Az alábbi írást egy yoni masszőr (azaz “puncimasszőr”) ismerősöm küldte. Nagyon megfogtak a gondolatai. Fogadjátok hát szeretettel “A masszőr” sorait.  “- Dugják a lányomat! – Ez a mondat a húgom szájából hangzott el a minap. – Igen, legalább két hónapja – válaszoltam neki. Elkerekedő szemeit látva elmagyaráztam, mit nem vett észre. Keresztlányom, akiről szó van, […]

Már nem vágyunk úgy egymás közelségére, mint korábban. Ellaposodott a kapcsolatunk, nem bújunk egymáshoz, az érdektelenség helyét egyre több harag veszi át. Sőt, a szex is egyre ritkább és szürkébb.

Sok ilyen történetet hallok. Hegedűs Zoli is erről mesélt a vele készült videóban.

Mi volt előbb? Az eltávolodás, vagy a szex elmaradása? Sokszor a kettő együtt jár.

Fotó  anna danielUnsplash

Én személyesen olyan élményeket tudok felidézni, ahol a szexuális gondok jelentek meg először és mélyültek egyre inkább. Vagy legalább is úgy tűnt, ebből ered a többi probléma is. Persze ki tudja, mi volt előbb. Minden összefonódott mindennel, hisz ha haragot, vagy félelmet éreztem a párom iránt, az egyből bezárkózást eredményezett nálam, ami pedig még inkább a vágy ellen hatott. Ez még nehézkesebb szexet eredményezett, ami még tovább növelte a távolságot, a haragot, a félelmet…

Amikor egy pár egy ilyen örvénybe belesodródott, onnan sok esetben egyedül nehezen tudnak kimászni. A legtöbb esetben külső segítség nélkül ez már nem megy. Nekünk is kellett egy külső szemlélő, egy tekintélyszemély, aki pártatlan szemszögből rávilágított az okokra, az összefüggésekre, és ötleteket adott, mit próbáljunk ki. Nem mi támasztottunk egymással szemben újabb elvárásokat („Nem kéne így, meg úgy viselkedned!”), hanem kintről kaptuk az iránymutatást. Rengeteget segített.

Egy hölgy az egyik eseményem után napokig repesett a boldogságtól, akkora lendületet adott neki a közös beszélgetés. Sokkal erősebbnek érezte magát, már nem nyomták úgy a párkapcsolati problémák a vállát, mint korábban. Aztán újra találkozott a párjával, és kezdett minden visszacsúszni az eredeti kerékvágásba. Újratermelődtek a problémák. Milyen más lett volna, ha mindketten eljönnek!

Ha kíváncsi vagy, Zoliék története hogy végződött, nézd meg a vele készült videót!

Ha pedig szívesen járnál Zoliék önismereti csoportjába, itt találsz részleteket.

Évek óta foglalkoztat engem is, hogyan juthatok el arra a „szintre”, amikor már stabilan, a legtöbb szeretkezés során át tudom élni az orgazmust. Onnan indultam, hogy nem, hogy nem volt orgazmusom, de a szexet se igazán tudtam élvezni. Nem fájt, de nem is volt jó. Inkább csak elviseltem a párom kedvéért, és mindig reménykedtem, hogy egyszer majd jó lesz.

Az alábbi levélíróhoz hasonlóan évek óta dolgozom azon, hogy megtanuljam átengedni magam az orgazmusnak. Én is sokszor érzem, hogy közel járok, de aztán a végcél előtt egyszer csak minden leáll. Talán megfutamodok, talán leblokkolja a tudatalattim az élményt…

ogazmus_maci.jpg Fotó: Alex Blăjan, Unsplash

“Szia Lili!

Berni vagyok, régóta követlek már és most jutottam el oda, hogy írok neked. 25 éves vagyok, csak maszturbálás során tudok elélvezni, csikló és hüvelyi úton is, párommal viszont sehogy!

