Tag Archive for: punci

Jelentem, a gyantázás továbbra is sikeres projekt. Összegyűjtöttem az érveket, miért.

1.) Pasi folyamatosan dicsér, becézget miatta, amitől sokkal szebbnek érzem magam, főleg a puncimat, amivel bőven van barátkoznivalóm.

2.) Bár eddig sem volt panaszra okom, de most még lelkesebben nyalogatja a puncimat ameddig csak szeretném és ahányszor csak szeretném. De az is lehet, hogy én hiszem el így könnyebben, hogy szívesen csinálja (már korábban is írtam, hogy nehéz elhinnem, hogy ez neki is örömet okoz), s emiatt jobb lelkiismerettel kérem.

3.) Hozzám is közelebb került a saját puncim. Kíváncsian nézegetem, barátkozom vele, simogatom, kémlelem. Tapogatom az enyhe borostákat, simogatom egyszer az egyik irányból, majd a másik irányból. Ez segít abban, hogy megtanuljam érinteni magam, szeretni a saját puncim.

4.) Oooolyan jó sima alul a bőröm…

5.) Jobban megismerhetem a puncim anatómiáját, könnyebben tudom nézegetni a tükörben.

6.) Mondták, hogy higiénikusabb, mert könnyebben tisztán tartható így, amit akkor nehezen hittem el, de most kezdem érteni. Jobban látom, ha fehér folyásom van, s könnyebben le tudom törölni, nem ragad be a szőrök közé.

7.) Jobb illata van, nem ül meg a pisiszag a szőrszálak között. (Ezt külső forrásból tudom.)

8.) Másfél hete voltam a kozmetikusnál, s azóta sem bújtak elő a durva borosták, továbbra is elmarad a kínzó, viszkető szúrás. Már ezért megérte. – Frissítés: két hét után csak előbújtak. Bár tény, hogy két hétig megúsztam ezt az érzést és talán nem is viszket annyira, mint eddig.

9.) Nem nő be a szőr. Vagy legalább is másfél hétig megúsztam, ami már haladás.

10.) Ritkábban kell foglalkozni vele.

Állítólag ritkább, gyengébb szőr nő majd vissza, ami miatt a következő alkalmak  már nem fognak annyira fájni és egyre simább puncikám lesz. Most azért még maradt borosta, maradt, amit nem sikerült gyökerestül kitépni. Meglátjuk, ugyanilyen lelkesen fogok-e nyilatkozni pár hónap múlva. Frissítés: tényleg nem fájt úgy a második alkalom! 🙂 Feleannyira sem.

fabric-540136_1920.jpg

Kép forrása itt.

Folytattam a barátkozást a puncimmal. A múltkori borotválástól megihletve és a jótanácsoktól vezérelve (nem fog úgy szúrni a borosta) összeszedtem minden bátorságom és elmentem gyantáztatni. Tudom, nemrég még azt mondtam, a sima puncival nem tudok összebarátkozni, de kiderült, tévedtem.

Két ember miatt gyantáztattam csupaszra: 1.) pasi miatt, akinek nagyon tetszik a sima bőr érzése 2.) (és ez a fontosabb) magam miatt. És bejött. Azóta nem tudok leállni a saját puncim cirógatásával, nem tudok betelni a simaságával. Újra, meg újra felfedezem, rácsodálkozok, szeretgetem, cirógatom. Közelebb hozom saját magamhoz.

Csodálatosan sima lett alul a bőröm. Azt hiszem, nincs még egy ilyen sima testrészem. Imádom. Sosem gondoltam volna, hogy így fogok nyilatkozni egyszer a saját puncimról. Vagy egyáltalán bármilyen punciról.

A kis tükrömet is újra a kezembe vettem és elkezdtem még bátrabban barátkozni a puncikámmal. Kényelembe helyezkedtem az ágyon, terpeszben felhúztam a lábam hajlítva, s végig simítottam a bőrön. Széthúztam a nagyajkaimat, majd összenyomtam. Megnéztem, milyen, amikor teljesen szétfeszítem, kitárom pasinak a vaginám a nyaláshoz. Éreztem, tudatosult, hogy a megfeszülő bőr izgatja a csiklómat. Eljátszadoztam ezzel egy kicsit, aztán észrevettem a hüvelynyílásom kis lukát.
– Nahát! Micsoda kis lukacska! – csodálkoztam rá. – Biztos itt hatol be a fasz. Milyen apró. Milyen érdekes lehet, mikor kitágul! Egyszer azt is meg szeretném nézni.
Majd ott is összenyomtam a kisajkakat, széthúztam, fel és letoltam őket. Nézegettem, hogy így, szárazon hogy összetapadnak a nagyajkak. Szinte már ragadósak.

