Tag Archive for: orgazmus

Millió film és könyv sugallja: az igazi szex az, mikor a pár egyszerre élvez el behatolás közben. Évekre megkeserítette számomra a szexet ez a mítosz.

Polilili blogja – Nehéz volt megtanulni, hogy nem csak az a szex édes, ami közös orgazmussal végződik. Hosszú út vezetett odáig, hogy megértsem, ez nem olyan egyszerű.

Sok nő nem tud még elélvezni hüvelyi orgazmussal, és ez egyáltalán nem jelenti, hogy valami baj van velük. Szerintem ez a legtöbbeknél csupán tanulás kérdése, hisz nekem hosszú évek után végre kezd kialakulni ez a képességem.

Folytatás a Blikkben.

Sokat gondolkodtam, mikor jön el az a pont, amikor az „Ébredő szexualitás” címet le kell váltanom. Vajon érezni fogom, hogy „most megérkeztem”? Hogy „most már megy”? Van olyan, hogy most már „profinak” érzem magam?

Mostanra kezdem azt érezni, hogy a nyeregben vagyok. Ahogy lecsaptam Jay-re, huncutul elkezdtem rágcsálni a vállát, ráültem, ravaszul mosolyogtam és kacsingattam rá, miközben leszoptam, az már igen magas fokú önbizalmat mutat. Elégedett voltam magammal. Tudom, hogy ügyes voltam.

Vezettem őt, kértem, mit tegyen, tanítottam. Megőrjítettem, huncutságokat műveltem titokban nyilvános helyeken, s közben nem féltem a következményektől. És nem rezdültem össze, mikor becsukódott mögöttünk a hálószobaajtó, hanem bátran néztem előre az új élményekre. Nem estem pánikba a fasz látványára.

Határvonalnak éreztem azt is, amikor már el tudok élvezni behatolástól, sőt mikor egyszerre van orgazmusunk. Most már ez is alakul. Az elmúlt két alkalommal eljutottam a csúcsra dugás közben: igaz, még jóval előbb, mint a pasi. Nem volt átütő, eget rengető orgazmus, de már valami volt. Tanulom. Kezdek eljutni oda.

Amit még várok: hogy elég bátor legyek a szerepjátékokhoz, vagy egy szép strip tease-hez.
Vajon, mikor fogom azt érezni, hogy itt a „happy end” ennek a történetnek a végén? Segítsetek, ti hova tennétek a határvonalat?

Alighogy leírtam, egyéjszakás kalandra vágyom, már jött is az északi herceg fehér dzsippel. Bár indulás előtt megfogadtam, én ilyen egzotikus helyen nem bocsátkozom kalandokba, 2 hét után csak érintéshiányom lett. Egy afrikai buliban találtam magam, ahol 10 pasiból 8 rám volt állva… Azt mondják, amellett, hogy gyönyörű vagyok, még van csípőm is (nem úgy, mint a többi fehérnek), sőt nyitott vagyok és tudok táncolni. Amikor már egész este ezt hajtogatták, kezdtem elhinni, hogy tényleg jó csaj vagyok…

De nekem egyikük sem tetszett igazán…

Végül az északi herceg győzött, aki európai módjára elkapott hátulról a táncparketten, s pár perc múlva már csókolóztunk. És újra bevillant: én még nem állok készen erre. Hiába vágytam az érintésre, s hiába volt zseniális a technikája, én nem tudta elmerülni benne. Valahogy olyan volt, minthogyha az agyammal, s nem a testemmel csókolóztam volna… Tudom, hogy az a csókot sokkal, sokkal jobban is élvezhettem volna!

Nem tudom, mi volt a probléma, mert nagyon szép pasi és a társaságát is szeretem. Talán az lehetett az oka, hogy már egy ideje nem voltam senkivel, s időbe telik, mire újra felébred a tűz a testemben. Lehet, ez volt az első gyufa a tűzre, de az is lehet, hogy nem tetszett eléggé. Hogy igazából nem vágytam rá, nem működött a kémia, csak nem vettem észre. Lehet, hogy még meg kell tanulnom észrevenni, ki az, aki tetszik, s ki az, akire vágyom is. Vagy csak nem tudtam ellazulni még ebben az idegen kultúrában. Talán óvatos voltam…

Az érintését sokkal jobban élveztem. Imádtam, ahogy a csípőm, a mellem simogatta! Főleg a mellem.

