Bevallom, szeretkezés helyett dugni szoktam. Esetleg baszni. Kúrni nem, azt nem szeretem.
Félreértés ne essék: szerelmes is vagyok, kötődöm is a páromhoz, tisztelem, szeretem a testét. Nem vagyok aberrált, nincsenek fura perverzióim (bár a sajátja senkinek sem fura). Mégis, a „szeretkezés” kifejezés nekem túl finomkodó.
Én azt a szexet szeretem, amikor nem óvatoskodunk, nem finomkodunk, hanem ösztönből cselekszünk. A farkát markolom, a mellbimbóját szívogatom, nem a lelkét simogatom. Amikor azt kérem, döngessen meg úgy, ahogy csak tud, az nekem nem szeretkezés. Az sem, mikor meglovagolom, vagy hátulról megrak. Az gyönyörszerzés, állatias üzekedés. Faljuk egymás testét.
Vagy csak úgy derült égből belém hatol. Elkapja a hajam, s a farkára nyomja az arcom. – Ezek nekem mind nem a szerelmet, s az egymás iránt érzett tiszteletet, vagy a lelkünk közelségét fejezik ki. Egyszerűen azt mondják: jó veled játszani, élvezem a tested, szeretem, ahogy örömet okozol nekem és imádom nézni, ahogy nyögsz, sikítasz, vergődsz a gyönyörtől.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/5247083978_b81ffe4477_o.jpg399500PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2017-02-18 11:16:002020-05-18 11:55:04Szeretkezni, vagy dugni?
A főszereplők a filmekben lihegve vetik magukat hanyatt az ágyban a menet után, és alig találnak szavakat arra, mekkorát szeretkeztek. Még soha nem volt ilyen jó nekik, pedig most voltak először együtt!
Gyakorlatilag kizárólag ilyeneket látni a moziban. A gyengébb, rosszabb szexuális élmények maximum erőszakhoz köthetők, vagy valamilyen komédiában semmisítik meg az általában férfi főszereplőt. Ezt leszámítva mindig mindenkinek tökéletesen megy az ágyjelenet!
Ehhez mértem én is magam, és a szexuális életemet is.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/6984681021_6883113fde_b.jpg1024683PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2017-02-06 11:04:002020-05-18 11:08:53Hosszú az út az aszexualitástól a bujaságig. – De nem lehetetlen!
Eszembe jutott egy régi emlék erről a cikkről. Egy gólyatábori rosszul elsült szereplés után (erről majd még később írok) bár a többség „büdös kurvának” tartott és szóba sem akart állni velem, egy lány teljesen rám kattant. – Nahát, te is nimfomán vagy? De jó, tartsunk össze! – lelkendezett. – Aha, igen… – hebegtem, s nem mertem neki bevallani az igazságot…
Boldog voltam, hogy van egyvalaki, aki szívesen tölt velem időt, hogy lett egy barátnőm. Nem mertem neki felfedni a valóságot, pedig utólag belegondolva tudott volna szeretni úgy is. Szerintem értékelte volna az őszinteségem, s talán még segített is volna rajtam, ha megosztom vele a nehézségeim.
De én nem fedtem fel magam. Nem árultam el, hogy én nem élvezem a szexet, és emiatt szeretni sem tudom azt. Imádom a pasikat, szeretek párkapcsolatban lenni, de a szex az mindig a gyenge pont, ami nem az élvezetről, hanem a kötelességről szól.
Végül elsodródtam mellőle, elkezdtem kerülni, mert túlságosan szégyelltem, hogy nekem az nem megy, ami neki csillogást hoz a szemébe. Nem akartam, s valószínűleg nem is tudtam volna hazudni neki, hisz fogalmam sem volt arról, amit el kellett volna játszanom.
Nem tartom valószínűnek, hogy tényleg nimfomán lett volna: egyszerűen csak imádta a szexet egészséges módon. Ettől volt ő igazán jó nő. Én pedig attól voltam szürke kisegér, mert nem szerettem a szexet, s így nem is tudtam szexin viselkedni. Hiányzott belőlem a huncutság, a csillogás.
Fájt, ahogy tükröt tartott elém. Fájt, hogy ő az, amivé én is válni szeretnék, de nem tudtam, hogyan. Millió kudarc volt addig a hátam mögött, amiből nem láttam kiutat.
