Mégiscsak bejött nekem ez a borotválás. Mióta csupasz, megváltozott a hozzáállásom a puncimhoz. Akárhányszor pisilni megyek, vagy levetkőzök, rácsodálkozom, elmosolyodok és végigsimítom a bőrfelületet. Ismerkedek vele, tapogatom, barátkozom az újra visszanövő, bökő szőrszálakkal, s közben önkéntelenül is simogatom magam.
Mutogatom, lefotózom. A tükörben még nem nagyon nézegettem, valahogy nem éreztem hozzá sok erőt, de felülnézetből annál inkább nem tudom levenni róla a tekintetemet.
Ellentmondásos ez az egész. Azt mondtam, a csupasz punci gyerekpunci, de igazából épp ezzel jött el egy újabb, érettebb szakasz az életemben. Azon kaptam magam ugyanis a zuhany alatt, hogy úgy simogatom magam mosakodás közben, mint ahogy pasi szokott. Pár nappal később pedig, miközben a szextúránk emlékein méláztam, észrevettem, hogy megkeményedett a csiklóm. Hozzáértem, simogattam magam, s elcsodálkoztam: nem kapcsolt ki az idegpálya a puncim és az agyam között: éreztem a saját érintéseimet. Meglepetésemben még folytattam egy kicsit, hogy meggyőződjek, tényleg az történik, amit elsőre gondoltam: megkívántam magam (!!!), majd kis idő múlva abban is hagytam. Bár továbbra is kívántam az érintést, úgy döntöttem, inkább most nem rizikózom meg, hogy bekapcsoljon valami rossz érzés, valami blokk. Maradtam a 2 perces önkielégítés-morzsánál, s ezzel megadtam magamnak azt a lehetőséget, hogy még másnap is azon lelkendezzek, ami velem történt.
Leborotváltam a puncim, s ezzel 32 évesen végre elkezdtem kamaszodni. Elkezdtem felfedezni a testem.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.png00PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2016-02-10 20:21:002020-01-18 19:49:21Új puncim van
Egyszer zalaegerszegi barátokat látogattunk meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy néhány napos orgiát csapjunk. Nem is áltattuk magunkat azzal, hogy várost nézni fogunk, amit a baráti köröm pironkodva fogadott. Szomorú, hogy egy ennyire isteni dolog nem elterjedt és elfogadott. Értetlenül állok előtte, hogy miért nem megy mindenki szextúrára. Létezik ennél hatékonyabb kikapcsolódás, mint a napi 4-5 óra szex csodálatos emberekkel?
Nagyon vártam. Úgy rákészültem lelkileg, hogy még a menzeszem is megjött annyival korábban, hogy a hüvelygomba-kúra is belefért utána. Meggyógyultam, visszatértem a testembe, olyannyira, hogy megérkezésünkkor egyből rá is vetettem magam pasira. Őrülten kívántam már. Őt is. Szex-szel pihentük ki a hosszú utazást és én boldogan konstatáltam, hogy tényleg szeretek szexelni vele. Az agyam még tudta, hogy mennyi csodálatos dolgot éltem már át vele, de a testem valahogy nem emlékezett már. Felülírta az emlékeket a hosszú böjt. Megkönnyebbülten és kielégülten sóhajtottam hát a végén: minden a legnagyobb rendben.
Talán minden puncira igaz, de az enyémre bizonyosan: minél többet kap, annál éhesebb. Minél többen és többször dugtak meg, annál jobban kívántam. Még-még-még akartam. Olyannyira, hogy a túra vége felé másra már nem is nagyon tudtam gondolni, csak pasi farkára, s mikor orgazmus nélkül kényszerültem elaludni, újra teljesen befrusztrálódtam. Álmatlanul forgolódtam, bennem egy hüvelykúp, hogy ne térjen vissza a fertőzés és bosszankodtam: – Ááááááááá!!! Nekem ez nem volt elég! Még akarok! De basszus, még csak a másik pasihoz sem tudok kimenni egy kis segítségért, mert bennem van az a hülye kúp. Ha legalább önkielégíteni tudnék! – De nem mertem. Még mindig nem tudom megengedni magamnak, hogy élvezzem a saját érintéseimet, s emiatt nem is mertem belevágni a kísérletezésbe: féltem, hogy csak még jobban sérülök. Kibírtam hát reggelig, amikorra pasi is új erőre kapott és a barátjával ketten szépen jól helyretettek.