Megcsodáltam szex után is. Épp fehér folyásom van: eltátottam a számat, hogy folyik ki a puncimból a fehér lé. Összenyomtam a kisajkakat, amit egy adag folyadék távozása kísért. Széthúztam, újra összenyomtam: újabb adag. Felkacagtam, s mint egy kisgyerek, eldicsekedtem a felfedezésemmel pasinak. Mint aki most óvodás: végre elkezdtem felfedezni a puncim. Végre őszintén kíváncsi vagyok rá. És ehhez úgy tűnik, vissza kellett vinni őt az óvodás csupaszságába…

A kép forrása itt.

– Úgy szeretem a szép kis puncikádat. – szokta mondani pasi, s most hozzátette: – De tényleg nagyon szép puncid van.
– Igen? – csodálkoztam vissza. – Mégis mitől szép? Tényleg nem értem, mi lehet szép egy punciban. Ez számomra teljesen felfoghatatlan.
– Hát a vágása… Meg ahogy a nagyajkaid illeszkednek egymásra.

Aztán eszembe jutott, hogy hallottam, vannak, akik hüvelyplasztikára adják a fejüket, mert nem elég szép a puncijuk. Nem tudtam hová tenni ezt a témát (az én szememben egyformán nem esztétikus egy punci sem), s megértettem: a képek alapján az én puncim tényleg megfelel a mai szépségideálnak. Divatos. Bár hogy miért szebb, mint ezen a képen az eredeti punci, azt nem értem…

Nagy tanácstalanságomban egy barátomtól is megkérdeztem, milyen a szép punci.

– Punci és punci közt is van sokféle, ami szép. Első helyen nálam az a fajta van, amelyiket ha megnézed szemből, akkor át lehet látni a combok közt (kb. 2-3 ujjnyi távolság). Legyen kicsit szétnyilva, ne legyen olyan, mint egy 10 évesnek, de robbantott szénakazal se legyen. Úgy a középúton. Még azt is szeretem, ha felette szőrös kicsit, de csak felette. Viszont nekem a punci az nem egy körbehatárolt valami, azt én mindig együtt látom a popsival és a combokkal. – Majd küldött illusztrációt is. Becsültem, hogy így megdolgozott a válasszal, s most én tartozom neki a szép fasz leírásával. Püff neki. Jó kérdés… Azóta ezen rágódom, hogy lássak neki a válasznak. Már egész jól sikerült összebarátkoznom a péniszekkel, de azt hiszem, ennek kifejtéséhez még szükségem van egy kis időre.

A kép forrása itt.

Mégiscsak bejött nekem ez a borotválás. Mióta csupasz, megváltozott a hozzáállásom a puncimhoz. Akárhányszor pisilni megyek, vagy levetkőzök, rácsodálkozom, elmosolyodok és végigsimítom a bőrfelületet. Ismerkedek vele, tapogatom, barátkozom az újra visszanövő, bökő szőrszálakkal, s közben önkéntelenül is simogatom magam.

Mutogatom, lefotózom. A tükörben még nem nagyon nézegettem, valahogy nem éreztem hozzá sok erőt, de felülnézetből annál inkább nem tudom levenni róla a tekintetemet.

Ellentmondásos ez az egész. Azt mondtam, a csupasz punci gyerekpunci, de igazából épp ezzel jött el egy újabb, érettebb szakasz az életemben. Azon kaptam magam ugyanis a zuhany alatt, hogy úgy simogatom magam mosakodás közben, mint ahogy pasi szokott. Pár nappal később pedig, miközben a szextúránk emlékein méláztam, észrevettem, hogy megkeményedett a csiklóm. Hozzáértem, simogattam magam, s elcsodálkoztam: nem kapcsolt ki az idegpálya a puncim és az agyam között: éreztem a saját érintéseimet. Meglepetésemben még folytattam egy kicsit, hogy meggyőződjek, tényleg az történik, amit elsőre gondoltam: megkívántam magam (!!!), majd kis idő múlva abban is hagytam. Bár továbbra is kívántam az érintést, úgy döntöttem, inkább most nem rizikózom meg, hogy bekapcsoljon valami rossz érzés, valami blokk. Maradtam a 2 perces önkielégítés-morzsánál, s ezzel megadtam magamnak azt a lehetőséget, hogy még másnap is azon lelkendezzek, ami velem történt.

