen, de… – hebegtem. – Valami akkor sincs rendben… Valami miatt szomorú vagyok. Valami miatt nem érzem jól magam a bőrömben.
– Ne aggódj! – simogatta meg a fejem. – Ez az egész szokatlan volt neked. Sok új inger ért, ami miatt normális, hogy össze vagy zavarodva. De minden rendben lesz. Jó kezekben vagy. Ha pedig mégsem, bármikor tovább tudsz lépni.
– Az igaz.
– Na látod!
– Holnap találkozni akar velem, de nekem semmi kedvem hozzá…
– Tudom, de menj el mégis. Nézd meg magadnak ezt a pasit újra, miután kialudtad magad, s utána meglátod. Nem kell most eldönteni semmit. Beszélj vele, légy hozzá őszinte. Mondd el neki, hogy ez neked mind új és gyors.
– Igen. És azt is meg akarom mondani, hogy nem volt OK, hogy óvszer nélkül hatolt belém. Furdal emiatt a lelkiismeret. Hülye voltam, hogy hagytam, ami miatt most haragszom magamra. Nem tudhatom, egészséges-e.
– Látod! Megy ez. Hisz tudod, milyen nyitott pasi! Nyugodtan lehetsz vele őszinte, meg fog hallgatni és meg fog érteni. Biztosra veszem, hogy együttműködő lesz.

És így is volt. Beültünk egy kávéra és mindent elmondtam neki, minden bizonytalanságom, s meg is nyugodtam tőle. Megtapasztaltam, hogy nem csak meghallgat, de vannak hasznos válaszai is, megért és türelmes. De nem túl türelmes, nem vonul vissza, hanem marad továbbra is olyan szexuálisan túlfűtött, ami előre lendít minket. A következő randira már lelkesen indultam el.

Valami hasonlót éreztem a mostani hétvége után is. Nem akartam látni őt, sőt, nem akartam szexelni! Nem kívántam, nem vágytam rá. Egyedül akartam lenni, begubózni. A poli barátnőmet akartam, aki majd megért, de nem tudtunk találkozni. Egyedül éreztem magam. Tudom, ez ellentmondásos, de ellentmondásosak is voltak az érzéseim. Egyszerre voltam szerelmes és taszítottak a történtek. Imádtam, hogy annyira felszabadult tudtam lenni, hogy otthon voltam a testemben, mégis szégyelltem magam fogalmam sincs, mi miatt.

– Mégis mi bánt? – kérdezte chat-en poli barátnőm.
– Nem tudom igazán… Talán az, hogy kicsit belezúgtam Tibibe, s miközben ő ott volt, mint érdekes új ember, pasim a háttérbe szorult. Már kevésbé volt izgalmas és ez megijesztett. Nem akarom elveszíteni.
– De hát ez teljesen normális, hogy az új izgalmasabb. – mondta a pasim később, mikor mindent elmeséltem neki. Mármint mindent, ami tudatos volt, amiről tudtam én magam is. – Nagyon fontos nekem Tibi, én csak örülök, ha Te is megszereted azt, akit én is szeretek. Pláne, hogy ebből csak még több csoportszex származhat, ami nekem is jó. Nagyon izgató volt nézni, ahogy a farkát szoptad. Nagyon klassz kis ribancocska vagy!

Elmosolyodtam. Imádom, hogy ilyen.

Tudom, hogy a poliamoria jó nekem, illetve jó nekünk. Tudom, hogy szabad szeretnem mást, tudom, hogy bármikor lehetek őszinte, mégis azt történt ebben a szokatlan helyzetben, hogy elkezdtem titkolózni, „hazudozni”. Inkább csak akkor érintettem Tibit, mikor pasim épp nem arra nézett. Mikor pasi megfordult, szétrebbentünk. Az eszem tudta, hogy semmi okunk így viselkedni, hogy pasi örül, ha szeretjük egymást, szívesen nézi, ahogy mással vagyok, mélyen belül mégis annyira dolgoztak bennem a gyerekkorom óta tanult minták, hogy azt éreztem, amit teszek, az bűnös. Attól féltem, ezzel bántom pasit.

És most jöttem rá! Ördögi kör. Nem akarom bántani pasit, ezért hazudok. A hazugságtól rosszul érzem magam, bűntudatom lesz, ami miatt elkezdem utálni azt a helyzetet, amiben vagyok, s ezáltal kihátrálhatok a kapcsolatból, amivel mégis bántom őt. Helyette viszont ha őszinte vagyok, s engedem, hogy megéljem, ami nekem jó és neki is örömet okoz, azzal csak tovább virágzik az a gyönyörűség, ami köztünk van!

Bár már beszéltünk erről pasival többször is, azt hiszem, még egy párszor el kell majd mondania nekem, hogy ez mind tényleg OK neki. Sokat segít, hogy eddig már pár nyitott ismerősnek eldicsekedett vele, mennyire szimpatikus volt nekem Tibi.

5832660048_55f8b0935b_b.jpg

Fotó: Harsha K R @ FlickR

/Szerző: