Tag Archive for: hüvelygomba

A punci nem hülye. És nem csak egy testrész, kikéri magának. Lelke van, akarata, hangulatai, érzései. Van, hogy szomorú, van, hogy dühös, van, hogy boldog, nyitott, de hatással van rá a stressz, a veszekedés. Tud félni, tud bizalmatlan lenni és tud rajongani, megnyílni.

Az, hogy hogy van épp a punci, függ a nőtől, akihez tartozik: neki milyen a személyisége, miket élt át korábban, milyen örömök, vagy épp traumák kísérték az életét. Függ a nő aznapi hangulatától is, de még attól is, mit mondott neki a főnöke. És függ a partnertől is, aki közelít felé. Milyen volt vele korábban, milyen közös élményeik voltak eddig? Meg lehet benne bízni ezek alapján? Vajon ez a partner mindig odafigyelt arra, mire vágyik a punci, vagy csak úgy durr bele a saját vágyait követte?

bolcs_punci.jpgFotó: Ryan Moreno, Unsplash

Nem szabad csak úgy dönteni a feje fölött, mert bosszút áll. Nem kap oda, mint egy macska, de ha bántják, betegséggel is fenyegetheti a testet, akihez tartozik. Így lett nekem annyiszor hüvelygombám: mert nem figyeltem oda arra, hogy a puncim nem akar szexet, és mikor belé hatoltak, a horzsolásokból kialakult a baj.

A punci nem felejt! Ha jó voltál hozzá, megjegyzi. Ha nem figyeltél oda az igényeire, azt is. És ha az élete során azt tanulta meg, hogy a partnereiben nem bízhat, az ártatlan újonnan érkező partner is meg fogja ezt sínyleni.

És a punci nem csak a szexre való. A szeretkezéseken kívül is van neki élete, vannak érzelmei, vágyai. Vágy a pihenésre, a szomorkodásra, a játékra. Akkor is szeretni kell, amikor épp nincs aktus. Becézni, kedvesen gondolni rá. Meg fogja hálálni.

Ezek az én gondolataim, amiket a május 25-i előadás leírása felvetett bennem. Már alig várom, hogy megtudjam, Györgyi hogyan fogja megközelíteni a témát! Ha szeretnél eljönni, még tudsz regisztrálni! Részletek itt.

A több szexuális partner nagyobb felelősséget jelent. Márpedig, ha valaki többszerelmű és van olyan szerencsés, hogy nem csak szívében az, de meg is élheti, hogy egyszerre többeket szeressen szerelemmel, valószínű, hogy abból együttlét is lesz: ketten, vagy akár többen.

„Poliamor (többszerelmű) irányultságú az, aki képes és akar egynél több partnerhez szerelemmel kötődni, velük párkapcsolatot fenntartani, és ezt partnerei tudtával és beleegyezésével teszi, részükre más partnerekkel kötendő kapcsolat szabadságát megadja.” Forrás: Poliamoria Magyarország

Nekem is több partnerem van, csak úgy, mint a partnereimnek. Van, akit szerelemből szeretek, van, akit máshogy és van, akivel még csak most ismerkedek. Sőt, nem vagyok álszent: olyan is akad, akivel egy buli alkalmával összeakadok, aztán nem lesz folytatása.

Sok az egyeztetés az életünkben.

Fotó: Pixabay @ Pexels

Ott a hálószoba-kérdés.

A lakásunkban egy háló van, amit be kell osztani: ki hol alszik, ki hol találkozik a többi szereplővel. Ha én nem alszom itthon, jöhet Ákos egy másik partnerével, ha Ákos nincs itthon, jöhet hozzám Rob. De olyan is volt már, hogy Ádámmal a nappaliban aludtunk, meg olyan is, hogy hárman (négyen) egy ágyban. Én speciel azt nehezen viselném, ha nekem kellene egyedül töltenem az éjszakát a nappaliban, míg Ákos Ritával van a hálóban, mert fájna a szívem, hogy kizártak valami jóból, de van, akinek ez is jól megy.

