Tag Archive for: gyanta

Azt gyanítom, egészen rémisztő lenne az eredmény, ha kiszámolnánk, mennyi időt töltünk életünk során szőrtelenítéssel. Férfiak és nők is. Mindez persze igazából csak divat. Tudom, van, aki szerint higiénikusabb szőrtelenül, mások szerint meg pont nem. Czutor Zoli szerint például határozottan nem az, lásd a lenti videóban.

Mire tippelsz, mi manapság a legnépszerűbb? A simára borotvált, vagy a helyes kis formára vágott, rövid szőrzet? Mit szeretnek a nők, és mit a férfiak? Tavaly készítettem egy kérdőívet, amit a legnagyobb meglepetésemre 14 ezren ki is töltöttek! Jöjjön hát a 2017-es év összegzése, illetve ünnepélyesen megnyitom a szavazást a 2018-as nyár intim legkedveltebb női és férfi fazonjaira!

intim_borotvalkozas_gyanta_bikinivonal.jpgPhoto by Vidar Nordli-Mathisen on Unsplash

Milyen legyen a punci?

Férfiak és nők egyaránt azt válaszolták, hogy a legjobban a simára borotváltat szeretik. Nem is csoda, hisz szerintem is elképesztő finom tud lenni a tapintása így a nagyajkaknak! Én például sokkal jobban szeretek (szeretnék) így magamhoz érni. A szőr durva tapintását nem annyira szeretem.

2017-ben dobogós helyen végzett még a rövidre nyírt, fazonírozott szőrzet. Én is legszívesebben ezt választom. A teljesen lecsupaszított szeméremdomb bennem is a gyerekpunci benyomását kelti, ráadásul a pengés borotválkozás, meg a gyantázás is őrülten szokott viszketni, mikor nőni kezdenek a szőrszálak. A vakarózó, kipattogzott nő pedig szerintem nem szexi, főleg, ha még ideges is ettől.

 

Mi keretezze a péniszt?

A férfidivat már nem ilyen egyértelmű – itt szinte teljesen megoszlik a mezőny a csupasz, a rövidre nyírt, és a bontatlan szőrzet között. Nincs egyértelmű győztes. Az azonban érdekes, hogy míg a férfiak inkább szeretnek ott is borotválkozni, addig a hölgyek többsége a természetes szőrzetet kedveli. Vajon ez amiatt van, hogy szeretnének tetszeni a nőknek (mert akkor a többség téved), vagy a pasik számára kényelmesebb így? 

Ki kezdte a szőrtelenítést?

Elsőre azt gondoltam, a pornóipar és a meztelen újságok teremtették a szőrtelenítés trendjét, miattuk van az egész, hogy nem látjuk legalább olyan szépnek az intim szőrzetet, mint a hajat. De tévedtem. Az igazság az, hogy több ezer éve vágyik az ember arra, hogy ne nőjön szőr itt-ott. Már időszámításunk előtt 5000 évvel is használtak mindenféle furcsaságot a csupasz bőr érdekében: pl. szamárzsírt, kecskeepét, kígyóvért, égetett meszet, és persze kátrányt. Nem is értem, hogy koptak ki ezek a tradicionális szerek a gyakorlatból… (És vajon hogy használták őket?)

intim_borotvalkozas_gyanta_bikinivonal_2.jpgPhoto by Alexander Krivitskiy on Unsplash

Egészen beteg divatok is megjelentek ezen túl a történelem során. I. Erzsébet angol királynőnek például annyira csodálták a szép magas homlokát, hogy a kicsi gyerekeknek haját is elkezdték irtani az előkelő homlok elérése érdekében. Az egyiptomiak pedig annyira rajongtak a sima arcbőrért, hogy a férfiak képesek voltak a szakállukat csipesszel kihúzogatni. További horrortörténetek itt és itt.

 

Hány embertől hallottam már, hogy az intim szőrzet igénytelen! Már túljutottunk azon is, hogy egyszerűen arról vitatkozzunk, szexi-e: most már egyenesen megbélyegezzük azokat, akik érintetlenül hagyják vénuszuk. Pedig okkal születünk így, komoly védekező funkciója van ezek szőrszálaknak! A legfőbb szerepük, hogy a végbél és a hüvely baktériumait elválasszák egymástól, ne vándoroljanak át egyik helyről a másikra.

Bevallom, én szerettem a fanszőrzetem. Nekem tetszett. Szerelmem azonban egy szexibb fazonról álmodott, így úgy döntöttem, meglepem. Most pedig megosztom veletek a kanossza-járásom lépéseit, azaz, hogy milyen módszerek vannak a fazon-csinosításra és ezek hogy váltak be nálam.

 1. A kézi borotva

Vele már évek óta hadban állunk. Bár gyors megoldást nyújt, de gyakorlatilag már másnap megjelenik a borosta, ami nemhogy igénytelen (szerintem), de visszaszúr. És nem csak a partnerem döfi, de engem is! Egész álló nap irritál, csíp, viszket, majd megveszek tőle. Hát mondjátok csak, szexi az, amikor vakarózok?

Nem is beszélve az állandóan visszanövő és begyulladó szőrszálakról!

2. Csipesszel…

Bár brutál fájdalmas, mégis hosszú ideig játszottam azzal, hogy csipesszel szedegettem ki egyesével a szőrszálakat.

Nagyon macerás volt és ugyanúgy folyton begyulladt. Viszont valahol a játék egyfajta függőséggé vált: csak nagyon sokára tudtam leállni az egyesével történő húzogatással.

3. Szőrtelenítő krémmel

Nem tudom, mi van ezekben a krémekben, de elég ijesztő, ahogy ledobják magukat tőle a szőrszálak, úgyhogy én köszönöm, ilyet nem kennék a puncimra. Hát még a nagyajkaim közé!

intim_fazon_vagas.jpeg Fotó: George Becker @ Pexels

4. Ollóval

Ó, ez nekem nagyon bejött! Szépen rövidebbre vágtam a szőrzetem. Köztes megoldásnak egész jó! Csakhogy ott, alul marha nehéz egyedül levágni. Most kérjem meg a pasim, hogy segítsen? Számomra ez egyáltalán nem tűnt szexi opciónak, így maradt az, hogy rendszeresen megvágtam magam.

5. A gyanta

Áradozott nekem a kozmetikus, hogy így majd sokkal könnyebb lesz tisztán tartani az intim testrészeket! Természetesen semmi veszélyt nem látott benne… Hát, tévedett.

Mert az még oké, hogy ott, helyben brutál fájdalmas a hadművelet. Kibírom, kemény csaj vagyok! De hazatérve jó pirosra dagadtak a szőrtüszők. Ez csöppet sem volt szexi, viszont szerencsére hamar lecsillapodott a bőr.

Egy-két nap után azon kaptam magam, hogy imádom a simaságát a vénuszomnak. Egészen megszerettem, boldogan húztam végig rajta az ujjam naponta több alkalommal is.

Két hétig nyugtom volt még a borostától is!

Remek! – gondoltam. – Megtaláltam a nekem való megoldást!

Boldogan mentem vissza gyantáztatni pár hét múlva. Második alkalommal azonban egyből másnap kiújult a hüvelygombám. A kozmetikus csak csodálkozott, nem értette, én viszont utánaolvastam: bizony ilyenkor rendesen sérül a hámszövet (hisz kitépik tövestül a szőrszálakat), ami könnyű utat engedhet a fertőzéseknek.

Emellett a szőrszálak nem túl együttműködőek: nem egyforma tempóban fejlődnek. Néhány gyantáztatás után elvesztették ritmusérzéküket. Az lett a felállás, hogy bár 2 hétig nyugtom kellett volna hogy legyen a frissen kihúzott szőrszálaktól, pofátlan mód a korábban eltávolított egyedek már a gyantázás másnapján zaklatni kezdtek!

A selymesen sima bőr időszakát felváltotta az állandó borosta, ami ugyanúgy visszaszúrt és a gombás viszketést is hozta magával.

6. Visszanövesztettem

Elegem lett. Úgy döntöttem, hiába tetszett a fazon a páromnak, az én jó közérzetem ennél többet ér! Elkezdtem újra ollóval vagdosni. Csakhogy így meg mindketten eltávolodtunk a puncimtól. Én is kevésbé gondoltam már rá szeretettel és őt sem vonzotta már mágnesként.

Így sem volt jó.

intim_borotva.jpg Fotó: Capri25auto @ Pixabay

7. Villanyborotva

Bár szkeptikus voltam, hogy ez nem lesz jobb a kézi borotvánál, duzzogva tettem egy kísérletet a pasim hajvágó gépével is.

Furcsa mód ez már nem szúrt vissza, akkor sem, ha nullással kaptam le. Tök kényelmes! Szép fazont lehet vágni vele, a borosta sem annyira igénytelen, nem gyullad be és csak néha vágom meg vele magam.

Persze a fazonírozásnál az elérhetetlen tájakon még mindig jól jönne egy kis segítség…

***

Mostanra a rövidre  vágott fazon lett a kedvencem. Bár imádom simogatni a puncikámat, amikor szép sima a bőr rajta, de összességében ez az a fazon, ami mellett a legjobban tudom érezni magam és a legjobb viszony tud kialakulni köztünk. Így tudom a legjobban szeretni az én édes kis puncikám.

Neked mi a kedvenc fazonod? Itt Te is megmondhatod a véleményed név nélkül:

Sokat kaptam édesanyámtól, csakhogy ő is ember és ő sem tudott mindent tökéletesen csinálni. D. Tóth Kriszta saját lányának írt listáját olvasva 6 pont nagyon megszólított engem is. Azt képzelem, az ő lányának könnyebb lesz a szexuális élete ezekkel a tanításokkal a hátizsákjában. Kívánom neki, hogy így legyen! Én pedig most jól a fejembe vésem őket, hogy én is továbbadhassam majd az én leendő gyermekeimnek – persze ennél jobban kifejtve, ahogy gondolom ő is megteszi szóban.

Tudom, Kriszta ezeket a bölcsességeket nem (csak) a szexualitásra értette, de én most arra fogom átformálni őket, mert nekem itt van a legtöbb elakadásom.

1.) Ne hasonlítgasd magad másokhoz! Tényleg. Semmi értelme.

A Cosmopolitan szex tippjei és az egész, általánosításra hajlamos világ azt tanítja, hogy vannak a „normális” szexuális életet élő emberek, meg vannak az „abnormálisak”. Ha kevesebbet szexelek, mint az átlag, vagy ha nem szeretem azt, amit a többség igen (pl. inkább orális szexet kívánok behatolás helyett), akkor „nem vagyok normális”. Pedig mennyivel szabadabb lennék, ha megengedném magamnak, hogy egyéniség legyek!

A 2. pont is gyakorlatilag ugyanez, de azért fontos máshogy is megfogalmazni.

2.) Igen, furcsa vagy. De épp csak annyira, mint bárki más is furcsa. Mindenki más. Élvezd a másságodat! Légy büszke az egyéniségedre!

Furcsa vagyok, mert néha hagyom megnőni a szőrt a lábamon. És nem szeretem, ha a fülemet nyalogatják, pedig az egy elég „divatos” erogén zóna. Azt viszont szeretem, ha a végbélnyílásom izgatják, pedig az „olyan mocskos”. Fura? Sokszor más vagyok, mint a többiek, de ez nemcsak hogy nem baj, hanem elkerülhetetlen, ugyanis mindannyian mások vagyunk. Mennyivel jobb, ha inkább megtanulok büszke lenni a különlegességemre!

fashion-person-hands-woman_1.jpg Fotó: Splitshare @ Pexels

3.) Nem kell boldoggá tenned senkit – nem ez a feladatod. Magadat tedd boldoggá, és boldog lesz melletted a választottad.

Nem kell azért szexelni, mert a pasimat ez boldoggá tenné! És nem kell megpróbálni kitalálni, mit akar. Felnőttek vagyunk, saját magunkért felelősek. Rám is igaz ugyanez: nem várhatom el, hogy a másik tegyen boldoggá engem. Mondjam meg, mit szeretnék! Ha pedig ezt ő hosszú távon nem tudja, vagy nem akarja megadni, és ez a valami nagyon fontos nekem, az én felelősségem, hogy megkeressem, hol kaphatom ezt meg. És az is teljesen oké, ha valamit ő nem tud, nem szeretne megadni nekem. Joga van hozzá.