Ha visszamehetnék az időben és újra 19 éves lennék, beszélgetnék vele. Meghallgatnám, ő miket élt át, mit szeret, mitől fél, mi nem megy neki. Hiszem, hogy ha korábban elkezdtem volna beszélgetni a szexről, jóval előbb eljuthattam volna oda, ahol most tartok.
– Wow, a többi fekete férfi is ilyen sokáig bírja? – kérdeztem Eric-től.
– Fogalmam sincs.
Eltátottam a számat. Ezek szerint ő nem beszélget a haverokkal szexről. Hozzáteszem, én sem tettem 31 éves koromig, de mindig azt hittem, legalább a srácok kitárgyalják ezt!
Meg is látszott a tapasztalatlanságán, s ez elszomorított, hisz rájöttem: csak annyit tud a szexről, amit magától kitalált, vagy amit a barátnőitől tanult. Ahol internet és TV sincs, ott pornó sincs, ha pedig sem a haverokkal nem osztják meg a tapasztalataikat, sem a szülőktől nem tanulnak erről, akkor mégis honnan tennék?
Két napja egy hatalmasat szexeltünk, s én két napja fel vagyok izgulva. Két napja vágyom a folytatást, leginkább újra vele, de gyakorlatilag akárkivel. Szexet akarok, s talán ilyen még sosem volt velem.
A szexről beszélgettem egy testvérpárral: barátaim mindketten. A lány (aki abszolút pasinak néz ki), leszbikus, a fiú hetero. Mindketten rám voltak állva, egyértelmű utalásokat tettek, s ahogy hallgattam őket, ahogy a saját szexuális életükről mesélnek, s ahogy igyekeznek elcsábítani a fehér hercegnőt, újra, meg újra megremegett a lábam. Őszintén vágytam rá, hogy szexeljek velük. Mindkettőjükkel külön, külön.
A srácnak a dörmögő hangja volt, ami beindított, no meg az, ahogy elmesélte, hogyan szereti kényeztetni a nőt. Úgy festett, ért az előjátékhoz. A lány meg: te jó ég, miket mesélt! Na, ő aztán igazán járatos és tudatos a szexben az elmondottak alapján. Elmesélte, mennyire imád adni, kényeztetni, őrült dolgokat csinálni, mindenfélét kipróbálni, elveszni. Imádtam a bátorságát, a határozottságát, a tudatosságát és amiket elképzeltem a beszámolói alapján. Én is akartam belőlük!
Jó érzés volt. Boldog voltam, hogy fel tudnak izgatni ezek az idegenek, s hogy újra megtapasztaltam: akarom, vágyom a szexet. Kergetőznek a fantáziák a fejemben azok alapján, amiket meséltek.
Új pasi, régi beidegződések. Jó, nem is annyira új, de még annyira kevésszer voltunk együtt, hogy még mindig ott az izgalom, a várakozás, a megfelelési kényszer, a sok kérdés. Nem ismerjük még egymás testét eléggé, viszont ahhoz meg túl fontos ő nekem, hogy csak úgy félvállról, lazán tudjak hozzáállni vele a szexhez. Így aztán előbújtak a fejemből a régi félelmek, régi feszültségek.
– Hol jártál? – kérdi, miután elélvezett, azaz érdeklődik, hogy nekem volt-e orgazmusom, vagy milyen közel jártam hozzá. – Nem tudom… – habogok és már el is kezdenek potyogni a könnyeim. Ha ugyanis feszült vagyok, gyakran sírok. – Nem tudok erre válaszolni. Én sosem tudom megmondani, milyen közel vagyok az orgazmushoz egészen addig, míg benne nem vagyok. – És nő tovább bennem a feszültség. – Ó, mi baj, Kicsim? – kérdezi, miután kiszúrja a lassan érkező válaszaimat kísérő könnyeket. – Nem szeretem, mikor ezt kérdezed. Nem attól jó az együttlét, hogy van-e orgazmusom. – Jaj, nem! Csak szeretném tudni, hol jártál. Szeretném, ha nagyon jó lenne neked. Szeretnék segíteni, minél többet adni. – De ez a kérdés csak feszültséget kelt bennem! – Jól van, akkor nem kérdezem többet, ígérem.