Leborotváltam a puncim, s ezzel 32 évesen végre elkezdtem kamaszodni. Elkezdtem felfedezni a testem.

Meglepetésnek szántam pasinak, hogy leborotváltam a puncim. Kíváncsi is voltam, hogy fogom érezni magam benne, és hát meg akartam neki (jó, nem csak neki) adni ezt az örömöt, ha már annyira tetszik neki a kislány-punci.

Nekiestem a borotvával, hullott a szőr. Először borzalmas volt úgy félkopaszan. Ijesztő. Aztán ahogy szépen kitisztult a terület, már nem is gondoltam olyan szörnyűnek.

Két napja van új „frizurája”. Néha megállok nézegetni a tükörben, mégis ahányszor letolom a bugyim a WC-n, meglepődök. Meglepődök, majd elmosolyodok. Életemben először mosolygok a saját puncimra. Végigsimítom kívülről és elképzelem, ahogy becézik. Becézem én is. Valahogy így közelebb került hozzám a saját puncim. Fene se gondolta volna, hogy amit múltkor írtam még a csupasz punciról, az ilyen gyorsan megfordul bennem.

Leborotváltam és megláttam a saját puncimat. Mintha így feltárult volna előttem az igazi személyisége. Az egész bőrfelületen érzek most egyszerre azzal az ébredezéssel, amit a gomba távozása hozott. Erősíti egymást a kettő.

Közben persze morgok is, mert már aznap este szúrt. Bújik elő a borosta, idegesít, viszket, irritál. Még nincs ebben tapasztalatom, nem tudom, mit lehet tenni ez ellen. Meg lehet ezt szokni valaha? Nehezen hiszem. Nem értem, hogy bírja ezt ki ennyi nő.

Félreteszem a kellemetlenséget és újra elmosolyodom. Várom, hogy körbepuszilgassák a vénuszdombom és kinyaljanak. (Kinyíljak.) Sőt, kedvem lenne saját magam is kényeztetni, cirógatni, de még nem fogom. Inkább csinálom tovább a harminc napos kihívásom, hangolom magam, s ha már nagyon nem bírok magammal, ha már nagyon vágyom a saját érintésemre, akkor fogok csak nekilátni a maszturbálásnak. Sokat sérültem már abban, hogy magamra erőltettem a saját érintésemet – most nem fogom hajszolni a puncim. Akkor fogok önkielégíteni, ha már tényleg vágyom rá. Tisztelni, szeretni fogom a puncimat.

A kép forrása itt.

Meggyógyultam! Meggyógyultam, s akármilyen hosszú is volt, most olyan, mintha ez az egész gombás időszak meg sem történt volna. Két napja érzem, hogy újra elkezdett bizseregni a puncim és vele a lelkem is, s most, hogy végre pasi karjaiba vethettem magam, azt érzem, fel akarom falni. Folyamatosan odasomfordálok mellé a vacsora mellett, s a nyakát, karját, arcát, fülét csókolgatom, nyalogatom.

Izgultam. Bevallom, azóta, hogy legutóbb annyira csodálatosat szexeltünk G-vel, máshogy kívántam pasit. Még nem mertem elmondani senkinek, magamnak is csak félve. Egyszerűen ugyanazt a csodálatos élményt kerestem, de ő egy másik férfi, akivel másmilyen. Vele máshogy csodálatos. Rossz helyre tettem a fókuszt, olyat vártam el tőle, amit ő nem tud, sőt nem is az ő karaktere. Most azon izgultam, hogy még mindig nem fogom őt úgy kívánni, de hogy látom, itt van velem, már nem aggódom. Annak ellenére sem aggódom, hogy G is itt van. Tudom, hogy csodálatos lesz mindkettőjükkel és már alig várom. Tűkön ülök. Imádom ezt az érzést, ahogy tűkön ülök. Imádom, hogy végre tudom kívánni a szexet.