4.) A tested a tiéd. Te döntesz a sorsáról, és a döntésedet mindenkinek kötelessége elfogadni. Legyen az a társad, a gyereked vagy éppen az anyád.

Igen, olyan fazont választok a fanszőrzetemre, amilyet én szeretnék és erről csak nekem szabad dönteni. Mint ahogy arról is, hogy épp kit, vagy mit engedek be a puncimba.

5.) Ne félj nemet mondani! Ismerd meg a határaidat, és tiszteld őket. Légy tisztában azzal, hogy a nemet mondás képessége nagy érték. Puszta félelemből ne vállalj semmit. Nem igaz, hogy ha valamire, amit nem érzel magadénak, nemet mondasz, „legközelebb majd nem hívnak”. Vagy ha igen, akkor nem is  vagy odavaló.

„Ha nem adom meg neki, amit kér, félek, hogy elhagy.” – de jó lenne örökre megszabadulni ettől a gondolattól!

És attól még, hogy általában szeretem, ha „úgy” izgatja a csiklómat, lehet, hogy ez ma nem esik jól. Ezt pedig nyugodtan jelezhetem – sőt, jeleznem kell! Ha nem figyelek a saját testemre és nem húzom meg a határaimat ennek megfelelően, azzal sokat árthatok magamnak és ez nem tréfa-dolog!

6.) A szabadság: benned van. Ne nyomd el magadban. És ne hagyd, hogy elvegyék tőled.

Mikor teszem mégis ezt? Például amikor nem kezdem el magamat cirógatni szex közben, pedig arra lenne igényem.

***

Tegnap nagy áttörést éltem át újra a hálószobában. Mertem kérni Ádámot, hogy izgassa a fenekem. Bár már sokszor csináltunk ilyet, kérni sosem kértem, hanem mindig csak akkor történt meg, amikor ő magától kedvet kapott hozzá. Végre elkezdtem felelősséget vállalni a saját vágyaimért!

– Szép volt, Lilikém! – veregettem meg a saját vállam.

Az idézetek D. Tóth Krisztától származnak. Forrás itt, a WMN-en.

Videochat-en beszélgetünk, s ő a farkát simogatja közben. Teljesen hétköznapi jelenet: engem néz, felizgul és elkezdi kényeztetni magát.

Mennyi interpretációja van ennek a jelenetnek, s az én fejemben is mennyi féle sztori tud végigfutni!

A paraszt! Igazán kivárhatná, amíg befejezzük a beszélgetést és elintézhetné privátban!” – ez ki szokott maradni nálam, de a világban könnyen előfordulhat.

Nyami! Fú, de izgató! Én sem bírok magammal.” – Ilyen sem volt még, hogy azért nyúltam volna magamhoz, mert a látvány felizgatott volna. Helyette inkább bekapcsol az „Ó, most akkor nekem is kéne„, s kvázi kötelességből csatlakozom hozzá. Pedig vele ellentétben én nem kívántam meg az önkielégítést. Még mindig nem szoktam megkívánni azt. Viszont bár ő nem kéri, én mégis úgy érzem, nekem is illik magamhoz nyúlni.

Néha undorral nézegetem: „Mit mutogatja nekem itt a farkát?” Csendben, magamban drukkolok, hogy inkább az arcát mutassa a kamerába, mert azt sokkal jobban szeretem nézni. Ó, az az élvezkedő arckifejezés! Azt imádom! Bár sokat haladtam a „Szeretem a faszt” mantrának köszönhetően, ott azért még nem tartok, hogy nagyon szívesen nézegetném bárki farkát. Az már előfordult, hogy finomnak gondoltam, de szépnek még nem. Ehhez még fejlődnöm kell. (És szeretném, úgyhogy nézegetem tovább.)

