Tag Archive for: felizgultam

Sok túlélőtől hallottam már, hogy mennyit köszönhetnek a balesetüknek, mert utána jobb emberré váltak, jobb életet tudtak élni. Réka története is ilyen, érdemes meghallgatni a TED videóját (lásd lejjebb).

Vajon mit tesz egy ilyen tragédia az intimitással? Nemrég ezen gondolkodtunk egy barátnőmmel, erre tessék, beütött a baj az én életembe is.

A szerelmem ápolásra szorul. (A balesetet nem részletezném, de rendbe fog jönni.) Amikor meghallottam a rémhírt, az ijedtség mellett eszembe jutott egyből a sok túlélő meséje arról, mennyit kaptak a balesettől. „Hát, akkor mi is biztos sokat fogunk belőle profitálni” – gondoltam. Csak mit?

Mindeközben folyt nálunk a szexböjt, ahogy arról az előző bejegyzésemben beszámoltam.

Na, most kezdődik csak az igazi szexmentesség! – mondta bennem a kisördög. Ha ő egyáltalán a kisördög volt…

Örültem? Talán kicsit igen, megkönnyebbültem. De inkább azt mondanám, hogy kíváncsivá váltam, vajon ez mit fog hozni. Még nem tudom, mi kerekedik ki ebből az én libidó-ébresztő programom szempontjából, de az eddigiek eléggé bíztatóak.

korhaz_apolas_szex.jpgFotó: Daan StevensUnsplash

Először akkor szólalt fel a puncim, amikor arról viccelődtünk, hogy kapott egy Robotzsaru-igazolványt ahhoz, hogy mikor a reptéren becsipognak benne a vasak, tudja igazolni magát. Belebizsergett a puncim. Úgy látszik, izgat a Robotzsaru-téma.

És ahogy már több napja ülök az ágya mellett órákat a meztelen vállát, arcát, lábát simogatva, egyre jobban elkezd mocorogni bennem valami. Egyre érdekesebben viselkedik a puncim. Izgatottá vált. Az egyik éjjel a sok rémálom között orgazmusom is volt (életemben talán egyszer fordult ez elő előtte). Napközben csókolgatom a vállát, a nyakát a kórházban, és egyre jobban vágyom rá.

Jót tesz nekem az eltiltás, ezt már korábban is észrevettem (lásd afrikai történetem: 2016 október-novemberi bejegyzések). A böjt az más. Ott én irányítok, én mondhatnám meg, mikor lehet újra szex, rajtam a felelősség. De itt most teljesen kívül esik a hatáskörünkön, hogy mikor érhet hozzám, hatolhat belém. Itt most tudok vágyakozni. Itt van a tilos-íz, amit úgy néz ki, a szexben szeretek. Itt van a várakozás.

Van idő arra, hogy biztonságosan, a saját tempóban el tudjak jutni egy olyan izgalmi szintre, ahol már tényleg rá akarom vetni magam.

Ami nálam tényleg nagyon-nagyon hosszan épül fel sok esetben.

Tényleg van valami jó ebben a szörnyű helyzetben is. Nem az, hogy most jó darabig nincs szex, hanem, hogy érzem, hogy később viszont nagyon is lesz.

 

Volt szerencsém Rékát személyesen is megismerni, és egy szikrázó, életvidám csaj. 🙂

 

Van, hogy nem nedvesedek. És bár a száraz punci nagyon tud fájni behatoláskor, azt gondolom, ez nálam nem egy betegség, vagy testi rendellenesség. Persze sokáig így tekintettem rá, azt hittem, valami baj van velem, és haragudtam a testemre, amiért nem képes egyből izgalmi állapotot produkálni.

Most már egy kicsit másképp tekintek a helyzetre. Igaz, még nem sikerült száz százalékos változást elérnem a témában. Most is van, hogy amikor a puncimhoz ér a párom, azt még tök száraznak érzem. De ennek az oka valószínűleg nem a testi rendellenesség, hanem sokkal inkább az, hogy még nem állt készen a puncim arra, hogy a nagyajkaim közé hatoljon akár egy ujj is. Még nem volt felizgulva, sőt, az is lehet, hogy félt. Na nem azért, mert a páromtól félni kéne! Csak egyszerűen már annyi rossz történt vele az élete során, hogy már alapból félősebb. És sajnos sokszor beleragadok ezekbe a régi történetekbe, sokszor hajlamos vagyok azt hinni tudat alatt, hogy most se lesz jó. Még akkor is, ha már az utóbbi sok alkalom is jó volt, vagy jó lehetett volna, ha nem a múltban élnék még mindig.

De vissza a témára: szegény puncim egyszerűen nem állt készen.

nem_nedvesedek_lubrikacio_hianya_szaraz_punci.jpgFotó: Oscar Keys, Unsplash

Mit lehet ilyenkor tenni? Szólni. Szólni a partneremnek, hogy lassítson, izgasson még egy kicsit kívülről, vagy beszélgessünk, és segítsen eloszlatni a félelmeim. Lehet, hogy ez evidens, de nekem nagyon is nehéz ezt meglépnem. Nehéz kérnem, nehéz irányítanom.

Igyekszem a nedvesedés hiányát jelzésnek venni: most még nem szabad engedni a közeledést. Még időre van szüksége a puncimnak. És igyekszem nem elvárásokat támasztani a puncimmal szemben. De olyan nehéz!

A csökkent lubrikációról, és az erre vonatkozó megoldási javaslatokról is fog mesélni Lacsny Éva október 30-án. Már alig várom, hogy újabb eszköztárral vértezhessem fel magam az orgazmuszavarok ellen!

Velem egyetlen egyszer fordult elő. Kenyában egy barátom irodájában dolgoztam. Csupa fekete férfi dolgozott az emeleten, akiknek ráadásul a fele rám volt állva. Ez mondjuk nem meglepő, hisz a fehér nők elég vonzóak voltak számukra.

Tudtam, hogy bármikor benyithat valaki a barátomat keresve. Nem volt zárva az ajtó, ráadásul pont a bejárattal szemben ültem. De nem érdekelt. Addigra annyira rá voltam már állva Jeffre, hogy a bugyimba vándorolt a kezem.

Nem mondom, hogy ne tudtam volna megállni. Gyakorlatilag soha életemben nem fordult még elő velem, hogy gyötört volna a vágy, hogy annyira kívántam volna a szexet, hogy az már kínzóvá váljon. Elég jól megvagyok szex nélkül, sőt, talán még jobban is szeretem, ha nincs szex, „mert azzal csak a baj van”. Így aztán, ha valakit megkívánok, annyira megörülök neki, hogy végre vágyat érzek, hogy egyből igyekszem kihasználni.

onkielegites_munkahelyen_iskolaban_maszturbalas.jpgFotó: Allef Vinicius, Unsplash

Mindennél jobban szeretném megtanulni úgy élvezni a szexet, mint mások. És amikor erre úgy fest, lehetőség kínálkozik, egyből lecsapok rá. Persze ebben túl sok az akarás, és kevés a gátlásmentes ösztönlét. Főleg, hogy nem a testem kívánja a szexet, hanem az agyam szeretné, hogy olyanná váljak, mint a többiek. Hogy végre én is „normális” legyek. Tudom, hogy ez így nem oké, de egyelőre itt tartok.

De visszatérve a kenyai esethez: nagyon élveztem. Azt is, hogy fel vagyok izgulva, azt is, ahogy magamhoz érek, és a tudatot, hogy én épp „rosszalkodom”.

Tudom, hogy ez sokakkal megesett már, hogy a munkahelyén magához nyúlt. Van, akiről tudom, hogy rendszeresen megteszi. Talán az említett kenyai barátom is megteszi időnként. Baj? Szerintem nem, ha ezzel senkit nem zavarunk, ha senki sem látja, csak diszkréten, titokban megtesszük. Jobb így levezetni a feszültséget, mint egy cigivel…

A többiről pedig ebben a videóban mesélek:

A buli hevében, alkoholittasan egyetlen szó váltása nélkül kezdtünk smárolni. Emlékszem, már rég óta tetszett a srác, és most végre ő is felfedezett. Csak úgy faltuk egymást egészen addig, míg el nem kezdett a magas ablakokat keretező masszív sötétítő függönyök felé húzni. Egy pillanat alatt világossá vált: ott szeretne engem megdugni, a parkett szélén, a függöny mögött.

Mérhetetlenül felháborodtam. Mégis hogy képzelni, hogy engem itt?

Mára már lehet, hogy izgatna is a gondolat, akkor azonban úgy éreztem, engem nem becsülnek, csak egy tárgyként kezelnek. Szegény csávónak fogalma sem volt róla, hogy én csak a csókolózást imádtam, meg azt, hogy ez a jóképű pasi végre kiszúrt magának. Reménykedtem, hogy majd több is lesz ebből: szerelem, kapcsolat. Pofonvágásként ért a felismerés, hogy ő „csak dugni akar”.

De gondolkodhatnék az ő fejével is. „Megérkezik ez a lány, akit minden buliban látok, mindig ott van a társaság közepében. Igazi bevállalós csaj. Lesmárolom, és ő viszonozza, sőt, nem enged. Faljuk egymást, teljesen felizgat, érzem, hogy ő is kíván. Körbenézek, meglátom a függönyt. Fú, ez izgi, ilyet még nem csináltam. Még akár le is bukhatunk! Fú, hogy kívánom. Biztos benne lesz ő is.”

bulizas_es_szex.jpeg Fotó: Pixabay

És akkor hirtelen minden megváltozik…

„Aztán egyszer csak, amikor már kezdtünk volna a lényegre térni, elhúzódott tőlem. Elkomorodott az arca, már nem úgy csókolt. Most mégis mi baja van? Egyszer kíván, egyszer nem? Fene sem érti a nőket. Jobb, ha inkább lelépek, de azért a számát elkérem, hogy ne legyen sértődés.”

Nem ma történt velem ez az eset, de ennyi idő után is épp ilyen tanácstalan tudok lenni akkor, mikor megpróbálom megérteni a másik nemet. Főleg akkor, mikor hirtelen távolságtartóvá válik.

Talán egy örök konfliktus ez a nők és férfiak között. Egy barátom legalább is ezt az elméletet vallja: a férfi előbb szexet akar, aztán, ha ott minden jól megy, akkor szépen lassan kialakul a kötődés. A nő meg azután szeretne csak lefeküdni a pasikkal, ha már kialakult egyfajta mélyebb kapcsolat. Persze ez általánosítás, amit nem szeretek, de sokszor igaz.

Valószínűleg neked is vannak ilyen történeteid. Próbáltad már a másik szemszögéből nézni? Vajon mit gondolhatott, mit érezhetett, ő onnan hogy láthatta? Amikor nagyon kétségbe vagyok esve, mert az a csodálatos ember, akit a páromnak választottam, hirtelen érthetetlenül kiborító viselkedést vett fel, és túljutok a kezdeti sokkon, elkezdek azon gondolkodni, vajon mit érezhet, mit hallhatott, láthatott, mi váltotta ki belőle ezt a viselkedést. Ilyenkor általában legalább három verziót ki szoktam találni, ami mind lehetséges. Például lehet, hogy fáradt, éhes. Lehet, hogy az, amit mondtam, félelmet keltett benne, mert az előző párja sokszor tett olyat, ami neki fájdalmat okozott. Vagy valami gyerekkori nehézséget, traumát hív ez elő benne. Az is lehet, hogy igazából magával elégedetlen ilyenkor. És amikor már ennyi féle verziót felsoroltam, rájövök, hogy valószínűleg egészen addig fogalmam sem lehet arról, mi az igazság, amíg meg nem kérdezem. Ekkorra már képes vagyok annyira eltávolodni az indulatoktól, hogy végre tudok konstruktívan beszélgetni.

A szerdai beszélgetős esten ilyen történeteket is elmesélhetsz a többieknek, ők pedig elmondják a sajátjaikat. Ezek a történetek számomra igazi kincsestárak: új nézőpontokat gyűjthetek, ami segít abban, hogy megértőbb lehessek a szerelmemmel (vagy akár a főnökömmel, rokonaimmal). Nagyon örülnék, ha te is eljönnél velünk beszélgetni egyet. Részletek itt.