Meggyógyultam a hüvelygombából. Jó volt hogy az orvos tiltólistára tette a szexet egy hétre, jó volt, hogy végre volt, aki felvilágosított, hogy közben nem szabad nyomni, hagyni kell a puncit pihenni, regenerálódni. Adtam magamnak időt, nem hajszoltam bele magam helyzetekbe mikor, hogy közben nem kívántam a faszt.

Szépen, gyorsan múlt a viszketés és vele együtt gyógyult a lelkem is. Nem tudom, mi a magyarázat rá, de a gomba elvitte a vágyat is. Csók, forró ölelés közben már kezdtem érezni egy kis bizsergést, de még nem volt az igazi, amitől aztán tovább izgultam: vajon meg fogok valaha „javulni”?

Jelentem, megjavultam. És ezt most jól fel kell írnom magamnak, hogy lehetséges! Hogy nagyon is ki tudok mászni a gödörből, méghozzá könnyedén, vidáman szökellve, csak időt kell adnom magamnak. Ha a puncim pihenőt kér, meg kell szépen cirógatni, s megadni neki. Mert a puncim jó hozzám. Legyek én is jó hozzá.

Ahogy gondoltam, tényleg segít, ha mások is megosztják velem az ő szexuális élményeiket. Tényleg fontos, hogy beszélgessünk a szexről.

Az teljesen normális, ha nem mindig kívánod ugyanúgy  a szexet. – nyugtatott meg Kitti.
– Tudom, sokan mondták már ezt, de olyan nehéz elhinni. – szegtem le a szemem, de közben éreztem, ez most segített. Kitti valamiért hitelesnek tűnt. Talán azért, mert amúgy egy vadmacskának látom.
– Pedig igaz. Tudod, ez a nagy különbség a pasik és a csajok között, s ezért olyan nehéz együtt. A pasi mindig akarja, a nő meg sokszor hosszú ideig, akár évekig is nagyon jól megvan szex nélkül.

Hárman voltunk. Hárman, akik szoktunk együtt szexelni, de most nem lehetett.
– Megbeszéltem magammal, hogy nem fogok felizgulni. – mondta Krisz.
– Ó, igen? – pislogtam rá huncutul.
– Igen, mert tudom, hogy ebből most nem lehet szex. Kitti menstruál, te meg kúrálod magad.
– Jaj, te kis szegény. Nagyon rossz így, ugye? – incselkedtem vele tovább. Megharaptam a nyakát. – És sikerült?
– Nem.

Tényleg nem szexeltünk. Jó volt megtapasztalni, hogy tudok nemet mondani. Ráadásul volt erősítés is, Kitti is nemet mondott velem. Ez most nem az az alkalom volt, amikor orgiát csapunk, viszont előjátéknak viszont szuper. Bár megint átfutott az aggodalom a fejemen: „ítt már tényleg nagy gáz van, ha még Kriszt sem kívánom úgy”, de aztán szépen lassan éreztem, hogy kezd visszatérni a puncimba az élet. Bár még csak kicsit, de kezd bizseregni. És az a hármas csók?! Mmmm…

Este boldogan tapasztaltam, hogy bár már két órája elköszöntem tőlük, a puncim tiszta nedves és tág volt, ahogy felhelyeztem a hüvelykúpot. Bizakodóan és mosolyogva aludtam el.

A kép forrása itt.

Pasi tegnap véletlenül letolta 3 milisre a puncimon a szőrt, amivel gyakorlatilag csupasszá vált. Számomra legalább is szinte csupasz, hisz ennyin keresztül már látszik a bőr és a vágás. Tudom, hogy ez a divat, hogy minden pornófilmben ez megy, de én nem tudom felfogni, miért a kislányos punci a sikk. A pedofíliát juttatja eszembe és ez elborzaszt.

Tisztában vagyok azzal is, hogy a szőrt nem jó nyalogatni. Tele lesz vele az ember szája, aztán köpködhet, ami nem tesz jót a szexuális vágynak. De ha én alul – ahol nyalnak – leborotválom, az nem elég?

Egyszer kipróbáltam, letoltam az egész szőrt borotvával. Napokig nem tudtam tükörbe nézni, annyira nem tetszett. Úgy éreztem, ez nem én vagyok, hanem egy kislány. A kislányok pedig nem szexelnek.