A fenti gondolat párja szokott lenni a „Ó, hogy irigylem! Milyen szép, hogy így szereti kényeztetni a saját testét, szeretgeti önmagát, s közben még szégyenérzete sincs! Teljesen fesztelen. Hogy várom már, hogy én is eljussak ebbe az állapotba!„. Merthogy egyelőre ott tartok, hogy lopva, titokban végig merek simítani a simára gyantáztatott puncimon párszor, s közben tudok örülni annak, milyen fincsi a tapintása.

Tanulási lehetőségnek fogom fel ezeket az alkalmakat. Legutóbb például már megengedtem magamnak, hogy csak nézzem őt, s közben figyeljem a gondolataimat. Mikor kérte, mutassak magamból valamit, megtettem, s arra fókuszáltam, „Ó, milyen klassz, hogy ennyire kívánatosnak tart! Biztos tényleg szép lehetek, ha ennyire odavan a testemért!” Figyelem a reakcióit, igyekszem beleképzelni magam a helyébe, csendben irigykedek, de nem erőltetek magamra semmit. Azt sem, hogy a farkát nézzem, ha az arcát is lehet. Nem KELL néznem. Semmit sem kell. „Önkielégítenem sem kell. Sem vele, sem magamban.” Igen, ez az újabb gondolat, amit meg kéne kérdőjeleznem…

A kép forrása itt.

Kedves Puncikám!

Réges-rég nem találkoztunk már. De hidd el, ez nem azért van, mert nem szeretlek, vagy mert nem vagy fontos! Tudod, az orvos most megtiltotta, hogy beindítsalak. Nehéz ilyen hosszú ideig távol lenni tőled, de tudom, hogy ez most szükséges.

Persze nem igaz, hogy nem gondoltam Rád és nem lestelek meg egyszer sem. Volt ugyan az a pár nap, amikor nagyon beteg voltam, s ami után arra eszméltem rá, hogy napok óta nem is láttalak. Csak leültem pisilni, ami mintha ment volna magától. Tudomást sem vettem Rólad. Szépen lassan a szőr is elhatalmasodott Rajtad, amit csodálkozva figyeltem. Rég láttalak ilyennek.

Elmentem gyantáztatni, de most valahogy máshogy viszonyultam hozzád, mint korábban, amikor selymes, simává varázsolt Téged a kozmetikus. Most olyan volt, mintha idegen lennél. Mintha nem is lennénk összeköttetésben.

Lehet, azért jött most a hüvelygomba, hogy felhívja Rád a figyelmet, ami butaság, hisz már nagyon vártam, hogy újra kinyaljanak, vagy egy fincsi dugásban részesüljünk, de a gomba keresztbe tett. Viszont így tényleg kénytelen voltam Rád figyelni, veled foglalkozni, hisz a viszketés folyamatosan emlékeztetett rá: ott vagy! Kenegettelek, kezelgetlek még most is.

Hiányzol. Szomorúvá tesz, hogy nem élhetünk át annyi csodát, annyi testi örömöt. De ne aggódj, Roninak már a lelkére kötöttem, hogy mindent be kell pótolni! Ragaszkodom hozzá, hogy nyalások hosszú sora következzen!

Alig várom, hogy újra előkerüljön a gésa golyónk, s huncut, cinkos mosollyal járkálunk benne fel-alá a lakásban! Szeretem ezeket a közös titkokat.

Még három nap és újra együtt! Ölellek,

Lili

A kép forrása itt.

– Ú, de jó volt, ahogy belém hatoltál! Kérlek, tedd be még egyszer a farkad!
Szépen, lassan belém nyomta péniszét, szétfeszítve a hüvelyemet, majd végig-szántva a G-pontomat. Majd újra, meg újra megismételte.
– Most szeretném, ha a bicska-pózban* kúrnál meg! – s ő újra engedelmeskedett. Egymásba fonódtak a lábaink, ő nyomott, én pedig fel-le mozogtam a farkán egészen addig, míg valami még keményebb, durvább játékra nem kezdtem vágyni. Fogtam magam, átfordítottam a lábaimat, s háttal fordultam neki, hogy jó erősen meg tudjon dugni.

