Bejegyzés

Pár éve volt egy fantasztikus beszélgetésem egy kedves barátommal, Ákossal. 
A közelgő nyári táborom kapcsán jutott ez eszembe, amiket mesélt, hisz sok hasonlóan izgalmas beszélgetésben volt részünk az eddigi elvonulásokon is. 

Azelőtt nem gondoltam, hogy egy férfiban ilyen érzések merülhetnek fel a saját ondójával kapcsolatosan. Az erről készült videót alább újra megnézheted:

Ha jobban belegondolok, nálunk nőknél is hasonló lehet az, ha benedvesedünk, és elázik a bugyink.
A síkosságtól “koszos” fehérnemű visszataszítónak számít.

Okkal merülhet fel a kérdés a nőkben a nedvesedés kapcsán:

👎 Akkor az is undorító, visszataszító, ha felizgulok?

Hogyan jöjjek izgalomba nedvesedés nélkül?
Ez a két dolog (nedvesedni és izgalomba kerülni) együtt jár, és teljesen normális.

💧 Akkor használjak betétet, mintha menstruálnék, vagy mintha vizelettartási problémáim lennének?

Részben “elvárt”, hogy egy nő legyen nedves partnerétől, izguljon rá, ugyanakkor társulnak hozzá ezek a negatív (akár tudatalatti) gondolatok, amik egy nagyon kellemetlen belső ellentmondást szülnek.

Egyszerre kívánatos és kerülendő síkosnak lenni – ennek lehetetlen megfelelni. Mindez pedig nagy-nagy feszültséget szül az összebújás közben is.

Nedvesedés: szégyellni kell?
Fotó: Unsplash

Hogy mi lehet a megoldás?

Azt figyeltem meg, hogy igazából ezeknek az ellentmondásoknak a felismerése már meghozza a megoldást.

Felismernünk azt, hogy egy lehetetlen elvárásnak próbálunk megfelelni, sokszor már elég ahhoz, hogy helyre tegyük a gondolatainkat.

Rájönni arra, hogy felesleges megfelelni valaminek, aminek lehetetlen – már ettől megkönnyebbülünk.

Ezért érdemes beszélgetni másokkal a szexről, mert sok-sok ehhez hasonló hasznos, megkönnyebbülést okozó felismerést hozhat, ami által a párunkkal is felszabadultabbá tudunk válni.
A táboraim után ezért szokott az az érzésünk lenni, mintha a lelkünk és a testünk is könnyebbé vált volna.
Feltöltődve, kisimulva megyünk haza.


És Te milyen terhet cipelsz?

Vágysz arra, hogy végre letehesd és megkönnyebbülj? 🍃


Akkor gyere velünk Kiskunfélegyházára az augusztus végi önismereti táboromba!

polilili nyári tábor 2021 ébredő szexualitás

Szeretném megosztani egy barátnőm történetét.

Ez a nő, akiről mesélek – legyen a neve Éva – amellett, hogy sokáig nem volt barátságban a saját testével, kifejezetten szégyellnivalónak találta a melleit.

Kapcsolatról kapcsolatra vitte magával azt a rossz érzést, hogy nem elég, hogy a melleit inkább gondolta “kislányos ciciknek” a mérete és a formája miatt, sosem élt meg vele / rajta keresztül kellemes érzéseket.
Sőt! Minden alkalommal, amikor a párja, bármilyen szerelmesen vagy vággyal fűtötten is közeledett hozzá, fájdalommal járt.
A simogatások, a csókok a bimbókra vagy bárhova a keblekre áramütésszerűen nyilalltak belé, és ettől gyakran el is ment a kedve a szex további részétől is.

Ahogy azt már a saját történetemből is tudhatod, a szex terén felmerülő nehézségeimmel nem tudtam igazán, kihez is forduljak. Évával is nagyon hasonló történt.
Először is nem mert erről a dologról senkivel sem beszélni, mert félt, és annyira szégyellte, “hülyeségnek” tartotta, amit biztosan nem értene meg egy szakember sem.

Végül “önbizalom-növelés” címszóval elkezdett egy női körbe járni, ahol nemcsak táncot tanult, hanem mindenféle női dolgokról beszélgettek együtt.
Évát ez a sokféle nő, akikkel időt töltött 1-2 hetente pár órát nagyon megérintette.
Hallgatva őket (és látva őket táncot tanulni, felszabadultan csacsogni) azt vette észre, hogy

a nőiesség csak úgy árad belőlük, mindenféle mérettől, kortól, alaktól függetlenül. Egyszerűen magukon viselték a “nőt” mozdulataik szépségével.

Teljesen meglepve számolt be nekem Éva arról, amit úgy egy fél évvel azután vett észre, hogy elkezdett ebbe a körbe járni:
Képzeld, eddig fel sem tűnt, hogy vannak melleim! Sétálok az utcán és látom, ahogy mozognak lépésről lépésre! A látóterembe kerültek, ott vannak! Gondolhatod, hogy csekkoltam a tükörben is a változást, de nem látom őket nagyobbaknak… de egészen megtetszettek!