Milliószor lejátszódott ez a jelenet a „korábbi életemben”, s most ijedten fogadtam, hogy ezek a helyzetek nem tűntek el nyomtalanul. Pedig mennyire vágytam, hogy ne legyen többet ilyen!
Elgondolkodtam, mi okozta bennem a feszültséget, s arra jutottam, én nem egyszerűen csak megélem a szexet, hanem akarom, hogy jó legyen. Túlságosan ott van bennem az akarás ahhoz, hogy jó tudjon lenni. Azt akarom, hogy jó legyen, elégedettség legyen, de így nem vagyok képes ellazulni, jelen lenni. S amikor a végén felteszi a kérdést, milyen volt, azzal aláhúzza bennem azt az érzést, ami ott lapult és próbáltam elnyomni: „közel sem volt olyan jó, mint amit szerettem volna”. Csalódott leszek magamban, amiért nem voltam képes „megfelelően” jelen lenni és élvezni és megrémülök, hogy emiatt ő is csalódott lesz bennem, vagy akár magában. Majd kétségbe esek: „a francba, nem tudom, hogy lehet ebből a saját magam által gerjesztett spirálból kijönni!”.
Hosszasan beszélgettünk utána remélve, hogy az majd kimozdít minket ebből a helyzetből, s így sok mindent megtudtunk egymásról. Benne is ott dolgozik a megfelelési kényszer, mert szeret, s ő is hajlamos rá, hogy „akarjon” szexelni (agyból) mielőtt még vágyna rá. Mindketten a tökéleteset akarjuk adni, s közben saját magunkra nem figyelünk. S mellé még meg is vagyunk ijedve.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/830018428_2d562e1380_o.jpg625800PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2016-08-09 13:24:002020-05-15 14:11:17Szex és sírás
Árpi azt kérte, írjak arról, mennyire jól nyal. Viccelődünk, hogy írhatnék neki referencia levelet, hogy nagyobb sikere legyen a csajoknál. Csapjak neki egy kis reklámot.
Hát tény, hogy isteni, amit a nyelvével művel – idővel olyan szépen kiismerte a puncimat, hogy nem bírok betelni vele. Néha elgondolkodom, meddig bírnám a nyalást. Vajon hány orgazmus után esnék össze hulla fáradtan. Eddig kettő után mindig témát váltottunk (kb. fél óra nyalás), de néha elábrándozom, hogy a szülinapomra kérhetnék kétszer ennyit is.
Nem mindig voltam így ezzel. Egyrészt nem is ért minden pasi (csaj) úgy a puncim nyalásához, mint ő (vagy még nem voltunk eleget együtt ahhoz, hogy kiismerhessen és én sem kommunikálok eleget), másrészt nem is tudtam mindig így elengedni magam. És nem is nagyon tudom még más mellett így elengedni magam, csak mellette.
Expasinál is szerettem, ahogy nyalt. Elég ügyes volt, és volt egy trükkje is: valahova a hüvelybemenetem környékére odatette nyalás közben az ujját, nyomást helyezett rá, s én édes mámorban úsztam. Érdekes mód fogalmam sincs, mit csinált pontosan, mert nem voltam olyan tudatában még a testemnek, hogy ezt értelmezni tudjam.
Amikor nyalt, millió gondolat kavargott a fejemben:
„Ildinek is írnom kell még egy e-mailt. És Annának meg kellett volna mondanom, hogy nem volt igaza. Basszus, nem kellett volna úgy meghunyászkodnom előtte, a sarkamra kellett volna állni.” „Zsemlét kell venni még.” – stb.
„Mikor fogok már elélvezni?!”– s hozzá erőlködtem, erőltettem, sürgettem magam.
„Ne hagyd abba, folytasd úgy, ahogy addig csináltad!” – de mondani nem mondtam.
„Basszus, már megint nem itt járok gondolatban, miközben ő úgy igyekszik. Milyen szar vagyok, feleslegesen strapálja magát!” – képtelen voltam elhinni, hogy ő ezt tényleg szívesen csinálja, sőt akár még élvezi is, s képtelen voltam megbocsátani magamnak, hogy nem mindig tudok jelen lenni a pillanatban. Nem tudtam időt adni magamnak a fejlődésre. Míg másokkal olyan türelmes tudok lenni, magammal nem.