Amikor már kezdett vészesen közel kerülni a csúcshoz, elkezdte nyalogatni frissen lecsupaszított puncimat, de nekem ez nem volt elég. Hiányzott belőlem a farka, többet akartam!
– Kérlek, ujjazz meg édes, miközben a puncikámat nyalogatod! – nekikészült, belém dugta az ujját, megnyalt, s én elolvadtam. Így folytatta egészen addig, míg szépen rá nem élveztem az arcára – sőt, még az után is kicsit, míg újabb kívánság nem érkezett tőlem:
– Ú, édes, nagyon megkívántam, hogy behatolj a popsimba!

Újabb nagy lépés volt ez az alkalom a szexuális kivirágzásomban. Mennyiszer kérdezték már tőlem:
– Mire vágysz, Lili? Mit szeretnél, mit csináljak veled? – de én minden alkalommal képtelen voltam válaszolni. Egyszerűen sosem tudtam, mit szeretnék. Nem voltam azon a szinten, hogy képes legyek ezeket akár magam számára is megfogalmazni. Nem ismertem a saját testemet, a saját reakcióimat, a saját szexualitásomat annyira, hogy válaszolni tudjak egy ilyen kérdésre. Így hát tökéletes megoldás volt az, hogy a pasi irányított. Instruált, merre forduljak, pózt választott, kiszolgálta magát rajtam, én pedig igyekeztem alkalmazkodni, vele együtt élvezni.

Aztán épp a napokban eszembe jutott, hogy bár már egyre felszabadultabban tudunk beszélgetni a szexről, azért ott még mindig nem tartunk, hogy irányítsam, visszajelezzek. Például ha azt szeretném, hogy máshogy ujjazzon meg, nem mondom. Még mindig él bennem a régi módszer: erősen drukkolok, hogy kitalálja a gondolataimat.
– Na, Lilikém, ez így nem pálya! – koppintottam rá a saját fejemre. – Ügyes lány vagy, most már sokat fejlődtél, itt az ideje, hogy abbahagyd a hibáztatását, ha valamit nem úgy csinál, ahogy arra Te vágysz, s segíts neki, tanítsd meg rá, mi a jó a testednek! Az is lehetséges, hogy még nem vagy biztos benne – ezt is kommunikálhatod nyugodtan. Mondd, hogy szeretnéd most azt kipróbálni, hogy… , s ha ez nem működik, akkor kérd másra. Vagy kérd arra, hogy most ő irányítson, mert Te elbizonytalanodtál. Itt az ideje, hogy elkezdj kísérletezni a testeddel, elkezd irányítani a történteket, hogy megismerhesd a vágyaid!
– Igen. Igazad van. A nyuszi-pózt már olyan ügyesen tudom kérni. Készen állok a következő szintre. – gondoltam, s meg is léptem azt. Felszabadultan instruáltam most én őt.

Őrület, mennyit lehet együtt fejlődni…

A kép forrása itt.

* Sikerült méltó nevet találnunk az új-kedvenc, eltanult pozíciónknak.

Jelentem, a gyantázás továbbra is sikeres projekt. Összegyűjtöttem az érveket, miért.

1.) Pasi folyamatosan dicsér, becézget miatta, amitől sokkal szebbnek érzem magam, főleg a puncimat, amivel bőven van barátkoznivalóm.

2.) Bár eddig sem volt panaszra okom, de most még lelkesebben nyalogatja a puncimat ameddig csak szeretném és ahányszor csak szeretném. De az is lehet, hogy én hiszem el így könnyebben, hogy szívesen csinálja (már korábban is írtam, hogy nehéz elhinnem, hogy ez neki is örömet okoz), s emiatt jobb lelkiismerettel kérem.

3.) Hozzám is közelebb került a saját puncim. Kíváncsian nézegetem, barátkozom vele, simogatom, kémlelem. Tapogatom az enyhe borostákat, simogatom egyszer az egyik irányból, majd a másik irányból. Ez segít abban, hogy megtanuljam érinteni magam, szeretni a saját puncim.

4.) Oooolyan jó sima alul a bőröm…

5.) Jobban megismerhetem a puncim anatómiáját, könnyebben tudom nézegetni a tükörben.