Egy barátnőm küldte át ezt a leírást arról, hogyan érdemes puncit nyalni. Bár nem hiszek benne, hogy van rá ilyen univerzális recept, de azért segített abban, hogy közelebb kerüljek önmagam megismeréséhez is. Például rámutatott arra, hogy ha „hirtelen támadnak” a puncimra, vagy száraz a csiklóm, mikor érintik, akkor normális, ha nem alélok el, ha nem érzem olyan mézédesnek az érintéseket, mint máskor.
Segít, hogy ne érezzem magam bénának, ne legyen lelkiismeret-furdalásom sem magammal, sem az engem kényeztetni próbálóval szemben, hogy én most nem élvezek „eléggé”.
Elképesztő, mennyire nem ismerem a saját puncim. Mindig is imádtam mindenféle önismereti módszereket, imádtam foglalkozni magammal, de a testem megismeréséhez még nem kaptam eszköztárat. Egyszerűen, ha megkérdeznek (vagy megkérdezem magam), mit szeretek, sokszor zavarba jövök és nem tudok válaszolni. Mert fogalmam sincs, még időre van szükségem ahhoz, hogy megismerjem magam, a saját reakcióimat. Van mozdulat, amit imádok, de van, amikor ugyanaz nem jön be. Teljesen helyzetfüggő, mikor mi jön be és persze nagyban függ attól, mennyire tudom elengedni magam.
Tudom-tudom, van egy nagyon egyszerű önismereti módszer: a maszturbáció. Haha, csakhogy az még eddig nem igazán működött nálam valami buta tudati blokk miatt, így hát egyelőre marad az, hogy a pasikra bízom magam és hogy beszélgetek velük magamról.
– Köszönöm, hogy megtanítottál izgatni a fenekemet! – hagyta el a számat reggel a mondat, miközben elégedetten mosolyogtam a kéj tengerében fürdőzve. Igen, most már minden bizonnyal volt orgazmusom.
Régen rettegtem attól, hogy a végbélnyílásomhoz érjenek szex közben. Utáltam az érzést, rendre helyreutasítottam a partneremet, ha véletlen nyomást helyezett rá miközben ujjazott. – A fenekemet ne! – kiáltottam fel. El sem tudtam képzelni, hogy élvezheti valaki az anális szexet.
Aztán jött az első anális élmény. Ha megkérdez, benne vagyok-e, tutira borzongva nemet mondtam volna, de így, hogy azt hittem, csak kiveri a farkát a popsimra, engedtem, s átadtam magát a nyögdécselésének. Mindeközben „észrevétlenül” addig izgatta a fenekem lukát, míg belém nem hatolt. Eltátottam a számat: jé, ez jó!
Pár hónappal később arra kért, miközben a puncimmal játszadozott, hogy kezdjem el izgatni a fenekemet. Ódzkodtam, de belementem. Elvégre még sosem volt olyan ötlete, ami ne lett volna jó.
Nem azzal volt a problémám, hogy ezt mocskosnak gondolnám, hisz addigra már én is izgattam az ő hátsóját, s imádtam. Attól tartottam, hogy ugyanúgy nem fogok tudni magamnak örömet okozni, mint amikor a puncimat izgatom. Kiderült azonban, hogy míg a csiklóm és a hüvelyem saját magam által történő izgatását valamiért blokkolja az agyam, addig a popsimmal ugyanez nem történt meg: azt nagyon is érzem és nagyon is tudom élvezni. Olyannyira, hogy még most is felizgulok attól, ahogy visszaemlékszem a reggelre: ülök pasi arcán, nyalja a puncimat, én pedig egy ponton elkezdem izgatni a hátsómat teljesen magamtól. Nem azért, mert pasi megkért rá, nem azért, mert irányított, hanem mert ezt kívántam.
Nagyon megörültem az alábbi képnek, amit egy ősrégi szexuális felvilágosító füzetben (Villányi Péter: A szeretkezés) találtam. Nagyon pozitívan csalódtam, hogy azt tanítja: teljesen normális magadat simogatni akkor is, mikor pasival vagy.
Amikor életemben először beszélgettem egy barátnőmmel szexről, bevallotta, sokat küszködött, míg meg tudta magának engedni, hogy saját magát simogassa, miközben a pasijával van. Eltátottam a számat: ilyen van? Tényleg van olyan nő, aki magát izgatja, amikor ott van a pasi? Tényleg lehet? Ezzel nem bántom meg?