Akkor többnyire nincs problémám azzal, hogy a szerelmem mással szexel, ha nem vagyok a közelben, sőt legtöbbször én is örülök az örömének. Akkor sem bánt általában, ha ott vagyok, de bekapcsolódhatok. Ha viszont valamilyen oknál fogva én csak nézem, de nem lehetek része, nem érinthetem őt, ki vagyok hagyva, azt nehezen viselem. Akkor aztán jön a féltékenység. Vagy talán nem is így érdemes hívni, hanem úgy, hogy nem tudom elviselni, hogy én nem kapok, hogy én kimaradok.

Persze vannak poliamorok, akiknek semmi problémájuk ezzel sem és vígan durmolnak, míg a párjuk a szomszéd szobában mással szexel. Remélem, én is eljutok ide hamarosan.

A nemi úton terjedő betegségeket (STD)

sem szabad figyelmen kívül hagyni, csakhogy ez jó bonyolult! A szexuális úton terjedő fertőzésekről ugyanis nehéz beszélni. Nehéz beismerni, ha valami bajunk van, vagy ha nem védekeztünk.

Ott van a logisztika is a szűrésekkel… Gondoljunk csak bele! Lett egy új partnerem, vágyom rá. Kezdjünk el egyből arról beszélgetni, hogy mikor volt utoljára teszten? És a másik partnere mikor volt? És annak a lánynak volt azóta más partnere rajta kívül?

A HPV-n kívül szinte mindennel kapcsolatban véd az óvszer. De azért mégis csak nyugodtabb lenne mindenki, ha az összes érintett meggyőződne arról, nincs-e fertőzése. Mindenki fizesse ki a több tízezres vizsgálatot az első együttlét előtt és türelmesen várják ki az eredményt? Nehéz! Hát még a HPV-vel… Most akkor nem lehet orális szex? És van egyáltalán olyan, aki mintát vetet a szájából is? Akkor már ne is csókolózzak senkivel, amíg papírt nem hoz róla, hogy tiszta?

Mindent a HPV-ről!

Készítettem egy hosszabb leírást a HPV-ről, amit egy orvos-szakértő is átnézett. Ha többet szeretnél megtudni erről a vírusról, szívesen elküldöm neked e-mailben. Ha szeretnéd, add meg elérhetőséged itt. Ezzel egyben feliratkozol a hírlevelemre is.

* Kötelező mezők.

 

Én úgy gondolom, képtelenség mindenre odafigyelni, de fontos, hogy felelősségteljesen viselkedjünk! Közös szabályokat kell alkotni, hogy mindenki ugyanahhoz tartsa magát, azokat pedig következetesen betartani. Ha pedig valami gyanúsat tapasztalunk, egyből szólni mindenkinek! Sokszor féltem attól, hogy rossz embernek tartanak, ha kiderül például, hogy hüvelygombám van…  Sokáig tartott rájönni, hogy nem direkt szereztem, nem az én hibám.

Egyébként a hüvelygomba nem is nemi úton terjed:

„Ugyanis az egyszer már fertőződöttek fele újabb fertőzéssel számolhat, mivel a gombafertőzés forrása az esetek túlnyomó többségében a gyomor-bélcsatorna. Sokszor fordult elő, hogy házastársi, partneri kapcsolat romlott meg a hüvely fertőződése miatt, azt feltételezve, hogy a nő mástól „szedte össze ”. Pedig a gombás hüvelyfertőzés nem szexuális úton terjedő betegség és nem okoz meddőséget sem – a hiedelmekkel ellentétben.” – Forrás: Szimpatika

Ahogy a kapcsolatok többi részében, úgy a szexben is szerintem az egyik legfontosabb az őszinteség. Osszuk meg egymással, mik a vágyaink, mik a kérdéseink, mik a félelmeink és mik történtek. És beszélgessünk ezekről addig, míg meg nem tud nyugodni minden fél.

Egy másik cikkem az örömökről szól, amit a poliamoria hozott a szexuális életembe. Olvastad már?

Rettegtem, hogy Afrikában folyamatosan szenvedni fogok a hüvelygombától, ehhez képest egész úton elkerültek a tünetei. Még sosem voltam ilyen egészséges és egyben rendszeresen ennyire koszos.