Azért is jutott eszembe Éva, mert ilyen és ehhez hasonló történetekkel találkozik következő meghívott előadóm is a munkája során.

Ő Hoppál Bori, testtudat oktató, aki mell témában már könyvet is írt

Bori egy fantasztikus “kísérő”, aki a nőiségében elakadt, szégyenérzettel vagy bűntudattal küzdő, önbizalmában megingott hozzá fordulóknak nyújt segítő kezet.
Május 13-án, csütörtökön Keblekről, cicikről kendőzetlenül beszélgethetünk vele online előadás formájában.

„Amikor a mellekről szóló könyvemet írtam, szinte az összes férfi ismerősöm azonnal felajánlotta szakértői segítségét.
El is gondolkodtam, hogy milyen tudás birtokában lehetnek, ami ennyire magabiztossá teszi őket?

💖 Tudják-e, hogy a partnerük cicije mire vágyik igazán?

📜 Tudatában vannak-e, hogy milyen történeteket rejtenek a női keblek?

♀️ Vajon ismerik-e a mellek női olvasatát?

🛎️ És mi, nők hogyan viszonyulunk testünk e kitüntetett figyelmet kapó részéhez?

KebelbarátNők című könyvemben részletesen írok erről, ebben az előadásban röviden érinteném a legfontosabb témákat.

Az emlőktől a szex szimbólumig – evolúció és kultúrtörténet
“A mell a miénk, csak ti hordjátok.” – a férfi olvasat
Női keblek, női lelkek – a női olvasat
A méret a lényeg? – mi mindenre jó a mell?
Mellek a szexben – avagy hogyan nyúljunk a “témához” ”


A Borival eltöltött közös utunkért a mai napig hálás vagyok, úgyhogy nagyon várom az újbóli “találkozást”!

Mell előadás Hoppál Bori Ébredő Szexualitás Blog

Egyaránt találkozni olyan férfiakkal és nőkkel is, akik valamiért nem igazán élvezik a puncinyalást (akár ők nyalnak, akár őket kényeztetik).
Ennek a leggyakoribb okai régről beégett gátlások. A nyalás tévhitek témájáról is szól most ez a következő fantasztikus vendégcikk az egyik olvasóm “tollából”. Írásához egy videót is készítettem, melyet a cikk végén megtaláltok.

A nyalást a legtöbbünk nagyon szereti.

De sokan ódzkodnak tőle, nehézségeik vannak e tekintetben, félelmek, elutasító, de legalábbis hátráltató beidegződések árnyékolják együttlétüknek ezt a csodálatos intim formáját.

 „Azok a lányok, nők félnek a nyalástól, akik nem ismerik/szeretik a testüket, a puncijuk formáját csúnyának, illatát rossz szagnak gondolják, ezért feltárniuk azt a gátlásaikba ütközik, talán korábban e tekintetben durva megjegyzéseket is kaptak.”

Ez a magyarázat már szinte tételként sokszor elhangzik.

De miért nem ismerik/szeretik a testüket?

Nézzük meg a szexuális fejlődés kezdetének néhány, szerintem nem eléggé meg- és kibeszélt kérdését:

A felvilágosító irodalom, szülői beszélgetés – ha van, volt egyáltalán- többnyire a szaporodásról, a két nem szerveinek találkozásáról, esetleg a védekezésről, vagyis a gyerek csinálásról, vagy annak elkerüléséről szól. A szexuális gyönyörről nem. Főleg nem arról, hogy szájjal érinteni és érintve lenni nem mocskos dolog.

A szülők, családtagok beszélnek a higiéniai kérdésekről, a lányok esetében a menstruáció miatt ez azért többnyire elengedhetetlen, de “tisztességes családban” a maszturbálásról nem esik szó, vagy ami még rosszabb, büntetendő beteges cselekedet volt még nemrég.

Tehát a punci nem a gyönyörök fizikai és mentális forrása, hanem valami kellemetlen, rossz szagú nyílás, a WC-papírt ne az irányába húzd és havonta bújj el a “nehéz napokon” a “csúnyáddal” a lyukból kifolyó véres dolgaiddal együtt.

A sietve, titokban lepörgetett maszti a sokakban kialakított szégyenérzet mellett a gyors csiklói élvezést fixálja.

Sok lány, nyilván sok szerencsés kivétel mellett, így érkezik felkészületlenül, belső önbecsülés és önszeretet nélkül első, esetleg többedik testi kapcsolatába.
A fiúk még ennél is felkészületlenebbül érkeznek a felnőtt öröm világába.

Kamasz koromban, ami nagyon régen volt, a környezetemben lévőktől megtudtam, hogy egyrészt dugni mindenki tud, másrészt: Igen nyalni is lehet, sőt, talán jó is, de csak az nyal, aki nem tud dugni!