Szépen lassan rájöttem, hogy ha nekem OK, hogy pasi a nyelvemre veri a farkát (azaz magát izgatja), akkor az is rendben lehet, ha én simogatom magam, miközben dugunk. Tudom, tudom, hisz mondták is többen is, hogy izgató, ha a lány magához nyúl, de a bennem élő jó kislány nem tudta ezt megengedni magának. Elvégre az az igazi élvezet, amit a pasi ad nekem. Ha magamat izgatom, azzal azt mondom: amit te adsz, az nem elég. Pedig az is lehet, hogy egyszerűen nincs annyi keze, hogy azt mind megtegye, amire én vágyom.
Imádom, amikor pasi kinyal. Imádom azt is, mikor azt kéri hozzá, hogy húzzam szét a puncimat. Őszinte leszek: nem azért szeretem, mert így jobban hozzám fér, hanem mert így „legálisan” érinthettem magam. Felfedeztem, hogy ha még az én ujjaim is ott vannak a nyelve és az ajkai mellett, s nyomást helyezek a csiklóm felső részére, az csodálatos érzés. Sokáig persze titkoltam mindezt: úgy tettem, mint aki csak az ő kedvében akar járni: izgatóan szabad utat engedek a nyelvének, s csak titkon nyomtam, masszíroztam a szeméremajkaimat. Beletelt egy időbe, mire rájöttem, ezt nem kell titkolni. Nyugodtan csinálhatom úgy is, hogy észreveszi, akár úgy is, hogy a borostájához dörzsölöm oda magam: nem, hogy megengedi, de imádni fogja a lelkesedésemet!
Nehéz megérteni a magamfajtáknak, akikben ekkora blokk van az önkielégítéssel kapcsolatban, hogy ezt szabad. Még akkor is, ha a fickó külön kéri, hogy simogassam magam: bűnösnek, helytelennek tűnik. Pasi is kérte, s én megtettem, mert szeretem őt. Megtettem azért is, mert tudtam, hogy szeretem, ha a csiklómat is izgatják, de közben csalódottságot éreztem, mert igazából arra vágytam, hogy ő érintsen, hisz az az igazi! Én csak a szamár voltam, ha már ló nincs. A kevésbé attraktív opció. A személy, akit kevésbé szeretünk, s akinek az érintésének emiatt nem is örülünk annyira. S mi lett az eredménye? Bár ugyanazt a csiklót érintettem ugyanúgy, mint ő korábban: semmit sem éreztem! Pont ugyanúgy, mint amikor önkielégíteni próbálok.
Ettől függetlenül újra, meg újra megpróbáltam, míg a végén pasi is kiszúrta: – Most inkább ne simogasd magad! – kérte és én teljesen összezavarodtam. Csak pár nap múlva mertem rákérdezni: – Miért kérted ezt? – Mert azt éreztem, csak az én kedvemért csináltad, nem azért, mert élvezted.
Van benne igazság, de ez nem a teljes igazság volt. Leginkább azért csináltam, mert akartam. Mert örömet akartam okozni magamnak, ami neki is tetszik. Kitartó voltam, nem akartam feladni. Csináltam, s vártam, hogy egyszer majd leomlik a fal, felszabadulok és meg tudom engedni magamnak, hogy megérezzem a saját érintésemet.
Sajnos eddig ez még nem történt meg, csak egy-egy rövid másodpercre. Megörültem a szikrának, elkaptam, ismételtem a mozdulatot, de az egy szempillantás alatt kialudt, elveszett. Újra csalódott lettem, utáltam magam, amiért nem megy. És ami nem megy, azt valószínűleg nem érdemes erőltetni egy bizonyos ponton túl, mert csak törést okoz bennem. Nem ér annyit. Inkább azt hiszem, el kell engedni, s ki fog derülni, mikor állok készen rá. Nem kell türelmetlennek lenni! Addig is maradok annál, ami megy: (már nem is lopva) simogatom a nagyajkaimat, nyomást gyakorlok a vénusz-dombomra és izgatom a popsimat. Elvégre a szex nem teljesítmény-verseny, ahogy azt már többször megbeszéltem magammal. Azért szexelek, hogy élvezzem, hogy jó legyen nekem és a partneremnek, nem pedig azért, hogy megugorjak mindenféle saját magamnak állított szinteket.
Forrás: Villányi Péter: A szeretkezés (Komolyan fáj, hogy ki kellett csillagoznom ezt a képet, de a YouTube beszólt, hogy az oldalamon meztelen képek vannak, és nem akarom megkockáztatni, hogy letiltsa a csatornám.)
Kezdenek saját kéréseim, kívánságaim felbukkanni az ágyban és kezdem merni kimondani őket.