„Már rég dugnunk ” – pedig közben imádtam, élveztem, ahogy kinyalt, de valahogy az a hiedelmem mozgatott, hogy az igazi szex a behatolás, s már azt kéne vágynom, azt kéne akarnom, ott kéne tartanunk. Hisz a nyalás csak előjáték. Így aztán kértem is, hogy most már dugjon meg, pedig igazából nem arra vágytam.
S ezek miatt elélvezni sem tudtam, blokkoltam a saját orgazmusomat. Csak valami egészen pici valamit éreztem, ami miatt talán mélyen még bűntudatom is volt. Mellé pedig haragudtam magamra, amiért nem vagyok képes elélvezni, s emiatt szegény örök sikertelenségre van kárhoztatva.
Szerencsére ezek nagy részén már túlléptem. De leginkább megtanultam, hogy
A nyalás (és a szopás) nem feltétlenül előjáték. Ér az is, ha az orális szex tölti ki az egész aktust.
A pasik általában imádnak puncit nyalni. Ha meg mégsincs így az aktuális partnernél, kezelhetem őt felnőttként, aki tudja jelezni, ha már abba akarja hagyni.
Én pedig nyugodtan kifejezhetem, ha nem akarom, hogy abbahagyja. Ezzel nem erőszakos, követelőző, kapzsi vagyok, hanem kimutatom, mennyire imádom, amit csinál. Ez felfogható akár bókként is. Hisz az is lehet, hogy nem elfáradt, hanem azt hiszi, én szeretném már, hogy abbahagyja.
Megtanultam beleengedni magam az érzésbe és nem sürgetni az orgazmust. Sőt, várni, hogy később jöjjön. S ha jön, akkor megtanultam kérni, hogy folytassa még. Megtanultam elkapni a fejét és a puncimhoz nyomni. Ez egy hónappal ezelőtt sem ment még, pedig azzal nem volt bajom, ha ő a farkára nyomja a fejem és a hajamnál fogva szopat – szeretem, ha irányít, segít, elárulja, mi a legjobb neki.
Megtanultam mondani: „Kérlek! Még! Ne hagyd abba!”
Bizony, megtanultam elélvezni a nyalásban és megtanultam kérni a folytatást orgazmus után is.
Ó, és az első nyalás után a legédesebb a nyalás. Az orgazmus utáni érzés pedig még felülmúlja az orgazmust. Méghogy a „csúcsra jutottam”! Ez ilyenkor csak egy fennsík, ahonnan jön az újabb emelkedő. De vajon mi van a második fennsík után? Na, ez még nagyon érdekelne!
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.png00PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2016-08-05 16:24:552020-05-19 14:42:20Szeretem, ha kinyal
Van egy kedves álomfejtő-társam, aki mindig lelkesen elemzi ki, amit éjszaka látok. Nagyon megnyugtató tud lenni, a legvadabb álmaimból is ki tud hozni valami csodálatosat. Most is így történt az általam nagyon perverz álomnak aposztrofált történetemmel.
Egy roma családnál voltam, ahol volt két 4-5 éves forma gyerek: egy fiú és egy lány. Folyamatosan marták egymást, így úgy döntöttem, megpróbálom észhez téríteni őket: elkaptam őket, s egyiküket az egyik, másikukat a másik térdemre ültettem. Épp belekezdtem volna a lelkifröccsbe, amikor kiszúrták, nem ugyanaz van a lábuk között: egyiküknek puncija, másikuknak kukija. Ezen én is meglepődtem, mert addig azt hittem, mindketten kislányok. Gyerek létére egész nagy farka volt annak, akit én az arca alapján kislánynak gondoltam.
Nézegették egymást, majd elkezdték fogdosni egymás nemi szervét, mire én, a felnőtt így szóltam hozzájuk: – Nyugodtan simogassátok csak egymást, fedezzétek fel egymás testét. Kéjes, bizsergő érzést fogtok érezni, s ez teljesen normális. Nem kell semmi miatt szégyenkeznetek, ez nagyon is rendben van, ha szeretitek egymás testét. Vagy a sajátotokat. Élvezzétek csak, amit magatoknak, vagy egymásnak adni tudtok! – ők pedig a bíztatásra (vagy maguktól, a kíváncsiságuk által hajtva) teljesen belelendültek.