Nem segíti a szexuálisan érők és a már beérettek helyzetét, hogy a trágár közbeszéd éppen az orális szexszel kapcsolatosan a legdurvább.
Ezért sokan durva, alárendelt helyzetbe hozó, közönséges, akár az adót, vagyis az orális kényeztetést végzőt alázó-büntető helyzetnek gondolják: a serdülők előbb tanulják meg ezeket a kifejezéseket – nőkre, férfiakra vonatkozóan-, mint magát a tapasztalatot megszereznék.

Később, például az életmód tanácsadó magazinokból megtanultuk, hogy előjátékra van szükség.
Ez praktikusan azt jelentette, hogy kézzel és ha engedte(!) a lány, szájjal fel kell izgatni(?), de ez ne tartson sokáig, mert egyrészt a lány elunja(?), másrészt a fiú hamarabb, vagyis idő(?) előtt elélvezhet, ami, mint megtudtuk, igen kínos dolog, maga a kudarc!

Mi a feleségemmel már túl vagyunk a kezdeti félelmeken, húzódozásokon, aggályokon, de ehhez sok idő, megértés és fejlesztés kellett.

Hogy mi foglalkoztatja a párokat a nyalással kapcsolatban?

Általánosítva elmondható, hogy a fiúkat az, hogy megint elkövethetik a korábbi hibáikat, és ez még inkább kapkodást, rossz élményt indukál, a lányok pedig, mint láttuk az okokat, nem tudnak segíteni, nem tudják az adott szituációban elmondani, hogy pontosan mire is vágynak.
A másik, ami foglalkoztathatja a párokat (szerintünk tévesen) az a kölcsönösség, a viszonozás kötelességének érzése, illetve megkövetelése. Egy újabb a nyalás tévhitek közül.
Ezért nem is igazán jó a “nyalást adó” megnevezés. Egyrészt ez nem egy szolgáltatás, amit viszonozni kell, másrészt a nyalás –férfi oldalról – nekem is óriási élmény, a nyalás öröme az egyik legteljesebb momentuma az együttlétnek.

Azelőtt mi is “jó gyerekek” voltunk, és az orál kölcsönösen az előjáték része volt.
Ma már tudjuk, hogy ez nem jó.

Ha nincs vágy, nem szabad a nőt “felnyalni”, ahogy a férfit sem “felszopni”, hogy izgalomba jöjjön.

Nálunk a nyalás önálló, hosszú műsor, és nem a felizgatást szolgálja. Egy formája az együttlétünknek.
És az sem baj, ha “viszonzatlan” marad, és az sem, ha nem végződik orgazmussal, hanem más, mély elégedettséggel. És én is ugyanezt az elégedettséget érzem nyalás közben és után, pedig lehet, hogy hozzám sem értünk. Nem véletlenül írom többes számban, hiszen semmi gond nincs abban, ha nyalás közben a férfi gyönyörködteti a kezével magát.

Egy fejlődési folyamat sohasem érhet véget.

Tudom, hogy a jövőben az eddigiekhez képest is nagyobb türelemre van szükség: mert akármekkora az összhang, nem mindig vágyhatunk ugyanarra.
Ha a nő nem kívánja a nyalást, hanem inkább mondjuk egy mély behatolást, vagy éppen semmit ( 🙂 ), nem szabad erőltetni. Másrészt, egy ideje már tudjuk, ami szintén a nyalás tévhitek egyikét leplezi le, hogy

a szex és ezen belül a nyalás célja nem mindenképpen az orgazmus elérése kell, hogy legyen, főleg nem a gyors elélvezés hajszolása.

Csodálatos dolog csak úgy benne lenni. De ez a gyakorlatban nem olyan egyszerű, és bármelyik irányban könnyű csalódást kelteni és érezni.

(Anonim szerző)

Folytatás következik!

a nyalás öröme Ébredő Szexualitás Blog viedó

Ha érdekel, miben rejlik a nyalás öröme,
és mitől lesz felejthetetlen főfogás,
akkor a Nyelvlecke online kurzusom neked szól!

Nyelvlecke - felejthetetlen punci nyalás útmutató

A szaunamesterek egyetértenek abban, hogy akkor igazán egészséges a szaunaélmény, ha nincs rajtunk semmilyen ruha. Még egy aprócska tanga sem.

Magyarországon nagyon kevéssé elterjedt a szaunázás meztelenül, és talán hasonló mértékű ellenállásba ütközik ennek az elfogadása, mint az, ahogy én a nyílt, tabumentes beszédet hirdetem a szexről.
A két téma össze is függ, hisz sok esetben ugyanazok a szégyenérzetek jelennek meg a szaunában, mint a hálószobában. Erről beszélgettem Károly Tamás szaunamesterrel ebben a videóban:

szaunázás mezteéenul Ébredő Szexualitás YouTube


Félek, hogy rosszat gondolnak a meztelen testemről


Levetkőzünk. Már nincs ott a push up melltartó és látszik minden egyéb is.

Látszanak a méretek és a formák. Sőt, ha épp úgy alakul, még a felizgultság mértéke is. (Pedig szerintem a legvalószínűbb az, hogy aki feszeng amiatt, hogy váratlanul erekciója, lesz, ő pont emiatt nem kerül izgalmi állapotba.