Ez eddig egyáltalán nem így volt. Még csak magamnak sem mertem bevallani, mire vágyom épp aktuálisan: – Á, úgysem tudom! – mondtam magamnak. – Hisz még csak az önkielégítés sem megy. Honnan tudnám, hogy tényleg milyen érintésre vágyom? Múltkor is azt hittem, hogy az hiányzik, hogy szívogassa a csiklómat, aztán amikor megtörtént, nem is élveztem. Úgysem tudom, mi kell nekem! Jobb, ha a pasi érez rá inkább a vágyaimra. Ő jobban ismer engem, mint én magamat.
Az első nagy lépés az volt, mikor megkértem pasit, hogy miközben nyalja a csiklómat, tegye oda az ujját a hüvelyem bejáratához. Tudom, hogy csinált valami ilyesmit expasi, ami incsi-fincsi gyönyörökhöz juttatott. Olykor fogalmam sem volt, mi történik velem, csak annyi jutott el az agyamig, hogy valahol nyomást érzek és ez csodálatos a nyalással párosítva. Mézédes.
Sosem mertem megkérdezni, mit csinál pontosan. Megszólalni sem mertem általában, de leginkább attól tartottam, ezzel elveszik a varázs, nem fog működni. Igen, tulajdonképpen attól is tartottam, hogy ha irányítom, s nem meglepetésként érnek a dolgok, akkor sem fog már működni. Mert akkor már olyan lesz, mintha nem is ő csinálná, hanem én. Márpedig, ha én érek magamhoz, abból sokszor még semmilyen kéj nem származik, csak ha a másik fél teszi ugyanazt.
Csakhogy új pasi mellett hiányozni kezdett ez az érintés. Nagyon. Úgyhogy muszáj volt egy kicsit átvenni az irányítást és jelezni, hogy bár fogalmam sincs, mit csinált expasi, de azért próbálja meg. Jelentem, rosszul tippeltem, nem a hüvelyszájam volt az. De akkor mi?
Szerencsére pár héttel később feltehetőleg rábukkantunk arra a pontra. Még nem lehetek benne teljesen bizonyos, hogy ez volt-e, amivel expasi olyan mesterien bánt, de az már tény, hogy a gátnál nagyon jól esik az érintés. Akár a pénisz helyez rá nyomást (análisan is), akár az ujj. Főleg, ha ki-be húzogatva ingerlik.
Az érdekes az, hogy ezt meg tudtam beszélni pasival. Szex után elemezgettük, mit élveztem annyira, nézegettük a tükörben a puncimat. Aztán legutóbb már behatolás közben is jól kitárgyaltuk ugyanezt. Sőt, ami már hosszú évek óta várt magára, a napokban végre ki mertem mondani: azt szeretném, kapd be a csiklómat és szívogasd.
Azt hiszem, ez a szex utáni beszélgetés az, ami igazán felbátorít. Például, amikor elmeséli, milyennek látta a puncimat, milyen érintésre hogyan reagált. Felszabadít, megtanítja, hogy ez is egy olyan testrészem, a normális részem, amiről nyugodtan lehet beszélni ugyanúgy, mint például a hajamról. És ugyanúgy megmondhatom, mi ízlett, minthogy a vacsorával kapcsolatban is megmondhatom, hogy csípősen szeretem-e. Hisz én is szeretem, ha útmutatót kapok tőle.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/3086902037_922a8fcd8e_b.jpg401600PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2015-12-15 21:49:052020-05-13 17:00:25Kimondhatom, amire vágyok
Tavaly beleszerettem egy pasiba. Rajongtam érte. Csodálatos ember, szerettem benne mindent. Csakhogy én párkapcsolatban éltem, monogám kapcsolatban, így nem szabadott romantikus kapcsolatba kerülnöm vele.
Ő is teljesen odavolt értem. Rajongott értem. Vonzottuk egymást, mint két mágnes. Neki felesége volt és két gyereke. Nagyokat sóhajtott, hogy nem lehetünk együtt.
Fura érzések kavarogtak bennem. Nem volt igazán bűntudatom. Kíváncsi voltam rá, vonzott. Szerintem bármilyen érintés következett volna, nem tiltakoztam volna. Viszont amíg én bátortalan voltam, s csak nagyon óvatosan közeledtem felé, addig neki viszonylag nagy volt az önuralma. Így végül a két-három találkozásunk mérlege sok forró ölelés, áramütésszerű érintések, egymásba fonódó tekintetek és libabőr lett. No meg egy majdnem-csók, ami túl veszélyes lett volna, így kitértem előle.