Az első hetekben folyamatosan fertőtlenítettem a WC ülőkét használat előtt: undorító volt, ahogy mindig körbepisilték a deszkát. „Visszacsobbanós WC” volt, a legrosszabb fajta, mégis kutya bajom nem volt. A fehérneműimet csak hideg vízben tudtam mosni, kézzel. És persze nem volt szexuális életem sem az első hetekben… Sem más, sem én nem érintettem a puncimat.

– Persze, szex nélkül könnyű! De majd ha lesz újra partnered, vissza fog térni a betegség, meglátod! – mondta a rossz tapasztalat. Csakhogy aztán jött Jay, s a rózsás helyzet változatlan maradt még annak ellenére is, hogy képes volt órákon át dolgoztatni a puncimat.

Olvastam, hogy a gomba spórák mindig jelen vannak a szervezetben, de akkor okoznak nagyobb galibát, ha például valami felületi sérülés éri a hüvelyt.

Jay farka szinte sosem okozott fájdalmat a mérete ellenére sem, mert mindig akartam őt. Vele már nem kapcsoltak be a félelmeim, a rossz emlékeim: a puncim megfelelően fel tudott készülni a behatolásra, s nem a rettegéssel volt elfoglalva. Mellette pedig Jay nagyon is tisztában van vele, mikor szabad behatolni egy punciba: mikor elég nedves, elég tág.

Azt hiszem, most már nagyon is látszik: leginkább a lelkiállapotommal van összefüggésben a hüvelygomba, s semmi mással.

A kép forrása itt.

Eric minden érintésétől majd’ elolvadtam, vágytam, hogy végre az ágyban kössünk ki. Becsukta mögöttünk a szoba ajtaját, kétszer megcsókolt, majd megszólalt:
– Szeretnéd?
– Igen, persze.
– Akarod, hogy beléd tegyem a farkam?
– Mi van??? – döbbentem meg magamban. – Máris? Semmi előjáték? – Hirtelen nem tudtam, mit is válaszoljak erre, hisz vágytam rá, hogy jól kinyaljanak dugás előtt, ahogy ahhoz szoktam.
– Igen, akarom, de még egy kicsit simogass, jó?

Simogatott kb. még egy percig, majd újrakezdte a kérdezgetést.

– Ajjaj, ez így nem lesz jó. – ijedtem meg magamban. – Ebből száraz és erőszakos behatolás lesz, ami egyenes út a pánikbaeséshez és a hüvelygombához. – De kifogytam az ötletekből, így engedtem neki.
– Jó, gyere.

Én lepődtem meg a legjobban, hogy működött. Egy picit még erőltetnie kellett, hogy bejusson a farka, de a nedvességgel nem volt gond, s hamarosan hozzá is tágultam.

Eddig előjáték nélkül nem igazán tudtam élvezni a behatolást. Leginkább úgy működött jól a szex, ha Árpi először jól kinyalt, amíg el nem élveztem, s utána már el tudtam merülni a dugásban is. Anélkül maximum  csak negyedgőzzel tudtam élvezni a behatolást. Nem tudtam elmerülni az érzésekben.

Végig azt hittem, én nehezen nedvesedek, nehezen melegedek be. Ehhez képest most, ha Eric-kel vagyok, háromszor hozzádörgöli a farkát a puncimhoz, s már elég nedves is vagyok hozzá, hogy behatoljon. S nem csak hogy be tud hatolni, de imádom, ahogy bennem van. Elvesztem a fejem.

Még nem értem. Nem értem, mivel tud ő többet, vagy mivel lettem én ügyesebb. De talán ez is kitisztul a fejemben szépen lassan.

– Nincs rajtam bugyi! – súgtam a fülébe huncutul. Felragyogott. Én ugyan el nem tudom képzelni, mi olyan szexi azon, hogy a ruha alatt nincs fehérnemű, de működik.

Imádok ezzel játszani. Szeretem huncut kis ribancként fogadni a reakcióikat. Egy-egy óvatlan pillanatban fellibbentem a szoknyám előttük és büszkén szemlélem az arcukat. Működik. Máskor ők nyúlnak be egy lopott pillanatra a szoknya alá.