4,5 éve vagyunk együtt, a kapcsolattal semmi gond nincs, a sok pasi közül vele éreztem azt “az” érzést, mintha 1000éve ismerném, önmagam lehetek mellette. Eddig senkivel sem volt orgazmusom. Párommal van úgy, hogy úgy érzem mindjárt orgazmusom lesz, de abban a pillanatban mintha valami fal húzódna fel és abba is marad, hiába úgy történik a szex, ahogy nekem/nekünk jó!

Sok a sikertelenség élménye sajnos, nem tudom, mit kellene tennem/-nünk.

Első dolgom, hogy pornó nélkül maszturbáljak: így szeretném megtanulni, hogy magamra, a testemre tudjak figyelni! Az a jó, hogy pornó nélkül is megy, csak több idő kell.

Azt is megpróbáltuk, hogy beszélek/-lünk róla, csak rám figyel közben, mondom, hogy a jó, nem “adja fel” stb., de ilyenkor nagyon rágörcsölök, és úgy érzem, mintha egy verseny lenne, ahol az a cél, hogy orgazmusom legyen. Úgy érzem, sietnem kell, mert várja, hogy mikor… és akkor tuti a sikertelenség! Ezért inkább nem koncentrálok a problémámra, hátha akkor megtörténik, de semmi.

A múltbéli lelki okra gondolva  lehet az is baj, hogy anya elverte a hátsóm, mikor a bugyimban talált egy Lego-t, ami jólesett, hogy ott volt, bár nem tudom, hogy ez nagy hatással lett volna-e rám.

Ez a sztorim röviden.

Ha visszaköltözünk Magyarországra, tuti elmegyek a találkozóidra, meg szexuálpszichológushoz sem ártana, lehet.

Köszönöm!

Berni”

Berni levelére hosszabban az alábbi videóban válaszoltam.

Nem árulok zsákbamacskát, sokszor nem megy még nekem sem. Az az érzésem, nekem hosszabb út jutott, mint a többségnek – talán épp azért, hogy a több tapasztalat által többeknek tudjak segíteni. Keresem a megoldást, hogyan törhető át az a fal, amiről Berni is ír, mert sokszor érzem én is, hogy már nagyon közel járok az orgazmushoz, de nem megy tovább. Talán az történik, hogy egy belső hang azt mondja a bennem élő kislánynak, hogy „gyönyört érezni csúnya dolog”, és a bennem élő jókislány gyorsan lekapcsolja a folyamatot. Jó lenne végre elmagyarázni neki, hogy az a felnőtt, aki ezt mondta neki, buta volt, nem volt igaza. Sőt, épp ellenkezőleg: csodálatos dolog, amit érzett a bugyijában!

Lehet, leülök, ölembe veszem a jókora plüssmackómat, aki a bennem élő kislányt szokta jelképezni, és elmagyarázom neki, hogy léteznek felnőttek, akik megijedtek a gyermeki szexualitástól, attól, ha egy kislány élvezkedik, játszik a puncijával. Ezeknek a felnőtteknek senki sem magyarázta el, hogy amit az a kislány tesz, az teljesen normális.

Nem tudom, Berni esetében ez hogy volt a Legóval, de az tény, hogy sok, gyerekkorban hallott mondat nagyon meghatározó tud lenni. Minél korábban történt, annál inkább.

Ha te is hasonló cipőben jársz, vagy egyszerűen csak érdekel a téma, és szeretnél további személyes megosztásokat, és tippeket hallgatni a női orgazmus témakörében, neked szól ez a hangyanyag.

Ha te is szeretnél kérdezni, ide küldheted a leveled.

orgazmus_hanganyag_kicsi.png

Bután egyes részein a házak falát falloszokkal díszítik, mert hiszik, hogy ez szerencsét hoz. El tudnátok képzelni itthon egy ilyen épületet?

Fürdőruhát hordunk. A Facebook letiltja az explicit szexuális tartalmakat, még akkor is, ha az nem pornó, hanem a tudatosság fejlesztésére irányuló írás, vagy kép. Engem is többször letiltott már, olyankor napokig nem használhattam az oldalukat. A kommentelés és lájkolás megvonásával büntették a nyíltságomat, mert amit közzé tettem, többekben rossz érzést kelthet. Ami igaz.