Talán még sosem volt akkora hatással rám senkinek az érintése, vagy közelsége, mint az övé. Izzott a levegő. Egy idő után megengedtem magamnak, hogy elképzeljem, milyen lenne együtt. Elképzeltem a titkos randit a sötét folyóparton, ahol megcsókol. Attól viszont konkrétan pánikba estem, ha belegondoltam, hogy a szexig jutunk. Tudom, hogy ő kívánt, nagyon kívánt. Mondta is és éreztem már abból is, ahogy a hátamat simogatta. Engem viszont a frász kerülgetett attól, hogy szembesülök a farkával, pedig tutira nagyon türelmes és gyengéd lehet.
Mitől féltem? Jó kérdés… Talán leginkább a kudarctól. Attól, hogy nem fogom tudni élvezni, s ezzel mindent elrontok. Elveszítem, holott nem is volt az enyém sosem. Vágytam, hogy megérintsem (még ha tilos is volt, meg is érintettem sokszor), mégis az ennél magasabb fokú intimitás megrémisztett. Mármint az rémisztett meg, ahogy elképzeltem ezt a lehetőséget – ha tényleg történt volna valami köztünk, lehet, simán ment volna. Aztán már az rémisztett meg, hogy mindez megrémisztett. Éreztem, hogy ez így nagyon nincs rendben, hogy ezt most már tényleg helyre kell rakni a fejemben, mert ha azt a pasit sem kívánom, aki ennyire vonz, aki ilyen áramütést tud nekem okozni, az már tényleg nagy bajt jelez.
Ő volt az, akivel elkezdtem fantáziálni. Először jött a folyóparti csók. Milliószor elképzeltem. Aztán, mivel éreztem, hogy az nagyon nincs rendben, hogy rettegek a szextől, magamra kényszerítettem azt a képet, ahogy valahol egy eldugott hotelszobában fekszünk egymással szemben, s összeér a térdünk. Igyekeztem fokozatosan haladni, s olyan képeket választani, amik megnyugtatnak. Itt még csak feküdtünk, egymást érintettük és mélyeket beszélgettünk. Aztán, mikor megállapodtunk a pasimmal, hogy poliamorok leszünk, jött a felismerés: így akár az is előfordulhatna, hogy vele legyek legálisan, a pasim tudta mellett. Sőt, bár pasi nem lenne rá nyitott, de a fantáziámban akár együtt lehetek vele és pasival is. Ez a gondolatsor aztán nagyon megmosolyogtatott. Hazafelé tekertem, erről álmodoztam, majd otthon magam elé képzeltem ezt a szerelmemet amint kinyal a kanapén. Ez volt az első sikeres önkielégítésem, amiről már írtam is.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/9066229959_ce07896313_b-1.jpg906600PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2015-12-03 10:39:402020-05-13 16:33:26Rémület a rémülettől – ördögi kör, ahogy nem működök a szexben
Skarlát Betű azt kérdezte bejegyzésében, hogy szoktunk-e mi, lányok a szexről beszélgetni. Nos, egy ideje ezt kutatom én is, merthogy arra eszméltem, kb. 3 hónappal ezelőttig szinte egyáltalán nem tudtam lányokkal szexről beszélgetni. Ehhez képest most viszont szinte minden barátnőmmel a szexről beszélgetek. Főleg, mióta beindult ez a blog (és a szexuális életem).
Gyanús nekem, hogy én valamiből csúnyán kimaradtam eddig. Olyan simán nyílnak most meg előttem a lányok, hogy nem hiszem el, hogy most kezdték. Miért van az viszont akkor, hogy velem eddig nem akartak a szexről beszélgetni? Vajon milyen prűd, baszatlan kisugárzásom lehetett eddig? (Nemrég kaptam egy visszajelzést egy barátnőtől, hogy mióta pasival vagyok, megváltoztam: úgy nézek ki, mint akit jól megdugtak. Rátapintott a lényegre.)
Ott van például a maszturbáció. Azt tudtam, hogy a srácok az osztályban csinálták, hisz nem csak beszéltek róla, de hencegtek vele. Nyílt titok volt, hogy csoportosan recskáznak a fiú WC-ben. Ehhez képest a lányokkal mi volt? Fogalmam sincs! Vagy senki nem beszélt róla, vagy csak nem a jelenlétemben.
Nem hiszem, hogy én lettem volna túl félénk, hisz emlékszem néhány szituációra, mikor a szexuális problémáimról meséltem másoknak, viszont ők velem semmit nem osztottak meg velem cserébe. Ritka és egyoldalú volt a kommunikáció.
Egy hosszú tengerparti séta során tört meg a jég, mikor beszélgetésünk harmadik órájában a szexre terelődött a szó, s barátnőm megosztotta velem egy-két saját problémáját, amire már megoldást talált. Ezen kívül még egy-két alkalomra emlékszem egy másik barátnővel, melyeket Hoppál Bori a szeméremtestről és a női szexualitásról tartott előadásai indítottak el.