Szerencsére nem volt erőszakos. Mosolyogva mondtam neki:
– Sajnálom, de én most nem fogok hazamenni veled. Ma nem. – s ő elfogadta, bár azért még kicsit unszolt.
– Az is lehet, hogy csak 20 percre jössz fel. Vagy 10-re. Nem, a 10 nem elég, maradjunk a 20-nál. – nevetgélt, én pedig sajnáltam, mert éreztem, hogy felhúztam. És amúgy is tudtam, hogy aznap este nagyon be akart csajozni.
– Nem, most nem fogok.
– Jó, de tudnod kell, hogy bármikor készen állsz, én készen állok! Bármikor hívhatsz! Nagyon jó csaj vagy, tudod, de nem csak azért, mert szép vagy, hanem mert megérted, hogy egy ember vágyhat egyszerre több emberre is, és tudom, hogy csajozhatok tovább ma este.
– Igen, ez így van.  – mondtam mosolyogva és őszintén folytattam – Kívánom, hogy sikerüljön találnod valakit, akit haza is tudsz vinni! – És boldog voltam, hogy ilyen szépen tudtam nemet mondani, s nem vetettem magam bele olyanba, amit nem szerettem volna.

Az igazán érdekes fordulat az volt a történetben, hogy éjjel arra ébredtem, hogy orgazmusom van. Azt álmodtam, hogy önkielégítéssel fejezem be az éjszakát. Tisztán éreztem, ahogy összehúzódnak az izmok a hüvelyemben, ami nagyon ritka.

Ezek szerint még sem volt hibernálásban a testem…

Ahogy a punci szagát, úgy a férfi előváladékát is megszerettem. Finom sós. Nyami. Alig várom a következő adagot, jóízűen szopogatom le. De ez sem volt mindig így…

– Ízlik a faszom, Bébi? – kérdezi menet közben Laci. Imád beszélni szex közben.
– Ízlik. Nyami. – mondom, mert tudom, hogy ez felpörgeti, de közben a következőt gondolom:
– Mindjárt leszakad az állkapcsom, fáradtak az arcizmaim. Mikor lesz már vége?

Majd jön a:
– Mmmm, Bébi, úgy beleélveznék a szádba!
– Gyere! Élvezz! – válaszolom lelkesen, azaz lelkesedést mutatva. Szeretem, ha jó neki, szeretek örömet szerezni, tudom, hogy szexinek látja és csodálatos gyönyört él meg, miközben a számba lövell. De azért azt túlzás lenne állítani, hogy szeretem a gecit a számban érezni.

Elsőre többnyire még semleges, de aztán jön az utóíze. Nem tudom, milyen kémiai folyamat zajlik le a számban, de fura, bizsergető ízt és érzést érzek. Talán savas… Leírhatatlan érzés. Jobb is egyből kortyolni egy kis vizet utána. Nem elviselhetetlen, vagy undorító, inkább csak fura. Picit idegesítő.

Van egy trükk. Imádom. Kiderült, hogy imádja, mikor visszacsurgatom a farkára a spermát.
– Micsoda megváltás! – ujjongtam belül, mikor ez kiderült! – Így nem kell lenyelni!
És működött! Megvártam, míg rám néz, visszacsurgattam szépen lassan a farkára a gecit, majd kéjesen elkezdtem simogatni, kenegetni szét hol az ő testén, hol a sajátomon. Ő nyögött, én pedig csoda szexinek éreztem magam és az egész játékot. Zseniális találmány.

De trükk ide, vagy oda, sokszor lenyelem most is. Önként vállalom, én akarom, lehetne másképp is. De szívesen teszem, mert tudom, hogy a másiknak tetszik, s már azt is kitapasztaltam, hogy az a fura mellékíz hamar elmúlik, főleg néhány korty vízzel.

A kép forrása itt.