Ha valaki felizgul ebben a helyzetben, az is teljesen emberi, normális reakció, hisz a meztelenség a mi kultúránkban automatikusan a szex gondolatát hívja be.

És hát attól még, hogy valaki izgalomba kerül, nem jelenti azt, hogy kezdeményezni is fog.)
Félünk a kitárulkozástól, a sebezhetővé válástól.
A zseniális ebben az, hogy mindenki más is ugyanolyan sebezhető, mint mi. Nekik ugyanúgy nem tökéletes a testük – vagy épphogy mindenki úgy tökéletes, ahogy van.

Amikor először vetkőztem le

A fenti videóban mesélek az első olyan élményemről, amikor meztelenül mentem be a szaunába.
Borzasztó volt, nagyon feszengtem. Azért is, mert nem volt kivel beszélni erről, nem volt, aki megnyugtasson, és bevezessen ebbe a világba. Később viszont nagyon megszerettem.
Szépen fokozatosan elkezdtem otthonosan érezni magam, és rájöttem, hogy nagyon is biztonságban vagyok. Akik megteszik, hogy levetkőznek, ők sokkal valószínűbb, hogy helyén tudják kezelni ezt a témát, és emiatt nagyobb biztonságban vagyok köztük, mint máshol. Megtapasztaltam azt is, hogy én is jobban elfogadom magam, és otthonosabban érzem magam a saját testemben is.

A szaunázás meztelenül most már otthonossá vált

Egy baráti összejövetel keretében lehetőségem volt a SAUNATOGO mobil szaunájában részt venni Károly Tomi egy felöntésén.
Meztelenül.
Tomival, és pár ismerősével akkor találkoztam először egy közös barátunk révén.

SaunaToGo
Fotó: link, forrás: SaunaToGo

Imádtam.
Nem csak a fantasztikus szaunaprogramot, de azt is, hogy már nem feszengtem a meztelenségem miatt, és gyönyörködtem abban, milyen lazán kezelik ezt a többiek is. Sőt, gyönyörködtem a testükben is. Utálom, hogy a mi kultúránkban nem szabad másokat megnézni, mert ez zavart kelt!
Bennem igenis nagy az éhség, hogy megnézzek másokat. És ez nem azt jelenti, hogy szexelni akarok velük, hanem azt, hogy kíváncsi vagyok, milyenek ők. Érdekes számomra a testük. Az, hogy látok “normális” testeket, segít magamat is elhelyezni abban a zavaros helyzetben, hogy a média mind “tökéletes” testeket mutat, amihez képest szinte mindenkivel “baj van”. Ha viszont elmegyek egy ilyen textilmentes helyre, szembesülhetek azzal, hogy ugyanúgy nincs semmi baj az én testemmel, mint a többiekével.

Másokkal is beszélgettem erről

Ezen a szaunázással egybekötött fantasztikus forgatási napon megjelent egy másik YouTube-er, FanMadeMaker is, mivel egy teljes vlog epizódot szánt annak, hogy bemutassa egy napom és a munkásságom.
Mivel nekem minden napom más és más (és sokszor a gép előtt ülök), ezért arra gondoltam, erre a forgatási napra hívom el. A közös beszélgetésünket itt tudod megtekinteni:

FanMadeMaker Polilili interjú


Bérelhető mobil szauna – SaunaToGo: https://saunatogo.hu/ 
Károly Tamás SzaunaRajongó | Blogger | SzaunaMester elérhetőségei: https://drszauna.hu | Facebook oldala | Szaunás Facebook csoportja

Egészen a mai napig az az alaptézis határozta meg a szexhez való hozzáállásomat, hogy nekem a klasszikus behatolásos szexből kéne gyönyört átélnem. Ha erre nem vagyok képes, az az én hibám, én problámám. Nekem kell ezt megoldanom.

Hölgyeim és uraim, egy igazi paradigmaváltásnak lehetnek most szemtanúi! Az imént néztem meg egy TED videót (ezt) félig. Azért csak félig, mert addigra már annyi gondolat kavargott a fejemben, hogy jobbnak láttam letisztázni őket, mielőtt folytatom. Most döbbentem rá, hogy egészen eddig rosszul gondolkodtam.

A beszédet tartó Grace Wetzelnek azt hiszem, örökké hálás leszek a gondolatmenetéért. Az, ahogy ma gondolkodunk a szexről, az gyakorlatilag a pénisz gyönyöréről szól. Elmesélte többek között, hogy az Oxford szótár szerint a szex a behatolással egyenlő. Gyakorlatilag minden más, ami ezen felül történik, extra. Sőt, a definíció szerint igazából a melegek szexuális élete sem szex.