Folyamatosan változik a véleményem a síkosítókról. Eleinte csalásnak éreztem. Nem akartam egy ilyen mesterséges dolgot behozni az együttlétbe. Bár tudom, az óvszer is mesterséges, de ez más. Azt éreztem, hogy nem vagyok elég jó, ha nem vagyok elég nedves. Ha pedig síkosítót használnék, az azt jelentené, nem sikerült eléggé benedvesednem. Pedig hát egyrészt a nedvesedés mértéke lehet alkati kérdés is, a ciklustól is függ. Meg attól is, mennyire izgultam fel.

Emlékszem az első élményre. Már nem is tudom, hogy én, vagy a partnerem ruházott-e be egy tubusra. Rég volt. Olyan ritkán használtuk, hogy egy idő után, amikor újra elővettem, elkezdett baromira csípni. Akkor tudtam meg, hogy ezek elég hamar lejárnak felbontás után. Nagyon megijedtem, de szerencsére nem lett tőle semmi bajom.

Később az anális szex kapcsán került elő újra, és rájöttem, mennyit segít ez akkor, amikor nem elég befogadó a puncim. Lelkesen kezdtem el használni, mert így megúsztam a fájdalmat, amit sokszor éreztem akkor, mikor nem állt készen a puncim. – És itt ki is mondtam a kulcsszót: nem álltam készen. Eljött hát az új szakasz, amikor úgy véltem, ha nem áll készen a puncim, nem is szabad szeretkezni. Nem is szabad hozzáérni. Azaz eleve rossz, hogy a saját átverésemre használom a síkosítót.

Amikor elkezdtem rendszeresen maszturbálni, inkább újra elővettem a síkosítót. Hamar rájöttem (újra), hogy mennyire imádom azt a selymes érzést, amit ad a puncimon. Ebben a folyamatban jött az újabb felismerés: lehet, hogy az én sérült szexualitásomnak igenis jót tesz, ha egy kicsit becsapom a puncim. Mert amíg félek a szextől, nem fogok úgy felizgulni, és akkor fájni fog a behatolás, kellemetlen lesz a csikló érintése. Így viszont egyből kellemes érzést kapok, és csökken a szorongás. Szépen gyűlni kezdtek a jó élmények, egyre stabilabban jutottam el az orgazmusig maszturbációval.

Később a partneremmel is újra előkerült, és tényleg jobb volt így. A síkosítóval máris hamar be tudtam őt fogadni. Hogy ezzel jót tettem-e vagy sem, arról lehet, hogy szakembert kéne megkérdezni inkább, de én most újra amellett vagyok, hogy jobb, ha megkönnyítem a helyzetünket.

És hogy melyik síkosító jött be? Volt szerencsém tesztelni néhányat. Jöjjön hát

a Nagy Síkosító Teszt

 sikosito_teszt_durex_just_glide_easy_anal_lick_it_epres.jpg Saját fotó

Az abszolút kedvencem az „easyANAL„. Nagyon kellemes, selymes érzést ad a puncimban is. A „Just Glide” antiszeptikus síkosító szintén elég síkos, ő lenne a második helyezett. Van egy enyhe kézfertőtlenítő-illata, de ez csak akkor tűnt fel, amikor közelről szagoltam. A „Lick-it” epres ízű síkosító már kevésbé selymes, csúszós, és én ezeket a mesterséges illatokat sem szeretem. Az íze is műeper, engem ezek máskor is taszítanak, de ha óvszerben szereted az ízesítettet, ez is bejöhet. A Durex bizsergető verziója engem nem varázsolt el, de tény, hogy tényleg bizserget, melegít, kissé égető érzést nyújt. Legutóbb már inkább azt éreztem, hogy csíp, de lehet, hogy ez már amiatt volt, hogy túl rég bontottam ki. A pjur COOL hűsítő hatását én nem tapasztaltam, ez olyan semleges közepes volt nekem. Ja, és azt nem értem, hogy jutott eszébe valakinek csavarós kupakot tenni egy síkosítóra. Aktus közben sokkal jobb, ha egy kézzel nyitható és könnyen zárható a tubus!