6.) Mondták, hogy higiénikusabb, mert könnyebben tisztán tartható így, amit akkor nehezen hittem el, de most kezdem érteni. Jobban látom, ha fehér folyásom van, s könnyebben le tudom törölni, nem ragad be a szőrök közé.

7.) Jobb illata van, nem ül meg a pisiszag a szőrszálak között. (Ezt külső forrásból tudom.)

8.) Másfél hete voltam a kozmetikusnál, s azóta sem bújtak elő a durva borosták, továbbra is elmarad a kínzó, viszkető szúrás. Már ezért megérte. – Frissítés: két hét után csak előbújtak. Bár tény, hogy két hétig megúsztam ezt az érzést és talán nem is viszket annyira, mint eddig.

9.) Nem nő be a szőr. Vagy legalább is másfél hétig megúsztam, ami már haladás.

10.) Ritkábban kell foglalkozni vele.

Állítólag ritkább, gyengébb szőr nő majd vissza, ami miatt a következő alkalmak  már nem fognak annyira fájni és egyre simább puncikám lesz. Most azért még maradt borosta, maradt, amit nem sikerült gyökerestül kitépni. Meglátjuk, ugyanilyen lelkesen fogok-e nyilatkozni pár hónap múlva. Frissítés: tényleg nem fájt úgy a második alkalom! 🙂 Feleannyira sem.

fabric-540136_1920.jpg

Kép forrása itt.

Folytattam a barátkozást a puncimmal. A múltkori borotválástól megihletve és a jótanácsoktól vezérelve (nem fog úgy szúrni a borosta) összeszedtem minden bátorságom és elmentem gyantáztatni. Tudom, nemrég még azt mondtam, a sima puncival nem tudok összebarátkozni, de kiderült, tévedtem.

Két ember miatt gyantáztattam csupaszra: 1.) pasi miatt, akinek nagyon tetszik a sima bőr érzése 2.) (és ez a fontosabb) magam miatt. És bejött. Azóta nem tudok leállni a saját puncim cirógatásával, nem tudok betelni a simaságával. Újra, meg újra felfedezem, rácsodálkozok, szeretgetem, cirógatom. Közelebb hozom saját magamhoz.

Csodálatosan sima lett alul a bőröm. Azt hiszem, nincs még egy ilyen sima testrészem. Imádom. Sosem gondoltam volna, hogy így fogok nyilatkozni egyszer a saját puncimról. Vagy egyáltalán bármilyen punciról.

A kis tükrömet is újra a kezembe vettem és elkezdtem még bátrabban barátkozni a puncikámmal. Kényelembe helyezkedtem az ágyon, terpeszben felhúztam a lábam hajlítva, s végig simítottam a bőrön. Széthúztam a nagyajkaimat, majd összenyomtam. Megnéztem, milyen, amikor teljesen szétfeszítem, kitárom pasinak a vaginám a nyaláshoz. Éreztem, tudatosult, hogy a megfeszülő bőr izgatja a csiklómat. Eljátszadoztam ezzel egy kicsit, aztán észrevettem a hüvelynyílásom kis lukát.
– Nahát! Micsoda kis lukacska! – csodálkoztam rá. – Biztos itt hatol be a fasz. Milyen apró. Milyen érdekes lehet, mikor kitágul! Egyszer azt is meg szeretném nézni.
Majd ott is összenyomtam a kisajkakat, széthúztam, fel és letoltam őket. Nézegettem, hogy így, szárazon hogy összetapadnak a nagyajkak. Szinte már ragadósak.

Megcsodáltam szex után is. Épp fehér folyásom van: eltátottam a számat, hogy folyik ki a puncimból a fehér lé. Összenyomtam a kisajkakat, amit egy adag folyadék távozása kísért. Széthúztam, újra összenyomtam: újabb adag. Felkacagtam, s mint egy kisgyerek, eldicsekedtem a felfedezésemmel pasinak. Mint aki most óvodás: végre elkezdtem felfedezni a puncim. Végre őszintén kíváncsi vagyok rá. És ehhez úgy tűnik, vissza kellett vinni őt az óvodás csupaszságába…

A kép forrása itt.