Nem szeretnék egy feminista cikket kerekíteni ebből, inkább arról szeretnék írni, hogy nyomtam el saját magam az egész eddigi életemben. Úgy éreztem, nekem nincs jogom „extra fáradságot” kérni a partneremtől. Mert hát egyébként ugyanannyi szexből részesültem mindvégig, mint ő, hisz ugyanannyi időm volt arra, hogy gyönyört éljek át, mint neki. Azaz, ha kinyal, vagy hosszabb előjátékot „tart”, az már extra.

mi_jar_az_agyban_szex_polilili.jpgFotó: Toa Heftiba, Unsplash

Aha! Csakhogy ezt máshonnan is lehet nézni, és erre sosem gondoltam. A behatolást én nem tudom úgy élvezni, ahogy ő. Amíg neki minden pillanata maga a csoda, addig nekem hosszú percekig tart, mire egyáltalán be tudom őt fogadni, és el tudom kezdeni élvezni, amit csinál. Amíg neki hosszú percek mézédes gyönyöre jut, addig nekem néhány másodperc. Ha onnan nézzük, hogy az lenne igazságos (mert eddig mindig erre alapoztam az önelnyomó érveim, hogy mi igazságos, és mi extra), hogy mindkettőnknek ugyanannyi gyönyör járna, akkor bizony még jó sokat kéne „pedáloznia”. Miért? Mert mindig úgy szexeltünk, ahogy neki jó. Nem úgy, ahogy nekem. (És ide kb. bármelyik partnerem behelyettesíthető.)

Újra kihangsúlyozom, hogy nem a férfiakkal van problémám, hanem elsősorban a saját hozzáállásommal, amit többnyire a mai kultúránk üzenetei alapján állítottam össze. Mivel eddig mindvégig azt hittem, hogy igazából a behatolás a szex, és nekem ebből kéne elélveznem, ezért nem mertem többet kérni a partneremtől. És sok esetben ő sem tudta, hogy nekem ez a fajta szex nem olyan jó (vagy egyáltalán nem jó).

Hiszem, hogy a partnerem is mindig azt szerette volna, hogy legalább ugyanannyi gyönyör jusson nekem, mint neki. Csakhogy a többség nem tudja, hogy a nők nagy részének az a behatolásos szex nem úgy, és nem annyira jó, mint a férfiak többségének (és ez igazán nekem sem állt össze eddig). Arról, hogy a nőknek hogyan lehet ugyanekkora gyönyört okozni, arról lényegesen kevesebb szó esik, és emiatt sok mindenre magunktól kell rájönni. Ami nehéz. Nehéz nekem is, és neki is rájönni arra, mitől lehet nekem ugyanolyan jó. Kevés erre az útmutatás.

Boldog vagyok, mert most rájöttem egy fontos dologra: hogy nekem is ugyanannyi jár. Jogom van hozzá, nem kell ezt megvonnom magamtól. Most már csak az a kérdés, mi az, ami nekem igazán jó…

Francia kutatók összeállítottak egy listát (forrás) a szexualitást övező téves hiedelmekről, irreális várakozásokról. Miért fontos ez? Ők úgy vélik, minél több állítást érzel igaznak, annál valószínűbb, hogy szexuális problémáid, nehézségeid vannak – vagy annál valószínűbb, hogy nem vagy maximálisan szabad a szexben.

Ezek mindegyike megérne egy külön cikket, az biztos…

1. Csak a melegeknek okoz örömöt az anális szex.

2. Csak a melegeknek okoz izgalmat az anális izgatás.

3. A nőknek nem okoz örömöt az anális szex.

Ó, csacskaság! Sokáig én is azt hittem, hogy ez egy mocskos dolog, egészen addig, míg egy olyan partnerre nem akadtam, aki tudta, hogyan érdemes izgatni egy popsit. Honnan tudta? Onnan, hogy még gyerekkorában (!) felfedezte, mekkora örömet tud adni magának, ha a hátsóját simogatja. És mivel magán kitapasztalta, ügyesebben tudott közelíteni hozzám is. A srác pedig garantáltan nem meleg.

szex_tevhitek.jpg Fotó: Jairo Alzate, Unsplash

4. A férfinak minél tovább fenn kell tartani az erekcióját, hogy a nőnek több orgazmusa lehessen.

Nem csak a behatolás a jó a szexben. A simogatás, az orális kényeztetés is. Persze én is sokszor megijedek, amikor a páromnak elmúlik az erekciója, mert attól félek, valami baj van, valamit rosszul csinálok. De ha tisztázzuk ennek az okát (lehet fáradtság is, de lehet, hogy én tudok valamin változtatni), akkor oldódhat ez a feszültség, mélyülhet a kapcsolat. Számomra nem az erekciótól vonzó egy férfi – úgy is tud valaki őrült szexi lenni, ha épp nem áll mereven!

5. A nők elégedettebbek, ha több orgazmusuk van egy együttlét alatt.

6. Egy szexuálisan érettebb férfi képes vaginális orgazmushoz juttatni a nőt.

Nem az orgazmustól lesz jó a szex. Persze a jó orgazmus csodás, de lehet mennyei a szex orgazmus nélkül is. És fordítva is: lehet szar a szex attól még, hogy elélveztem. És nem csak a férfin múlik, hogy a nő el tud-e menni, hanem többek között azon is, hogy mennyire szabad a nő a szexualitásában.