Szépen lassan azon kaptam magam, hogy velük csókolózom, míg ők egymást simogatják: egészen addig, míg a kisfiú egy hatalmasat nem élvezett. Egy egész bögrényi tiszta ondó távozott a péniszéből. Én pedig így szóltam: – Jól van, ügyesek vagytok! És most jól figyeljetek: tényleg semmi rossz nincs abban, amit most csináltatok. Csodálatos dolog, hogy ilyen örömöket tud megélni a testetek! És ne higyjetek a társadalom által belétek sulykolt normáknak, ne hagyjátok, hogy ezért szégyent érezzetek magatokban. Nincs igazuk!
A legszokatlanabb az volt az álmomban talán, hogy utána szégyenérzet nélkül tudtam ugyanezt a történetet elmesélni a gyerekek családjának és egy saját ismerősnek is.
Annyira felbátorodtam álmomban, hogy aztán ébren is bátran el mertem mesélni ugyanezt a történetet. Így érkezett az álomfejtő magyarázat is: – Amikor gyerekkel álmodsz, az mindig önmagadat szimbolizálja. Önmagaddal kerülsz kapcsolatba általa. Ezen az álmon az látszik, hogy fejlődik a szexualitásod, egy újabb fejlődést integrált a tudatod. Önmagadat nyugtatgattad, mikor a gyerekeket nyugtatgattad. A fiú és a lány pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a személyiséged férfi és női oldalával is kapcsolatba kerültél. A kisfiú és a kislány a benned levő férfi és nő, akik ketten együtt alkotják az életerőt. Az életerő a szexuális erő is egyben, mellyel abban az életkorodban szakadt meg a kapcsolatod, ahány évesek a gyerekek az álmodban. Az, hogy magadhoz hívtad őket és az öledbe ültetted őket, a kapcsolatfelvételt jelenti. S hogy a végén a kisfiú elélvezett, megmutatta, hogy sikeres volt az energia beindítása. Kérdés, hogy a kislánynak volt-e orgazmusa? Vele mi lett? Minél inkább élvezte ő is, annál valószínűbb, hogy beteljesedett a folyamat. – Hát… Nem tudom. Rajta nem volt fókusz, nem is tudom, elélvezett-e.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/6055399767_aaeb3ea678_b.jpg800536PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2016-07-19 19:41:002020-05-15 13:47:15A gyerekkor vége
Nemsokára randizunk Ádámmal, és én nem várom. Nem várom, mert parázok, hogy nem fog menni a szex. „Márpedig szexelni fogunk. Szexelni kell. Minden rendes pár szexel. És ő ráadásul kíván engem nagyon, én pedig szeretem és nem akarok neki rosszat azzal, hogy nemet mondok.” – Kavarog a fejemben. Itt az ideje, hogy ránézzek erre a Byron Katie 4 kérdés módszerével, aminek most Ti is szemtanúi lehettek.
A kiinduló gondolat: Úgysem fog menni a szex. Nem fogom élvezni.
Igaz ez?
Nem. Nem tudhatom, hogy az lesz, nincs ez kőbe vésve. Számtalan példa volt már, hogy élveztem a szexet. Vele is volt olyan. És azóta rengeteget beszéltünk róla, olvasta a soraimat. Felismertem, hogy jobban kell kommunikálnom. Már többet tud rólam ő is, szóval nem, egyáltalán nem biztos ez.
Hogyan reagálsz, ha elhiszed ezt a gondolatot: „Úgysem fog menni a szex. Nem fogom élvezni.”?
Nem várom, hogy találkozzunk, hanem inkább tartok tőle. Amitől aztán lelkiismeret-furdalásom is lesz, hiszen: – Olyan cuki, ő úgy várja és úgy vágyik rám! Milyen dolog már, hogy én meg nem? Hálátlan dög vagyok! És hibáztatom magam: – Múltkor bezzeg mennyire vágytam rá. Teljesen rá voltam gerjedve. Aztán elrontottam. Elszúrtam. És most újra ott vagyok a gödörben. Még ennyire sem vagyok képes!
Összemegyek kicsire. Befeszül a felkarom, görnyedek. Védekező álláspontba kerülök, a puncim bezárul, kiszárad. Szomorú leszek és dühös. Igazságtalanságot érzek.
Ennek hatására gyakorlatilag minden pasitól és úgy általában a szextől tartani kezdek. Már nem kívánom. Ahelyett, hogy felvillanyozna, megijeszt. Védekezni kezdek. Befeszülök.