– Minden jó szex közös orgazmussal végződik. – mondja nekünk minden rendes erotikus jelenet a filmekben, könyvekben. Mindig is az volt az érzésem, én nem is vagyok rendes ember, hogy nem tudok elélvezni a pasival. Közben meg nem is értettem, hogy lehetséges ez.
– Mégis mi annak az esélye, hogy egyszerre jutunk el oda? – értetlenkedtem.

Az utóbbi időben elkezdett változni bennem valami. Elkezdett tudatosabbá válni a puncim, s elkezdtem érezni, mikor közelít a pasi a csúcs felé. Korábban nem így volt, de most tudtam előre, hogy mindjárt elmegy. Éreztem a puncimban. Lehet, ez most nagyon triviális minden kedves olvasónak, de nekem totális újdonságként hatott, hogy azok a hormonok, amiket a pasi ilyenkor termel, vagy kibocsát, vagy tudomisén, azok szinte kézzel foghatóak, kiabálnak: – Mindjárt elmegyek, Kicsim!

Az új kedvencemnek, az Ádámon való lovagolásnak hódoltam.
– Kicsim, van egy óvszered? – kérdezte, én pedig megörültem a kérdésnek, mert tudtam, úgy tovább bírja, s úgy tovább  bennem maradhat.
– Van. – nyúltam az éjjeli szekrény felé, és kezdetét vette a vágta.

Nem szoktunk óvszerrel szexelni. Nem is tudom, volt-e már olyan vele, hogy úgy élvezett el, hogy közben a puncimban van még a farka. Pedig kellett volna… Vagy legalább is mostantól kelleni fog, merthogy megtörtént a csoda: elindult a folyamat, ami teljesen felpörgetett engem, csakhogy most nem az történt, hogy a csúcs előtt kirántotta a farkát és a hasamra spriccelt, hanem az óvszerbe élvezett, miközben én lovagolhattam tovább és ELÉLVEZHETTEM.

Még ő is meglepődött. Nem rajtam, hanem azon, milyen hosszú ideig tartott így az orgazmusa.

Érdekes mód annak ellenére, mennyit vártam rá, hogy egyszerre élvezzek el a pasimmal, most ez tök természetesnek tűnt. Mintha mindig is így lett volna. Semmi különöset nem éreztem. Nem szakadtak le a csillagok, nem lettem más ember, nem állított senki dobogóra, nem tapsolt a nézősereg. Egyszerűen csak egy jót szexeltünk, majd lihegve összebújtunk és ő elszundított.

Nyugalom volt. Kiéhezve maradt frusztráció helyett azt éreztem, minden rendben.

Valószínűleg már évekkel ezelőtt is számtalan orgazmusom volt, csak valahogy nem tudatosultak. Nem jutott el az információ a puncimtól az agyamig. Felépítettem egy nagy falat a két szerv közé, méghozzá abból a hiedelmemből, hogy a szexet nem szabad élvezni, a szex nem jó.

Igazából a zuhanyzós játékunk során is azt gyanítom, volt három orgazmusom. Bár nem éreztem semmilyen csúcshatást, de volt egy pont, ami után ellazulás következett, s már sokkal kevésbé bírtam elviselni az ingerlést. Egy másik alkalommal pedig mintha áramütés ért volna a mellkasomban. Odáig végig nagyon jó volt (bár néha kicsit erős, s emiatt talán fájdalmas), de semmilyen kiemelkedőt nem tapasztaltam a „csúcson”. Inkább fennsík volt, mint csúcs.

Ákos segített sokat az orgazmusaim tudatosításában. Ő vágja, mikor élveztem el, s mikor nem. Közvetít, elmeséli, mikor ejakuláltam, s mikor voltak összehúzódások a hüvelyzáró izmaimban. Látja, érzi nyalás közben, s most már én is. Hónapok kellettek ehhez. Most már én is érzem, ha közeledik az orgazmus, s ráfolyok az arcára. Ráolvadok. Billentem a csípőm, amit ő követ, s összeolvadunk. De még csak vele megy. Még csak vele vagyok a tudatosság ilyen fokán.