A jeget mégis poliamor életmódom kezdete, egy boldog szexuális életet élő barátnőm lelkes beszámolói és a blog törte meg. Sorra fedem fel nyitottabbnak gondolt barátnőim előtt a blogom, ők pedig azzal hálálják meg, hogy megosztják velem is élményeiket. Imádom! Néha arra jövök rá, hogy nem én vagyok az egyetlen szerencsétlen, akit megnyomorított a kultúránk, máskor meg húz előre a nyitottságuk és lazaságuk.
Még sokat-sokat akarok beszélni a szexről lányokkal és pasikkal is!
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/4561580590_33bbf89db7_b.jpg400600PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2015-11-22 22:09:262020-05-13 16:04:59Beszélgetnek a lányok szexről egymás között?
Boritól indultam haza, akivel 4 kérdésezni szoktam (egyfajta terápia), s nagyon fel voltam dobva. (Hozzá kell tenni, hogy főleg a szexualitásomon szoktunk együtt dolgozni.) Szóval fel voltam dobva, éreztem az erőt, a lendületet, a pozitív energiákat, s akkor bevillant: már rég óta akartam venni egy vibrátort, hát most itt a lehetőség. Irány a bolt!
Dagadt a mellem a büszkeségtől, hogy milyen bátor lettem hirtelen. Huncutul vigyorogtam a buszon: „van egy titkom!” – mondták a szemeim.
Mindehhez tudni kell, hogy nekem nem ment az önkielégítés, nem kívántam, magamtól eszembe sem jutott volna csinálni, s csak azért próbálkoztam néha, mert azt javasolták, ettől nekem jobb lesz, s hát úgy azért nehéz igazán élvezni, hogy nem belülről fakad a vágy, hanem egyfajta házi feladatot teljesítek. Izzadstságszagú volt nagyon és teljesítményorientált. Plusz biztos társul a maszturbálás gondolata mellé valamiféle bűntudat is, hogy ez nem helyes, de eddig még nem sikerült leásnom a tudatalattimba. Szóval így érthető, hogy eddig még nem volt ilyesfajta játékszerem.
Na de majd most! Nagyon huncutnak éreztem magam.
Rémlett, hogy egyszer láttam egy szexboltot a busz vonalán – gyorsan rákerestem a neten, s megnyugodtam: úgy fest, létezik, sőt, diszkréciót ígérnek. „Remek, ez jó lesz!” – gondoltam.
Csempézett lépcsőn haladtam le a pincehelyiségbe, s egy kis, szűk boltba érkeztem, ahol színes dobozok sorakoztak a polcokon. Az eladó egy határozottan nem szexi ötvenes, pocakos férfi, aki az RTL Klubot nézte épp. Fel se nézett a TV-ből.
Körbenéztem, s zavarba hozott a kínálat. Azt sem tudtam, mit keresek. Elkezdtem egy polcot vizsgálgatni, egy dobozt le is emeltem, s pár perc után rádöbbentem, én bizony az anális játékszereket vizsgálom. – Hohóóóó! – hőköltem vissza. – Ez így nem fog menni! Muszáj lesz segítséget kérned, Lilikém. Vagy meg is futamodhatsz, de azt úgysem fogsz. Itt ez a férfi, szólítsd le, kérdezz! – súgta a vadmacska énem. – Öööö… Jó napot! Segítséget szeretnék kérni. – szólítottam meg az urat, aki ezzel átváltozott csodatevő jó tündérré. Kikapcsolta a TV-t, rám mosolygott, s a legtermészetesebb kedvességgel válaszolta: – Természetesen! Miben segíthetek? – Vibrátort szeretnék venni… De fogalmam sincs milyet… ööö… milyet érdemes… nem is tudom, mit keresek… nagyon tapasztalatlan vagyok… – hebegtem.
És tényleg segített. Kisétált a pult mögül, s kedvesen végigböngészte velem a teljes vibrátor kínálatot. Értelemszerűen fogalma sem volt, mi a jó, hisz nem nő, pláne az én ízlésemet nem ismerheti, de nagyon türelmes és segítőkész volt, s nekem pont erre volt szükségem. Meg a megerősítő hozzáállására, hogy nem vagyok gáz, meg béna. Kedélyesen mesélt arról, hogy ezt a fajtát is szokták szeretni a hölgy vásárlók, meg azt is… Ezt sokan veszik… stb.