7. A nemi örömérzés a kor előrehaladtával csökken.

8. A nőkben a szexuális vágy a kor előrehaladtával csökken.

9. A szex a faiatalabbaknak nagyobb kielégülést okoz mint az öregeknek.

Én személy szerint az idő előrehaladtával egyre többet tudok a vágyaimról, egyre nagyobb tapasztalatom van, egyre jobb a szex. 

10. A szexuális együttlét alatti fájdalomérzet a vágy hiányénak jele.

11. A vaginális behatolás alatt érzett fájdalom az izgalmi állapot hiányának a jele.

Vagy például valami betegségnek…

12. Ha a behatolás kezdetekor fájdalom jelentkezik, az rosszat jelent a folytatsára nézve.

13. Azok maszturbálnak, akik nem elégedettek a szexuálisan a partnerükkel.

Vagy épp szereti a saját érintését… Vagy épp több szexre vágyik, mint a partnere. Vagy így szereti levezetni a feszültséget. Szerintem nem bűn egy párkapcsolatban a maszturbálás! Sőt! Ha például korábban kielégült a férfi, elfordulhat, hogy tovább bírja az együttlétet. De főleg azért, mert csak az tudja irányítani a partnerét, aki már ismeri a saját teste működését.

14. Ha valaki szexuális segédeszközöket használ, az annak  jele, hogy nem elégedett szexuálisan a partnerével.

Vagy szeret kísérletezni, izgatja a változatosság. Vagy egyszerűen örül az extra stimulációnak. Vagy szeret magában is gyönyört átélni, nem csak a partnerével.

15. Ha valaki egy harmadik személy iránt szexuális vágyat érez, az azért van, mert elégedetlen a partnerével.

Vagy mert a harmadik személy szexi számára…

Köszönet a fordításért egy franciás barátnőmnek, Stellának!

Mennyire vagy szabad a gátlásoktól a szexben? Hozzá tudnál érni egy azonos neműhöz is? Akár az intim testrészeihez is? És ha amúgy úgy érzed, nem vonzódsz ahhoz a nemhez?

Egyszer elmesélte nekem egy férfi, hogy amikor életükben először hármasoztak, és ment a bénázás, segített a másik férfinak, hogy be tudjon hatolni a barátnőjébe. Konkrétan besegítette kézzel a másik férfi péniszét. Rád milyen hatással van ez a történet? Engem lenyűgöz!

Mindig is szomorúsággal töltött el, amikor láttam, hogy tud taszítani egy férfit egy másik férfi közelsége. Sőt, kimondottan taszító számomra, amikor valaki ennyire irtózik a saját neme közeledésétől. És itt most nem csak szexuális közeledésre gondolok, hanem arra is, amikor mondjuk egy ölelést adna a másik, vagy megfogná a kezét barátilag.

Tudom, hogy sokan azért akarnak két nő, egy férfi felállásban barátkozni a hármasozással, mert így elkerülhetik azt az irtózatos helyzetet, hogy két férfi véletlen egymáshoz érjen. És itt most tényleg a véletlenre gondolok: például akaratlanul intim helyre téved a keze, vagy véletlen nem a kívánt személyt kezdi el valaki simogatni az együttlét hevében. Miért irtóznak sokan ennyire ezektől az érintkezésektől?

biszex_szex.jpgFotó: Christian Sterk, Unsplash

És hogy reagálnál arra, ha a párod látnád egy azonos neművel? Egyre több férfival találkozom, akik arról panaszkodnak, a párjuk nem értené meg a biszex vágyaikat. Szegények úgy érzik, rejtegetni kell a vágyaikat. (Többek között ezek a történetek inspirálták a 06.13-i beszélgetős estem témáját: eltitkolt vágyaink.)

Nekem könnyebb. A leszbi-vonzódást könnyebben elfogadják. Hány olyan kapcsolatom volt, ahol a pasimat kiverte volna a víz a gondolattól, hogy esetleg más férfival hálnék, de a lányok azok mások. Annak már a gondolata is izgatta. Két csajt együtt látni – fú de szexi! Szinte már divat a csajoknak összebújni, vagány a leszbikusság. Persze a „szexi-leszbikusság”.

Miért ekkora tabu az, hogyha két férfi gyengéden közelít egymáshoz? Őszinte leszek, én nem tudom, hogyan reagálnék egy ilyen helyzetben, mert még sosem találkoztam hasonlóval. Egy eddigi pasim sem tudta elképzelni azt a helyzetet, hogy férfival legyen. Pedig én úgy megnézném! Valahogy azt gondolom, engem lenyűgözne, ha azt látnám, hogy a pasim gyengéden érint egy másik férfit.