Olvasói vélemény egy hölgytől: „Nekem nedvesedési problémáim nincsenek, de marha jó játék.  Főleg az ehető. A pasik is imádják, a síkosítós simogatást, hiszen ők sem nedvesednek kapásól. Cici között is szeretik, utána ehetik ők is.  Szóval, szerintem nem csak análnál hasznos.” 

Teszteltük: a 10 fok még tutira nem akadály. Huncut mosollyal a szám szélén írom ezeket a sorokat. Millió féle gátlás él bennem, de egy valamit kifelejtettek a tervezőim: a legkevésbé sem zavar, ha meglátnak, vagy meghallanak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, amikor a túrán egy tisztásra érve így szóltam Lacihoz:

Amikor majd legközelebb egy magaslest látunk, milyen jó lesz arra gondolni, milyen jót szeretkeztünk rajta egyszer!

Elmosolyodott és megcsókolt. Maximálisan benne volt a játékban.

szex_szabadban_magasles.jpg Saját fotó (igen, ez volt az a magasles 🙂 )

Istenit szeretkeztünk. Már korábban is kiderült, hogy a természet rám nagyon jó hatással van, sokkal jobban át tudom adni magam a gyönyörnek. Talán a fák nyugtatnak meg, nem tudom.

Most viszont még egy dologra rájöttem. Fent voltunk a magaslesen egy rét közepén, a turistajelzés vonalán. Egy négyzetkilométeren kb. bárki kiszúrhatott minket, aki arra járt. Bár derékig takart a palánk, a helyzet elég egyértelmű volt.

Lehunytam a szemem, átadtam magam az érzéseknek, a napsütésnek, a friss levegőnek az arcomon, a farkának bennem… Laci mögöttem volt, de tudtam, hogy néz. Mindig néz, gyönyörködik a gyönyörömben. Amikor pedig ez eszembe jut, elkezdem hülyén érezni magam, hogy én nem nézem őt (pedig egyáltalán nem kéne, mint ahogy neki sem kell csukva tartania). Ilyenkor kinyitom a szemem egy pár pillanatra, aztán újra visszamerülök. Most viszont, akárhányszor kinyitottam résnyire a szemeim, rájöttem: itt bizony bárki megláthat minket. És bár elsőre még megijedtem, szépen lassan rájöttem: ez engem nagyon is izgat!

És még valami meglepett! Amikor megosztottam az örömömet a Facebookon, rengetegen egyetértettek, hogy a magasles bizony, jó hely. Szóval akkor álljon itt a kérdés:

Kaptam ajándékba egy análkúpot. Tudom, hogy én kértem, de most, hogy megérkezett, kicsit pánikba estem. Egyszerre félek tőle és várom nagyon, hogy kipróbáljam. Talán a félelem az, amitől csak még izgatottabb lettem.

Én úgy képzeltem, hogy kapok egy apró kis dugócskát, ami kellemesen feszíteni fog, miközben eljátszadozunk az ágyban. Na ehhez képest, amikor kibontottam a dobozt, kiderült, hogy ez HATALMAS! Elkerekedett a szemem, de valahol nagyon tetszett.

20170703_195504_2.jpg Saját fotó

Szeretem az anális szexet

Én elsőre megszerettem az anális szexet. Elsőre, mikor értő kezekbe kerültem. Nehéz bevallani, mert ez aztán igazán „mocskosnak” számít a köztudatban. Talán azért, mert a homoszexualitáshoz kötik sokan, talán azért, mert a fekáliát is gusztustalannak tartják, ami a végbélen át távozik.

Elsőre megszerettem, ugyanis Laci nagyon jól tudta, hogy kell felkészíteni a popsim a behatolásra és mikor jön el az a pont, amikor tényleg beteheti a farkát. Figyelte a végbélnyílásom tágulását és a vágyam, a lihegésem. Bár előtte rettegtem az anális szextől és már a gondolatra is belesajdult a fenekem, amikor ő csinálta, nem volt belőle probléma. Sőt! Nem szólt előre, nem beszéltük meg, mi fog történni, csak szépen felépítve a mozdulatsort megtörtént. Én pedig csak annyit éreztem, hogy „jó… jó… egyre jobb… aztaaaaa!”.