Igen, vele már nagyon jól megy. Vele már meg tudom engedni magamnak az élvezetet és vele az orgazmust. Érdekes mód Dáviddal is egyre jobb, őrületes magasságokig jutottunk el együtt, csak az észlelt orgazmus várat még magára kicsit. De már csak kicsit…

pexels-photo-54204.jpeg

Fotó: Kristin Vogt @ Pexels

Átállította a zuhanyfejet, hogy egy sugárból spricceljen, s úgy lőtt a csiklómra. Hiszed, vagy sem, én még ilyet nem nagyon csináltam magamtól. Felszisszentem, nagyon intenzív, erős érzés kerített hatalmába.

Nem vagyok hülye, nem az van, hogy még sosem jutott eszembe magamtól, hogy zuhannyal maszturbáljak. Két bökkenő volt a dologban: egyrészt frusztrál a vízpazarlás, másrészt nem vonzott az önkielégítés. Most gyorsan mérlegeltem, s úgy döntöttem, egy kicsit szemet hunyok inkább az elfolyó víz felett egy másik célért: éreztem, egy újabb áttörés következhet a szexuális fejlődésemben, ha most ezt elnézem.

Széthúztam neki a puncimat, lenéztem én is. Ez volt az egyik első alkalom, hogy láttam a puncim szex közben. Megértettem, hogy kell húznom, hogy jobban előbújjon a csiklóm. Az ilyen megértések hozzá szoktak adni ahhoz, hogy jobban érezzem, s ezáltal élvezzem, ami velem történik. Nem az, ha folyamatosan nézem, de ha legalább egyszer meglátom, mi történik. Így most tudatosodott bennem az is, amit évekig csináltam: amikor erős inger érte a puncimat, elhúzódtam. Akkor is, ha az jó érzés volt! De most úgy döntöttem, szembenézek a vízsugárral és állni fogom!

Elfeküdtem a kádban, ő lőtt kitartóan és én elvesztem. Dobáltam a fejem, kapkodtam a levegőt, alig bírtam az erős ingerekkel. Kértem, hogy ujjazzon közben, biztattam a nyögéseimmel, ő pedig csodálattal folytatta. Sosem láthatott még ilyennek, mert még sosem éltem át ilyet. Nem tapasztaltam még ilyen érzéseket. Meg kellett állnom lihegni, alig bírtam szuflával. Azt éreztem, a szívem kiugrik, az idegrendszerem kiég. Egyszerre imádtam, égetett, perzselt. Nehéz volt, de jó. Olyan, mint, mikor csípik a mellbimbómat: egyszerre jó és fájdalmas.

Nem tudtam elélvezni, de most tényleg nem érdekelt. Boldog voltam, hogy egy újabb falat döntöttem le, méghozzá páros lábbal. Erősnek éreztem magam, boldog voltam és reményekkel teli: vajon mi minden történhet még, amit sosem éltem át?

Dugni is isteni volt utána: most aztán jól fel volt rá készítve a puncim. Imádtam. Persze az elkeseredettség azért ott volt a végén, mikor ő elélvezett nélkülem, főleg, hogy újra rá is világított a szokott kérdésével:
– Te hol jártál?
Majdnem elsírtam magam. Igen, próbáltam besöpörni a szőnyeg alá a csalódottságom, hogy még mindig nem tudtam vele elélvezni, de ő felhajtotta a szőnyeg csücskét… Ó, bárcsak ne tenné! Bárcsak ne felejtené el, hogy ezt már többször megbeszéltük: nem jó, ha rákérdez!

De azért örülök. Mérföldkő volt ez az éjszaka, s határ a csillagos ég.

A kép forrása itt.

Csillogó szemekkel gondoltam vissza legutóbbi szeretkezéseinkre. Huncutul mosolyogtam, s imitáltam neki a videochat-ben:
– Így ülnék Rád legszívesebben, s jól meglovagolnálak most is!

Imádtam. Pedig korábban is ismertem már a pozíciót, tudtam, próbáltam is már több pasival, de valahogy nem működött. Leginkább talán azért, mert nem voltam kész arra, hogy megragadjam a gyeplót. Fogalmam sem volt, mit akarok, nem tudtam, merre mozogjak. Tudom, tudom, „kísérletezhetek, s majd rájövök”, de nem így volt. Annyira befrusztráltam magam, hogy ettől képtelen lettem volna élvezni a dolgot.