Nekem tetszik a szőr, akkor is, ha nem ez dől a médiából. Szerintem szép. Szépnek találom a zuhanyzóban az idős hölgyek dús szőrzetét. Irigykedek, hogy nekem ilyen nem lehet, s emiatt visszasírom azt, amikor nem volt szexuális életem, s megtehettem, hogy nem borotválkozok. Nem csak hogy jobban tetszik a puncim szőrösen, de a friss borosta (amit még nem tudok újra kiszedni) is borzasztóan irritál, viszket. Szerintem a vakarózás, meg a begyulladt szőrtüsző sem túl szexi…

Most újra rövid, szinte eltűnt a szőr. Barátkozom az új puncimmal, kíváncsi vagyok, meg tudom-e szeretni. Nem azért, mert erre vágynék, hanem mert így mások kedvében járhatok. Elvégre annyi minden új bennem és a szexualitásomban – a külsőmön is változtathatok így. A csipke body is ijesztőnek tűnt elsőre, de egy kis masnival már tetszettem magamnak benne. Új Lili új köntösben.

Egy barátnőm küldte át ezt a leírást arról, hogyan érdemes puncit nyalni. Bár nem hiszek benne, hogy van rá ilyen univerzális recept, de azért segített abban, hogy közelebb kerüljek önmagam megismeréséhez is. Például rámutatott arra, hogy ha „hirtelen támadnak” a puncimra, vagy száraz a csiklóm, mikor érintik, akkor normális, ha nem alélok el, ha nem érzem olyan mézédesnek az érintéseket, mint máskor.

Segít, hogy ne érezzem magam bénának, ne legyen lelkiismeret-furdalásom sem magammal, sem az engem kényeztetni próbálóval szemben, hogy én most nem élvezek „eléggé”.

Elképesztő, mennyire nem ismerem a saját puncim. Mindig is imádtam mindenféle önismereti módszereket, imádtam foglalkozni magammal, de a testem megismeréséhez még nem kaptam eszköztárat. Egyszerűen, ha megkérdeznek (vagy megkérdezem magam), mit szeretek, sokszor zavarba jövök és nem tudok válaszolni. Mert fogalmam sincs, még időre van szükségem ahhoz, hogy megismerjem magam, a saját reakcióimat. Van mozdulat, amit imádok, de van, amikor ugyanaz nem jön be. Teljesen helyzetfüggő, mikor mi jön be és persze nagyban függ attól, mennyire tudom elengedni magam.

Tudom-tudom, van egy nagyon egyszerű önismereti módszer: a maszturbáció. Haha, csakhogy az még eddig nem igazán működött nálam valami buta tudati blokk miatt, így hát egyelőre marad az, hogy a pasikra bízom magam és hogy beszélgetek velük magamról.

2594731073_78b8c03e70_o.jpg

Fotó: valentina volavia @ FlickR

Expasi rettegett attól, hogy a végbélnyílása közelébe férkőzzön bárki is. Imádtam viccet űzni ebből: a csiklandozás mellett azzal ugrattam, hogy úgy tettem, mint aki a seggébe akarja dugni az ujját. Hatalmasakat ugrott ettől! Nagyon jól mulattam rajta.

Ehhez képest összehozott a sors most egy olyan pasival, aki bár régen valószínűleg hasonlóképp reagált, most imádja, ha izgatják a végbelét. Konkrétan be is vallotta, hogy szándékosan tanította meg a gyönyörszerzés ezen formájára magát: úgy maszturbált, hogy közben a seggét izgatta, s pár alkalmat követően már ment is neki.

Mit hoz a sors, kiderült, hogy nemcsak, hogy ő imádja a gyönyörszerzés effajta „perverz” formáját, de még én is. Az első alkalom akkor történt, mikor még nem találkoztam más puncival, viszont nagyon vágytam rá, hogy felfedezzem, milyen más lányt kényeztetni. Lelkesen simogattam hát a pasi seggét, miközben arról ábrándoztam, ez egy punci. Működött! Szoptam a farkát, miközben ő terpesztett, szétfeszítette a popsiját, benyálazta, s vonaglott az érintéseim alatt. Teljesen megbabonázott, micsoda gyönyörökhöz tudtam így juttatni!

Legutóbb például lelkesen terpesztett, s  már ő is bevallotta, hogy most ő a „kis ribanc”. Égnek emelte a jobb lábát és a párnán vergődött, mint ahogy én szoktam. Én pedig imádtam nézni! Nőies volt? Nem. Bár úgy csinált, mint én szoktam, de attól még férfi volt a javából punci-szerű segglukkal.

Fotó: Tom Gainor, Unsplash