Nem akarok többet szexelni. Szex nélkül akarok élni. Aztán megijedek, hogy emiatt elveszíthetem Ádámot. Is. Visszaszáguldok a kamaszkoromba, újra előtör az elmúlt 16 év.
Ki lennél enélkül a gondolat nélkül, hogy „Úgysem fog menni a szex. Nem fogom élvezni.”?
Felszabadult kis ribanc. Az a Lili, aki megőrült azért, hogy az ágyában tudja ezt a pasit és alig bírta kivárni, hogy ez megtörténjen. Az a Lili, akinek Ádám megcsókolta a mellbimbóját a liftben és I M Á D T A ! ! ! És egyáltalán nem ijedt meg.
Az a Lili, aki a következő találkozáskor ugyanúgy rohan Ádám karjaiba és majd megőrül a boldogságról. Aki egész úton csókolózni akar, miközben Ádám vezet.
Az a Lili, aki felveszi a legszexibb ruháját a randira.
Az a Lili, aki kívánja Ádám farkát. Azt akarja, hogy töltse ki az egész punciját. Hogy nyalja ki, majd dugja meg jó keményen. Érezni akarja a borostáját…
Pontosan az a Lili, aki a legutóbbi találkozásunkkor voltam. Aki tudok is lenni.
Hol érzem ezt a testemben? Leenged a görcs a felkaromból, leeresztem a vállaimat. Hátradőlök, félrebiccentem a fejem és mosolygok. Szexin harapdálni kezdem a számat és elkezdem cirógatni az alkarom. Közben eszembe jut az első közös önkielégítésünk… Benedvesedek.
A gondolat megfordítása:
Menni fog a szex. Élvezni fogom. Bizonyítékok erre: – Mert csodálatos ember és szeretem. Vigyázni fog rám és mondhatok neki nemet, vagy bármit. – Mert el fogom most már mondani, mit szeretnék és mit nem. Irányítani fogok. – Mert nagyon kívánatos pasi csodálatos farokkal. – Mert oda fogok figyelni magamra. – Mert pasi is felkészített arra, hogy ne vegyem elő a régi mechanizmusokat. – Mert megengedem magamnak, hogy annyira élvezzem, amennyire éppen tudom. Mert nem lesznek elvárásaim magammal szemben. Az sem lesz elvárás, hogy szexnek lennie kell. Ha lesz, és kívánom, csinálom. Ennyi. – Mert az élvezet nem egyenlő az orgazmussal. Ha jól esik a teste közelsége, már az is élvezet. – Mert nincs olyan, hogy „megy” a szex. A szex az van. Történik. Tudom mozgatni a kezem és be tudom fogadni a farkát, tehát megy. Le tudom szopni és ő ki tud nyalni, tehát megy.
Neki nem fog menni a szex és nem fogja élvezni. Jó-jó, ő is izgult, de ezen nem szabad aggódnom, úgyhogy ez a megfordítás nem játszik.
A gondolataimnak nem megy a szex. A gondolataim nem élvezik. Ez igaz. Bizonyítékok erre: – Akkor nem tudok jelen lenni, ha elkalandozok, máshol jár a fejem. – Vagy, ha azon parázok, hogy „nem fog menni”. – Vagy amikor gondolatban (és nem valójában) a múltban járok. – Vagy amikor előre eltervezem, elképzelem, hogy szárazan nyúl a puncimhoz és fájni fog. Márpedig én nem az vagyok, amik a gondolataim. Folyton változó nő vagyok. Fejlődök. És mindig más történik velem. Van, hogy jobban élvezem, van, hogy nem kívánom. És ez teljesen rendben van. Ha elképzelem és sokat gondolok rá, akkor a gondolat valósággá válik. De nem kell erre fókuszálnom. Sőt, ha akarom, fókuszálhatok az ellenkezőjére: „Ú, mennyire jó vagyok már az ágyban! Imádom, mikor kinyalnak, vagy nyuszi pózban jól megdugnak.” és persze „Ő volt az egyik első, akire gondolva el tudtam engedni a gátlásaimat és elélveztem önkielégítés közben már kétszer is!”.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/2607937548_5034ce6cb5_b.jpg7341024PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2016-05-22 22:47:002020-05-15 12:47:00Félek, hogy újra megdug
Néha jó lenne nemet mondani. Vagy legalább irányítani, szólni, kérni, vagy figyelmeztetni. De olyan nehéz…
– Nem akarom bántani, nem akarom, hogy bénának érezze magát az által, hogy „kritizálom”. Úgyis olyan ideges volt szegényke, a farka is nehezen állt fel, én meg még mondjam, hogy nem jó, amit csinál? Hogy én nem úgy szeretem? Hogy Roli sokkal jobban csinálja? Na neeee…
Aztán mi lesz a vége? Elkezdek eltávolodni tőle, sajog a puncim, mert nem voltam felkészülve a farka befogadására. Bár hagyom, hogy újra, meg újra megdugjon, én egyre kevésbé élvezem, egyre kevésbé vágyom rá. Mert hát miért is vágynék a fájdalomra? Elkezdem egyre kevésbé szeretni, elkezdek menekülni azoktól a helyzetektől, mikor kettesben vagyunk. Beindul a régi mechanizmus: elkezdem kerülni a szexet. Csakhogy szeretem őt, és nem akarom, hogy ez megtörténjen, főleg úgy, hogy tudom, mennyire vágytam a testére. Nem távolságot akarok, hanem extázist!