Valahogy nem is éreztem helyesnek az egészet. Olvastam már, hogy sok nő azért produkál pl. megerőszakolós fantáziákat, mert úgy „legálissá” válik, ami egyébként „tilos”, amit anyáink sokáig tiltottak: akarni a szexet, átélni a testünk nyújtotta gyönyört. Ha a férfi teszi meg velünk, az más, „arról nem tehetek”, „én csak engedelmeskedek”, vagy „nincs más választásom”. De ha én vagyok a nyeregben, az már teljesen máshogy fest: akkor benne van az is, hogy én akarom, én csinálom. Nincs mentségem.

Talán most született meg bennem az engedély arra, hogy szexelhessek. Kezdem tényleg megengedni magamnak az élvezetet…

Nem is értem már, hogy jött, de egyszer csak fel akartam huppanni rá. Az biztos, hogy én találtam ki és én kértem. Ráültem, a farka jó mélyen bennem, és elkezdtem ringatózni előre-hátra, amire aztán még a gumimatrac is rásegített egy lapáttal (igen, nem tudok lejönni a sátor-témáról). Irányítani akartam. Én akartam meghatározni, mit csináljon bennem a farka. És sikerült is!

Tudom, tudom, sokan mondják, a lovaglás milyen klassz a lányoknak, hisz így még a csiklónkat is tudjuk izgatni, ahogy a pasi alhasához dörgöljük. Persze, csakhogy ez azoknál tud működni, akik megengedik maguknak az élvezetet. Akik nem blokkolják be magukban a saját érintés érzését. Márpedig ez egyfajta saját magamnak okozott gyönyör, ami eddig szuper tilos volt az én világomban. De most kezd elbizonytalanodni az „őrség”. Kezd lejárni az őröknek adott parancs, s most tanácstalanul topognak a kapuban, s nem értik, mit tegyenek:
– Most beengedjük a gyönyört az agyba, vagy sem? – kérdik egymástól, de a válasz még nem érkezik.

Többször is meglovagoltam. Szép nagy, vastag farka van, ami terpeszben is jól kitölt. Hozzá pedig viszonylag keskeny csípője, amit könnyen átérek. Jól megülhető. Olyannyira, hogy egészen közel jártam ahhoz, hogy elélvezzek vele együtt…

A kép forrása itt.

Sokszor hallottam, hogy a szex gyógyít, s most tényleg ezt éltem meg az elmúlt jó néhány alkalommal. Az egekig emelt, simogatott, feltöltött a sok gyönyör, amit vele élhettem át.

Úgy fest, elég ideje vagyunk már együtt Árpival ahhoz, hogy ne szexeljünk mindig. Hogy értem, hogy mindig? Hát, hogy reggel, aztán délután munka után, majd még egyszer lámpaoltáskor. Mondták, hogy elmúlik ez, de valahogy nem úgy tűnt. Most mégis eljött ez az korszak is, amikor tudunk csak úgy szeretettel összebújva hulla fáradtan elaludni egymás mellett anélkül, hogy valamelyikünk kielégületlenséggel küzdene.

Miért mondom én ezt el? Mert azt hiszem, ez is egy tök fontos szakasz a szexuális fejlődésemben: hogy végre nem rutinból szexelek vele (azon túl, hogy jó is), nem azért, mert mindig szoktunk, hanem akkor szexelek, amikor szeretnék. Kezdem érezni, mikor van hozzá tényleg kedvem, s mikor van az, amikor inkább nemet mondok. És tudok is nemet mondani anélkül, hogy őrült lelkifurdalásom legyen. Volt már, hogy békésen kiverte mellettem a farkát, míg én szundikáltam, és ez is rendben volt. Igen, még nekem is rendben volt, s nem aggódtam amiatt, hogy most hogy kicsesztem vele.

Elég ideje vagyunk együtt ahhoz is, hogy gyakorlatilag mindig jó legyen vele. És ez már tudatosult is bennem. Nem aggódom, hogy nem fogok elélvezni, hogy nem leszek eléggé jelen, nem fognak tudatosulni az érzések, melyek a puncimban keletkeznek. Nem félek, hogy nem leszek elég neki, vagy hogy fájni fog a behatolás. Tudom, hogy jó lesz vele és kész. Néha csak jó, máskor nagyon jó.