Ilyenkor igazán szexinek érzem magam, akinek hatalma van a pasik fölött. Onnantól pedig nem tudnak mást tenni, mint vágyni rám.

Egy-egy ilyen alkalom után rájöttem: egészen kényelmes nyáron a bugyi nélküli lét, így szépen lassan az utcára is kimerészkedtem hiányos öltözetemben. Anyukám rettegett volna a fertőzésektől, ha tudta volna: mindig óvva intett attól, hogy meztelen fenékkel bárhova is leüljek. Egyedül az ágyra lehetett – amire egyébként tilos volt utcai ruhában lehuppanni.

Pedig valahol mégsem volt igaza… Kiolvastuk, hogy a bugyiba burkolt punci nem tud megfelelően szellőzni, s így nagyon könnyen szaporodnak benne a fertőzések. Főleg a tangában. Bő alsót javasolnak, mint a század elején.

Azóta egyre lelkesebben hagyom el a bugyim, bár még a hűvösebb időre nem találtam megoldást. Volt, hogy kényelmesnek éreztem leggings-ben lenni, de másik alkalommal mintha elkezdtem volna viszketni a nadrágban. Pedig már olyan boldog voltam, hogy ilyen egyszerű ellenszert találtam a hüvelygombára!

A kép forrása itt.

Mindig is vágytam arra, hogy egyszer vízben szexelhessek. Még amikor jóval problémásabb volt a szexualitásom, akkor is ábrándozva gondoltam arra, hogy a víz ringatásában kényeztetjük egymást. Izgatónak, simogatónak tartom ezt a közeget: egyszerűen imádok a vízben hozzá bújni a pasimhoz, az ölébe kuporogni, a farkához nyomni a puncimat és úgy csókolózni.

Persze óvva intettek az egésztől, hisz nem csak hogy fertőzésveszélyes, de a víz gyakorlatilag szárít, kimossa azt a síkosító hüvelyváladékot, ami a bejutást könnyíti. Lilike azonban nem szokott ésszerűen cselekedni a szexet illetően: imád butaságokat csinálni. Bár talán ez nem csak rá igaz ezen a bolygón…

Incselkedtünk, játszottunk, majd egyszer csak lekaptam a bugyim a vízben és a kezébe adtam, ő pedig játékosan az ölébe kapott és a puncimhoz dörzsölte péniszét. Kis naiv Lilike megint alaposan meglepődött, amikor annak ellenére, hogy megbeszéltük: én parázok attól, hogy visszatér a hüvelygombám, ő egyszer csak belém hatolt. „Akkor meg már úgyis mindegy” – gondoltam, s hagytam.

Nem állítanám, hogy életem szeretkezése volt, mert nem is lettem úgy felcsigázva, mint máskor és a farkát sem éreztem annyira ebben a szögben, s nem tudtam akárhogy helyezkedni a figyelő szempárok miatt. Talán az egészben az volt a legizgatóbb, hogy tilosban csináltuk. Mert nyilvános strandon mégsem illik…

Én mondjuk érdekes mód egyáltalán nem paráztam, hogy kiszúrják, mit csinálunk. Nem hiszem, hogy látszott, hisz egész nap abban a pozícióban strandoltunk, ölelkeztünk, s igyekeztük az arcunkon a legkisebb jelét sem mutatni annak, hogy mi történik épp. Inkább csak kedélyesen beszélgettünk, bámészkodtunk, miközben bennem volt. Szerintem a kutya nem gyanakodott, vagy legalább is nem jobban, mint akkor, amikor egyébként egyáltalán nem szexeltünk.

Én a tilosat, pasi pedig a puncimat élvezte nagyon. Bár azért el-elkaptam egy-egy édes pontot: amikor a derekát a lábaimmal átkulcsolva kicsit hátrébb döntöttem a felső testem, úgy nagyon jó helyen nyomott. Vagy amikor a csípőmet kezdtem el jobbra-balra csavargatni, miközben a farkán ültem.

Mindenesetre jobb lett volna ezt sötétedés után a nádas takarásában…

Fertőzésnek pedig egyelőre nyoma sincs 2 nap távlatából.

A kép forrása itt.