Mivel akkor még nem szerettem a faszt, ezért élethűt semmiképp sem akartam. Azaz a bőrszínűek és az élethűen megmunkáltak kiestek. Valami vicces, élénk szín, az jöhet. Nagy? Neeeem! Az ijesztő. Kizártuk azokat is. Inkább valami barátságosabb, kisebb méret legyen. Végül a csillámló rózsaszín, pillangós csiklóizgató kiegészítővel rendelkező apróság győzött meg, ami több féle rezgést is tud, s egy forgó gyöngysort is beleépítettek. Boldogan fizettem ki.
Izgatottan próbáltam ki itthon, s egész kellemes élmény volt. Csíptem a textúráját, a tapintását, a ruganyosságát. Mivel elemet nem találtam hozzá, ezért csak úgy magában játszadoztam vele első este és egész jó barátság kezdett kialakulni köztünk. Másnapra lett elem is, azonban gyorsan rájöttem, hogy ez nekem (még?) nem pálya. A rezgés valahogy nagyon mű volt… Ez pedig szintén a fent említett helytelenség érzéssel társult bennem valamiért… Még dolgozunk ezen is. Szóval rezgés kikapcs.
Egyszer még az akkori pasival is elővettük közösen, miután ő már kifáradt, s lelkesen játszadozott vele a puncimban. Az volt az utolsó boldog együttlétünk a vibrátorral: utána valami megváltozott az érzéseimben. Eltávolodtam tőle… Néhányszor még próbálkoztam vele, de valamiért nem működött már. Kikapcsolt bennem a vágy, bezártak a receptoraim, az agyam blokkolta a kéjérzetet.
Most így állunk. Ott lapul a fiókban, s várja a sorát. Pasi nagyon is kielégítő tud lenni, így nem kerül elő a rózsaszín kis barátom, de talán lassan (vagy nem is olyan lassan) eljön az az idő, mikor annyira rákapok a szex ízére, hogy tényleg azért fogok magamhoz nyúlni, mert azt kívánom.
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/vibrator_purple.jpg709600PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2015-11-16 22:36:582020-05-13 15:52:56Vettem egy vibrátort
Amellett, hogy iszonyat jó dolog a gruppenszex, hisz több kéz, több test az több, mint egy, még sok mindenre meg is tanít. Jó pár éve vágytam arra, hogy egyszer lánnyal szeretkezzek. Van egy barátnőm, akivel régen nagyon sok buliban csókolóztunk. Mindig ő kezdeményezett, s bár imádtam, s akartam, hogy újra csókoljon, én képtelen voltam a kezdeményezésre.
– Mi van, ha nem akarja? – paráztam folyton. – Mi van, ha tolakodásnak veszi?
Most már tudom, hogy ez valószínűleg baromság volt, hisz ha háromszor lesmárolt, akkor miért zavarná, ha negyedszer én kezdem?
Sosem érdekelt minket a közönség, a buli kellős közepén smároltunk szenvedélyesen. Imádtam! Talán vele volt a legjobb… (Meg most pasival, de ez nem ide vág.)
Egyszer nálam aludt az egyszemélyes ágyamban. Egész éjjel az járt a fejemben, hogy többet szeretnék, mint csók. De nem mertem semmit tenni. Féltem, hogy túl sok vagyok neki, s ezáltal elveszítem. Féltem, hogy csalódást okozok.
* * *
Már a kinyílásom után meséltem egy másik barátnőmnek ezekről a vágyaimról, mire ő elkezdett fészkelődni. – Na, ez érdekes! – gondoltam mosolyogva. – Lássuk meg, mi lesz!
Pár perccel később azt vettem észre, hogy közeledik. Hozzám simul, meg-megérint, aztán elkezd óvatosan simogatni. Valamitől felbátorodtam. Talán attól, hogy egyértelműen láttam rajta, hogy akar engem, s mert már én is jó nőnek éreztem magam és tudtam játékként tekinteni a helyzetre. Nem éreztem, hogy tétje lenne.
Ahogy az az első csókomnál is történt: megfogtam a kezét. A csókot is én kezdeményeztem, majd én értem először a melleihez (óóóó, a mellei!) és én ajánlottam fel, hogy vonuljunk be a szobába. Hatalmas ereje volt annak, hogy tőlem jöttek ezek a lépések: régi nagy súlyok estek le a szívemről, megszállt az erő. Éreztem a belső erőmet.
Hármasban voltunk vele és egy pasival. Néztem őket, ahogy az arcomhoz egész közel csókolóznak és gyönyörűnek láttam őket! A szívemet simogatta, ahogy két partnerem egymást szerette.