Most épp egy egészen hosszú „nagyon jó” szériánk van. Édes-mézes, gyönyörű, boldog együttlétek, melyek talán nincsenek egyensúlyban, de ez az ő döntése. Rendszeresen az történik ugyanis, hogy kinyal, majd ujjazgatva (vagy anélkül) még addig folytatja, míg másodszorra is el nem élvezek. S aztán jön vagy az, hogy én leszopom, vagy megdug – de hát neki ugye csak egy lövése van egy menetben…

Szerencsére már azon sem aggódom, hogy ez így nincs rendben, hogy túl sokat kapok, hisz ő nyal magától, nem én erőltetem, ráadásul közben folyamatosan arról áradozik, mennyire imádja csinálni. De nem csak mondja, látszik is rajta! Ha megemlítem a nyalás lehetőségét, egyből lelkesen rástartol a puncimra. Még mindig hihetetlen, de úgy fest, tényleg imád nyalni.

És ez a garantáltan mindig jó szex oda vezetett, hogy egyszer csak azt kezdtem el érezni: minden rendben van az életemben. Helyükre kerültek a dolgok, rend van és boldogság. És szerelem – egyre mélyülő szerelem. Én pedig kezdek rászokni a vele való szexre, mint valami drogra. Úgy fest, kezdem igazán megérezni az ízét, s kezdem tényleg megérteni, miért forog a világ a szex körül.

A kép forrása itt.

Az első G-pont élményeim tini- és női magazinokhoz kötődnek. Emlékszem, írtak róla, hogy van ez a mágikus pont, ami mennyei gyönyöröket ad a nőknek. Szkeptikus voltam. Nem a létezésében nem hittem, hanem inkább abban kételkedtem, hogy én ezt bármikor is megtalálhatom magamban. Nyoma nem volt. Hiába ujjaztak, dugtak, semmi.

Talán nem mondok nagyon meglepőt azzal, hogy ezek a magazinok nem sokat érnek. Elhintették ugyan, hogy létezik ez a csodasziget a vaginában, de hogy mi ez, hogy működik és hogy lehet eljutni oda, arról már értelmes útmutatást nem adtak. A tudatlanságból való kiutat egy előadás hozta meg, amit Deborah Sundahl könyve alapján tartottak a G-pontról, s ami ajándékba hozta nekem a saját G-pontomat.

Ahogy az az ilyen útmutatásoknál lenni szokott, az első házi feladat az volt, hogy kísérletezzünk magunkon. Csakhogy nekem ez sosem ment. Szerencsére kéznél volt a külső segítség, Dávid az előadást követően lelkesen elkezdte kipróbálni az ott tanultakat, s amit ennek következtében átéltem, nem is volt hasonlítható az eddigi élményeimhez! Olyan mennyei érzések szabadultak fel a puncimban, amiknek a létezéséről még nem is tudtam. Hittem bennük, de addig sosem tapasztaltam őket.

A kedvencem, amikor egyszerre nyal és masszírozza a G-pontom hosszan. Óóóó… Abban elveszek! Imádom! Ennek ellenére eddig talán még csak kétszer sikerült benne elélveznem. Isteni, ami történik, igazán csodálatos, mégis valahogy van ott egy pont, amit nem tudok átlépni, van ott egy blokk, ami nem engedi, hogy elélvezzek. Egyszer-egyszer sikerült már áttörni ezt a gátat egyelőre csak ujjazással, s nem behatolással, de én hiszek benne, hogy ez tanulható, fejleszthető, s ezáltal egyre könnyebbé, gördülékenyebbé válik a beteljesülés.

– Isteni volt, ahogy este megdughattalak! – álmodozott reggel Dávid. – Olyan finom volt a puncikád!
– Ó, igen! És olyan jó volt, ahogy a G-pontomat izgattad a farkaddal!
– Igen? Akkor tényleg sikerült?
– Sikerült, bizony! Sőt, szeretném kérni, hogy ezt így folytasd. Szerintem minél több törődést kap a G-pontom, annál jobban fogom tudni élvezni a dugást. Már most, a néhány alkalomnyi gyakorlás után is nagy változásokat érzek magamban. Szerintem már most jobban élvezem a behatolást, mint korábban.