Természetessé vált, hogy a többség pornót néz, de nem beszélünk róla. A normális szexualitásról pláne. Elvárt, hogy egy férfinak stabil merevedése legyen az ágyban, de ha „nem megfelelő környezetben” áll fel a farka, az iszonyatos szégyen, sőt, kamaszként még ki is csúfolják ezért.

 Fotó: Wikipedia

Ha lenne egy olyan nyilvános épület Magyarországon, ami falloszokkal lenne díszítve, valószínűleg kettős reakciót váltana ki. Az erkölcscsőszök ördögűzésbe fognának körülötte, mások pedig vicceket kreálnának belőle. A napiszar.hu-ra tuti kikerülne, ahol egyébként már több videómat is körberöhögték. Ez történne akkor is, ha ez a falloszokkal díszített épület nem egy bordély, vagy egy swingerklub lenne, hanem a férfi termékenységet és erőt dicsőítő szentély.

Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy a magyarok hülyék. Okkal tartunk itt, okkal ilyen a hozzáállásunk ebben a kultúrában. Viszont a mi kezünkben a lehetőség, hogy ezen változtassunk azáltal, hogy nyíltan és nyitottan, ítéletektől mentesen beszélünk a szexről, és ezzel példát mutatunk másoknak is. Ez egy új forradalom, amiben bízom benne, hogy a társam leszel.

Nyíltan beszélek erről a témáról ebben a videóban, miközben bejárjuk ezt a pajzán szabadulószobát a barátnőimmel, és még nyíltabban beszélgetünk majd a táboromban is július végén.

Sokszor ugyanazok a rutinok ismétlődnek az ágyban. Hasonlóan kezdjük, nem változik a helyszín, és a mozdulatok sorrendje sem. Már előre tudom, mi lesz a következő lépés. Ezt szinte mindegyik párkapcsolatomban megéltem eddig.

Nem az unalom miatt problémás ez, hanem azért, mert a szokott forgatókönyv elvárásokat szül. Lejátszódik a fejemben a mozi, hogy miután elélveztem az ujjazástól, a behatolásnak kell következnie. És mivel így szokott lenni, már jelzem is, hogy jöhet. Észre sem veszem, ha épp nem erre vágyom.

szex_valtozatossag.jpgFotó: Anirban Ghosh, Unsplash

Sokat beszélgettünk Brigivel és Imivel arról, hogy az elvárások a felszabadult, jó szex ellenében hatnak. (Hallgasd meg itt, mit mondtak erről!) Aztán, ahogy tegnap is beszélgettünk erről a témáról a női önismereti csoportomban, rádöbbentem, hogy ezek a rutinok is elvárásokat szülnek. Ez pedig teljes egészében a játékosság és a vágyak követése ellenében hat.

Azt figyeltem meg, hogy akkor volt jó számomra a szex, amikor nem tudtam, mi lesz a következő lépés. És nem csak a partnerem következő lépését nem tudtam, de a sajátomat sem. Csak figyeltem, ittam az ingereket, és minden egyes lépésnél megvizsgáltam, hogy ez tetszik-e. Mindeközben pedig megengedtem magamnak, hogy lehessen másképp, mint ahogy szokott. Még akár az is, hogy abbahagyom az egészet. Vagy az is, hogy én most nem kérek érintést, de szívesen adok. Vagy az, hogy nem lesz behatolás. Vagy csak az lesz.

Olyan nehéz megtalálni magamban ezt a szabadságot, hogy meghalljam a saját vágyaimat, és követni tudjam őket. De tudom, hogy lehetséges, mert már többször sikerült. Viszont azt hiszem, csak úgy vagyok erre képes, ha tűzbe dobok minden forgatókönyvet.

És egy opcionális feladat neked. Ha van kedved, gondold végig, írd le, beszéld át valakivel, vagy gyere el a táboromba, és beszélgess róla ott:

Hogyan írnád le egy átlagos szeretkezéseteket? Mi után mi szokott következni? Ki mit szokott csinálni?