Kaptam egyszer egy olvasói levelet, amiben azt kérdezte az úr, ciki-e, ha túl sok a spermája. Szegényt úgy fest, rosszul érintette, amikor a partnere rémült tekintetével találkozott egy ejakulációja után. Nem is csodálom, hogy ez nehéz lehetett – olyan, mintha a saját testétől, vagy egyenesen a férfiasságától undorodott volna a párja. Igaz, lehet, hogy az egész történet nem is így zajlott, lehet, hogy valami teljesen más érzelem jelent meg a hölgy arcán, csak mivel nem nagyon beszélték át az esetet, nem maradt más lehetőség, mint a feltételezgetésre hagyatkozni. 

Eszembe jutott erről egy történet. Egy régi párom nagy büszkén fröcsölte szét rajtam a magjait. “Ugye, kívánod a gecimet?” – kérdezte sokszor, mert nagyon izgatta ez a mondat. Boldoggá tette, ahogy látta rajtam szétfolyni, imádta, ahogy kicsurgott a számból, vagy mikor szétkenhette a testemen. Ez utóbbit én is imádtam. Nem az ondóját, ahhoz nem vonzódtam különösebben, de azt imádtam, ahogy szétkente rajtam. (Erről már írtam is korábban.) Ő például imádta a spermáját.

sperma_geci_ondo_ejakulacio.jpgFotó: Sarah Cervantes, Unsplash

Egy másik párom, mikor rám élvezett, nagy boldogan elkezdtem szétkenegetni magamon a magjait. Ez azonban egyből le is törölte az arcáról az orgazmus okozta mámort. Zavarodottá vált az arckifejezése, amitől úgy éreztem, valami rosszat csináltam. Talán valami gusztustalanat.

– Valami baj van? – kérdeztem egyből.
– Nem, nincs… – érkezett a gyors válasz, de aztán nagy nehezen kibökte, hogy igazából nem szereti a szagát a spermájának. Annyira zavarta a testemből áradó szag, hogy inkább mellém feküdt, mert így kevésbé érezte. Nem is hagyta, hogy hozzá bújjak ragacsos bőrömmel. 

Bár most már tudom, hogy a szagával volt problémája, engem bántott, hogy nem szeretgethettem olyan szabadon a magjait a bőrömön. Persze megtehettem, nem állított meg, csak a rossz érzések miatt már nem tudtam felszabadult lenni.

Ahogy az alábbi videóban is beszélgettünk erről egy férfival, olyan nekem a spermához való viszony kérdése, mint a menstruáció, vagy a hüvelyváladék elfogadása, megszeretése. Volt olyan partnerem, aki lelkesen szeretkezett velem, mikor véreztem, mert akkor kicsi volt az esélye, hogy teherbe esek. Tudom, hogy így is teherbe lehet esni, de mi vállaltuk a kockázatot. Boldogan élvezett belém. Más viszont undorodott az egésztől. Borzasztó érzés volt a visszautasítás, mintha ezzel együtt én magam is undorítóvá váltam volna. 

És te hogy vagy a spermával? Készültem egy kis anonim kérdéssorral. Tudom, több féle válasz is adható ezeken túl, így ha gondolod, kommentben ki is egészítheted a sort. (Bőviteni sajnos utólag nem tudom.)

Fogalmam sem volt róla, hogy szeretem a játék-fenyítést a szexben. Esküszöm, nem is sejtettem, hogy ez izgat, amíg meg nem érkezett a paskolóm. Megsuhintottam a kezemben és bizsergés futott végig a hátamon.

Később kiderült, az egy dolog, hogy szívesen cukkolom vele Lacit, de az egész igazából arra megy ki, hogy elvegye tőlem a pálcát, és engem kapjon el vele

Megvilágosodás-szerű volt beszélgetni a szexuálterapeutámmal, Csörgits Kingával. Ő világított rá, hogy valójában nekem valószínűleg büntetésre van szükségem. Terápiás korbácsolásra. Viccesen hangzik, de nekem nagyon is igaznak tűnik. Azzal magyarázta, hogy jól látszik, hogy mélyen belém ivódott egy nagy adag bűntudat és szégyenérzet. Egy jó kis fenekelés pedig valószínűleg ki tudja sütni ezt a bűntudatot egy időre. A rossz kislány elnyeri a büntetését és tiszta lappal kezdhet újra rosszalkodni, azaz elkezdheti élvezni a szexet.

Azt a kettes számú házi feladatot kaptam a terápián (az egyes számút itt mesélem el), hogy kezdjünk el Lacival kísérletezni a büntetéssel. Nézzük meg, mi működik és milyen helyzetekben segít.

szadomazo_szex_paskolo1.jpgAz ágyon fekve szelfizgetek a paskolómmal… 😀 

Persze ez nem olyan egyszerű. Nem is arról van szó, hogy kapni nehéz az ütéseket (mármint huncut paskolásról, nem durva verésről beszélek)! Csillogó szemekkel, ujjongva, rajongással tekintek fel Lacira, amikor ráteszi a kezét a paskolóra, vagy a kis korbácsra. Izgatott leszek, mintha szülinapom lenne. Emellett pedig érzem rajta a férfi erejét és határozottságát, ami ultra szexi. Neki viszont azért ez nehéz. Bár marha jól játssza a domot, közben azért felébrednek benne olyan minták, amiket épp elkerülni szeretne. Úgy látszik, a sors neki is osztott egy feladatot, hogy szembenézzéen ezzel.