Az első intimebb érintés az volt, mikor megcsókoltam a dekoltázsát. Imádtam a puhaságát… Kezdtem megérteni, mi van a pasikkal és a mellekkel. Bár ezt már akkor is sejtettem, mikor felismertem, mennyire szeretek anyuhoz bújni, s érezni a finom, puha, meleg ölelését, a melleit. Nem, nem érzek erotikus vonzalmat a saját anyám érintésére, de többször megfogalmazódott bennem, milyen jó lehet pasinak lenni.
Néztem őket, ahogy a férfi kényezteti a barátnőmet. Akkor láttam először nőt élvezni. Persze, láttam már pornót, de ahhoz mindig úgy álltam, hogy ez nem valódi, ők csak színészek, akik színészkednek. Most viszont a valóságot láttam! És egyszerre százszor szebbnek láttam őt. Gyönyörű volt az érintésekben.
Megujjaztam. Akkor érintettem életemben először másik puncit. Teljesen másnak éreztem, mit a sajátom, tanácstalan voltam, mit tegyek, de azért lelkesen simogattam ő pedig továbbra is ugyanolyan gyönyörű volt.
Hármunk közül egyikünk sem jutott el a csúcsra aznap este, de részemről ez nem is számított. Csodálatos élmény volt, ami nagyon felszabadított, büszkévé tett, energiát adott. Repültem, s szerettem volna az egész világgal megosztani!
* * *
Közeli barátnőm puncija volt az első, amit megtekinthettem. Ezúttal is férfi társaságban voltunk. Néztem, ahogy elengedi magát, ahogy teljesen komfortosan mozog közöttünk meztelenül. A sok pózváltásban megbámulhattam őt jó sok szögben: nézhettem, ahogy élvez és ő is éppolyan gyönyörű volt. Csodálatosan nedves volt a pinája, mikor elkezdtem simogatni, isteni volt megujjazni. Őt valahogy nagyon hasonlónak éreztem magamhoz, közel is áll nagyon a szívemhez.
Nagy hatással volt rám egy izgatott puncit kényeztetni, s érezni, ahogy belesimul a tenyerembe és nem enged. Azt érezni, hogy jól csinálom. Sosem ment nekem az önkielégítés. Amikor megérintettem magam, miközben pasim dugott, azt éreztem, hirtelen kikapcsol a csiklóm, s nem érzek semmit. Ha ugyanezt teszi ő a saját érintésemet követően, elveszek. Érkezik valami blokk az agyamból, ami azt mondja: – Ácsi! Ilyet nem szabad! Jó kislány nem fogdossa magát. Az a pasi dolga, hogy örömet okozzon!
Amikor őt érintettem, megérezhettem, hogy az én kezem is tud jót tenni egy puncival.
Néztem a punciját ahogy állt, feküdt, négykézláb volt és gyönyörű volt! Most először tényleg gyönyörűnek láttam egy puncit. Imádtam nézni és érinteni, nem akartam abbahagyni. De közben még ott volt bennem az az érzés, hogy jó, hogy vannak velünk férfiak is, mert félek, hogy nem tudnám őt kielégíteni, eljuttatni a csúcsra, hisz magamat sem tudom… Márpedig azt akartam, hogy igazán jó legyen neki, így örömmel fogadtam a segítséget, de közben a melleit nem adtam.
Kicsit később, már kettesben pasival szexeltünk. Ültem az arcán, nyalt, s ahogy lehunytam a szemem, azt éreztem, hogy eggyé váltam ezzel a barátnőmmel. Hogy kaptam a szexiségéből. Olyan volt, mintha az ő testében lettem volna. Félresimítottam a hajam és gyönyörűnek éreztem magam. Sokkal felszabadultabban voltam jelen pasival, akivel a közös csoda-élmény hatására még sokkal szerelmesebbek lettünk.
Mosolyogva konstatáltam, hogy barátnőmön keresztül sokkal közelebb kerültem a saját puncimhoz és elkezdtem szeretni, szépnek látni azt.
Ha szeretnéd te is szépnek látni, és elfogadással, szeretettel kezelni a puncid, nem kell egy másik lánnyal szexelned, hanem csatlakozhatsz a Talád meg a gyönyöröd online programomhoz, amiből ingyenes ízelítőt is kérhetsz!
https://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/86625475_90414775dc-1.jpg500375PoliLilihttps://ebredoszexualitas.hu/wp-content/uploads/ebredoszexualitas-logo2.pngPoliLili2015-11-11 23:37:262022-10-08 13:36:27Barátnőm puncija és az enyém