Utána kavargott bennem minden. Aggódtam, hogy nem szabadott volna. Már azzal is éveket kellett dolgoznom, hogy a sima szexuális élvezetet megengedjem magamnak, hát még azt, hogy a „mocskos”, „erkölcstelen” anális szexet elfogadjam! (Amivel egyébként az ég világon semmi gond nincs, amíg figyelünk a higiéniára.)

Később valahogy mégis sikerült átlépnem ezen a boldogságomat korlátozó hiedelmen és egyszerre azon kaptam magam, hogy amikor egyszer-egyszer maszturbálásba kezdek, én magam izgatom a popsim. Persze csak óvatosan… (Erre most itt ez a hatalmas dugó!!! Hú.)

Ez a cikk egyébként az első anális élményt a „szüzesség elvesztéséhez” hasonlítja. Írója bevallotta: ugyanaz a buta koncepció járt a fejében mindkét alkalommal: ez egy ajándék, amit csak a megfelelő személynek szabad odaadni. – Hogy utálom én is ezt a gondolatot! Szerintem nem a megfelelő személy, hanem a felkészültség számít: akkor menjünk bele ilyenekbe, ha arra tényleg VÁGYUNK. És én szerencsére akkor nagyon is vágytam arra, hogy Laci belém hatoljon.

horse-692128_640.jpg Fotó: Free-Photos @ Pixabay

Végre ki mertem fejezni a vágyam

A napokban történt egy újabb szintlépés: míg Laci nagyon sok anális kényeztetést kér és kap is tőlem, addig én valahogy sosem mondtam ezt neki. Pedig én is szeretem. Persze tudom, mi ennek az oka: úgy alapvetően nehezen fogalmaztam meg felé a vágyaimat egészen mostanáig! (Azt hiszem, részben ez is a Heart & Sexuality képzés hozadéka.)

Megkértem hát, hogy izgassa a popsim is, mikor nyal. Onnantól pedig már egyenes út vezetett a behatolásig, később pedig az análkúp megrendeléséig, ami igen, hatalmasnak tűnik, de igazából nem nagyobb Laci péniszénél, ami vígan befér.

Alig várom, hogy hazajöjjön, és játsszunk vele! Mert egyedül azért nem merem kipróbálni… Ezzel a cuki, ékszerrel még talán egyedül is kísérleteznék, de a pónifarokkal megvárom Lacit. (Lehet, hogy van, aki betegnek tartja, de nekem már azóta tetszettek ezek a lófarkas análkúpok, mióta egyszer láttam egyet az Interneten. A cicafüles parókám mellé nagyon vágytam egy ilyenre a gyűjteményembe.)

Amúgy döbbenet, hogy több, mint 300 anális kényeztető eszköz van ezen az oldalon! Az meg még meglepőbb, hogy a termékek között lapozgatva egyre jobban felizgultam! Érzem, ahogy felváltva feszülnek be a különböző intim izmaim, miközben írok. Imádom ezt az érzést!

20170703_195302_2.jpg Saját fotó

Mit lehet és mit nem lehet? Már azóta foglalkoztat ez a kérdés, mióta gimiben egyszer ránk szólt az igazgatóhelyettes:
– A magánélet eme megnyilvánulásai nem az iskola folyosójára tartoznak. – Máig visszhangzik a mondata a fülemben, amit azért kaptunk, mert a srác ölében ülve csókolóztunk.

Persze semmiben sem gátolt meg ez a jövőre nézve. Emlékszem egy kanadai pasimra, akivel vadul smároltam Krakkó utcáin: szegénykém, tök zavarban volt.