Azt hiszem, nem nemekre van itt szükség. Meg kell tanulnom határozottan, pozitívan és izgatóan kommunikálni a vágyaimat. Csak hogyan?
Nyilvánvaló, hogy az alábbi megoldások nem nyerők: – Ne olyan erősen! – Még nem vagyok elég nedves. – Roli úgy szokta, hogy…
Igyekeztem a megerősítéseknél maradni: ha valami igazán jó, akkor jó hangosakat nyögök, vagy akár ki is mondom: „ez isteni”! Aztán rájöttem, ez még kevés: azt még nem tudhatja, hogy ha nem hangoskodok, akkor mi zajlik le bennem, úgyhogy szépen elmondtam ezt is: – Azt nehezen tudom megmondani, mi a jó nekem, hogyan szeretem, ha megérintenek, mert maszturbálás híján még nem ismerem ehhez eléggé a testem. Túl bizonytalan vagyok még. De ha valami nagyon jó, ha egy mozdulatot, pontot nagyon eltaláltál, azt jelezni fogom, s akkor majd tudod, mit érdemes megtartani, ismételgetni, vagy mihez érdemes visszatérni. Persze ez még nem lesz tuti recept: van, hogy valami most jól esik, de máskor nem és fordítva is.
Oké, ez már egy jó kiindulás, de a fenti béna mondatokat hogy tudom átfordítani pozitívba? (Ehhez Ti is adhattok tippeket!) – Gyerünk, Lili, tudsz Te ilyet! Csak gyakorolni kell! – mondja a határozottabb felem. – Igen, igen…
Végül nem tudtam átfordítani pozitívba a „fáj a puncim, mert nem voltam elég nedves, mikor belém hatoltál és nem bírtam szólni” mondatot, így maradtam az eredetinél. Szépen elmondtam, hogy előtte valamiért még nem bírtam megnyílni, majd elmeséltem a szexualitásom történetét. Megértette, én pedig megértettem, hogy az én felelősségem, hogy szóljak, ha valami nem úgy történik, ahogy nekem jó. Ő nem tudhatja, hisz még nem ismer eléggé. Nem lát bele a fejembe. Ő pedig egyetértett: – Mondj el nyugodtan bármit! Nem szeretnék fájdalmat okozni! S egyébként is, nincs annál szexibb, mikor egy nő irányít, s határozottan megmondja, mit szeretne. – Tényleg? – csodálkoztam el, majd elgondolkodtam. Végül is én is imádom, ha irányít a pasi, s megmutatja, vagy elmondja, hogyan csináljam. Egyáltalán nem bánt, ha jelzi, most lassabban, vagy keményebben szeretné: inkább megkönnyebbülök, hogy nem kell nekem kitalálnom magamtól. Majd újra felé fordultam: – Igaz, tulajdonképpen én is imádtam, ahogy rászorítottad a kezem a farkadra. Szerettem, hogy ezt együtt csináltuk.
Olyan ez, mint amikor magamat izgatom szex közben. Nehéz volt elhinni, hogy ez nem bántó, hogy a pasi nem azt gondolja, hogy nem elég jó amit csinál, s ezért segítek rá még én is.