Így indultam neki a randinak. Rájöttem, hogy tuningolnom kell magam arra, hogy nem kell, hogy szex legyen. Újra hüvelygombám van, és persze hiába nem kívánja egy porcikám sem a behatolást, vagy az érintést (max a vakarást), a berögződések, azaz, hogy „a pasinak szex kell” hangosabbak a belső vágyaimnál, s végül beadom a derekam a hiedelmeimnek. Ráadásul olyannyira, hogy nem is az történik: hagyom magam, hanem még én kezdeményezek! Én kezdeményezek valami olyat, amit nem is akarok. A pasi meg persze, hogy partner lesz a dologban, ha feltüzelem. Még akkor is, ha ő eredetileg nem is kívánta igazából.

De most egy nappal előre elhatároztam, nem így lesz. Tudom, hogy nem fogom kívánni az érintést, így most direkt kondicionáltam magam arra, hogy ne kezdeményezzek. Csak annyit teszek, amennyit tényleg kívánok, s ez leginkább a csók, a bújás, a simogatás.

A kép forrása itt.

Jelentem, működik. Nem szakadt le az ég, nem történt világégés, nem hagyott el a pasi, sőt, még csak elégedetlennek sem tűnik. Egyszerűen mást csináltuk. Még csak nemet sem kellett mondanom, mert ő sem kezdeményezett.

Azt hiszem, ez nagy előrelépés. Kezdek átlátni a vélt elvárások függönyén. Talán lassan még el is húzom azt a függönyt.

Felbukkant egy pasi, aki tökre tetszett már kamaszkoromban, de annyira elérhetetlennek tűnt, hogy még rajongani sem jutott eszembe érte. Idén a sors úgy hozta, hogy újra az utamba fújta őt a szél, csakhogy már felnőtt fejjel. Most már egy nő volt, akivel találkozott, aki mer nő lenni, mer csábítani, van bátorsága beszélgetni a szexről, sőt, már előfordul, hogy élvezi is.

Tél volt, mikor találkoztunk, s úgy fest, azóta sem tud kiverni a fejéből, újra felvette velem a kapcsolatot.

Megrémültem az üzenetétől, amiben egyértelművé tette, hogy el akar csábítani. A szexről ír, nálam pedig újra bekapcsoltak a fékek. Amikor legutóbb látott, épp a csúcson talált meg: szabad voltam és élveztem a szexet, sőt, tele voltam csoportszex élményekkel, amiről csillogó szemmel meséltem. Most más Lili vagyok: újra tele bizonytalansággal, félelmekkel, újabb gombás fertőzéssel, ami még inkább kikezdi a libidómat. Kapaszkodok a rossz emlékekbe és a sikertelenségbe, nem tudok előre tekinteni.

Örülök, hogy írt, mert így észbe kaptam, hogy mi is az, amit csinálok. Bepörgettem magam újra, s félretettem azt a sok munkát, amit a saját szexterápiámba fektettem. Hirtelen megfelejtkeztem mindenről, amit tanultam. Egy pár hétre kikerült a fókuszomból a blog és a szex, s újra kicsúszott a lábam alól a talaj.

Azt érzem, újra szükségem van arra, hogy írjak ide sokat, valamint, hogy hátradőljek, s újra bízzam rá magam a házi szexterapeutámra (pasim). Úgy fest, ő még mindig jobban tudja, mire van szüksége a testemnek, mint én, hisz ő objektív megfigyelője tud lenni a puncim reakcióinak. Ő látja, érzi mit tesz a puncim, míg én nem.

Én legalább is tutira nem tudom, mit akarok. Fogalmam sincs róla.

A kép forrása itt.

Kedves Puncikám!

Réges-rég nem találkoztunk már. De hidd el, ez nem azért van, mert nem szeretlek, vagy mert nem vagy fontos! Tudod, az orvos most megtiltotta, hogy beindítsalak. Nehéz ilyen hosszú ideig távol lenni tőled, de tudom, hogy ez most szükséges.