Engem egyrészt izgat a nyilvánosság, másrészt el nem tudom képzelni, mit kéne ezen szégyellnem, vagy mit árthatok vele. Persze, tudom, aki magányos, annak szarul eshet. Hát, kérem szépen, akkor ennyi erővel a drága autód sem parkolhatod az utcán, mert rosszul eshet annak, akinek nem futja rá. Mindenki boldogsága a saját felelőssége. Nehogy már rám fogja! Eszébe juttatok valamit? És ha a rég halott feleségére hasonlítok, akkor mi csináljak magammal, hogy ne okozzak neki bánatot?

tango-108483_640.jpg Fotó: werner22brigitte @ Pixabay

Aztán ott vannak a „durvább” esetek is, amikor a buliban csókolózva (amit általában még elfogad a köznép, az nem számít erkölcstelennek, oda nem illőnek) elszabadulnak a vágyak és elkezdődik a komoly tapizás. Ez még oké?

És ha még ruhában egymáshoz dörzsöljük a nemi szerveinket? És ha orgazmusom van? És ha a pasinak van orgazmusa? És ha benyúlunk a másik nadrágjába? Hol a határ?

Én valahol leszarom ezeket a korlátokat. Vagy legalább is utálom őket.

Van egy társaságunk, egy baráti kör, ahol máshogy állnak a szexualitáshoz, mint a többség. Nem swinger csapat, egyszerűen csak szeretünk gyönyörködni mások gyönyörében. A kedvenc helyzetem ez volt:
– Gyere, Lili – kezd el rángatni Gréta barátnőm -, a táncparketten egy pár olyan szépen smárol!
Vele tartottam. A helyszínen konstatáltam, hogy már egész kis nézőközönség ülte körbe a párt és gyönyörködik bennük.

Ebben a társaságban az is oké, ha hárman csókolózunk, vagy négyen, vagy még többen. Úgy is oké, ha „elvadul” a csók, és már a szoknyám alá nyúlva simogat „ki tudja ki”. Elfogadott, mert ez egy gyönyörű dolog. Akkor is, ha részesei lehetünk és akkor is, ha csak kívülállóként szemléljük. És igen, tudok abban is gyönyörködni, amikor a pasim és még egy srác egy másik lánnyal romantikázik. Szépek, csodálom őket egy darabig. Tudom, hogy ha ahhoz van kedvem, csatlakozhatok. Ha pedig nem szeretnék, akkor is én leszek a felelős a saját boldogságomért: nézhetem őket, vagy találhatok másik elfoglaltságot. És ha ez nem megy, odamehetek a kedvesemhez és megkérhetem, hogy most inkább velem foglalkozzon, mert pl. elhanyagolva érzem magam.

Szerintem az erotika (ha nem beteges), gyönyörű. Nem kéne titkolni, takargatni, szégyellni. Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, „ez privát dolog”, nem az utcára tartozik. Valóban privát, hisz a kettőnk (többünk) dolga, de miért ne élhetném meg ott, ahol rám talál az érzés?

Első szeretkezésünk Robbal pont olyan volt, mint a romantikus könyvekben, amiket annyira szerettem és egyben kritizáltam is. Most megkaptam.

Tűkön ültem már, olyan rég óta izzott körülöttünk a levegő. Chat-en már nyíltan kimondtuk, mennyire rá vagyunk kattanva egymásra, mégsem történt meg az első csók, csak hosszú búcsú-ölelések, mikor elváltunk egy-egy találkozó után. Most is már vagy két órája beszélgettünk és még mindig semmi. Meguntam a dolgot: elővettem az előre kitervelt trükköt: kértem még egy ölelést. Tudtam, ha mindez kettesben történik, annak nem lesz vége…

4 órán át tartott a karjaiban.

Végtelen öleléssel kezdődött. Semmi csók, csak szorítottuk egymást. Szorítottuk és szorítottuk.

Amikor már kezdtem türelmetlenné válni, akartam a csókot, próbáltam kicsit eltávolodni és felé fordítani a fejem. Megfogta a kezem, összeért a homlokunk. Véletlenül sem nézett rám, majd újra visszazuhant az ölelésbe.

– Jól van, Lilikém – mondtam magamnak -, akkor most legyél szépen türelmes. Az első lépést már megtetted, most várjunk. Innentől legyen ő a férfi, lássuk meg, mit fog tenni. Hagyd, hogy vezessen! – És én hagytam.

szex_fekete_ferfival_neger_csok.jpg

Fotó: StockSnap @ Pixabay

Végtelen volt és mézédes! Hosszan ölelt még, simogatta, masszírozta a hátam, majd szépen lassan rátalált a nyakamra. Leheletfinom puszikat osztott – olyan alig érezhetőeket. Felcsigázott, többet akartam, de vártam.