Most kezdődik a kísérletezés. Megnézzük, hogy milyen büntetés jön be és milyen okkal. Ha játékkal (harapdálással, csikizéssel, csipkedéssel) kiprovokálom, az tutira bejön. De vajon hogy tudjuk kiütni ezzel a szexben érzett bűntudatot? Például azt, amikor a tudatom elkezd csapongani és a holnapi bevásárló listára kezd fókuszálni, nehogy bele tudjak merülni a gyönyörbe. Vagy mikor tudom, hogy most épp orgazmusom lenne, a testem produkálja is annak jeleit, csak épp az élvezetet blokkolja a tudatom… Ezeket vajon mikor és milyen szöveggel kell “kiverni belőlem”?

 

Holnap megyek a BDSM konferenciára, hogy többet megtudjak erről a szadomazo, domináns-alárendelt viszonyról. Izgulok.

Egyébként cél, hogy idővel szépen kigubancoljuk, mi okozza ezt a szégyenérzetet, mert úgy fest, ez még az abúzus előttről származik. Amíg viszont nem sikerül feltárni a mély okokat, igyekszünk kiismerni a mostani működésem és kitapasztalni, mi az, amivel irányítani lehet azt.

szadomazo_szex_paskolo2.jpg

Évekig tartott, míg megtanultam élvezni a szexet. Sőt, még most is dolgozom rajta. És minél többeknek beszélek erről, annál inkább kiderül: problémáimmal nem vagyok egyedül. Rengeteg nőtársam hallgat arról, hogy valami nincs rendben. (De hallgatnak a férfiak is…) Szégyellik, bűntudatuk van, a meg nem értettségtől tartanak, vagy azt hiszik, ezzel csakis ők küzdenek. Elég csak azt említeni, hogy a nők 30%-a nehezen jut el az orgazmusig, 80%-uk számára pedig egyszerűen nem elég a behatolás ahhoz, hogy a csúcsra jussanak. (Forrás.) Azaz: ha nehezen megy, nem vagy abnormális.

Mi az oka mindennek? Saját önfelfedezésem során számtalan kiváltó tényezőt fedeztem fel. Gátlásaim egyik fő okozója, hogy mindig is jó kislány szerettem volna lenni.

jo_kislany_nem_elvezi_a_szexet.jpg Fotó: StockSnap @ Pixabay 

Szégyen, félelem, bűntudat

Pici voltam, talán nagycsoportos, amikor először próbáltam a kötélmászást és csodák-csodájára sikerült is feljutnom a csúcsra: duplán. A kis combocskáimat összeszorítva kellemes, de nagyon ijesztő bizsergést éreztem a combjaim között. Halványak már az emlékeim, de úgy tűnt, nagyon is tudom, miért történik velem mindez. Egyből előjött a bűntudatom: ezt nem szabadna éreznem, ez csúnya dolog, ilyet csak a rossz gyerekek csinálnak.

Mintha ott, akkor eltemettem volna ezt az érzést jó mélyen a homokozóban…

Valahonnan tudtam, hogy ez „csúnya dolog”, bár nincs emlékem arról, hogy valaki rám szólt. Talán csak közvetve jutott el hozzám az információ: lehet, hallottam, ahogy rászólnak másra, vagy elcsíptem egy-egy megvető, ijedt, vagy épp ki tudja milyen pillantást. A lényeg, hogy a felnőttek világa ezt a hiedelmet rakta a vállamra, amit évtizedekig cipeltem.

Nem kell jókislánynak lenni

Még most is nehéz megértenem, hogy egyáltalán nem kell jókislánynak lennem. Mert igen, a rossz kislányokat is szeretik, sőt, esetenként sokkal több figyelmet kapnak. De tovább megyek: a férfiak a rossz kislányokat szeretik. Azaz, ha felnőttként jó kislány szeretnék lenni, rossznak kell lennem. Értsd: huncutnak, pajkosnak, szexéhesnek, kéjesnek, bujának, vadnak.

Én is ilyennek szeretném látni magam és ezen is dolgozom.

Mi segített a változásban? Többek között a férfiak visszajelzése, akik csodáltak, mikor kéjesen nyögdécselek. Gyönyörűnek, kívánatosnak neveztek azok, akik fontosak voltak számomra és így szépen lassan elkezdtem elhinni, hogy ezt szabad.

Persze ez nem minden, hosszan tudok mesélni a történetemről: a problémáim okairól és azokról, amik segítettek a változásban. Ha kíváncsi vagy a részletekre, gyere el előadásomra október 18-án. Szeretettel várlak és köszönöm, ha ajánlod azoknak a nőknek, vagy párjaiknak, akiket inspirálhat, ha egy hasonló cipőben járó nő történetét hallja!

megszerettem_2017_10_18.jpg