Persze nem igaz, hogy nem gondoltam Rád és nem lestelek meg egyszer sem. Volt ugyan az a pár nap, amikor nagyon beteg voltam, s ami után arra eszméltem rá, hogy napok óta nem is láttalak. Csak leültem pisilni, ami mintha ment volna magától. Tudomást sem vettem Rólad. Szépen lassan a szőr is elhatalmasodott Rajtad, amit csodálkozva figyeltem. Rég láttalak ilyennek.

Elmentem gyantáztatni, de most valahogy máshogy viszonyultam hozzád, mint korábban, amikor selymes, simává varázsolt Téged a kozmetikus. Most olyan volt, mintha idegen lennél. Mintha nem is lennénk összeköttetésben.

Lehet, azért jött most a hüvelygomba, hogy felhívja Rád a figyelmet, ami butaság, hisz már nagyon vártam, hogy újra kinyaljanak, vagy egy fincsi dugásban részesüljünk, de a gomba keresztbe tett. Viszont így tényleg kénytelen voltam Rád figyelni, veled foglalkozni, hisz a viszketés folyamatosan emlékeztetett rá: ott vagy! Kenegettelek, kezelgetlek még most is.

Hiányzol. Szomorúvá tesz, hogy nem élhetünk át annyi csodát, annyi testi örömöt. De ne aggódj, Roninak már a lelkére kötöttem, hogy mindent be kell pótolni! Ragaszkodom hozzá, hogy nyalások hosszú sora következzen!

Alig várom, hogy újra előkerüljön a gésa golyónk, s huncut, cinkos mosollyal járkálunk benne fel-alá a lakásban! Szeretem ezeket a közös titkokat.

Még három nap és újra együtt! Ölellek,

Lili

A kép forrása itt.

Zárva a puncim hetek óta. Egészségügyi okokból eltiltottak minden olyan tevékenységtől, ami megemeli a vérnyomásomat, vagy amiben megerőltetném magam. A szexre nem tértek ki, így kénytelen voltam rákérdezni (miért nem beszélünk erről, amikor még tudta is az orvos, hogy van párom?!), de eltiltott. Azt mondta, még azt sem ajánlja, ahol én vagyok a passzív.

Így hát várok. Bezártam a puncim. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy napokig rá sem néztem, tudomást sem vettem róla. Mintha ott sem lenne. Aztán már a szőr is elhatalmasodott rajta, „hirtelen” ellepte az egész dombot a dús szőrzet. Nem foglalkoztam vele. Úgy láttam jobbnak, hogy ezt a pihenőt most tényleg pihenőnek tekintem, s kipróbálom, milyen úgy a párkapcsolatunk, ha nem állandóan a szexről szól. Mi van, ha egyszer megengedem magamnak, hogy nem gondolok rá? Ha nem hitetem el magammal, hogy nélküle nincs kapcsolat? Mi van, ha megengedem magamnak, hogy nemet mondjak? Még akkor is, ha egyébként kívánom. Megpihentem az elvárásnélküliségben – megkíméltem magam a saját magammal szemben állított elvárásoktól. És közben nem hibáztatom magam, amiért nem kívánom a szexet. Megengedem magamnak ezt az állapotot is.

Szép lassan lejárt a határidő. Izgatottan tervezte pasi, hogy jól kinyal, mikor újra találkozunk. Az én szexualitásom tényleg kikapcsolt. Bár tudtam, hogy imádni fogom, ha kinyal, valahogy képtelen voltam erre gondolni. Nem is akartam. Majd megtörténik, mikor megtörténik.

Csakhogy jött az újabb hüvelygomba fertőzés, amikor már épp újra megmártózhatott volna bennem a farka. De most kivételesen úgy döntöttem, máshogy állok a dologhoz. Most tiszteletben tartom a puncim kérését és tényleg nem fogunk hozzáérni, míg ki nem gyógyul. Nem teszem meg magammal, hogy engedem a szexet, s aztán abban rosszul érezzem magam. Engedni szoktam, mert nem akarok csalódást okozni a pasinak. Meg akarom adni neki a szexet. Csakhogy így viszont magamnak okozok csalódást… Mert a gomba mellett nem tudom élvezni az érintéseket, s emiatt csalódok magamban. Ez pedig jóval károsabb, mint még egy, vagy két hét böjt. Nem. Most tisztelni fogom magam.

A kép forrása itt.