Elérte a fenekem, azt kezdte el markolászni, én pedig a nyakát és az izgalmas, sűrű, göndör haját simogattam. Még mindig nem csókolt meg és még mindig nem nyomta hozzám a farkát. Egészen addig váratott, míg már én nyomtam magam hozzá! Nem tolakodott, kivárta, míg nem bírok magammal.

Mindeközben nem estem pánikba. Két évvel ezelőtt már rég elszaladtam volna a testemből gazdátlanul hagyva azt. Az erkölcs és a rossz tapasztalatok benyomták volna a „FUTÁS!” gombot és onnantól a gyönyör helyett csak a pánikra tudtam volna koncentrálni. Képtelen lettem volna onnantól elmerülni a csókban, az érintésekben.

Még meg is állapítottam magamban többször:
– Azta! Én tényleg kívánom Robot! Tényleg le akarok feküdni vele! Nem csak azért, mert tetszik és meg akarok felelni annak, amire vágyik, hanem mert én is akarom őt! Akarom, hogy levetkőzzön és magáévá tegyen.

De Rob még mindig nem nyomult: kihasználta, hogy miénk az egész délután. Néhány csók után áttért a mellemre, s olyan hosszan cirógatta, majd csókolgatta a bal cicimet, hogy már komolyan azt hittem, el fogok élvezni ettől, mint Susan Elizabeth Phillips könyveiben a főhősnő az első szeretkezéskor.

Nem élveztem el tőle, de közel jártam hozzá. És nem váltam türelmetlenné!
– Úgyis tudom, hogy nem fogunk itt megállni, – mondtam magamnak – úgyhogy most inkább szépen kiélvezem, hogy ennyi figyelmet kap a cicim! Megérdemli mindkettő! Őket még sosem kényeztették ennyit és ilyen mesterien. Minden pasim másban jó. – Így hát hagytam, hogy simogassa, nyalogassa, simogassa, csókolgassa és még simogassa végeláthatatlanul.

Már repültem, mire a puncimhoz ért.
– Még hogy gyakori a női nemi szervek csonkítása az országában! – gondoltam. – Amilyen odaadással és mesteri szakértelemmel kényeztette a csiklómat, abból kizárt, hogy az ő környezetében elítélnék a női gyönyört.
Úgy simogatott, mintha nyalt volna.

És újabb csoda történt! Ahelyett, hogy sürgettem volna magam, hogy élvezzek el a következőt mondtam magamnak:
– Ne! Még ne! Nyugi. Élvezd ki! Olyan szeretettel csinálja, hát fogadd, amíg csak lehet. Nem kell siettetni a behatolást, ráérünk! – és belesüppedtem, tényleg nem türelmetlenkedtem!

Elélveztem még a behatolás előtt.

Nem mindig sült el rosszul a cyberszex – távkapcsolatban volt, hogy kimondottan élveztem.

Laci és én elég távol laktunk egymástól, így leggyakrabban Messanger-en találkoztunk. Órákat beszélgettünk videón! És persze bőven akadt olyan is, hogy annyira hiányozni kezdtem neki, hogy közben magához nyúlt.

Eleinte furcsállottam, de aztán kezdtem megszokni. Vagy eltűrtem?

A kép forrása itt. (Art DiNo @ FlickR)

Mindenféle vegyes érzelmek keveredtek bennem, miközben az eszem ezt mondta:

„Milyen jó neki, hogy ő ilyen gondtalanul tudja szeretni magát! De jó lenne, ha nekem is így menne, hogy gyönyört adjak magamnak…”

Bár különösebben nem esett jól nézni, de inkább igyekeztem örülni az örömének.

Egy új románc kapcsán történt (azok mindig felizgatnak!), hogy egy igazán jót szexeltünk úgy, hogy közben külön kontinensen voltunk.

A cikk folytatását a Blikkben találod. Klikk ide.